Speciális riport: Digitális bölcsészet a könyvtárakban

A jelenkori bölcsészeti kutatások olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek túl vannak a
tradicionálisnak tekinthető metódusokon. A történészek interaktív digitális térképeket készítenek, az irodalomtörténészek számítóképeket használnak ahhoz, hogy mintákat keressenek több millió könyv között, számos tudományban használják az internet előnyeit, hogy dinamikusabb és vizuálisabb munkákat készítsenek.

A digitális bölcsészet egy ernyőkifejezés, hiszen ez nem egy tudományág, nem egyszerűen módszertan, nem csupán azt jelenti, hogy a bölcsészek számítógépeken dolgoznak. A digitális bölcsészet egy dinamikus párbeszéd eredménye a technológia és a bölcsészeti kutatások között. Ha különböző módokon is, de az biztos, hogy jelenléte egy jó évtizede szignifikáns a tudományos világban.

A könyvtárak és könyvtárosok döntő szerepet játszanak a digitális bölcsészet történetében. Már a kezdetektől lelkes partnerei voltak a digitális projektek eredményessé tételében az információ elérése és megőrzése érdekében. Ennek ellenére a könyvtárak sokszor bizonytalanok, hogyan tudnának a digitális bölcsészet kihívására válaszolni. Ezt a bizonytalanságot tükrözi az American Libraries és a Gale Digital Collection felmérése is.

A felmérésből kiderül, hogy a könyvtárak 97%-a egyetért azzal, hogy a digitális bölcsészeti tárgyak és projektek eredményeit a könyvtári gyűjteményben kéne tartani. A megkérdezettek fele gondolja azt, hogy egy kezdődő projektben való részvétel fontos lenne a könyvtárosoknak abban, hogy segítsék a digitális bölcsészeti projektben résztvevő felhasználókat. A könyvtárak 17%a válaszolta, hogy intézményükben nincs digitális bölcsészeti szolgáltatás, míg 41%-nál ezek ad hoc jellegűen jelennek meg. Nem meglepő, hogy azok a könyvtárak, amelyek aktívan részt vesznek a digitális bölcsészetben, nagyon széles tevékenységi körrel rendelkeznek. 

A digitális bölcsészet fejlődésének ütemét nézve eredményesebb lenne, ha a könyvtárak, mint partnerek vennének részt ebben, s újabb megoldásokat kínálnának, mint ha csupán szolgáltatóként lennének jelen a kutatók igényeit kielégítendő. 

Hogyan segítik a könyvtárak a digitális bölcsészetet?

A digitális bölcsészet fejlődése magában hordozza, bizonyos projekttípusoknál a könyvtárak és a kutatók együttműködését.

Digitális tudományos publikálás 

Az egyik kiemelkedő példája a publikálásnak a digitális kiadás. Sok könyvtár fel van szerelve olyan alapeszközökkel, amelyek elindíthatnak egy-egy kutatói digitális projektet, ilyenek a szkennerek, OCR szoftverek, amelyek szerkeszthetővé, kereshetővé, és kódolhatóvá teszik XML-ben a szövegeket.

Digitális könyvtár és digitális gyűjtemény

A könyvtárakban a digitális gyűjtemények számtalan fájlformátumban is elérhetők, letölthetővé téve a dokumentumokat. A digitális gyűjtemények kifejlesztése lehetővé teszi, hogy a régi dokumentumok megújult formátumban váljanak az eddigieknél használhatóbbá s elérhetőbbé a digitális kutatói közösségek számára. Az egyik fontos példa erre a többformátumú elérésre a DocSouth Data, amelyet az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill könyvtárai készítenek. A különböző formátumokban reprezentált digitális gyűjtemények vezetői lehetnek a kreatív programoknak, a digitalizálásnak és az együttműködésnek a könyvtárosok, a kutatók és a diákok között.

Szövegbányászat

2001-ben az olasz Franco Moretti irodalomtörténész publikálta a „távoli olvasás” (distant reading) kifejezéssel foglalkozó tanulmányát, amelyben leírja, hogy a számítógépek használatával hogyan lehet megkönnyíteni többek között a tanulást is. A könyvtárak ebben a munkában fontos szerepet játszanak. Például a  tanulók gyakran korlátozottak a tanulásban abban a tekintetben, hogy a géppel olvasható szövegek mennyire elérhetőek. A könyvtárosok sokat tehetnek a digitális gyűjtemények elérhetőségéért, amely megkönnyíti, hogy a saját gyűjteményeik is elérhetővé váljanak. A könyvtárak szintén nyitnak arra, hogy képzéseket kínáljanak a digitális eszközök és technikák elsajátításához.

