Copia Digitalizált Kéziratok - OSZK

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárának (OSZK) kiemelt digitális szolgáltatása, amely a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött egyedi és pótolhatatlan kulturális örökség online hozzáférhetőségét biztosítja. A Copia küldetése a tudományos kutatás segítése, a kritikai kiadások támogatása, valamint az eredeti kéziratok megóvása azáltal, hogy a kutatás számára a digitális másolatot teszi elérhetővé. A Copia alapját képező Kézirattár az OSZK egyik legkorábban elkülönített különgyűjteménye.

A Kézirattár önálló gyűjteményként való elkülönítése Csontosi János irányításával indult meg. 1870-években, majd a 19.század vége felé választották le a kódexeket és a levéltári jellegű dokumentumokat a többi anyagtól, tisztázva ezzel a Kézirattár funkcióját. A 20. század közepén alakult ki az a tudományos szemlélet és gyakorlat, amely szerint a személyi és intézményi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően egységben őrzik, függetlenül attól, milyen dokumentumtípusokat tartalmaznak.

A Kézirattár anyagát – és így a Copia tartalmát – több fő kategóriába sorolják, amelyek a teljes kulturális örökséget lefedik:

1. Kódexek és Kódextöredékek.
2. Kora újkori és újkori kéziratok.
3. Levelezéstár.
4. Személyi és intézményi hagyatékok (ún. fondok).
5. Analektagyűjtemény (kisebb terjedelmű egyedi kéziratok).

Ezek mellett szorosan kapcsolódik a Színháztörténeti és Zeneműtár, amely több mint 18 000 kéziratot és 170 000 nyomtatott kottát őriz a 16. és 21. századi időszakokból, beleértve Liszt Ferenc, Weiner Leó és Balassa Sándor zeneműveit. A Copia gyűjteménye a legfontosabb kéziratos anyagokat digitalizálja és rendszerezi. A gyűjtemény öt fő kategóriában tartalmazza a dokumentumokat:

• Levelek (6656 tétel): Különböző történelmi időszakokból származó levelezések, levelezőlapok. (pl: Babits Mihály, Keresztury Dezső levelezései.
• Művek (1214 tétel): Irodalmi és tudományos alkotások, kéziratok. (pl: Petőfi Sándor (1004 tétel), Babits Mihály (5957 tétel).
• Kották (1055 tétel): Különösen a Zeneműtár 16. és 20. századi autográf zenei anyagai. (pl: Esterházy-kottatár (819 tétel).
• Fragmenta (391 tétel): Középkori kódextöredékek egyházi és világi gyűjteményekből.
• Naplók (5 tétel)19. és 20. századi szerzők naplói.

A Copia-ban a Műfajok között megtalálható a Vers (1151 tétel), Rajz, Napló, Graduale, míg a Dokumentum jellege szempontjából domináns az Autográf (a szerző saját kezű írása, 6884 tétel), de gépíratok, táviratok és gépíratok autográf aláírással is szerepelnek.

A Copia egy rendkívül fejlett felületet biztosít a kéziratok kutatásához.

• Keresés: Az összetett kereső lehetővé teszi a szűrést Kategória, Gyűjtemény, Szerző, Keletkezés ideje, Címzett, Nyelv, Műfaj, Dokumentum típusa és Dokumentum jellege alapján.

• Nyelvek: A dokumentumok nyelvei között a Magyar (7728 tétel) mellett szerepel a Latin (383), Német (102), Olasz (71) és a Francia (53) is.

• Hozzáférhetőség: A digitalizált tartalmak jelentős része, mintegy 5140 tétel, szabadon hozzáférhető. Más dokumentumok (2735 tétel) csak az OSZK olvasótermében tekinthetők meg.

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye ezzel a részletes metaadatokkal ellátott, folyamatosan bővülő tartalmával az egyik legfontosabb digitális forrást jelenti a magyar irodalom- és kultúrtörténeti kutatások számára.

Copia Digitalizált Kéziratok felületen a Fényképek a Kézirattár gyűjteményének szerves részét képezik, de elkülönült kezelést is kapnak.

A fényképekről a következőket lehet tudni a Copia adatbázisával kapcsolatban:

A Kézirattár a fotográfiákat alkalomszerűen szerezte meg, vásárolta vagy kapta ajándékba. A Kézirattár méltán őriz két jelentős fényképygyűjteményt:

Az Arcképgyűjtemény: Ez a gyűjtemény a 19. és 20. századból származó, jeles közéleti személyiségek portréit foglalja magában.

Személyi Hagyatékok Integrált Részei: A fényképek részét képezik egyes személyi hagyatékok (fondok) integrált részeinek, így például a Babits Mihály, vagy Petőfi Sándor hagyatékaiban is megtalálhatók lehetnek vizuális dokumentumok.

Fontos tudni, hogy a digitális képeket a Copia oldalon csak bemutató szinten kezelik. A képek elsősorban a nemzeti könyvtár Fotótár oldalán tanulmányozhatók. Míg a kéziratok, levelek, kották és fragmenták önálló kategóriákat képeznek a keresésben, a fényképek (mint vizuális dokumentumok) a háttérben futnak a Kézirattár anyagaival együtt, és a tartalmuk a szerzők és hagyatékok mentén kereshető.

Fumax Kiadó - Kövess minket BÁRHOL

 Mi is az a Fumax Kiadó?

Így írnak magukról és a kezdetekről röviden: "A kiadó neve egy mozaikszó, a Fumetti, Manga, Comics szavakból lett összerakva, tehát a képregény szó olasz, japán és angol megfelelőjéből.Ezekből is sejthető, hogy a kiadó eredetileg kizárólag képregények megjelentetésére alakult, és sokáig így is működött, egészen pontosan 2011 nyaráig. 2011 elején úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a képregényekkel, és könyvkiadással próbálkozunk. ..."

Blinken OSA Archivum - Virtuális Diafilmmúzeum

A Virtuális Diafilmmúzeum egy lenyűgöző gyűjteménnyel büszkélkedhet több évtizednyi diafilm-anyag digitalizált formában, amelyek a korábbi iskolai oktatástól és ismeretterjesztéstől a meséken át a propaganda- és kortörténeti tartalmakig terjednek. 

