Ki törődik a vidéki könyvtárakkal?

Eredeti cím: Who cares about rural libraries? Tracking a neglected research topic in library and information science

Szerzők: Fernando Sánchez-Pita PhD és Álvaro Cabezas-Clavijo PhD

Folyóirat: Library and Information Science Research

Megjelenés éve: 2025

DOI: 10.1016/j.lisr.2025.101356

Kulcsszavak: vidéki könyvtárak, nyilvános könyvtárak, könyvtár- és információtudomány, Web of Science, tudományos folyóiratok, kutatói közösség, láthatóság

Célkitűzés

A szerzőpáros tanulmányának célja, hogy rávilágítson: a kutatói közösség eddig csupán minimális figyelmet szentelt a vidéki könyvtáraknak, holott ezek kulcsszerepet játszanak az információhoz, az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés biztosításában a vidéki térségekben.

Mivel a világ népességének mintegy 22%-a nem urbanizált területeken él, a vi

déki könyvtárak létfontosságú tudásközpontként működnek. Elősegítik a társadalmi befogadást, az írástudást és az élethosszig tartó tanulást jelentős társadalmi rétegek számára. A tanulmány azt vizsgálja, milyen mértékben jelentek meg tudományos publikációk e témában.

Híres magyar eszperantisták

Néhány évvel ezelőtt egy újságcikk keltette fel az érdeklődésemet az eszperantó nyelv és mozgalom iránt. A cikk az Országos Idegennyelvű Könyvtárban őrzött Fajszi-gyűjteményről szólt. Lenyűgözött, hogy Fajszi Károly, a gyűjtemény tulajdonosa, hogyan tudott az 1970-es évektől egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig egy 12 000 darabos eszperantó nyelvű könyvgyűjteményt létrehozni.

Forrás: OIK Kávészünet blog

Ekkor kezdtem el mélyebben kutatni a magyarországi eszperantó mozgalmak történetét – bár a nyelv elsajátítására idő hiányában nem volt lehetőségem. Meglepett, hogy milyen neves személyek voltak

eszperantisták. Például Karinthy Frigyes, a híres magyar író, költő és műfordító, aki 1932 és 1938 között a Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ/HEA) elődjének, a Magyar Országos Eszperantó Egyesületnek volt az elnöke.

Szintén meglepő volt számomra, hogy Polgár László, a híres sakknagymesterek – a „Polgár lányok” (Judit, Zsófia és Zsuzsa) – édesapja is aktív eszperantista. Továbbá számos olyan magyar eszperantista élt, aki hazánkban szinte teljesen ismeretlen, ám az eszperantó mozgalomban és a világ más tájain elismertté vált. Ilyen például Lengyel Pál, aki az 1900-as évek elején szekszárdi nyomdászként sajátította el az eszperantó nyelvet, majd Párizsban alapított és működtetett nyomdát 1904-től az első világháború kezdetéig, ahol számos eszperantó nyelvű folyóiratot és könyvet adtak ki.

További érdekes példák közé tartozik Székelj Tibor világutazó, valamint Major József, akinek kalandos életútja során a japán eredetű oomotó vallás követőjévé vált, az 1930-as években Japánban élt, majd később az új-zélandi eszperantó mozgalom meghatározó alakjává vált.

Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Eredeti cím: Smart Libraries as Mediators: Linking Learning University Library Models
to Organizational Performance
Szerzők: Min Deng, Chalermkiat Wongvanichtawee
Megjelent: International Journal of Sociologies and Anthropologies Science Reviews, Vol. 5, Issue 6, 2025 november

A tanulmány kulcsszavai: tanulásközpontú egyetemi könyvtári modell, okoskönyvtár, egyetemi könyvtár teljesítménye, közvetítői analízis, szerkezeti megfeleltetési modellezés, egyetemi könyvtármenedzsment

forrás: pixabay

A tanulmány célja:

A Deng Min és Chalermkiat Wongvanichtawee szerzőpáros által írt tanulmány központi kérdése: hogyan befolyásolja a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modell (LULM, learning university library model) a könyvtár szervezeti teljesítményét, ha az okoskönyvtár közvetítő szerepet játszik a kettő között. 
Teszi ezt a működést befolyásoló öt kulcstényező sorba állításával (tanulás, szervezet, személyzet, forrás, technológia), az LULM és a könyvtár teljesítménye közötti kapcsolat és a magának a közvetítői szerepnek a vizsgálatával. 

Szakirodalmi áttekintés:

A tanulmány meghatározza az okoskönyvtár fogalmát, hangsúlyozva az okoskönyvtárosok által az betöltött szerepet, valamint vizsgálja ezeknek az intézményeknek a lehetséges jövőbeni változásait.  Mivel az okoskönyvtárakra kontextusukban kell tekinteni, így szó esik a tanulószervezetekről (learning organizations), melyeket a szerzők Michael Marquart tanulószervezet elméletének és módszerének segítségével vizsgálták. A szervezeti teljesítmény vizsgálatakor pedig, a könyvtárak szolgáltató jellege miatt, a szolgáltatások minőségére, belső menedzsment teljesítményre, a tanulásra és növekedésére fókuszáltak a szerzők.

Az okoskönyvtárak közvetítői szerepe:

Mivel ezek a könyvtárak képesek átlépni a fizikai tér adta kereteket (pl. online előadásokkal), hasznosítani tudják a fejlett technológiákat, jelentős szereppel rendelkezek a tudásközvetítésben és az akadémiai kultúra kialakításában, hatásosabban tudnak fellépni ebben a szerepben.

Módszertan és kutatás:

A szerzőpáros a már létező szakirodalmi forrásokat felhasználva hozott létre egy olyan keretrendszert, amely tisztázza a szerepét a már korábban említett öt kulcstényezőnek, felállítva 11 hipotézist. A tanulmány a mennyiségi és minőségi analízis módszerét használta, Guangxi tartomány (Kína) hagyományos egyetemeinek könyvtárainál. Mivel nem állt elegendő forrás rendelkezésre, így a vizsgálatot egy kérdőív létrehozásával oldották meg a szerzők. A kérdőívet 40 egyetemnek küldték meg, a kitöltést pedig tanszékvezetők és vezetők végezték.

Kérdőív és adatgyűjtés:

A kérdőív 56 feleletválasztós és 2 nyitott kérdést tartalmazott, ahol a megkérdezettek jelezhették a tanulószervezetek és okoskönyvtárak kialakításában általuk tapasztalt problémákat. Az adatokat a Questionnaire Star felületen keresztül értékelték ki, a résztvevők hozzájárulásával és az adatok bizalmasan kezelésével. Az értékelésre a Statistical Product and Service Solutions (SPSS, statisztikai termék és szolgáltatás megoldás) elnevezésű szoftver segítségével került sor. Az adatok feldolgozásához pedig az AMOS 24.0-t, és különböző statisztikai képleteket (pl. Cronbach's alpha) használták.

Eredmények:

A kiküldött 480 kérdőívből 437 valós érkezett be (91.04%). Vizsgálták a nemet, életkort, iskolázottságot és az egyetemeken betöltött szerepeket is. Az eredmények jelentős eltolódást mutattak a nők irányába. Nagyrészt középkorú, felsőoktatásban megszerzett végzettséggel rendelkezők dolgoznak ezeken a területeken. 

A korábban felvázolt tizenegy hipotézisből mind a tizenegyet sikerült igazolniuk a tanulmány szerzőinek, bizonyítva, hogy a tanulás, a szervezettség, a személyi állomány, a források megléte és a fejlődő technológiák alkalmazása mind pozitívan hatnak az okoskönyvtárakra, amik emiatt pedig pozitívan hatnak magukra, az egyetemekre. 

Huszonegy kitöltőtől érkezett be válasz arra, hogy hol és milyen problémákkal küzdenek a kitöltésben részt vett intézmények. A legnagyobb problémát a források szűkössége, az elavult hard- és szoftveres infrastruktúra, a fejlesztetlen adatbázisok, a szakképzett személyzet és a szolgáltatások fejlesztésének hiánya okozza. 

Végezetül pedig a szerzők javaslatok tesznek a Guangxi tartománybeli egyetemek fejlesztésére: a jelenlegi helyzetben (lassú fejlesztések az okosvárosokkal kapcsolatban, öregedő munkaerő, alacsony végzettségi szint), kritikus, hogy a könyvtárosok maguk vegyék kezükbe a jógyakorlatok elsajátítását és erősítését. Szükséges az egyének képzése, MI alapú platformok bevonása, más karokkal való együttműködés, a fejlődés érdekében. Ezen kívül érdemes felállítani egy technikai és egy forrás optimalizáló stratégiát is, a hard- és szoftver állomány fejlesztésére. 

Összegzés:

A tanulmány nem csak az elméleti modell sikerességét igazolja, de a benne szereplő öt elem vizsgálatával eszközt ad a hasonló környezetben működő könyvtáraknak a saját stratégiájuknak az erősítéséhez és vizsgálatához. 
Kiemelten szól a stratégiák hosszútávú fontosságáról, az aktív és tevékeny hozzáállásról és a releváns adatok folyamatos vizsgálatáról, majd ezeknek az eredményeknek a beépítéséről az intézmények működésébe.