Digitális pedagógia

Fontos, hogy a diákok kaphassanak információt arról, hogyan tudnak könyvtári forrásokat találni. Ezen túlmenően a könyvtárosok kialakíthatnak komplex feladatsorokat az oktatókkal, hogy mélyebb kutatási tapasztalatot adjanak nekik. A csúcstechnológia könnyebbé teszi ezeknek a feladatoknak a megoldását, mint valaha, így a diákok nem csak részt vesznek a kutatásban, hanem fejlesztenek is egyedi projekteket, amelyeket online megosztanak. Így a könyvtárak segítenek új ismereteket felfedezni a diákoknak.

Közös jellemzők

Manapság sok könyvtár rendelkezik kitűnő példákkal arra, hogyan lehet egy szolgáltatóból  értékes kutatói partner. Ezek a könyvtárak bizonyos pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek: biztatják a könyvtárosaikat, hogy a felhasználók és a könyvtárosok között legyen kapcsolat, meglévő erősségekre építenek és nem félnek a kihívásoktól.

1. Kapcsolat

Mivel az emberek a digitális bölcsészetet néha másképp értelmezik, a könyvtárosoknak kapcsolatban kell állniuk  közösségükkel. A könyvtárosoknak tudniuk kell, milyen projektek érdeklik a kutatókat, és milyen tényezők tartják őket vissza. A kutatói globális hálózatoknak és a könyvtárosoknak ki kéne terjeszteni a kapcsolataikat más intézmények felé, amelyek új ötletek forrásai, inspirációi és támogatói. A könyvtárosok tapasztalhatják, hogy  helyi közösségeik gyakran bizonytalanok abban a tekintetben, hogy miként kellene kezdeniük gondolkozni a különböző technológiákról a munkájukban és jó lenne példákat látniuk ehhez. Más könyvtárosokkal és a digitális bölcsészekkel kapcsolatba kerülni a közösségi médián és szakmai szervezeteken keresztül jó út arra, hogy megtanuljuk, az emberek hogyan dolgoznak és hogyan foglalkoznak a közös kihívásokkal.

2. Játssz az erőddel!

Ahogy új iránynak tűnik a könyvtáraknak bekapcsolódni a digitális bölcsészet világába, úgy a könyvtárosoknak egy jó lehetőség arra is, hogy együtt dolgozzanak a használókkal a kutatási projektekben és segítsék a diákokat az értékes kutatási képességek elsajátításában. A könyvtáranak ki kell aknázniuk a legfontosabb képességeiket a digitális bölcsészetben, beleértve a megőrzést, a metaadatok növelését, és a digitális dokumentumok elhelyezését az intézményi repozitóriumokban. A digitális bölcsészet új kutatói képzettségeket igényel. Ez a könyvtárosoknak lehetőséget ad újra gondolni szerepüket az oktatásban/képzésben.

3. Ne félj a kihívásoktól!

Míg a könyvtárosok felismerik, hogy bizonyos értelemben főszereplők lehetnek a digitális bölcsészetben, az új eszközök és technikák közben folyamatosan fejlődnek. Minél több könyvtár kapcsolódik be a technikai és adminisztratív infrastruktúra kialakításába, annál könnyebb lesz a digitális bölcsészet. Sajnos a kísérletezés néha az egyik legnehezebb dolog a könyvtárosok számára, mert ez szembe kerül a tipizálásokkal, gyakran további anyagi forrásokat is igényel, ezen kívül újabb nehéz kérdéseket vethet fel a hosszú távú megőrzés tekintetében. Léteznek biztos,bejáratott utak, informális döntéseket hozva az eszközökről és módszerekről, míg a próbálkozások magukban foglalják a bukás lehetőségét is.

A jövő

Abban a vonatkozásban, hogy a könyvtárak és könyvtárosok hogyan működnek együtt a digitális bölcsészettel, s annak intézményeivel, fontos megjegyezni, milyen sok közösség jár kéz a kézben a digitális bölcsészet kiépítésében. A projektek komplexitása szintén újabb együttműködéseket hoz létre a közösségekben. Egyúttal vannak arra utaló jelek, hogy a könyvtárosi szerepek jobb megértése mennyire fontos lehet a digitális bölcsészeti programokban. Lényeges a különböző források minél alaposabb feltárása. Egy környezettanulmány segíthet tisztázni, melyek lehetnek a helyes/megfelelő válaszok/reakciók és megközelítések. Majdnem olyan kulcsfontosságú, hogy a könyvtárak hajlandók legyenek részt venni a kulturális kísérletekben is és ennél fogva nyitottak legyenek akár a bukás iránt is, hiszen ez is egy tanulási lehetőséget jelenthet.

Forrás: Stuart Varner - Patricia Hswe: Special Report: Digital Humanities in Libraries. In: American Libraries Magazine, January 4, 2016
https://americanlibrariesmagazine.org/2016/01/04/special-report-digital-humanities-libraries/