Az Archivum célja, hogy a diafilmek — korábban fizikailag létező, ma már réginek számító film- és diaanyagok — teljesen elérhetővé váljanak az érdeklődők számára digitális formában, s ezen honlap ennek a programnak a máig aktualizált és karban tartott online felülete.

A Vörösmarty Mihály Könyvtár közösségi média jelenléte

A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár 2013-ban a Városi Könyvtár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár egyesülésével jött létre, Fejér megye KSZR szolgáltató könyvtára. A VMK Központi Könyvtára mellett 5 tagintézménnyel is rendelkezik, ezzel biztosítva a város egészének megfelelő könyvtári ellátást. Ebben a bejegyzésben a VMK közösségi média jelenlétét mutatnám be.

A szerepjátékos könyvekből digitális gyűjtemény II

Ha ma szerepjátékos könyvekre vágyik valaki annak limitáltak a lehetőségei az online térben. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyesfajta művekkel ezek sokszor nincsenek egy külön gyűjteménybe gyűjtve, de ha vannak is, semmi képen sem átfogóan, több tízezres nagyságrendben, mint ahogyan a piacon vannak vagy voltak jelen egykor ma már nehezen elérhető, többé nem újranyomott könyvek.

Könyvtári kezdeményezések 

A szerepjátékos könyvek mára elég meghatározó közösségszervező, oktatási célú, és kikapcsolódási eszközökké váltak, hogy a könyvtárak külön útmutatókat készítsenek más könyvtárások számára, hogyan is dolgozzuk fel és igazodjunk el a szerepjátékos műfajnál. 

Az American Library Association boltjában például rendezvényszervezéshez találunk ilyeneket. Ennek ellenére mégis limitáltan jelennek csak meg egységes gyűjtemények az online térben. 

Milwaukee Public Library közösségi média jelenlét

 A Milwaukee Public Library első ránézésre egy átlagos könyvtár képét festi, ám ennek ellenére igen nagy népszerűségnek örvend a különböző közösségi média felületeken, úgy mint például a Reddit. De mi ennek a népszerűségnek az oka?

Alap adatok

 A könyvtár jelen van a legjelentősebb közösségi média oldalakon, és már ebből kiderül az olvasó számára, hogy nem a Facebook az elsődleges számukra mikor elérésekről van szó. Bár a Facebook oldalukon is impozáns 25000 követővel rendelkeznek, a Tiktok-on ez a szám már 158 ezer fő, Instagram-on pedig 233 ezer.  

 Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/Milwaukee.Public.Library

Aktivitás: 2009 óta

Átlagosan havi 9-13 poszt a vizsgált 3 hónapos időszakban. 

 Instagram elérhetőség: https://www.instagram.com/milwaukeepubliclibrary/

Aktivitás: 2014 óta 

Átlagosan havi 6 poszt. 

Weboldal elérhetőség: https://www.mpl.org/ 

A digitalizálás az olvasási szokások javítása érdekében: a műfajorientált profilokkal továbbfejlesztett hibrid könyvajánló rendszer

A digitalizációval párhuzamosan nemcsak az információs terek bővültek, hanem az olvasási szokások is radikálisan átalakultak. A könyvtárak világszerte egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a bőséges kínálat önmagában már nem ösztönzi a hallgatókat olvasásra; a hozzáférés mellé személyre szabott ajánlás és intelligens támogatás is szükségessé vált. Ennek hátterében a figyelem és idő szűkössége áll, illetve az a tendencia, hogy az egyetemi hallgatók azonnal fogyasztható online tartalmak felé fordulnak, miközben a könyvtári gyűjtemény gyakran kihasználatlan marad.

Erre a problémára keres megoldást a recenzált tanulmányban bemutatott W_HybridBook, a törökországi Izmir Bakircay Egyetemen fejlesztett hibrid ajánlórendszer. A kutatásnak két célja van: egyrészt növelni az egyetemisták olvasási kedvét, másrészt a könyvtári források felhasználását a tényleges felhasználói igényekhez igazítani. A szerzők, azaz Onur Dogan, Emre Yalcin és Ourania Areta Hiziroglu egy olyan rendszert mutatnak be, amely jelentősen finomítja a hagyományos ajánlómechanizmusok működését, és új megközelítéssel egészíti ki a felhasználói profilok kezelését.

 Az egyetemi ajánlórendszer működése

LibriVox

A LibriVox egy 2005-ben, Hugh McGuire által alapított kezdeményezés, amiben közkincsnek számító műveket alakítanak át hangoskönyvvé önkéntesek segítségével. Az önkéntesekkel a fórumoldalukon kommunikálnak, így bárki, bárhonnan részt vehet a projektben. A legtöbb szöveget a Project Gutenberg-től veszik át, az Internet Archive pedig tárolja a hangfájljaikat.

Welsh Journals Online

A Welsh Journals honlapja a Wales-i Nemzeti Könyvtár weboldalának egy aloldala. Itt több mint 450 folyóirat 1735 és 2006 között megjelent számait olvashatjuk el. A kiadványok a tudományos szakfolyóiratokon át a vallásos és szórakoztató folyóiratokig sok témát felölelnek. A források elérhetők képi formátumban, de OCR-es feldolgozással készített egyszerű szöveg verzióban is.

International Dunhuang Programme

Az International Dunhuang Programme (IDP) egy 1994-ben létrejött összefogás, amelyben mára több mint 35 intézmény vesz részt, a Programot az idp.bl.uk címen érhetjük el.

Dunhuang a mai Kína Gansu tartományában található város, melynek közelében egy lezárt barlangban több tízezer kéziratot, nyomtatott dokumentumot, festményeket és egyéb tárgyakat találtak a 20. század elején. Ez az anyag igen jelentős történelmi értékkel bír a Selyemút vándorainak életével kapcsolatban, ám a rengeteg felfedező által különböző országokba szállított leletek együttes kutatása tulajdonképpen lehetetlen az intézmények összefogása nélkül. Ezt  az összefogási igényt ismerték fel 1993-ban, amikor konferenciát szerveztek a nagyobb Dunhuang-gyűjteményekkel rendelkező intézmények számára. Itt megegyeztek abban, hogy a kurátorok és konzervátorok közötti tudásmegosztás a történelmi és kulturális kincsek legjobb érdekeit szolgálná, és 1994-ben meg is alapították az akkor még International Dunhuang Project nevű összefogást, titkárságát pedig a British Library vállalta. A gyűjtemény maga nemcsak a Dunhuangban talált anyagot öleli fel, hanem a Selyemút keleti részének területén talált források összességét, ám ez adta a kiinduló ötletet, így erről nevezték el az IDP-t.

A honlapot magát 1995-ben indították el, a digitalizált gyűjtemény első verzióját pedig 1998-tól érhették el innen a felhasználók, melynek mérete már akkor meghaladta a 20 000 kéziratot és 1000 képet.

Japán művek magyar fordításaival foglalkozó források számbavétele

Mountain Dweller (Yamabito) az An Incense Contest (Takimono awase) sorozatból

A japán irodalmi fordításokra irányuló igényt alátámasztja az a tény, hogy idén először hirdette meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodája a japán műfordítási versenyét. Ennek keretében teljesen amatőr és már fordítási tapasztalattal rendelkező jelentkezők munkáját díjazták Kavakami Mieko egy novelláján keresztül. Ahogy írták, fontos volt számukra, hogy a született fordítások legyenek "egyszerre hűek az eredetihez és élvezetes olvasmányok azok számára is, akiknek nincsenek előzetes ismeretei Japánról vagy a japán nyelvről". Jelen projekt, a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) is hasonló indíttatású, a japán kultúra terjesztése minden érdeklődési szinten - na de milyen előzményeket találni erre a feladatra?

A Library of Congress gyűjteményei 3. – „Cartoon Drawings”

A történelem alakulása, csak úgy, mint a zenében, hasonlóképpen a művészetben is nyomot hagy, így a korabeli vizuális művészetek vizsgálata is nagyrészt hozzájárulhat a múltról kialakított kép teljességéhez. Bár a „Chronicling America” átfogó képet nyújt a szöveges hírekről és a mindennapi életről, a történelmi események és a politikai szereplők közvéleményben való lecsapódásának leggyorsabb, leginkább a társadalom által tartott tükre a karikatúra. Hiszen néha egyetlen találó rajz vagy karikatúra többet mond el egy korszakról, mint ezer szó. A „Cartoon Drawings” gyűjtemény a Library of Congress által őrzött eredeti rajzokat teszi hozzáférhetővé, amelyek a korabeli vizuális interpretáció és a közvélemény gondolatait közvetítik felénk.

A Library of Congress gyűjteményei 2. – „Chronicling America”

Az előző bejegyzésben a történelem kutatását a nemzet kulturális és érzelmi lenyomatának perspektívájából közelítettük meg, amelyet a „The Songs of America” gyűjtemény tett lehetővé számunkra. Ahhoz viszont, hogy megismerhessük a pontos társadalmi és politikai hátteret, elengedhetetlen a korabeli sajtó tanulmányozása, amely a híreket és a mindennapi életet rögzítette. Ez nem csupán az egész kép, avagy a kontextus megismerése miatt lehet szükséges, hanem egy nem mindennapi élményt is jelenthet számunkra. Hiszen képzeljük el, hogy vissza tudunk utazni az időben, és fellapozhatjuk az 1920-as, vagy éppen az 1880-as évek újságjait, hogy megtudjuk, mi volt a legfrissebb hír Arkansasban vagy akár Alaszkában. A Library of Congress „Chronicling America: Historic American Newspapers” digitális gyűjteménye, amely a National Digital Newspaper Program (NDNP) keretében, a Library of Congress és a National Endowment for the Humanities (NEH) együttműködésében jött létre pontosan ezt az élményt nyújtja. Egy elsődleges forrásanyagot az amerikai történelem, valamint sajtótörténet tanulmányozásához.

A Library of Congress gyűjteményei 1. – „The Songs of America”

A történelem nem csak évszámok és politikai események összessége, hanem egy élő, lélegző egész, amelynek lenyomata a kultúra különböző ágaiban, így a zenében is hasonlóképpen él tovább. Ez a szemlélet képezi a Library of Congress „The Songs of America” elnevezésű digitális gyűjteményének alapját is, amely arra ösztönöz minket, hogy a zenét, mint elsődleges és a történelem szempontjából is lényeges forrást kezeljük. A gyűjtemény központi gondolatát az 1884-es „The Songs of Henry Clay Work” című mű előszavából, maga a Library of Congress által kiemelt idézet összegzi: „Ismerd meg egy ország dalait, és megismered annak történelmét, mert egy nép valódi érzései az általuk énekelt dalokban tükröződnek.”

ELTE BTK Egyetemi Könyvtár és Levéltár - Instagram oldala

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) aktív és tudatos közösségi média jelenléttel rendelkezik, amelynek célja a szolgáltatások népszerűsítése, a hallgatói közösséggel való kapcsolattartás, valamint az épület és a gyűjtemény kulturális értékeinek bemutatása.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Közösségi Média Jelenléte

Az EKL több platformon is aktív, hogy a hallgatókat, kutatókat és a szélesebb nagyközönséget is elérje:

Főbb Platformok:

Facebook: Tipikusan a hivatalosabb bejelentések, események (könyvbemutatók, filmklub, Könyvtáréjszaka), szolgáltatási hírek (hosszabbított nyitvatartás vizsgaidőszakban), valamint hosszabb cikkek és beszámolók közzétételére szolgál.

Instagram (@eltekonyvtar): Ez a vizuális platform a legszenvedélyesebb közösségépítő eszköz. Elsősorban az épület szépségét, a ritka gyűjteményi kincseket, a hallgatói életképeket és a kulisszák mögötti pillanatokat mutatja be. A vizualitás és a gyors információcseréé a főszerep.

X (Twitter): Jellemzően a legfrissebb, rövid hírek, tudományos eredmények vagy az Open Access (nyílt hozzáférés) témájú bejelentések megosztására használják.

TikTok: Ez a platform a fiatalabb generációt célozza meg rövid, dinamikus videókkal. Ideális a könyvtári szolgáltatások játékos, humoros bemutatására, vagy az olvasási kihívások népszerűsítésére.

Stratégiai Fókusz:

A könyvtár közösségi média jelenléte összhangban áll azzal a célkitűzéssel, hogy az EKL ne csak egy hagyományos könyvraktár legyen, hanem közösségteremtő és fejlesztő intézményként is betöltse küldetését. 

A posztok gyakran fókuszálnak: 

1. az új közösségi terek megnyitása, nemzetközi hallgatók integrációját segítő projektek bemutatása. 
2. a muzeális gyűjtemény, kódexek, térképek vagy régi iratok bemutatása.
3. hírek az olvasótermi nyitvatartásról, kölcsönzésről, vagy éppen az új AI podcast epizódokra

2. Az Instagram Oldal Elemzése (@eltekonyvtar)

Az elkötelezettségi arányt többféleképpen szokták számolni, de a leggyakoribb (és legmegfelelőbb) módszer az átlagos elköteleződés mérése az adott időszakon belül. A vizsgálati időpont: 2025.12.01-én történt. A elemzész az elmúlt 20 bejegyzést vizsgálta. A 20 bejegyzésre 219 like, 0 kommnet érkezett. Ebben az időpontban az oldal követőszáma 2289 volt.

1. Átlagos interakció bejegyzésenként az utolsó 20 bejegyzést vizsgálva:

Az eredmény: Egy poszt átlagosan 10,95 interakciót (lájkot/kommentet) kap.

2. Elkötelezettségi arány (ER, Reach Based)

Ezt a számot általában a követők számához viszonyítják (ER by Follower, azaz ERf), hogy képet kapjunk arról, a követők hány százaléka "emelkedik ki" a posztok láttán.

Az Alacsony Elkötelezettségi Arány (ERf: 0,47\%) 

Általános iparági standard: Egy elfogadható Instagram ER (követőszám alapján) általában 1\% - 3\% között mozog. Az általam mért 0,47\% egyértelműen alacsony.

Jelentősége: Ez azt jelenti, hogy a posztok a követők kevesebb mint fél százalékát késztetik aktív cselekvésre (lájkolásra vagy kommentelésre). Ez utalhat arra, hogy: 

1. A tartalom nem rezonál eléggé a követőkkel. 
2. A követők egy része már nem aktív (vannak "halott" követők). 
3. Az Instagram algoritmusa alacsony prioritással kezeli a posztokat.

A Kommentek Teljes Hiánya (0 db)

Aggasztó jel: A nulla komment a 20 bejegyzés alatt a legnagyobb probléma, és a legfontosabb fejlesztési terület. Jelentősége: A kommentelés (azaz a párbeszéd) az, amit az Instagram algoritmusa a leginkább jutalmaz, mivel ez a valódi közösségi interakció jele. 

A kommentek hiánya arra utal, hogy:

1. A posztok nem tesznek fel kérdéseket, vagy nem szólítják meg a követőket.
2. A tartalom informatív, de nem inspirál véleménycserére.
3. A könyvtár nem használ olyan interaktív elemeket, mint a szavazások, kvízek a posztok alatt vagy a Story-kban.

A TikTokon az elkötelezettségi arányt (ER) általában a videómegtekintésekhez szokás viszonyítani, nem a követőszámhoz (hiszen a TikTok a "Neked" oldalon keresztül elsősorban a nem-követőket éri el). Ha a megtekintések számaát nem áll vesszük figyelembe, a követőszámhoz viszonyítva, akkor itt a hangsúly a teljes elérésen és a magas lájk számon van.

A TikTokon a legpontosabb elkötelezettségi arányt (ER) a megtekintések számához viszonyítva kapjuk meg, mivel ez tükrözi, hogy a videót megnéző emberek hány százaléka lépett interakcióba vele:

A TikTok-profil teljesítménye kiváló (ER 7,58\%) az átlagos megtekintés alapján. Az oldal sikeresen használja a videómegosztó platformot a könyvtár ismertség és a tartalom terjesztésére.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum - gyűjteménye

Alapadatok a gyűjteményről:

A gyűjtemény hivatalos megnevezése Magyar Nemzeti Digitális Archívum, melyet röviden MaNDA vagy MaNDA DB néven emlegetnek. 2017 óta kizárólag a Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisát jelöli.

A gyűjtemény közvetlen URL-je a https://mandadb.hu címen érhető el. 

A gyűjteményt egy országos hatókörű, aggregátor típusú digitális adatbázisként definiálhatjuk, melynek elsődleges célja a magyar kulturális örökség (múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási profilú intézmények) digitalizált értékeinek közös felületen történő közzététele és hozzáférhetővé tétele. Az intézményt eredetileg 2011-június 06-án alapították, míg az adatbázis jelenlegi, széleskörűen ismert formája mintegy 2013 körül indult el markánsan. Bár korábban a MaNDA intézmény volt a tulajdonos és fenntartó, a strukturális átalakítások következtében 2017-től a Forum Hungaricum Nonprofit Kft égisze alá tartozik a fenntartása.

 

A gyűjtemény fontosnak tartja az átlátható tájékoztatást. A láblécben, valamint a „Rólunk” és „Impresszum” menüpontokban megtalálható információ a projekt céljairól, kiemelve, hogy a MaNDA az európai Europeana rendszerének egyik partnere. A gyűjtemény bemutatja aggregátori szerepét és működését, azaz azt, hogy partnerektől gyűjti össze az adatokat. A szerzői jogi feltételekről minden tételnél külön jelölve van a felhasznált licenc (például CC BY-NC-ND vagy „Jogvédett”), mivel ezeket a feltételeket a beküldő partnerintézmények határozzák meg. 

A rendszerben elérhető digitalizált tételek jól definiált típusok szerint csoportosíthatók:

A fejlesztésről és a digitalizálás technikai részleteiről szóló leírások ritkán, és inkább a szakmai aloldalakon találhatók meg, mintsem a felhasználói felületen. A munkatársak aktuális listája nehezen fellelhető, általában csak az általános impresszum érhető el. A főoldalon egy aktív hírsáv is helyet kapott, amely az adatbázis anyagából válogat, virtuális kiállításokat mutat be, és a kapcsolódó kulturális eseményekről tájékoztat.

A navigációs rendszer funkcionális és strukturált. Bár a domain név (mandadb.hu) még az eredeti intézmény nevét őrzi, a felület folyamatosan fejleszthető és a fenntartóváltás után is működőképes maradt. A belső felépítés a következő: a nyitóoldal kiemelt tartalmakat, virtuális kiállításokat és egy egyszerű keresőmezőt kínál. 

A keresési felület elengedhetetlen része az úgynevezett facettás keresés, amely a bal oldalon kínál szűrési lehetőségeket: 

1. típus, 
2. év, 
3. intézmény, 
4. nyelv, 
5. licenc, 
6. célközönség, 
7. hordozó.

A tételmegjelenítés oldalán a média (kép, PDF stb.) alatt láthatók a részletes metaadatok. A tételek között a navigációt lapozási lehetőség és a morzsamenü (breadcrumb) segíti.

A kínált formátumok igen változatosak: a leggyakoribb a képi formátum, jellemzően JPG kiterjesztéssel, gyakran nagy felbontásban, nagyítható opcióval. A szöveges dokumentumok általában PDF formájában jelennek meg, vagy beágyazott olvasóval, vagy letöltési lehetőséggel, bár ritkábban sima HTML szöveg is előfordul. Az oldal képes kezelni a videó és hang tartalmakat is, beágyazott lejátszó segítségével, és megtalálhatók benne 3D-s modellek is, pl. műtárgyak forgatható nézetei, bár ez utóbbi ritkább.

A MaNDA rendszerében az adattartalom egységesnek mondható, mivel szabványos, Dublin Core alapú sémát használ a metaadatok kezelésére, ennek ellenére a kitöltöttség változó. A jellemző tétel leírásában mindig szerepel a Cím, Alkotó és Dátum, azonban az annotációk és leírások hossza ingadozó: van, ahol részletes művészettörténeti leírás található, és van, ahol csak alapadatok. A fizikai jellemzők (méret, anyag, technika) fel vannak tüntetve. Fontos, hogy az aggregátori szerep miatt a metaadatok minősége nagymértékben függ a beküldő partnerintézmények precizitásától, ami a leírások és a minőség ingadozását eredményezheti.

Ami a Web 2.0 eszközrendszert illeti, a gyűjtemény kevésbé fókuszál az aktív felhasználói interakcióra. Közvetlen hírlevélre feliratkozási lehetőség általában nincs. Van „Belépés” funkció, de ez elsősorban a szakmai partnerek, vagy az adminisztráció számára biztosít hozzáférést, az átlagfelhasználó számára nincs „Saját gyűjtemény” vagy profil kialakítási lehetőség. 

Kommentelési funkció nem elérhető. A felhasználói szintű címkézés (crowdsourcing) nem jellemző. Az oldal legerősebb interaktív eleme a virtuális kiállítások létrehozása, melyek tematikus válogatásokkal, narratívába rendezve mutatják be a gyűjtemény tételeit..

1. A Virtuális Kiállítások Szerepe

• Célja: A kiállítások célja, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat új kontextusba helyezve mutassák be, összekötve olyan anyagokat, melyek térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. Ez a „múzeumok felettiség” elv érvényesül.

• Tartalom: Ezek a kiállítások tematikusak, válogatások több intézmény gyűjteményi anyagából. A korábbi fejlesztések során havi rendszerességgel bővültek, angol nyelvű fordítással is elérhetőek. A főoldalon, kiemelt diavetítésként vagy külön menüpont alatt érhetők el.

• Példák: Bár a kiállítások listája folyamatosan változik, korábbi népszerű témák gyakran foglalkoztak történelmi eseményekkel, jeles személyiségekkel vagy társadalmi jelenségekkel. Tipikus korábbi kiállítási címek lehetnek (például levéltári anyagokra alapozva): „Görgei 200”, „Dőlt falak, dúlt szívek. A Nemzeti Színház testéről és lelkéről”, vagy regionális témák, mint „Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyében”.

2. Népszerű Tételpéldák és Tartalomtípusok

A MaNDA adatbázis nemcsak műtárgyakat, hanem széleskörű kulturális tartalmat aggregál. A gyűjtemény népszerűsége abból adódik, hogy a legkülönfélébb forrásokból nyújt hozzáférést:

• Fotó- és Plakáttár: Számos, a XX. századi történelmet és hétköznapokat bemutató fénykép, valamint filmplakát és színházi plakát érhető el.

• Filmgyűjtemények: A korábbi Filmarchívumi örökség részeként jelentős mennyiségű filmhíradó, dokumentum- és animációs film is szerepel a gyűjteményben.

• Diafilmtörténeti Gyűjtemény: Ez egy speciális, népszerű kincs, mely a hazai diafilmek történetét és anyagát mutatja be.

• Hírgyűjtemények: Könyvtári anyagokból származó, digitalizált cikkek és újságlapok, amelyek lehetővé teszik a helytörténeti kutatást (pl. régi Tolnai Népújság cikkek).

Az adatbázisban több mint 800 000 rekord található, ami a gyűjtemény hatalmas méretét és a benne rejlő potenciált mutatja, és ez az alapja annak, hogy folyamatosan biztosítani tudja az anyagot a tematikus virtuális kiállításokhoz.

Minden tétel rendelkezik egyedi, állandó URL-lel, amely lehetővé teszi a közvetlen és megbízható megosztást. A tételoldalakon megtalálhatóak a klasszikus megosztó gombok (mint például a Facebook és Twitter/X), amelyek segítik az anyagok könnyű terjesztését. 

Információs műveltség a könyvtár és információtudományi szakma számára: Áttekintés

 

Eredeti cím: Information Literacy for Library and InformationScience Profession: An Overview 

Szerző: Nalinadevi T R, könyvtáros – (Selection Grade) Smt. Padmavatibai Raghavendrarao Deshpande Pikalihal Government First Grade College, Mudgal, Lingasugur taluk, Raichur District, Karnataka, INDIA.

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS) 2024. május 06.

DOI: 10.26761/IJRLS.10.2.2024.1753 

Kulcsszavak: információ, információs műveltség, információs technológia, használóképzés, könyvtárak, információkeresés, információs készségek

Bevezetés

A szerző (Siyali Ramamrita) Ranganatan öt törvényére építi tanulmányát. A könyvtárak és erőforrásaik a felhasználókért léteznek, és a könyvtárosok feladata, hogy elérhetővé tegyék azokat. Segíteniük kell abban is, hogy a felhasználók megtalálják és kezeljék információs igényeiket. Változó világunkban az információs műveltség kulcsfontosságú: a civilizáció a tudás révén fejlődik, a pontos információk felhasználása a társadalmi haladás alapja.

Az információs és technológiai robbanás okozta káoszban viszont a felhasználónak meg kell tanulnia kiszűrni a releváns információkat. Kitér arra, milyen képességekkel kell rendelkeznie a felhasználónak, melynek segítségével új tartalmakat hozhat létre, amellyel saját előrehaladását támogathatja. Az információs műveltséget akként fogalmazza meg, mint a „régi bort új palackban”, azaz az információs műveltség mindig is jelen volt a könyvtárakban, csak éppen az adott korszaknak megfelelő csomagolásban. Mindig is létezett „használóképzés”, akár a könyvtári útmutatókra, akár a felhasználói oktatásra - User Education- re gondolunk. A könyvtárak fő céljaként határozza meg, hogy elősegítsék a jó információk gyűjtését és terjesztését, és fontos szerepet játsszanak az információtechnológia használatában. (Ranganathan alapelve szerint a könyvtárosok a kezdetek óta információs szakértők.) Az információs rendszerek fejlődése lényeges a könyvtárak fejlődésében, lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, időről időre új technológiákat, szolgáltatásokat kell bevezetniük, mindezt információtudósokként, információmenedzserkét működve érhetik el. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a könyvtár egy folyamatosan fejlődő szervezet, amely soha nem marad mindig ugyanaz.

Információs műveltség

A használóképzésre összpontosítva itt tárgyalja a könyvtárak szerepét, mely a 19. század óta létező tevékenység. A kifejezést Paul Zurkowski alkotta meg 1974-ben: Az információrobbanással párhuzamosan szükségessé vált új szolgáltatások és technológiák bevezetése annak érdekében, hogy „rendet tegyenek” az információdömpingben, ily módon segítsék az információkeresőket a problémamegoldásban. A kezdetek óta létezik felhasználóképzés, könyvtári tájékoztatás, könyvtárlátogatások, az IL ezeknek a szolgáltatásoknak a legújabb változata. Magában foglalja a kérdések feltevését, a megfelelő források keresését, a szükséges információk megtalálását és hozzáférését, az információk szűrését és értékelését, és az új információk létrehozását. Minden tudományterületen, kutatásban, oktatási szinten fontosnak tartja. 3 fő részt nevez meg: információ, technológia, és az igény, vagy szükséglet. Nem korlátozódik egy adott tudományágra, minden irodalom alapját képezi. Feltehetően téves hivatkozással idézi: „az IL a szavak értelmezésének, megértésének és új ötletek kialakításának folyamata”. („Sanford, Illinois szerint”)

Az információs műveltség meghatározásai

Zurkowski (1974) és Scott (2012) definícióit, majd az ALA (1998) és az US National Council for Library and Information Sciences állásfoglalását taglalja.

Az információs műveltség szükségessége és jelentősége

Az IL fontos a tudás és a jogok birtoklásának megértéséhez, a független, egész életen át tartó tanuláshoz, a meditáció, a böngészés, és kutatás támogatásához, a tudásban való jó és produktív részvételhez, valamint az új ötletek és igazságok létrehozásához és terjesztéséhez. A könyvtárak ma digitális könyvtárakká válnak. A digitális gyűjtemények, archívumok, a digitalizált információk utat nyitnak az információs társadalom világához. Ma szinte minden információ kéznél van, és hatékonyan lehet elérni az információs műveltség segítségével. A felhasználók és információkeresők igényeinek gyors kielégítésében fontosnak tartja a könyvtárosok és a könyvtárak szerepét is, alkalmas technológiákkal, módszerek alkalmazásával. Ugyanakkor fontos az információs igények meghatározása, a kiválasztott információ relevanciájának felmérése, az információhoz való hozzáférés elősegítése, a kezdeményezések ösztönzése, más források kutatása, pozitív és kreatív gondolkodás fejlesztése, új kutatási ötletek megtalálása is. Az IL készségek (amelyek az információkeresés alapjait képezik) közé sorolja az információ megszerzésének módját, a releváns információ kiválasztását, értékelését, mérését és közlését - elengedhetetlennek tartja a mai információ- és technológia-korszakban való túléléshez. Ezen képességek birtokában válik alkalmassá a felhasználó a tudás megszerzésére. A könyvtárak szerepe természetesen itt sem kisebb, követve az öt alapelv gyakorlatot, felhasználóorientáltnak kell lenniük, és folyamatosan törekedni a technológiai újításokra, a felhasználói élmény javítására. Röviden, a mai információs környezetben a szorgalom nem elegendő, a felhasználókat önálló böngészésre, és önoktatásra kell megtanítani. A könyvtári szektorban a megbízható, ellenőrzött információtechnológiai szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak. Csak az új technológia és az emberi könyvtári menedzsment kombinációja képes ezt a helyzetet megvalósítani.

Az információs műveltség alkalmazása és kialakítása

Kiemeli, hogy az információs műveltség kialakítását és használatát körültekintéssel kell végezni, és szükség esetén el kell végezni a módosításokat a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Vázolja az IL készségek fejlesztésének célját, és a kritériumokat, amelynek meg kell felelnie, többek között tanítsa meg a jó információt kiválasztani és megtartani, segítsen kutatási ötletek kidolgozásában, az értékelésben, az etikai és jogi követelmények betartásában. Leírja a „Hat készség” használatát, melyet Eisenberg és Berkowitz 1987-ben javasolt, s amely véleménye szerint hasznos az IL kialakításában, valamint iránymutatásként is használható az IL programok fejlesztésében. A legfontosabbak tehát: helyes perspektíva a megvalósításban és a tervezésben; világos célok és feladatok; információtechnológiai politika; rendszeres és kritikus értékelés. Szükség esetén új technológiák és szolgáltatások bevezetése.

Következtetés

A könyvtárakat úgy tervezték, hogy kielégítsék az olvasók információs igényét. A mai információs társadalomban a tudásnak és az információnak meghatározó szerepe van. Ahogyan a könyvtárak az oktatás forrásai, az információs műveltség (IL) a világban az információ forrása. A könyvtáraknak lépést kell tudniuk tartani a változó környezettel, a technológiai fejlődéssel, hogy segíteni tudják a felhasználókat. Az IL a könyvtárak egyik alapvető jellemzője, és egyre több technológiát és készséget foglal magában, amelyek támogatják az információ keresését, feldolgozását, kezelését és visszakeresését. A könyvtár szerepe, célja, felelőssége ugyanaz, mint a könyvtár alapításakor volt. Az új technológiák megjelenése és integrálása megváltoztatta a formátumot és a szolgáltatásokat. Az IL ezeknek az egyik eleme. A szerző úgy gondolja, hogy ez a fejlődés azonban megváltoztatta az egész tanulási környezetet, képzés és gyakorlat nélkül a felhasználók nem tudnak hatékonyan és eredményesen dolgozni. Ezért az IL létfontosságú a mai tudás fennmaradása és a könyvtári közösség és a felhasználók túlélése szempontjából.

*Kezdőkép: AI által generált 

A könyvtárak szerepe a digitális írástudás fejlesztésében és a téves információk terjedésének megelőzésében a diákok körében

Eredeti cím: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students 
Szerző: Apriani  Riyanti (Universitas Binawan)
Megjelent: Bibliogia, Vol. 2 No. 2, September 2025

A tanulmány kulcsszavai: digitális, téves információ, könyvtárak, diákok, írástudás, felsőoktatás.
Link a cikkhez: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students | Bibliogia

Rövid összefoglaló

A tanulmány átfogó képet ad arról, hogyan járulnak hozzá az egyetemi könyvtárak a diákok digitális írástudásának fejlesztéséhez, és milyen stratégiákat alkalmaznak a téves információk terjedésének megelőzésére. A szerző kvalitatív módszertant használ, mélyinterjúkkal, megfigyelésekkel és dokumentumelemzéssel vizsgálja a könyvtárak szerepét. Az elemzés a Miles–Huberman-modell alapján történt, amely strukturált keretet biztosít az adatok redukciójához, bemutatásához és következtetések levonásához.

Az eredmények szerint a könyvtárak nemcsak információforrások, hanem aktív oktatási központok is, amelyek digitális írástudási képzéseket, műhelyeket és kampányokat szerveznek. A könyvtárosok facilitátorként segítik a diákokat a kritikus gondolkodás fejlesztésében, miközben a könyvtárak hitelesített tartalmakat biztosítanak és információs írástudási programokat kínálnak. A tanulmány kiemeli a kihívásokat is: korlátozott erőforrások, alacsony hallgatói részvétel és technológiai hiányosságok. Ugyanakkor hangsúlyozza a lehetőségeket, például az oktatókkal való együttműködés erősítését és innovatív digitális szolgáltatások fejlesztését.

Értékelés

A tanulmány erőssége, hogy új perspektívát nyit: nem az oktatók vagy az osztálytermi gyakorlatok szerepére koncentrál, hanem a könyvtárak stratégiai funkciójára. Ez hiánypótló, hiszen a könyvtárak digitális írástudásban betöltött szerepét eddig kevés kutatás vizsgálta. A kvalitatív módszertan jól illeszkedik a témához, hiszen a könyvtári gyakorlatok és a diákok tapasztalatai így mélyebben feltárhatók.

A szöveg világosan strukturált: bevezetés, módszer, eredmények, megbeszélés és következtetés. A hivatkozások széles körűek, nemzetközi szakirodalmat is bevonnak, ami erősíti a tanulmány tudományos megalapozottságát.

Kiemelt erősségek

• Innovatív fókusz: a könyvtárak mint digitális írástudás előmozdítói.

• Empirikus bizonyítékok: interjúk és megfigyelések révén valós tapasztalatokra épít.

• Stratégiai szemlélet: nemcsak jelenlegi gyakorlatokat mutat be, hanem jövőbeli lehetőségeket is.

• Nemzetközi kontextus: a szakirodalmi háttér széles körű, több ország példáit integrálja.

Hiányosságok

• A hallgatói részvétel alacsony szintjének okait a tanulmány csak részben tárja fel; mélyebb elemzés segítené a megértést.

• A gyakorlati ajánlások (pl. mobilalkalmazások, gamifikáció) inkább jövőbeli lehetőségekként jelennek meg, kevés konkrét példával.

• A kutatás egyetlen intézményre fókuszál, így az eredmények általánosíthatósága korlátozott.
  
  

Ajánlás

A tanulmány különösen hasznos:

• könyvtári szakembereknek, akik digitális írástudási programokat szer
  etnének fejleszteni,

• oktatóknak, akik a könyvtárakkal együttműködve integrálnák a digitális kompetenciákat a tantervbe,

• kutatóknak, akik a könyvtárak stratégiai szerepét vizsgálják a digitális korszakban.

Összegzés

Ez a tanulmány fontos hozzájárulás a digitális írástudásról szóló diskurzushoz. Megerősíti, hogy a könyvtárak nemcsak passzív információszolgáltatók, hanem aktív, stratégiai intézmények, amelyek képesek formálni a diákok kritikus gondolkodását és ellenálló képességét a téves információkkal szemben. Bár kihívásokkal szembesülnek, a könyvtárak előtt álló lehetőségek – innováció, együttműködés, közösségi jelenlét – biztosítják, hogy a digitális korszakban is kulcsszereplők maradjanak.

Detekto

A Detekto egy 2023 novemberében indult digitális oktatási platform, amelynek célja, hogy segítse a fiatalokat az álhírek felismerésében, a kritikai gondolkodás fejlesztésében és az online információk tudatos kezelésében. Az oldal az Idea Alapítvány fejlesztése, és a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) szakmai támogatásával valósult meg. A nyitólap közvetlenül elérhető a címen, ahol a látogatók egy letisztult, fiatalos vizuális környezetben navigálhatnak a tananyagok között. A platform nem klasszikus digitális gyűjteményként működik, hanem tematikus fejezetekbe rendezett oktatási tartalmakat kínál, például az álhírek, minőségi hírek, manipulációs technikák és a kritikai gondolkodás témaköreiben.

A gyűjtemény nem rendelkezik külön keresőfelülettel, a tartalmak a főmenüből érhetők el, jól strukturált fejezetek formájában. Minden fejezet szöveges magyarázatokat, példákat és illusztrációkat tartalmaz, amelyek segítik a megértést és az önálló feldolgozást. A tananyagok HTML formátumban jelennek meg, képi elemekkel kiegészítve, hang- és videótartalom jelenleg nem jellemző. A metaadatolás nem klasszikus könyvtári értelemben történik, de a tartalmak egységes szerkezetben, jól áttekinthető módon jelennek meg. A dokumentumtípusok szöveges és képi jellegűek, a tartalomfejlesztés során nem alkalmaznak katalóguscédula-szerű leírásokat.

