A hozzáférés nem megoldott: a fogyatékkal élőkhöz való méltányos viszony és a könyvtár

Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (American Library Association = ALA) 2004-ben adta ki a

„Könyvtárosság alapértékei” című etikai szabályzatot, amelyben megállapítják, hogy a könyvtári információkhoz való egyenlő hozzáférés olyan alapérték, melyet a könyvtáraknak biztosítaniuk kell mindenki számára módszertől, technikától és formától függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók könnyen hozzáférhessenek az információkhoz, beleértve a különböző képességű látogatókat is, pl. a látás- és hallássérülteket, illetve a technikához kevésbé hozzáértőket. A nyilatkozat a méltányos hozzáférést gazdasági, politikai és technikai problémaként tárgyalja. A tanulmányban a szerzők segíteni kívánnak abban, hogyan lehetne átalakítani azokat a rendszereket és a gyakorlatokat, amelyekben a könyvtárakat és a szakmát a fogyatékkal élőket és a méltányos bánásmódra szorulókat kezelik. Nagyon fontos lehet ebben a tekintetben a különböző könyvtári protokollok újragondolása is.

A sérültekhez való hozzáállás

A könyvtárakban a fogyatékkal élők fogalma igazodik az amerikai polgárok jogait kimondó és védő törvény (Americans with Disability Act = ADA) meghatározásához. Különösen fontos, hogy a fogyatékosságra nem lehet csupán egyéni ügyként tekinteni, hanem össztársadalmi kérdés, így nagy jelentősége van annak, hogy biztosítsák az információkhoz való hozzáférést, s azok szabad hasznosítását a könyvtárakon belül és azon túl is. Ki kell alakítani e tekintetben a könyvtáraknak érdekeltségét.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a fogyatékosság nem csak orvosi kérdés, hanem egy társadalmilag is érzékelhető, politikai és szociális dimenziókkal bíró tapasztalat. Az ALA-n belüli Association of Specialized and Cooperative Library Agencies (ASCLA) 2006-os beszámolójában felismeri és rögzíti a feladatokat, amelyek gyakorlati változásokat hozhatnak a fogyatékos emberek könyvtári hozzáférésével kapcsolatban. Számba veszi azokat az adaptív technológiákat, amelyek segítik a sérült felhasználókat az információk forrásának elérésében a könyvtár épületén belül és azon túl is. A tanulmány szerzői fontosnak tartják, hogy a könyvtárak ezt a problémát ne egyszerűen szabályzatként, hanem hosszútávú strukturális változásokkal is járó kérdésként kezeljék.

A „semmit se rólunk, ha nélkülünk” - elvének megfelelően törekedni kell arra, hogy minél több fogyatékkal élőt vonjanak be a könyvtárak az információk hozzáférésével, a társadalmi környezettel és a hozzájuk kapcsolódó törvényekkel kapcsolatos kérdések megvitatására és alkalmazására. Ez az elv keretet adhat a sérült emberekhez való hozzáállás javítására, és arra,, hogy az ő közreműködésükkel törekedjenek a könyvtárak az adatok hozzáféréséhez való biztosítás kialakítására.

A fogyatékkal élő könyvtárosok alkalmazása a könyvtárakban

A könyvtári szakembereknek segítséget kell nyújtaniuk azok számára, akik érdeklődnek a könyvtárosi munka iránt. A szakmai elérhetőség és egyenlőség érdekében a gyakorlati elkötelezettség mellett szükség van olyan típusú programokra, mint a Spectrum Scholars, amely az ALA egyik projektje. Ennek keretében működik egy könyvtár- és információtudományi mesterképzési program, ahol tanulmányi ösztöndíjat biztosítanak a fogyatékkal élők számára és elősegítik számukra az ALA konferenciákon való részvételi lehetőséget. Ezek a tervezett célok megkönnyíthetik az egyenlő hozzáférést a sérült könyvtárosok számára a szakmában. Emellett fontos, hogy a nem fogyatékos és a fogyatékkal élő szakemberek közösen mérjék fel a fogyatékkal élő olvasók speciális igényeit, a hozzáférés során előkerülő akadályokat annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben sikerüljön 

kialakítani az igényeik szerinti megoldásokat.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogyatékkal élő felhasználók vagy könyvtári dolgozók státusza nagyon különböző lehet: gyakran találkozhatunk interszekcionális (többféle hátrányból összeadódó, a társadalmi státuszt, a nemet /gendert/ vagy a bőrszínt érintő) megkülönböztetésekkel. Hasznos és informatív lehet megismerni, hogy egyes emberek hogyan küzdenek fogyatékos tapasztalataikkal, amíg egy könyvtárban dolgoznak. A szolidaritási elv középpontba helyezése váltást jelenthet a gondolkodásban.

Következtetés

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy következetesen ragaszkodni kell a "Könyvtárosság alapértékei"-nek etikai elveihez, melyben kiemelt szerepe van a fogyatékosok méltányosságának, az esélyegyenlőség, a szabad hozzáférés biztosítása, a diverzitás és a szociális felelősség elmélyítése érdekében. Ennek segítségével a fogyatékos könyvtári szakemberekkel együttműködve tovább kell dolgozni a hozzáférés széles körben való eléréséhez.

Forrás: Alana Kumbier – Julia Starkey: Access Is Not Problem: Disability Justice and Libraries In: Library Trends Vol. 64, Nr. 3. (2016 Winter) p. 468-491.

(https://www.ideals.illinois.edu/bitstream/handle/2142/89855/64.3.kumbier.pdf?sequence=2)