Az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete 2004-ben kifejtette, hogy az élethosszig tartó tanulás a könyvtárosok szakmai tudatossága, és kijelentette, hogy a „Könyvtárosság alapértéke”. Az ALA támogatja a teremtést, a karbantartást, és egy új tanuló társadalom kiemelését. Bátorítja tagjait, hogy működjenek együtt a pedagógusokkal, kormányzati hivatalokkal és szervezetekkel, hogy közös erőfeszítésekkel biztosítani tudják az iskolai, nyilvános, szak illetve speciális könyvtárak szolgáltatásait az élethosszig tartó tanulás érdekében.
Az élet folyamatos versenyhelyzetek elé állít minket. Válaszolnunk és alkalmazkodnunk kell, hogy lássuk, mi működik és mi nem, ebben segít az élethosszig tartó tanulás. Az elmúlt évszázadban, az amerikai kulturális értékek a tudás hatalma, ami jól vagy rosszul, de formálja a világ kultúráját, és alakítja a könyvtárakat is. Fontos, hogy az élethosszig tartó tanulás kérdése, hogyan befolyásolja az amerikai könyvtárak működését. Mit értünk „lifelong learning” alatt? És ez hogyan változtatja meg az oktatást? Általános terminusban az oktatás az, amikor megtanuljuk, kik vagyunk, mik az értékeink és mivé szeretnénk válni.
A 21. század első évtizedeiben, Amerika igyekezett meghatározni alapvető nemzeti értékeit. Az oktatási elméletek bizonyultak kulcsfontosságúnak, ezek definiálásában. A cikk kifejti az egyik legrégebbi nevelési történelem és filozófia konfliktusát: választás a tanulóközpontú iskola és a foglalkozásközpontú iskola között. Ebben a kérdésben Melvil Dewey és David Snedden folytatott élénk vitát. Az első megközelítésben, Dewey kifejtette, miért fontos, hogy az iskolák önállóan gondolkodó és tájékozott állampolgárokat neveljenek, míg Snedden a képzett alkalmazottak oktatása mellett foglalt állást. Végül a vitát a foglalkozásközpontú iskola nyerte.
A könyvtárosságon belül fedezhetünk fel erőteljes erőfeszítéseket, hogy a tanulás (és tanítás) legyen a könyvtárak alapbázisa. Az élethosszig tartó tanulás otthonaként a legjobban a közkönyvtárak definiálhatók. Kérdés azonban, hogy ezek a könyvtárak tuják támogatni ezt? És részt vehetnek effajta közösségi szerepvállalásban általános feladataikon felül? Dewey elképzelésében az élethosszig tartó tanulás egy erőteljes állampolgár központú pedagógiai kezdeményezés, Snedden nézetei pedig, hogy az oktatás tudományalapú, megfelelő színvonalú és adatvezérelt. Ha erre a vitára gondolunk, az élethosszig tartó tanulás kérdése a legnagyobb horderejű Amerikában a 20. században.
Láthatjuk, hogy ami igaz az iskolákra, igaz az amerikai közösségre is általában és különösen igazak a közösségi terekre, mint amilyen a könyvtár is. Ezeket az értékeket figyelembe véve, és mindkettő oktatási filozófiát elemezve, az élethosszig tartó tanulás a könyvtárosok szakmai tudatossága, és a „Könyvtárosság alapértéke” lehet.
Forrás: ELMBORG, James: Tending the Garden of Learning: Lifelong Learning as Core Library Value. In: Library Trends. Vol. 64, No. 3 (2016 winter) p. 534-555. (http://ir.uiowa.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1021&context=slis_pubs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése