Az előző bejegyzésben részletesen kifejtettem, miért kulcsfontosságú kérdés napjainkban a közösségi média hatásfoka, és miért érdemes ezzel a témával behatóan foglalkozni. Ahhoz azonban, hogy valóban hiánypótló és értékes platformot hozhassunk létre, elengedhetetlen feltérképezni a jelenlegi információs környezetet. Jelen írásomban egy rövid kutatás keretében vizsgálom meg, milyen források érhetők el a témában hazai és nemzetközi szinten, illetve milyen követendő, formabontó példákból meríthetünk inspirációt a megvalósításhoz.
Ha körülnézünk a weben a közösségi média hatékonyságát vizsgáló tartalmak között, alapvetően két élesen elkülönülő irányzattal találkozunk. Az egyik a tisztán üzleti, marketingfókuszú megközelítés. Nemzetközi szinten ennek iskolapéldája a Social Media Examiner, amely gyakorlati útmutatókkal és technikai leírásokkal segíti a szakembereket. Ez az oldal rendkívül erős a „hogyan csináld” típusú tartalmakban, ám a hatásfokot kizárólag a megtérülés (ROI) és az elérés számaiban méri, figyelmen kívül hagyva a mélyebb társadalmi kontextust. Hazai fronton hasonló szerepet töltenek be az olyan szakmai hírportálok, mint a Kreatív Online, vagy a különféle marketingügynökségi blogok (például a Marketing Commando). Ezek erőssége, hogy a magyar piaci sajátosságokra reagálnak, ugyanakkor tartalmuk gyakran értékesítési célokat szolgál, vagy fizetős falak mögé rejtett hírekre korlátozódik, így nem alkotnak szabadon hozzáférhető, átfogó tudásbázist.
A másik irányzatot a tudományos és társadalmi célú kutatások képviselik. Ezen a téren a nemzetközi Pew Research Center Internet & Tech szekciója nyújt kiemelkedő, adatalapú elemzéseket a felhasználói szokásokról. Magyarországon az NMHH kutatásai említhetők párhuzamként. Bár ezek a források rendkívül hitelesek és alaposak, gyengeségük a formátumukban rejlik: a száraz, akadémikus nyelvezet és a hosszú PDF-tanulmányok nehezen fogyaszthatók az átlagolvasó vagy a gyors válaszokat kereső kisvállalkozó számára.
Amennyiben lehetőségem lenne – megfelelő anyagi keretek, idő és szakértői gárda bevonásával – egy új platformot építeni, nem a fenti példákat másolnánk, hanem olyan projektekből merítenénk formai ihletet, amelyek tartalmukban eltérőek, de megoldásaikban innovatívak. Kiváló minta lehetne a The Pudding nevű vizuális esszé-oldal, amely kulturális témákat dolgoz fel interaktív adatvizualizációval. Egy ilyen megközelítéssel a közösségi média hatásmechanizmusát nem száraz szöveggel, hanem kattintható, mozgó ábrákkal mutathatnánk be, ahol az olvasó maga fedezheti fel az összefüggéseket. A tartalom tálalásában a hírlevél-alapú kurátori modell (mint a nemzetközi The Skimm vagy a hazai G7 reggeli hírlevelei) is iránymutató lehet: a cél nem az információk ömlesztése, hanem azok értő szűrése és emészthető összefoglalása lenne. Továbbá, a Notion közösségi sablongyűjteményeihez hasonlóan létrehozhatnánk egy strukturált, kereshető tudástárat, ahol a felhasználók iparágra és célokra szűrve találhatnának releváns esettanulmányokat.
Összegezve a kutatást, a tervezett projektem legfőbb hozzáadott értéke a hídépítés lenne a tudomány és a gyakorlat között. Jelenleg hiányzik a piacról egy olyan szereplő, aki a pszichológiai és szociológiai kutatások eredményeit "lefordítja" a marketingesek nyelvére, és mindezt modern, vizuális eszközökkel, interaktív kalkulátorokkal vagy diagnosztikai tesztekkel teszi kézzelfoghatóvá. Egy ilyen független, elemző és edukációs portál – amely a magyar piaci realitásokra szabva ötvözi a nemzetközi trendeket – valóban új minőséget hozna a közösségi média hatásfokának megértésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése