Információs műveltség a könyvtár és információtudományi szakma számára: Áttekintés

 

Eredeti cím: Information Literacy for Library and Information Science Profession: An Overview 

Szerző: Nalinadevi T R

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS) 2024. május 06.

DOI: 10.26761/IJRLS.10.2.2024.1753 

Kulcsszavak: információ, információs műveltség, információs technológia, használóképzés, könyvtárak, információkeresés, információs készségek

Bevezetés

A szerző (Siyali Ramamrita) Ranganatan öt törvényére építi tanulmányát. A könyvtárak és erőforrásaik a felhasználókért léteznek, és a könyvtárosok feladata, hogy elérhetővé tegyék azokat. Segíteniük kell abban is, hogy a felhasználók megtalálják és kezeljék információs igényeiket. Változó világunkban az információs műveltség kulcsfontosságú: a civilizáció a tudás révén fejlődik, a pontos információk felhasználása a társadalmi haladás alapja.

Az információs és technológiai robbanás okozta káoszban viszont a felhasználónak meg kell tanulnia kiszűrni a releváns információkat. Kitér arra, milyen képességekkel kell rendelkeznie a felhasználónak, melynek segítségével új tartalmakat hozhat létre, amellyel saját előrehaladását támogathatja. Az információs műveltséget akként fogalmazza meg, mint a „régi bort új palackban”, azaz az információs műveltség mindig is jelen volt a könyvtárakban, csak éppen az adott korszaknak megfelelő csomagolásban. Mindig is létezett „használóképzés”, akár a könyvtári útmutatókra, akár a felhasználói oktatásra - User Education- re gondolunk. A könyvtárak fő céljaként határozza meg, hogy elősegítsék a jó információk gyűjtését és terjesztését, és fontos szerepet játsszanak az információtechnológia használatában. (Ranganathan alapelve szerint a könyvtárosok a kezdetek óta információs szakértők.) Az információs rendszerek fejlődése lényeges a könyvtárak fejlődésében, lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, időről időre új technológiákat, szolgáltatásokat kell bevezetniük, mindezt információtudósokként, információmenedzserkét működve érhetik el. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a könyvtár egy folyamatosan fejlődő szervezet, amely soha nem marad mindig ugyanaz.

Információs műveltség

A használóképzésre összpontosítva itt tárgyalja a könyvtárak szerepét, mely a 19. század óta létező tevékenység. A kifejezést Paul Zurkowski alkotta meg 1974-ben: Az információrobbanással párhuzamosan szükségessé vált új szolgáltatások és technológiák bevezetése annak érdekében, hogy „rendet tegyenek” az információdömpingben, ily módon segítsék az információkeresőket a problémamegoldásban. A kezdetek óta létezik felhasználóképzés, könyvtári tájékoztatás, könyvtárlátogatások, az IL ezeknek a szolgáltatásoknak a legújabb változata. Magában foglalja a kérdések feltevését, a megfelelő források keresését, a szükséges információk megtalálását és hozzáférését, az információk szűrését és értékelését, és az új információk létrehozását. Minden tudományterületen, kutatásban, oktatási szinten fontosnak tartja. 3 fő részt nevez meg: információ, technológia, és az igény, vagy szükséglet. Nem korlátozódik egy adott tudományágra, minden irodalom alapját képezi. Feltehetően téves hivatkozással idézi: „az IL a szavak értelmezésének, megértésének és új ötletek kialakításának folyamata”. („Sanford, Illinois szerint”)

Az információs műveltség meghatározásai

Zurkowski (1974) és Scott (2012) definícióit, majd az ALA (1998) és az US National Council for Library and Information Sciences állásfoglalását taglalja.

Az információs műveltség szükségessége és jelentősége

Az IL fontos a tudás és a jogok birtoklásának megértéséhez, a független, egész életen át tartó tanuláshoz, a meditáció, a böngészés, és kutatás támogatásához, a tudásban való jó és produktív részvételhez, valamint az új ötletek és igazságok létrehozásához és terjesztéséhez. A könyvtárak ma digitális könyvtárakká válnak. A digitális gyűjtemények, archívumok, a digitalizált információk utat nyitnak az információs társadalom világához. Ma szinte minden információ kéznél van, és hatékonyan lehet elérni az információs műveltség segítségével. A felhasználók és információkeresők igényeinek gyors kielégítésében fontosnak tartja a könyvtárosok és a könyvtárak szerepét is, alkalmas technológiákkal, módszerek alkalmazásával. Ugyanakkor fontos az információs igények meghatározása, a kiválasztott információ relevanciájának felmérése, az információhoz való hozzáférés elősegítése, a kezdeményezések ösztönzése, más források kutatása, pozitív és kreatív gondolkodás fejlesztése, új kutatási ötletek megtalálása is. Az IL készségek (amelyek az információkeresés alapjait képezik) közé sorolja az információ megszerzésének módját, a releváns információ kiválasztását, értékelését, mérését és közlését - elengedhetetlennek tartja a mai információ- és technológia-korszakban való túléléshez. Ezen képességek birtokában válik alkalmassá a felhasználó a tudás megszerzésére. A könyvtárak szerepe természetesen itt sem kisebb, követve az öt alapelv gyakorlatot, felhasználóorientáltnak kell lenniük, és folyamatosan törekedni a technológiai újításokra, a felhasználói élmény javítására. Röviden, a mai információs környezetben a szorgalom nem elegendő, a felhasználókat önálló böngészésre, és önoktatásra kell megtanítani. A könyvtári szektorban a megbízható, ellenőrzött információtechnológiai szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak. Csak az új technológia és az emberi könyvtári menedzsment kombinációja képes ezt a helyzetet megvalósítani.

Az információs műveltség alkalmazása és kialakítása

Kiemeli, hogy az információs műveltség kialakítását és használatát körültekintéssel kell végezni, és szükség esetén el kell végezni a módosításokat a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Vázolja az IL készségek fejlesztésének célját, és a kritériumokat, amelynek meg kell felelnie, többek között tanítsa meg a jó információt kiválasztani és megtartani, segítsen kutatási ötletek kidolgozásában, az értékelésben, az etikai és jogi követelmények betartásában. Leírja a „Hat készség” használatát, melyet Eisenberg és Berkowitz 1987-ben javasolt, s amely véleménye szerint hasznos az IL kialakításában, valamint iránymutatásként is használható az IL programok fejlesztésében. A legfontosabbak tehát: helyes perspektíva a megvalósításban és a tervezésben; világos célok és feladatok; információtechnológiai politika; rendszeres és kritikus értékelés. Szükség esetén új technológiák és szolgáltatások bevezetése.

Következtetés

A könyvtárakat úgy tervezték, hogy kielégítsék az olvasók információs igényét. A mai információs társadalomban a tudásnak és az információnak meghatározó szerepe van. Ahogyan a könyvtárak az oktatás forrásai, az információs műveltség (IL) a világban az információ forrása. A könyvtáraknak lépést kell tudniuk tartani a változó környezettel, a technológiai fejlődéssel, hogy segíteni tudják a felhasználókat. Az IL a könyvtárak egyik alapvető jellemzője, és egyre több technológiát és készséget foglal magában, amelyek támogatják az információ keresését, feldolgozását, kezelését és visszakeresését. A könyvtár szerepe, célja, felelőssége ugyanaz, mint a könyvtár alapításakor volt. Az új technológiák megjelenése és integrálása megváltoztatta a formátumot és a szolgáltatásokat. Az IL ezeknek az egyik eleme. A szerző úgy gondolja, hogy ez a fejlődés azonban megváltoztatta az egész tanulási környezetet, képzés és gyakorlat nélkül a felhasználók nem tudnak hatékonyan és eredményesen dolgozni. Ezért az IL létfontosságú a mai tudás fennmaradása és a könyvtári közösség és a felhasználók túlélése szempontjából.

*Kezdőkép: AI által generált 

A könyvtárak szerepe a digitális írástudás fejlesztésében és a téves információk terjedésének megelőzésében a diákok körében

Eredeti cím: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students 
Szerző: Apriani  Riyanti (Universitas Binawan)
Megjelent: Bibliogia, Vol. 2 No. 2, September 2025

A tanulmány kulcsszavai: digitális, téves információ, könyvtárak, diákok, írástudás, felsőoktatás.
Link a cikkhez: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students | Bibliogia

Rövid összefoglaló

A tanulmány átfogó képet ad arról, hogyan járulnak hozzá az egyetemi könyvtárak a diákok digitális írástudásának fejlesztéséhez, és milyen stratégiákat alkalmaznak a téves információk terjedésének megelőzésére. A szerző kvalitatív módszertant használ, mélyinterjúkkal, megfigyelésekkel és dokumentumelemzéssel vizsgálja a könyvtárak szerepét. Az elemzés a Miles–Huberman-modell alapján történt, amely strukturált keretet biztosít az adatok redukciójához, bemutatásához és következtetések levonásához.

Az eredmények szerint a könyvtárak nemcsak információforrások, hanem aktív oktatási központok is, amelyek digitális írástudási képzéseket, műhelyeket és kampányokat szerveznek. A könyvtárosok facilitátorként segítik a diákokat a kritikus gondolkodás fejlesztésében, miközben a könyvtárak hitelesített tartalmakat biztosítanak és információs írástudási programokat kínálnak. A tanulmány kiemeli a kihívásokat is: korlátozott erőforrások, alacsony hallgatói részvétel és technológiai hiányosságok. Ugyanakkor hangsúlyozza a lehetőségeket, például az oktatókkal való együttműködés erősítését és innovatív digitális szolgáltatások fejlesztését.

Értékelés

A tanulmány erőssége, hogy új perspektívát nyit: nem az oktatók vagy az osztálytermi gyakorlatok szerepére koncentrál, hanem a könyvtárak stratégiai funkciójára. Ez hiánypótló, hiszen a könyvtárak digitális írástudásban betöltött szerepét eddig kevés kutatás vizsgálta. A kvalitatív módszertan jól illeszkedik a témához, hiszen a könyvtári gyakorlatok és a diákok tapasztalatai így mélyebben feltárhatók.

A szöveg világosan strukturált: bevezetés, módszer, eredmények, megbeszélés és következtetés. A hivatkozások széles körűek, nemzetközi szakirodalmat is bevonnak, ami erősíti a tanulmány tudományos megalapozottságát.

Kiemelt erősségek

• Innovatív fókusz: a könyvtárak mint digitális írástudás előmozdítói.

• Empirikus bizonyítékok: interjúk és megfigyelések révén valós tapasztalatokra épít.

• Stratégiai szemlélet: nemcsak jelenlegi gyakorlatokat mutat be, hanem jövőbeli lehetőségeket is.

• Nemzetközi kontextus: a szakirodalmi háttér széles körű, több ország példáit integrálja.

Hiányosságok

• A hallgatói részvétel alacsony szintjének okait a tanulmány csak részben tárja fel; mélyebb elemzés segítené a megértést.

• A gyakorlati ajánlások (pl. mobilalkalmazások, gamifikáció) inkább jövőbeli lehetőségekként jelennek meg, kevés konkrét példával.

• A kutatás egyetlen intézményre fókuszál, így az eredmények általánosíthatósága korlátozott.
  
  

Ajánlás

A tanulmány különösen hasznos:

• könyvtári szakembereknek, akik digitális írástudási programokat szer
  etnének fejleszteni,

• oktatóknak, akik a könyvtárakkal együttműködve integrálnák a digitális kompetenciákat a tantervbe,

• kutatóknak, akik a könyvtárak stratégiai szerepét vizsgálják a digitális korszakban.

Összegzés

Ez a tanulmány fontos hozzájárulás a digitális írástudásról szóló diskurzushoz. Megerősíti, hogy a könyvtárak nemcsak passzív információszolgáltatók, hanem aktív, stratégiai intézmények, amelyek képesek formálni a diákok kritikus gondolkodását és ellenálló képességét a téves információkkal szemben. Bár kihívásokkal szembesülnek, a könyvtárak előtt álló lehetőségek – innováció, együttműködés, közösségi jelenlét – biztosítják, hogy a digitális korszakban is kulcsszereplők maradjanak.

Detekto

A Detekto egy 2023 novemberében indult digitális oktatási platform, amelynek célja, hogy segítse a fiatalokat az álhírek felismerésében, a kritikai gondolkodás fejlesztésében és az online információk tudatos kezelésében. Az oldal az Idea Alapítvány fejlesztése, és a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) szakmai támogatásával valósult meg. A nyitólap közvetlenül elérhető a címen, ahol a látogatók egy letisztult, fiatalos vizuális környezetben navigálhatnak a tananyagok között. A platform nem klasszikus digitális gyűjteményként működik, hanem tematikus fejezetekbe rendezett oktatási tartalmakat kínál, például az álhírek, minőségi hírek, manipulációs technikák és a kritikai gondolkodás témaköreiben.

A gyűjtemény nem rendelkezik külön keresőfelülettel, a tartalmak a főmenüből érhetők el, jól strukturált fejezetek formájában. Minden fejezet szöveges magyarázatokat, példákat és illusztrációkat tartalmaz, amelyek segítik a megértést és az önálló feldolgozást. A tananyagok HTML formátumban jelennek meg, képi elemekkel kiegészítve, hang- és videótartalom jelenleg nem jellemző. A metaadatolás nem klasszikus könyvtári értelemben történik, de a tartalmak egységes szerkezetben, jól áttekinthető módon jelennek meg. A dokumentumtípusok szöveges és képi jellegűek, a tartalomfejlesztés során nem alkalmaznak katalóguscédula-szerű leírásokat.

Az oldalon részletes bemutatás található a projekt céljáról, a fejlesztő szervezetről, valamint az adatvédelmi és szerzői jogi feltételekről. A navigáció egyszerű, a menürendszer logikus, a visszalépési és továbblépési lehetőségek jól működnek. A Detekto nem kínál regisztrációs lehetőséget, nincs profilkialakítás, kommentelés vagy közösségi közreműködés, így a Web 2.0-s eszközrendszer korlátozottan van jelen. Hírlevél és RSS feed nem érhető el, a tartalmak testreszabása nem támogatott.

A közösségimédia-kompatibilitás részben megvalósul: az oldal nem generál egyedi URL-eket minden tartalomhoz, és nem tartalmaz beágyazott megosztási gombokat. A Detekto.hu-nak nincs Facebook oldala, de az Idea Alapítvány rendszeresen posztol a projektről a saját Facebook-oldalán. A Detekto tartalmai gyakran megjelennek az alapítvány bejegyzéseiben, így közvetetten jelen van a közösségi térben.

Összességében a Detekto egy innovatív, oktatáscentrikus weboldal, amely hiánypótló módon segíti a fiatalokat a digitális média tudatos használatában. Bár nem klasszikus digitális gyűjtemény, a tartalmi struktúrája, vizuális megjelenése és oktatási célja révén jól illeszkedik a modern tudásmegosztó kezdeményezések sorába.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Ariadne gyűjteménye – a nőkre és nemekre szakosodott tudásportál

Az Ariadne – The Women and Gender-Specific Knowledge Portal (Nők és nemek közötti egyenlőség témájú tudásportál) az Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) által fenntartott digitális tudásportál, amely a nők és a nemek közötti egyenlőség témájában kínál gazdag és sokrétű gyűjteményt. A portál 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy dokumentálja, rendszerezze és hozzáférhetővé tegye a női mozgalmak, feminista gondolkodás és genderkutatás történeti és kortárs forrásait. A gyűjtemény közvetlenül elérhető a  https://www.onb.ac.at/en/more/ariadne-the-women-and-gender-specific-knowledge-portal címen, vagy az intézmény főoldalán a „More” menüpont alatt.

Az Ariadne az Osztrák Nemzeti Könyvtár egyedülálló kezdeményezése, amely hozzáférést biztosít a nőkkel, a feminizmussal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos anyagokhoz. Az Ariadne célja, hogy összekapcsolja a kutatókat a releváns forrásokkal, legyen szó történelmi női mozgalmakról, feminista irodalomról vagy nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanulmányokról. A portál különlegessége, hogy kommentált cikkeket, folyóiratokat és gyűjteményeket, valamint online kiállításokat kínál, mint például a „Nők, használjátok a szavazati jogotokat!”, amely a nők szavazati jogáért folytatott küzdelmet dokumentálja. Az Ariadne csapata emellett segíti a kutatókat a könyvtár gyűjteményeinek böngészésében és a kutatási kérdések megválaszolásában.

A portálon belül az Ariadne speciális gyűjteménye legkönnyebben a gyorskeresésből érhető el, ahol feminista tárgyszavazással ellátott tudományos cikkek, konferenciaközlemények, gyűjteményes kötetek tanulmányai és történeti női folyóiratok találhatók.

Több mint 11 500 kifejezéssel az Ariadne Thesaurus átfogó, interdiszciplináris fogalomhálózatot alkot. Tartalmazza mind a nő- és nemi tanulmányok szakszavait (pl. patriarchátus, nemek közötti egyenlőség, nőmozgalom), mind a kapcsolódó tudományágak kulcsfogalmait – mint például az iparosítás, a gyarmatosítás vagy az oktatás. A feminista indexeléshez általánosabb terminológia is szükséges, amely olyan területekről származik, mint a történelem, a szociológia, a politika vagy az orvostudomány. Minden kifejezés szabványosított és szisztematikusan összekapcsolva van – tágabb és szűkebb kifejezések, szinonimák, kapcsolódó fogalmak és egyes esetekben angol megfelelők segítségével.

A dokumentumokhoz rövid annotációk is tartoznak, amelyek segítik a tematikus keresést. A keresési felület lehetőséget nyújt szűrésre, továbbkeresésre, valamint a tételek közötti navigációra. A dokumentumok nem minden esetben vannak digitalizálva (azok is regisztráció ellenében olvashatóak) , de könyvtári használatra megrendelhetők, és a legfrissebb számok szabadpolcosan is elérhetők a Magazines Reading Roomban.

A gyűjtemény metaadatolása egységes: a tételek címe, szerzője, megjelenési éve, forrása és tárgyszavai minden esetben megjelennek, míg az annotációk és formátumok dokumentumtípusonként eltérhetnek. A portál szöveges és képi formátumokat kínál, valamint videós bemutatókat is tartalmaz, hanganyagokat azonban nem említ. A webes rendszer fejlesztéséről és digitalizálásáról részletes információ nem található, de a portálon bemutatják az Ariadnecsapatát, és rendszeresen frissítik a tartalmakat.

Web 2.0-s eszközök közül elérhető a kéthavonta megjelenő Ariadne hírlevél és egy német nyelvű blog, azonban regisztráció, kommentelés vagy közösségi közreműködés nem támogatott. A gyűjtemény tételei egyedi URL-lel rendelkeznek, így megoszthatók, bár beágyazott közösségi megosztási gombok nem találhatók. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Facebook oldala aktív, és időnként megoszt Ariadne-hoz kapcsolódó tartalmakat is. Az Ariadne blog német nyelven működik, és a női és genderkutatás aktuális témáit, történeti visszatekintéseit és a gyűjtemény fejlesztéseit mutatja be. Az „Online-Ausstellungen” keretében virtuális kiállítások is elérhetők, például a „Frauen wählet!” („Women use your vote!”), amely a női választójog történetét dolgozza fel.

Összességében az Ariadne tudásportál egy jól strukturált, kutatásbarát digitális gyűjtemény, amely értékes forrásokat kínál a női és genderkutatás területén, és szorosan kapcsolódik az Osztrák Nemzeti Könyvtár szakmai és kulturális küldetéséhez. 

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára Győr-Moson-Sopron vármegye kulturális örökségének online hozzáférését biztosítja. A gyűjtemény célja, hogy a könyvtár helyismereti és muzeális dokumentumai digitalizált formában, közvetlenül elérhetők legyenek az érdeklődők számára. 

GyűjteményMánia – Egy blog, ahol a múlt és a jelen gyűjteményei találkoznak

Miért gyűjtünk? Miért őrzünk meg apró tárgyakat, amelyek másnak talán semmit sem jelentenek – nekünk viszont egy egész korszakot, érzést, emléket idéznek fel? 
Gyerekkorunk gyűjteményei különleges lenyomatai annak, kik voltunk, milyen világban nőttünk fel, és mi minden ragadta meg a figyelmünket. Egy-egy szalvéta, bélyeg, csokipapír vagy gyufacímke nem csupán tárgy, hanem emlék, történet, érzés. A gyűjtés sokak számára nemcsak hobbi, hanem identitásformáló élmény, amely összeköt generációkat, kultúrákat és egyéni sorsokat. 

---

A blogban szeretném összegyűjteni, ki mit gyűjtött gyerekkorában – legyen szó szalvétáról, képeslapról, bélyegről vagy épp csokipapírról. Ezekről fotókat, történeteket osztanék meg, és bátorítanám az olvasókat is, hogy küldjék be saját gyűjteményeiket, emlékeiket. Emellett szeretném feltérképezni azt is, hogy ma mit gyűjtenek az emberek – hogyan változtak a gyűjtési szokások, milyen új tárgyak, témák váltak népszerűvé, és milyen motivációk állnak ezek mögött. A blog tehát nemcsak nosztalgikus visszatekintés, hanem kortárs kulturális tükör is.

A blog indítását több szempont is indokolja. Egyrészt szinte mindenki gyűjtött valamit gyerekként, így a téma könnyen felkelti az érdeklődést, és közös nevezőt teremt különböző korosztályok között. Másrészt a gyűjtemények mögött személyes és társadalmi történetek rejlenek, amelyek megőrzésre és megosztásra érdemesek. Harmadrészt jelenleg nincs olyan magyar nyelvű online felület, amely kifejezetten a gyűjtés témáját dolgozná fel közösségi, vizuális és történetmesélő módon – így a GyűjteményMánia hiánypótló szerepet tölthet be.

A célközönség széles: megszólítja azokat, akik nosztalgiával gondolnak gyerekkori gyűjteményeikre, azokat, akik ma is aktívan gyűjtenek, valamint azokat is, akik kíváncsiak mások gyűjtési szokásaira, és szívesen megosztanák saját történeteiket. Emellett a blog hasznos lehet pedagógusok, muzeológusok, pszichológusok számára is, akik a gyűjtés kulturális vagy lélektani vonatkozásait kutatják.

A blog célja, hogy ezt a sokszínű világot dokumentálja, bemutassa és közösséggé formálja. A GyűjteményMánia tehát nem csupán egy blog, hanem egy közösségi tér, ahol a gyűjtés révén megőrzünk valamit a világból, amit máskülönben elveszítenénk. Egy hely, ahol a múlt és a jelen gyűjteményei találkoznak – és ahol minden apró tárgy újra mesélni kezd.

 

Magyar ipartörténeti kincsek

Ipartörténeti témában több oldal is található, ahonnan a retro gyűjteményhez anyagokat lehetne válogatni. Legtöbbjük azonban inkább leíró jellegű, valamilyen tematika szerint rendezett, de nincs igazán feltárva, de ötleteket lehet belőle meríteni. 

Ipartörténeti témában jelenleg a weben ezek érhetőek el:

Magyar oldalak:

Retro múzeum/Retró élményközpont: https://bpretro.com/ 

Virtuális rádiómúzeum: https://radiomuseum.hu/

Magyar Nemzeti Múzeum – Ipartörténeti gyűjtemények: https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-repository/ipartorteneti-gyujtemenyek

Győri Ipartörténeti Alapítvány: https://ipartortenet.hu/hu/

Csepel Autó Gyártmánymúzeum: https://miklosimuzeum.hu/csa/

Ipartörténeti Skanzen, Dunaújváros: https://dunaujvarosmesel.hu/2017/10/09/ipartorteneti-gyujtemeny/

Közlekedési Múzeum: https://kozlekedesimuzeum.hu/ tagintézmény Massa Múzeum

Informatika Történeti Múzeum Alapítvány: https://it-muzeum.njszt.hu/

Várostörténeti mozaikok - Gyárak, ipar (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér): https://www.gyorikonyvtar.hu/vt_mozaikok_gyarak

Külföldi oldalak:

V4 Industrial Heritage: https://www.v4industrialheritage.com/index.html

Science Museum Group Collection (UK): https://collection.sciencemuseumgroup.org.uk/

Deutsches Museum Digital: https://digital.deutsches-museum.de/

Facebook csoportok:

Ipari Örökség https://www.facebook.com/ipariorokseg/
Műszaki és Ipari Örökségvédelmi Fórum https://www.facebook.com/groups/2943161109040461

Ezekből az oldalakból merítve el lehetne indítani a tartalomszolgáltatást.

GyűjteményMánia - Mit találunk ma a weben a gyűjtésről és a közösségi megőrzésről?

Az első bejegyzésben arról beszéltünk, miért gyűjtünk, és hogyan válnak apró tárgyak emlékké, történetté. Most arra keressük a választ: milyen online felületek, közösségek és projektek foglalkoznak ma a gyűjtéssel – és ezekhez képest mit adhatna újat a GyűjteményMánia. Amikor körülnézünk az interneten, hamar kiderül: a gyűjtés világa nemcsak a fiókok mélyén lapuló szalvétákban vagy bélyegekben él tovább, hanem rengeteg online felületen is.

Út a múltba, a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális Gyűjteménye - felépítés, források

Az adatbázis elkészítéséhez elsősorban az Iparművészeti Múzeum által felépített rendszert tartom célravezetőnek. Igaz, a tartalom nem ugyanaz, mégis felépíthető az adott muzeális gyűjteményre. Ahogyan az Iparművészeti múzeum egy-egy menüpont alatt tárgyalja a bútorokat, kerámia- és üvegtárgyakat, ötvösmunkákat, stb, úgy csoportosítható a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális állománya dokumentumtípusonként.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtár digitalizált dokumentumai - A Ráday-család Levelezése

 

A könyvtár alapját képező Ráday Könyvtár a  17. századtól 1861-ig gyarapított állománya  egyike azon főúri könyvtáraknak, amelyek  nem szóródtak szét, háború, tűz-vízkár nem  érte őket, a teljes állományuk megmaradt az  utókor számára. Jelen gyűjteményt a frissen  megalakult Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiája számára vásárolta meg az egyházkerület 1861-ben. Amikor a Ráday-család utolsó férfitagja elhunyt, özvegye a könyvtárnak adományozta a család teljes levéltári gyűjteményét, ami egy felbecsülhetetlen forrásanyag a könyvtár, és a család történetéhez. A 6500 mű kb. 12000-15000 kötetben óriási jelentőséggel bír az utókor számára. A tulajdonos könyvtár a lehetőségeihez mérten igyekszik online módon is közzétenni a benne rejlő értékeket.

Artificial Intelligence in Libraries: Benefits, Challenges, and Ethical Considerations

Mesterséges intelligencia a könyvtárakban: előnyök, kihívások és etikai megfontolások 

Az átfogó tanulmány, melyet Dr. N. Seeni Mohamed és szerzőtársai jegyeznek, az International Journal of Advance and Applied Research (IJAAR) hasábjain jelent meg, és behatóan vizsgálja a Mesterséges Intelligencia (AI) könyvtárakban történő bevezetését. A kutatás elsődlegesen az indiai könyvtárakat célozta meg, és egy felmérés módszertanát alkalmazva elemezte az AI használatának előnyeit, a bevezetéshez kapcsolódó kihívásokat, valamint az elengedhetetlen etikai megfontolásokat. A kutatás központi eredménye, hogy bár az AI forradalmasítja a könyvtári szolgáltatásokat a hatékonyság és a felhasználói élmény javításával, bevezetése komoly akadályokba ütközik, amelyek az adatkezelés, a humánerőforrás fejlesztése és az etikai garanciák területén jelentkeznek.

Az AI adoptációjának előnyei vitathatatlanok a felmérés szerint, ahol a megkérdezettek magas aránya számolt be pozitív hatásokról. A legkiemelkedőbb előny a fokozott hatékonyság (80%), amely főként az AI-alapú eszközöknek, mint a chatbotoknak és virtuális asszisztenseknek köszönhető. Ezek az eszközök automatizálják a rutinfeladatokat, így a könyvtárosok értékes időt szabadítanak fel a komplexebb szakmai munkára. Ezen túlmenően, a továbbfejlesztett patrónus élmény (75%) az AI perszonalizált ajánlórendszerei révén valósul meg, amelyek pontosan igazodnak a felhasználók preferenciáihoz és olvasási szokásaihoz. Végül, a adatvezérelt döntéshozatal (60%) lehetősége teszi lehetővé a könyvtárak számára, hogy gyűjteményeiket és erőforrásaikat megalapozott, adatokra támaszkodó módon allokálják.

A pozitívumok mellett a tanulmány hangsúlyosan kiemeli a bevezetéssel járó jelentős akadályokat is. A leggyakoribb aggály az adatminőségi problémák (60%), mivel az AI rendszerek csak annyira megbízhatóak, mint az a bemeneti adat, amelyet feldolgoznak; a pontatlan vagy hiányos adatok veszélyeztetik az AI alkalmazások sikerét. Ezzel szorosan összefügg az adatvédelem és titoktartás (55%) kérdése, ahol a felhasználói adatok fokozott gyűjtése megköveteli a szigorú titkosítási protokollok és adatvédelmi szabályozások azonnali bevezetését. Az etikai megfontolások (50%) szintén kiemelt aggodalomra adnak okot, hangsúlyozva az algoritmusok átláthatóságát és az elfogultságtól való mentességét. Végül, a személyzeti képzés hiánya (45%) és a magas bevezetési költségek (40%) gyakorlati akadályokat gördítenek az elé, hogy a könyvtári személyzet megfelelően használja az új technológiákat, és hogy az intézmények finanszírozni tudják ezen rendszerek bevezetését és fenntartását.

A tanulmány a felmért kihívásokra gyakorlatias megoldásokat kínál. A szerzők javasolják etikai irányelvek kialakítását az AI átlátható és felelős használatának biztosítására, továbbá az adatminőség rendszeres javítását auditok és tisztítási folyamatok útján. Kiemelten fontos a patrónus adatvédelem erősítése szigorú titkosítási intézkedésekkel. A személyzeti képzés tekintetében folyamatos szakmai fejlesztésre van szükség, valamint finanszírozás és technológiai Partnerségek keresése javasolt a magas kezdeti költségek enyhítésére. Összességében a cikk megállapítja, hogy az AI jelentős potenciállal bír a könyvtárak forradalmasítására, amennyiben a vezetés képes proaktívan kezelni az adatminőségi, adatvédelmi és etikai kihívásokat, valamint elkötelezett a munkatársak folyamatos képzése iránt.

Cím: AI Adoption in Libraries: Benefits, Challenges, and Ethical Considerations (AI Bevezetése a Könyvtárakban: Előnyök, Kihívások és Etikai Megfontolások)

Szerzők: Dr. N. Seeni Mohamed, Dr. S.A. Ramjani, Dr. A. Abul Hussain

Kiadás/Folyóirat: International Journal of Advance and Applied Research (IJAAR)

Kötet: Vol. 11 No. 6

Megjelenés: July–Aug 2024

ISSN: 2347-7075

Impakt Faktor (Impact Factor): 8.141

DOI: 10.5281/zenodo.13253588

A közösségi média hatásfoka III.

Miután az előző bejegyzésekben tisztáztuk a miérteket és felmértük a piaci környezetet, eljött az ideje, hogy fejest ugorjunk a mélyvízbe, és elkezdjük a közösségi média hatásfokának tényleges feltérképezését. Amikor „hatásfokról” beszélünk, hajlamosak vagyunk leragadni az egyszerű felszínnél: hányan látták, hányan kedvelték, mekkora volt az elérés. Projektünk azonban éppen azt tűzte ki célul, hogy ezen a kétdimenziós szemléleten túllépjen. A következőkben bemutatom és egy konkrét példán keresztül ízelítőt is adok abból, mit jelent, amikor a marketingpszichológia találkozik a rideg adatokkal.

Pennonia – Magyarországról Hollywoodba

forrás: screentrant

Rögtön azzal kell kezdenünk, hogy a cím kicsit félrevezető. Ebben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a Bikfalvi Máté alapította cégnek kellett elmennie egészen Amerikáig, hanem arról, hogy maga az álmok és vágyak városa tette tiszteletét kis hazánkban. 

"Magyar töltőtoll és tinta készítők" - egy tartalomszolgáltató blog indításának indoklása

A rendelkezésre álló forrásokból nyert információkból (amik között szerepelnének interjúk és kérdőívek is, azokkal, akik ezt bevállalnák) létrehozható lenne egy olyan információs központ, ahol mindent meg lehet találni ebben a témában.

Lehetőség van nem csak szponzorokat találni a tollak és tinták tesztjeihez, de akár limitált kiadású tollak vagy tintákra szóló kollaborációk is elképzelhetőek egy idő után. 
Bár a Tollak & Órák Facebook csoportba rendszeresen megjelennek írásos tartalmak és új termékek bemutatói, de nincs egy olyan (jó kereső funkcióval rendelkező) oldal, ahol ezeket rendezetten böngészni lehetne.

A közösségi média hatásfoka II.

Az előző bejegyzésben részletesen kifejtettem, miért kulcsfontosságú kérdés napjainkban a közösségi média hatásfoka, és miért érdemes ezzel a témával behatóan foglalkozni. Ahhoz azonban, hogy valóban hiánypótló és értékes platformot hozhassunk létre, elengedhetetlen feltérképezni a jelenlegi információs környezetet. Jelen írásomban egy rövid kutatás keretében vizsgálom meg, milyen források érhetők el a témában hazai és nemzetközi szinten, illetve milyen követendő, formabontó példákból meríthetünk inspirációt a megvalósításhoz.

Ha körülnézünk a weben a közösségi média hatékonyságát vizsgáló tartalmak között, alapvetően két élesen elkülönülő irányzattal találkozunk. Az egyik a tisztán üzleti, marketingfókuszú megközelítés. Nemzetközi szinten ennek iskolapéldája a Social Media Examiner, amely gyakorlati útmutatókkal és technikai leírásokkal segíti a szakembereket. Ez az oldal rendkívül erős a „hogyan csináld” típusú tartalmakban, ám a hatásfokot kizárólag a megtérülés (ROI) és az elérés számaiban méri, figyelmen kívül hagyva a mélyebb társadalmi kontextust. Hazai fronton hasonló szerepet töltenek be az olyan szakmai hírportálok, mint a Kreatív Online, vagy a különféle marketingügynökségi blogok (például a Marketing Commando). Ezek erőssége, hogy a magyar piaci sajátosságokra reagálnak, ugyanakkor tartalmuk gyakran értékesítési célokat szolgál, vagy fizetős falak mögé rejtett hírekre korlátozódik, így nem alkotnak szabadon hozzáférhető, átfogó tudásbázist.

A másik irányzatot a tudományos és társadalmi célú kutatások képviselik. Ezen a téren a nemzetközi Pew Research Center Internet & Tech szekciója nyújt kiemelkedő, adatalapú elemzéseket a felhasználói szokásokról. Magyarországon az NMHH kutatásai említhetők párhuzamként. Bár ezek a források rendkívül hitelesek és alaposak, gyengeségük a formátumukban rejlik: a száraz, akadémikus nyelvezet és a hosszú PDF-tanulmányok nehezen fogyaszthatók az átlagolvasó vagy a gyors válaszokat kereső kisvállalkozó számára. 

Amennyiben lehetőségem lenne – megfelelő anyagi keretek, idő és szakértői gárda bevonásával – egy új platformot építeni, nem a fenti példákat másolnánk, hanem olyan projektekből merítenénk formai ihletet, amelyek tartalmukban eltérőek, de megoldásaikban innovatívak. Kiváló minta lehetne a The Pudding nevű vizuális esszé-oldal, amely kulturális témákat dolgoz fel interaktív adatvizualizációval. Egy ilyen megközelítéssel a közösségi média hatásmechanizmusát nem száraz szöveggel, hanem kattintható, mozgó ábrákkal mutathatnánk be, ahol az olvasó maga fedezheti fel az összefüggéseket. A tartalom tálalásában a hírlevél-alapú kurátori modell (mint a nemzetközi The Skimm vagy a hazai G7 reggeli hírlevelei) is iránymutató lehet: a cél nem az információk ömlesztése, hanem azok értő szűrése és emészthető összefoglalása lenne. Továbbá, a Notion közösségi sablongyűjteményeihez hasonlóan létrehozhatnánk egy strukturált, kereshető tudástárat, ahol a felhasználók iparágra és célokra szűrve találhatnának releváns esettanulmányokat.

Összegezve a kutatást, a tervezett projektem legfőbb hozzáadott értéke a hídépítés lenne a tudomány és a gyakorlat között. Jelenleg hiányzik a piacról egy olyan szereplő, aki a pszichológiai és szociológiai kutatások eredményeit "lefordítja" a marketingesek nyelvére, és mindezt modern, vizuális eszközökkel, interaktív kalkulátorokkal vagy diagnosztikai tesztekkel teszi kézzelfoghatóvá. Egy ilyen független, elemző és edukációs portál – amely a magyar piaci realitásokra szabva ötvözi a nemzetközi trendeket – valóban új minőséget hozna a közösségi média hatásfokának megértésében.

A Görög Nemzeti Színház digitális archívuma

A Nemzeti Színház digitális archívuma 1932-től tartalmazza az előadások programfüzeteit, fényképeket, újságcikkeket, hangfelvételeket (1955-től), videofelvételeket (1994-től), kottákat, jelmezeket és plakátokat. 

A gyűjtemény célja, hogy a ritka és egyedi színházi anyagokat hozzáférhetővé tegye bárki számára. Ezen kívül történeti betekintést is nyújt a görög színházi kultúrába és annak változásaiba az 1932-es évektől napjainkig.

Az oldal kétnyelvű, görög és angol.

Link: https://www.nt-archive.gr

Városi sportpályák átalakulása napjainkig – tervezett végső adatbázis

Az adott utcai sportpályákról nem csak egy korábbi és egy jelenlegi fénykép szerepelne az adatbázisban, hanem időbélyeggel ellátva annyi fénykép, amennyit a követők feltöltenek. A fénykép készítésén kívül szerepelne egy pontos cím, GPS koordináta, illetve kiemelt szerepet kapna a kommentelési lehetőség, ahol mindenki leírhatná kötődését, emlékeit a pályával kapcsolatban. Amennyiben szükséges, akkor megadhatók lennének további adatok, a fénykép készítésének körülményeiről, illetve amennyiben szerepelnek rajta személyek is, akkor róluk. Illetve megjelenhetnek technikai részletek is, amennyiben érdekesnek találják, hogy milyen műszaki eszközt használtak a fénykép elkészítéséhez.

Városi sportpályák átalakulása napjainkig – az adatbázis létrehozása

Nagyon sok kezdeményezés van már, ahol adott területekről töltenek fel fényképeket a múltból, és mellette megmutatják, hogy jelenleg mi található ugyanott. Viszont speciálisan a sportpályákra ilyen nem létezik.

Azonban a sportpályák mind megjelenhetnek ezekben a gyűjteményekben, összeállításokban vagy fényképeken. A következő adatbázisokból kiemelhetők a tervezett adatbázis számára képek, leírások.

Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása - recenzió

Recenzió - Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása

S. Nitha Satheesh,V.A. Rinsey Antony, Seethalakshmy Anantharaman, Riya C Ashraf (2024) Artificial Intelligence in Library Services: Enhancing Access, Operational Efficiency, and User Experience. Library Progress International, 44(3), 5838-5843.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan alkalmazható könyvtári környezetben. Bemutatja, milyen lehetőségeket biztosít, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni. Ezen belül elsősorban fókuszál a hozzáférés javítására, a működési hatékonyság növelésére és a felhasználói élmény fokozására. Ez a téma a jelenlegi könyvtári kihívásokat tekintve rendkívül fontos, és előremutató, mivel a globalizált, rohamosan fejlődő világban a digitális megoldások jelentős kihívást jelentenek a könyvtárak és könyvtárosok számára. Figyelemmel kell lenniük a modern technológiák integrálására, azonban nem szabad elveszíteniük a fókuszt az alapvető feladataikról, és meg kell őrizniük közösségi, oktatási szerepüket is. A tanulmány célja, hogy bemutassa az MI által biztosított lehetőségeket, illetve tisztázza a korlátokat a könyvtári szolgáltatások egyre gyorsabban változó rendszerében.

A Holland Graffiti Múzeum közösségi média jelenléte

A Holland Graffiti Múzeum (Dutch Graffiti Library) egy olyan gyűjtemény, amely a grafiti kultúra dokumentálásával és bemutatásával foglalkozik. A múzeum fizikailag bemutat fotókat, eredeti plakátokat, könyveket, és műveket. Nem csak a múltat mutatja be, hanem inspirációt ad a jelenlegi városi művészek számára is. Több interaktív tevékenységet is végez. Ezáltal tart workshopokat, vezetett túrákat, oktatásokat, és közösségi térként is működik. Emellett külön teret biztosít az underground művészeknek műveik bemutatására. Tudásközpont is egyben, amely részt vesz kutatásban, publikációkban. A weboldalukon kívül ezek a szempontok jelennek meg közösségi oldalaikon is, amelyek a facebook és instagram oldalakon találhatók.

Footballia mérkőzés adatbázis - gyűjteményelemzés

 

Megnevezés:

Footballia adatbázis

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://footballia.net/

A gyűjtemény rövid leírása:

A footballia egy olyan adatbázis, amelyben megtalálható több tízezer labdarúgó-mérkőzés a múltból, ami folyamatosan bővül az aktuális összecsapásokkal. Nagyon sok teljes mérkőzés található meg, a 20. század korai időszakából is, így bármely időszakból elérhetők mérkőzések visszajátszásra és elemzésre.

A domain regisztrációja 2014. november 18-án történt, viszont tulajdonos nem található, ezért nem azonosítható, hogy kihez tartozik. Az oldalról található leírás jelzi, hogy a projektet közösségi hozzájárulások is támogatják. Partnerekről nem találhatók leírások.

Magyar Labdarúgó Szövetség adatbankja - gyűjteményelemzés

 

Megnevezés:

MLSZ adatbank

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://adatbank.mlsz.hu/

A gyűjtemény rövid leírása:

Az MLSZ adatbankja az MLSZ aloldala, amelyet az MLSZ.hu oldalon a felső szalagmenü meccscenter pontjával érhető el. Ezen a felületen az összes MLSZ által szervezett eseménynek, és azok résztvevőinek statisztikái, adatai megtalálhatók.

Az adatbank tulajdonosa és fenntartója a Magyar Labdarúgó Szövetség, az MLSZ.

Főszponzorok az Adidas, OTP bank, Tippmix, MOL és a WIZZ. Szponzorok a McDonald’s, Borsodi és a T-mobile.

Országos Doktori Tanács - gyűjteményelemzés

 

Megnevezés:

Országos doktori tanács

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://doktori.hu/

A gyűjtemény rövid leírása:

Az Országos Doktori Tanács egy olyan adatbázis, ahol a magyarországi doktori eljárásokkal található minden információ megtalálható. Itt megtalálható minden doktori képzésekkel kapcsolatos aktuális hír, továbbá a szervezetekkel összefüggő adat. Emellett a témakiírások, és az aktuális témavezetők, doktori iskolák oktatói, illetve minden aktuális doktori képzés, eljárásban résztvevő, vagy már végzett személy adatai. Összekapcsolja a témavezetőket a hozzájuk tartozó alkalmazottakkal, és az aktuális témákkal, védésekkel, elkészült disszertációkkal, tézisfüzetekkel.

Arcanum újságok

 

Magyarország legnagyobb, folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, működtető: Arcanum Adatbázis Kft. Jelen cég működteti a Hungaricana közgyűjteményi és a Mapire térképgyűjteményi portált is. 2019-ig ingyenesen elérhető volt a magyarországi egyetemeken, könyvtárakban, és más közművelődési intézményekben. Ma a könyvtárakból helyben használattal vagy egyéni előfizetéssel böngészhető.

A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár digitalizált képeslapgyűjteménye

 

A több mint 100, Fejér megyei település helyismereti jellegű, digitalizált képeslapjainak gyűjteménye amellett, hogy bepillantást enged a társadalom egy-egy tagja mindennapi életének kapcsolatrendszerébe, társas viszonyai jellegébe, egyfajta kordokumentumként is funkcionál: villanásnyi képeket láttat egy-egy település fejlődéséről, változásairól, időutazásra invitálva a virtuális látogatókat.

Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívum

Megnevezés: Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: mtda.hu

A gyűjtemény definitív, rövid leírása: Célja a 19–20. századi magyar társadalomtudományi és határterületi irodalom, köztük a szellemi irányzatok dokumentumainak digitalizálása és online elérhetővé tétele

Létrehozás dátuma: 2003

Tulajdonos: dr. Reisz László

A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (MTDA) egy magánkezdeményezésként jött létre, melynek célja a 19–20. századi magyar társadalomtudomány és szociológia klasszikus irodalmának feltárása és szolgáltatása. Az archívum fentartójának dr. Reisz László célja, hogy az 1848 és az 1948 közötti években íródott társadalomtudományi gondolkodásának meghatározó képviselőinek műveit, valamint az adott korszak szellemi irányzatait reprezentáló dokumentumokat összegyűjtse és szolgáltassa.

United Nations Digital Library

 Megnevezés: United Nations Digital Library

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://digitallibrary.un.org/

A gyűjtemény rövid leírása: A United Nations Digital Library célja, hogy megőrizze és hozzáférhetővé tegye az ENSZ dokumentumait, elősegítve a transzparenciát, a kutatást, és a történelmi feltárást, miközben támogatja a szervezet munkáját a béke, biztonság, fejlődés és emberi jogok területén.

Létrehozás dátuma: 2017

Tulajdonos: Dag Hammarskjöld Library

Az ENSZ Digitális Könyvtár az ENSZ dokumentumainak, adataiknak és kiadványainak online gyűjteménye. Célja, hogy mindenki számára ingyenesen és könnyen hozzáférést biztosítson az ENSZ és fiókszervezeteinek a dokumentumaihoz. A digitális archívum célja, hogy egyetlen globális keresőfelületként biztosítsa a könnyű hozzáférést az ENSZ legfrissebb és korábbi információihoz. Az adatbázis naponta frissül és az ENSZ összes hivatalos nyelvén (angol, francia, orosz, spanyol, kínai, arab) elérhető. A tartalmak között szerepelnek hivatalos ENSZ dokumentumai, beszédek, szavazások eredményei, beszédek, audiovizuális dokumentumok és egyéb nyílt hozzáférésű ENSZ kiadványok.

Szabadkai Digitális Könyvtár

Megnevezés: Szabadkai Digitális Könyvtár

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: digitalna.subiblioteka.rs

A gyűjtemény definitív, rövid leírása: A Szabadkai Digitális Könyvtár a Szabadkai Városi Könyvtár keretein belül létrehozott digitális adatbázis, mely folyamatosan frissül és a Könyvtár gazdag állományát kívánja elérhetővé tenni.

Létrehozás dátuma: 2021

Tulajdonos: Szabadkai Városi Könyvtár

A Szabadkai Digitális Könyvtár a Szabadkai Városi Könyvtár online szolgáltatása, amely a helyi soknemzetiségű és sokszínű kulturális örökséget szeretné digitálisan elérhetővé tenni.

Az archívum története

A Szabadkai Városi Könyvtár már a 2006-ban elkezdett foglalkozni a helyismereti könyvtári anyagok védelmével és digitalizálásával. 2012-től a digitalizálást már két főállású könyvtáros végezte. 2019-ben óriási mennyiségű összesen 2783 évfolyamnyi helyi sajtóterméket digitalizáltak JPG formátumban, ami nem tette lehetővé a kulcsszavas keresést vagy a nyilvános hozzáférést. A fordulópont a COVID 19 idején jött el, amikor a lezárások miatt újra kellett gondolni a könyvtárosok feladatait és a digitalizálás folyamatát melynek eredményeként 2021-ben létrejött a Szabadkai Digitális Könyvtár.

A digitális könyvtár elsődleges célja a helyi kulturális örökség megőrzése és digitalizálása, a digitális írástudás fejlesztése és a felhasználók gyors és hatékony kiszolgálása. A digitalizálás folyamatosan zajlik három főállású könyvtáros segítségével. A 2023-as adatok szerint 9322 szám helyi periodikát digitalizáltak, valamint 300 képeslapot, 151 monográfiát és 200 egyéb dokumentumot dolgoztak fel.

Magyar eszperantisták who is who adatbázisokban

A biográfiai műfaj első műfaj teremtő alkotása Conrad Gesner 1553-ban megjelent műve, a Bibliotheca Universalis. Ez volt az első olyan enciklopédia, amely tudósokat és írókat gyűjtött össze egy helyen.

Az első valódi életrajzi lexikonnak viszont Christian Gottlieb Jöcher német életrajzíró munkája számít a The Allgemeines Gelehrten-Lexicon, amely a 18. század közepén jelent meg. Ebben német tudósok életét és munkásságát mutatta be. Érdekesség, hogy a lexikont a kor egyik legismertebb nyomdásza, Johann Friedrich Gleditsch adta ki.

Az eszperantó mozgalom pionírjai között is felmerült az ötlet, hogy hozzanak létre egy olyan enciklopédiát, amely tartalmazza azoknak a személyeket, akik aktívan részt vettek a mozgalom munkájában és a mesterséges nyelv terjesztésében.

Collection Pangloss

Ez a gyűjtemény a kihalóban lévő vagy ritka nyelvek hangfelvételeit őrzi. Ezeket a felvételeket hivatásos nyelvészek gyűjtik össze a világ nyelvi örökségének gyűjtésére, tanulmányozására és védelmére. A hangfelvételek szabadon hozzáférhetőek és le is tölthetőek. A jegyzetekkel ellátott hanganyagokon kívül az oldal online szótárakat is tartalmaz. A gyűjteményt 1994 óta fejleszti a Langues et Civilisations à Tradition Orale (LACITO) kutatócsoport, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) keretében.

2001-ben a Pangloss gyűjtemény közel száz dokumentumot tartalmazott (mindegyike átírva), mintegy húsz nyelven. 2025-re a gyűjtemény elérte a több mint 5910 felvételt, 258 nyelven és dialektusban, ami több mint 1200 óra hallgatást jelent.

Link: https://pangloss.cnrs.fr/

Marxists Internet Archive gyűjteménye

 A gyűjtemény alapadatai:

Az archívumot 1990-ben hozta létre egy Zodiac nevű felhasználó, aki Marx és Engels műveinek digitalizálásával kezdte meg a gyűjtemény építését, elsőként a Kommunista Kiáltvánnyal. A gyűjtemény alapját olyan dokumentumok képezik, amelyeket eredetileg e-mailben és hírcsoportokban terjesztettek. Összegyűjtve, 1993-ban az anyagokat a csf.colorado.edu gopher-szerverre töltötte fel, ám az egyetemi szervereken működő oldalak többségét 1995 végére leállították.

1996-ban a projekt újraindult, immár önálló weboldalként. Hamarosan azonban belviszály alakult ki Zodiac és az önkéntesek között: A közreműködők nagyobb beleszólást szerettek volna, Zodiac viszont attól tartott, hogy a marxizmus különféle irányzatai felé való nyitás szektásodáshoz vezet, ezért 1998-ban eltávolított minden szerzőt Marxon és Engelsen kívül.

Még ugyanabban az évben, az önkéntesek létrehozták a ma ismert Marxists Internet Archive (marxists.org) oldalt, a Marx.org anyagainak átvitelével. Zodiac 1999-ben végleg bezárta az eredeti oldalt, a domaint pedig a mai MIA vásárolta meg.

Az archívum ma az OCLC WorldCat katalógusában is szerepel, és olyan intézmények őrzik, mint a British Library és a Kongresszusi Könyvtár.

Ma a gyűjtemény önkéntesekre támaszkodó, többnyelvű enciklopédiaként, valamint könyvtárként funkcionál több mint 180000 dokumentummal. 

Célja, hogy összegyűjtse a marxizmushoz kapcsolható összes dokumentumot. 

Internet Sacred Text Archive gyűjteménye

 Alapadatok

A Sacred Texts weboldalt John B. Hare indította el egyszemélyes projektként 1999-ben. Az oldal látogatottsága gyorsan növekedett, különösen miután a Yahoo! a „Társadalom és vallás | Szövegek” kategóriában feltüntette. Az indulás évében körülbelül 250 000 látogatást regisztráltak, 2004-re pedig a napi látogatások száma jóval meghaladta ezt a számot. Az utolsó adatok szerint az oldal forgalma gyakran eléri az egymillió napi látogatót. John B. Hare 2010-ben hunyt el, azóta az oldal tartalma látszólag nem frissül, ám elérhető maradt. Ennek nyomán egy archaikus, múltidéző oldalról van szó, ami mégis jelentős forrás. Viszont létezik Facebook oldaluk, ami a mai napig aktív.

Az oldal egy olyan digitális archívum, amely vallással, mitológiával, legendákkal, népmesékkel, valamint okkult és ezoterikus témákkal foglalkozó szövegeket tartalmazza. A művek angol fordításban érhetők el, ahol pedig lehetséges, az eredeti nyelven is hozzáférhetők. Ám nevével ellentétben nem minden szöveg 'Szent', és ez már a feldolgozott témákból is kiderül.. 

Az archívum az egyik legnagyobb gyűjteménye az észak-amerikai, csendes-óceáni, afrikai, ázsiai és más hagyományos népek vallását, spirituális gyakorlatait, mitológiáját bemutató dokumentumoknak.