Ebben a bejegyzésben videókat szeretnék bemutatni, melyek a mai világunk korszerű és érdekes arcát mutatják be. A posztot kitekintésnek és csalogatónak szánom.
Az első a 2016 októberében az Európai Parlamentben megrendezett Generation Code: Born at the Library elnevezésű eseményen készült. Érdemen megnézni, hogy sok ország könyvtára képviseltette itt magát, viszont könyveket csupán „dekorációs” célra hoztak. A legtöbb standon inkább robotok, elektronikai játékok, 3d nyomatók és virtuális világok uralkodtak. A kisfilmet a kölni városi könyvtár munkatársai készítették.
Még mindig Köln, csupán két évvel korábban. A város könyvtára adott otthont (és ad azóta is) különféle Maker eseményeknek. Németország első alkotótere Köln központi könyvtárában, 2013-ban jött létre, jó példával szolgálva arra, hogy milyen egy könyvtári tanulási tér. A kölni könyvtár negyedik emeletén, a zenei részlegen belül alakították ki a helyi Makerspace-t. A bemutatandó bejátszás a 2014-es Maker Day-on készült. Ebben a filmben először egy banánokból felépített zongorát lehet megcsodálni. Ennek alapja a MakeyMakey nevű mikrokontroller, amely elhiteti a számítógéppel, hogy billentyűzet és egér van rákötve. Banán híján valójában bármi lehet, ami kicsit is vezeti az áramot. Ezután egy javítóműhely mutatkozik be. Később 3D nyomtatót és szkennert lehet működésközben megtekinteni. Közben ne felejtsük el, hogy még mindig könyvtárban járunk! Ezt követi az Oculus VR szemüvegének, akkor még fejlesztői változata!
A következő filmek TED előadások. Az elsőben Fawn Qiu 2016-os előadásában különböző egyszerűen kivitelezhető kreatív projekteket mutat be, melyeket gyerekek tanítására szánt. Először fotót mutat egy textilelektronikai projektjéről, majd láthatjuk egyik érdekes kísérletét, ami a Flappy Birds megfogható, fizikai adaptációjára épül. Egyszerű alkatrészekből, papírból, motorokból, elemekből áll. Később újra a textilekről kezd beszélni, kitér arra, hogy az elektronika tanulását olyan projektekkel kell kezdeni, melyek egyszerűek, olcsók, jól skálázhatók és egyénre szabhatók.
Catarina Mota társadalomkutató, előadása az intelligens anyagokról szól. A Makerspace-k egyik feladatuknak tartják, hogy bárki számára hozzáférhetővé tegyék azt a tudást, amely segít megérteni a dolgok működését. Ezért szétszednek, összeraknak bonyolult szerkezeteket, próbálnak iparilag előállított speciális anyagokat házilag reprodukálni. A korszerű könyvtárak szerepkörébe ez tökéletesen beleillő koncepció, a használóképzések során olyan ismereteket biztosít olvasóinak, melyek segítenek az új technológiák megfelelő használatában. Catarina fontosnak tartja, hogy a nyíltforrású fejlesztések előtérbe kerüljenek. A videóban bemutat elektromosságot vezető tintát, felületében megvilágítható plexilapot és hőre színváltó pigmentekkel nyomtatott papírt. Az általa szervezett oldal az open acces gondolatmenetén működik, annyi különbséggel, hogy senki sem fizet a publikálási lehetőségért. A film végén a papírelektronikából kaphatunk némi bemutatót.
Végül, a jelenlegi poszt utolsó részeként Massimo Banzi, az Arduino mikrokontroller egyik kifejlesztője mesél élményeiről, melyek az általa kifundált vezérlővel készülteszközökről szól. Előadásában, ami 2012-ben került felvételre, már ő is a nyíltforrású hardverekről és a Maker mozgalomról beszél. Egyik példája a 3D nyomtató készítése házilag, de tovább is megy a nyomtató vezérlője egy Arduino kontroller, mely szintén szabadforrású. Ezek segítségével bárki készíthet magának egy nyomtatót.
A bemutatott kisfilmek mindegyike a Maker kultúra elterjedését mutatja meg. A könyvtári szolgáltatások kiinduló pontja a dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása. Erre az egyszerű funkcióra az idők során számos kiegészítő épült rá. Az egyik lehetséges fejlődési irány lehet az alkotó közösségek befogadása, támogatása. Olyan adattárak szolgáltatása, ahol szabad felhasználású forrásokat adhatunk az olvasók kezébe. Egy magyarok által kitalált projekt, az Envienta, megpróbálja egy ernyő alá vonni és új szintre emelni a kreatív energiákat. Az általuk megosztott nyíltforrású terveket bárki megvalósíthatja saját maga vagy közössége számára, ez a kreatív alkotók videókban is látható módszereit használja fel. Az Envienta megálmodói szerint elért a technológiai fejlődés egy olyan szintre, amikor bárki létrehozhatja a maga önellátó közösségi rendszerét, mely felfogás a könyvtári tudásmegosztástól sem idegen gondolat. Ez a projekt annyiban tesz hozzá pluszt, hogy a fenntartható fejlődésre, a zöldenergiára helyezik a hangsúlyt. Ebben az ökoszisztémában a könyvtáraknak is helyük van, mint a tudásmegosztás egyik legrégebbi plattformja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése