Út a múltba, a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális Gyűjteménye - felépítés, források

Az adatbázis elkészítéséhez elsősorban az Iparművészeti Múzeum által felépített rendszert tartom célravezetőnek. Igaz, a tartalom nem ugyanaz, mégis felépíthető az adott muzeális gyűjteményre. Ahogyan az Iparművészeti múzeum egy-egy menüpont alatt tárgyalja a bútorokat, kerámia- és üvegtárgyakat, ötvösmunkákat, stb, úgy csoportosítható a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális állománya dokumentumtípusonként.

Az egyes menüpontok alatt a művek fotói (külső megjelenése) szerepelnek. Az egeret ráirányítva az egyes dokumentumok fotóira, feltűnik a felirat a dokumentum legfőbb adataival: szerző, cím, közreműködő, kiadó neve, megjelenés éve. Ez alapján dönthet a felhasználó, hogy megnyitja-e a bővebb információt tartalmazó oldalt, vagy sem. 

A TMJV József Attila Könyvtár muzeális gyűjteményének nagy része 18. századi, tehát főként a gerince díszített, elő- és háttáblája keveset árul el. Éppen eztért a fotózás módja: nyitott első tábla és gerinc egyszerre fotózva - ebben a Ráday-könyvtár18. századi kötéseinek katalógusa által felállított gyakorlatát követve. Ahogyan az említett gyűjteményben, úgy itt is, kiemelve egy kizárólag a gerincet tartalmazó nagyított, görgethető fotó.

Az adott dokumentum oldalának felépítésében szintén az Iparművészeti Múzeum gyakorlatát követném. A bibliográfiai adatok nem szabványos formában kerülnek az adatbázisba, hiszen a könyvtárosok számára értelmezhető adatcsoportok és adatelemek a szélesebb felhasználók számára nehezen azonosíthatók. Leltári szám; Alkotó; Gyár / Műhely stb. tökéletesen egyértelmű, egy rövidített leírásnak megfelelő – tehát minden fontos adat szerepel, emellett olyan információk is megjelennek, mint: Jelzés; Anyag; Technika, Méret – régikönyves szakembereknek, könyvkötéstörténeti szempontból fontos adatok kutatók számára. További fotókat is közöl a műről, valamint hosszabb-rövivedebb ismertető, és irodalom egészíti ki az alapadatokat, ami lényegesen egyszerűbbé teszi a kutatást.

Ami az elképzelhető legjobb az oldalon, a „címkézés”, azaz könyvtáros szaknyelven a tárgyszavazás. Minden egyes színesen szedett adat tulajdonképpen egy link, ami elvezet sok-sok ugyanazon ismérvvel rendelkező további kötethez. Mindez kiaknázásra váró aranybánya lehet a kutatók számára.

Ahogyan az említett gyűjtemény oldalán, úgy jelen adatbázisban is létrehozhatók tematikus gyűjtemények. Csokorba szedhetők akár a Siegler-testvérek kölcsönkönyvtárának, akár a Pálffyak könyvtárának darabjai, vagy vizsgálhatnánk egy bugyorban a fésűmárvány technikával készült kötéseket, esetleg a Wéber Simon Péter komáromi nyomdász betűivel szedett alkotásokat. A témát érintő rövid, de tartalmas leírásban kiegészítő információkkal gazdagíthatjuk az ismereteket, megfelelő kontextusba helyezhetjük az adatbázis egymástól elkülönülő elemeit. 

Facebook- profil, blogbejegyzések 

A digitális technika, és egy megfelelően megszerkesztett adatbázis több olyan szignifikáns egyezőségre irányíthatja rá a figyelmet; amelyeket még senki sem vett észre, és olyanokra amiket a papír alapú, időbeli és térbeli távolságokat nehezen leküzdő, időigényes hangyaszorgalommal lehetett csak felismerni, összefüggésbe hozni.