Az oldalon részletes bemutatás található a projekt céljáról, a fejlesztő szervezetről, valamint az adatvédelmi és szerzői jogi feltételekről. A navigáció egyszerű, a menürendszer logikus, a visszalépési és továbblépési lehetőségek jól működnek. A Detekto nem kínál regisztrációs lehetőséget, nincs profilkialakítás, kommentelés vagy közösségi közreműködés, így a Web 2.0-s eszközrendszer korlátozottan van jelen. Hírlevél és RSS feed nem érhető el, a tartalmak testreszabása nem támogatott.

A közösségimédia-kompatibilitás részben megvalósul: az oldal nem generál egyedi URL-eket minden tartalomhoz, és nem tartalmaz beágyazott megosztási gombokat. A Detekto.hu-nak nincs Facebook oldala, de az Idea Alapítvány rendszeresen posztol a projektről a saját Facebook-oldalán. A Detekto tartalmai gyakran megjelennek az alapítvány bejegyzéseiben, így közvetetten jelen van a közösségi térben.

Összességében a Detekto egy innovatív, oktatáscentrikus weboldal, amely hiánypótló módon segíti a fiatalokat a digitális média tudatos használatában. Bár nem klasszikus digitális gyűjtemény, a tartalmi struktúrája, vizuális megjelenése és oktatási célja révén jól illeszkedik a modern tudásmegosztó kezdeményezések sorába.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Ariadne gyűjteménye – a nőkre és nemekre szakosodott tudásportál

Az Ariadne – The Women and Gender-Specific Knowledge Portal (Nők és nemek közötti egyenlőség témájú tudásportál) az Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) által fenntartott digitális tudásportál, amely a nők és a nemek közötti egyenlőség témájában kínál gazdag és sokrétű gyűjteményt. A portál 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy dokumentálja, rendszerezze és hozzáférhetővé tegye a női mozgalmak, feminista gondolkodás és genderkutatás történeti és kortárs forrásait. A gyűjtemény közvetlenül elérhető a  https://www.onb.ac.at/en/more/ariadne-the-women-and-gender-specific-knowledge-portal címen, vagy az intézmény főoldalán a „More” menüpont alatt.

Az Ariadne az Osztrák Nemzeti Könyvtár egyedülálló kezdeményezése, amely hozzáférést biztosít a nőkkel, a feminizmussal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos anyagokhoz. Az Ariadne célja, hogy összekapcsolja a kutatókat a releváns forrásokkal, legyen szó történelmi női mozgalmakról, feminista irodalomról vagy nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanulmányokról. A portál különlegessége, hogy kommentált cikkeket, folyóiratokat és gyűjteményeket, valamint online kiállításokat kínál, mint például a „Nők, használjátok a szavazati jogotokat!”, amely a nők szavazati jogáért folytatott küzdelmet dokumentálja. Az Ariadne csapata emellett segíti a kutatókat a könyvtár gyűjteményeinek böngészésében és a kutatási kérdések megválaszolásában.

A portálon belül az Ariadne speciális gyűjteménye legkönnyebben a gyorskeresésből érhető el, ahol feminista tárgyszavazással ellátott tudományos cikkek, konferenciaközlemények, gyűjteményes kötetek tanulmányai és történeti női folyóiratok találhatók.

Több mint 11 500 kifejezéssel az Ariadne Thesaurus átfogó, interdiszciplináris fogalomhálózatot alkot. Tartalmazza mind a nő- és nemi tanulmányok szakszavait (pl. patriarchátus, nemek közötti egyenlőség, nőmozgalom), mind a kapcsolódó tudományágak kulcsfogalmait – mint például az iparosítás, a gyarmatosítás vagy az oktatás. A feminista indexeléshez általánosabb terminológia is szükséges, amely olyan területekről származik, mint a történelem, a szociológia, a politika vagy az orvostudomány. Minden kifejezés szabványosított és szisztematikusan összekapcsolva van – tágabb és szűkebb kifejezések, szinonimák, kapcsolódó fogalmak és egyes esetekben angol megfelelők segítségével.

A dokumentumokhoz rövid annotációk is tartoznak, amelyek segítik a tematikus keresést. A keresési felület lehetőséget nyújt szűrésre, továbbkeresésre, valamint a tételek közötti navigációra. A dokumentumok nem minden esetben vannak digitalizálva (azok is regisztráció ellenében olvashatóak) , de könyvtári használatra megrendelhetők, és a legfrissebb számok szabadpolcosan is elérhetők a Magazines Reading Roomban.

A gyűjtemény metaadatolása egységes: a tételek címe, szerzője, megjelenési éve, forrása és tárgyszavai minden esetben megjelennek, míg az annotációk és formátumok dokumentumtípusonként eltérhetnek. A portál szöveges és képi formátumokat kínál, valamint videós bemutatókat is tartalmaz, hanganyagokat azonban nem említ. A webes rendszer fejlesztéséről és digitalizálásáról részletes információ nem található, de a portálon bemutatják az Ariadnecsapatát, és rendszeresen frissítik a tartalmakat.

Web 2.0-s eszközök közül elérhető a kéthavonta megjelenő Ariadne hírlevél és egy német nyelvű blog, azonban regisztráció, kommentelés vagy közösségi közreműködés nem támogatott. A gyűjtemény tételei egyedi URL-lel rendelkeznek, így megoszthatók, bár beágyazott közösségi megosztási gombok nem találhatók. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Facebook oldala aktív, és időnként megoszt Ariadne-hoz kapcsolódó tartalmakat is. Az Ariadne blog német nyelven működik, és a női és genderkutatás aktuális témáit, történeti visszatekintéseit és a gyűjtemény fejlesztéseit mutatja be. Az „Online-Ausstellungen” keretében virtuális kiállítások is elérhetők, például a „Frauen wählet!” („Women use your vote!”), amely a női választójog történetét dolgozza fel.

Összességében az Ariadne tudásportál egy jól strukturált, kutatásbarát digitális gyűjtemény, amely értékes forrásokat kínál a női és genderkutatás területén, és szorosan kapcsolódik az Osztrák Nemzeti Könyvtár szakmai és kulturális küldetéséhez.