A szerzők elérhetősége: 

Min Deng (100000586@gxust.edu.cn), Chalermkiat Wongvanichtawee (Chalermkiat.won@siam.edu) 

Magyar ipartörténeti kincsek - Amiről nem tudtad, hogy itthon gyártották!

Mi jutna eszébe az embereknek, ha rákérdeznénk mit tudnak a magyar iparról? Talán felvillanna nekik a Csepel bicikli, a Videoton tévé és az Ikarusz busz. Sokan azonban nem tudnák mennyi mindent gyártottak és találtak fel a magyarok. Ezeket az adatokat gyűjtené össze tematikusan ez az oldal, legyen az akár ipari termék, eszköz, vagy csak egy tárgy története. Olyan dolgokat mutatna be, amik egykoron meghatározó részei voltak a hazai vagy akár a nemzetközi piacnak, és amelyekről sokan nem is tudják, hogy magyar kezek munkája van bennük.

Azért is esett a választásom erre a témára, mert szerintem fontos lenne, hogy újra felfedezzük és értékeljük azt a tudást, szorgalmat és találékonyságot, amely hosszú évtizedeken át jellemezte a magyar ipart. Ezek a történetek nosztalgiát is ébreszthetnek, de egyben be is mutathatnák, hogy milyen értékek rejlenek a háttérben. Inspirációt adhatnának ahhoz, hogy a mai kor alkotói, fejlesztői és vállalkozói is merítsenek ebből az örökségből.

Miért lenne hasznos ez az oldal?

Jelenleg nincs olyan átfogó oldal, ami ezt egyben összegyűjtené. Értékes történelmi és ipartörténeti háttéranyagot kínálna, edukatív, de szórakoztató formában. Nemcsak a tárgyakat, de az ehhez kapcsolódó múzeumokat, kiállításokat és a témához kapcsolodó weboldalakat is összegyűjtené.

Sok embernek lehet személyes emléke, családi kötődése ezekhez a témákhoz, így akár egy közösség is formálódhatna belőle. Az sem elhanyagolható tény, hogy manapság a retro és a nosztalgia nagyon népszerű lett. Az oldal pedig egyaránt szólna az emlékekről, az ismeretszerzésről és az inspirációról.

Célközönség:

Mivel ez a téma egyszerre tud nosztalgiát kelteni, tanítani és érdeklődést felkelteni többféle célközönséget szólítana meg.

• A 40+ korosztályt, a nosztalgiázókat, akik még emlékeznek ezekre a tárgyakra vagy akár használták is őket.
• A 25-40 közötti korosztályt, akik még esetleg a nagyszülőknél láthattak ilyet, halvány emlékeik lehetnek róla, de keveset tudnak ezekről a tárgyakról.
• A diákokat, egyetemistákat, akik érdeklődnek a történelem, a technológia iránt. Számukra ez oktatási kiegészítő anyag is lehetne vagy inspiráció műszaki, kreatív pályákhoz.
• A szakmai közönséget, a mérnököket, történészeket, ipari szakembereket, akik lehetőséget láthatnak benne oktatásra, kutatásra, archiválásra. De jó alap is lehetne kiállításokhoz, publikációkhoz, szakmai előadásokhoz.
• Ez a téma szólhat bárkinek, aki érdeklődik a téma iránt.

 

Út a múltba – a Tatabánya MJV József Attila Könyvtár Muzeális gyűjteménye

Az 1952-ben alapított megyei könyvtár már a kezdetektől gyűjti a muzeális dokumentumokat. A mára közel 1300 kötetre duzzadt gyűjtemény antikváriumokból, magánszemélyektől, könyvaukciókon való vásárlással, illetve ajándék útján gyarapodott. 1980-ban a könyvtár megvásárolta a Komárom Vármegyei Pálffy-család 3000 kötetes könyvtárát, amelyből mintegy 300 kötet került a muzeális gyűjteménybe. Közel 150 kötetet számlál a „könyvtár a könyvtárban”, egy apróbb állományrész, amely a komáromi nyomdász, könyvkötő és könyvkereskedő Siegler Antal 1840-ben alapított kölcsönkönyvtárának egy részét képezte egykor.

Gyűjtőkörébe elsősorban

·      a helyi szerzők művei,

·       helyi tartalmak,

·       helyi nyomdák hagyatékai tartoznak,

de bekerültek olyan dokumentumok is,

·       amelyek kívül esnek a muzeális időhatáron, ám tartalmuknál vagy kötésüknél fogva könyvritkaságok;

·       amelyek – lévén első kiadások - nagy értéket képviselnek (Jókai Mór -, Babits Mihály kötetek),

·       illetve Komárom-Esztergom vármegye híres szülötteinek kézjegyét őrzik (Jászai Mari).

Miért volna hasznos?

Ha ez a gyűjtemény digitális formában is elérhető lenne, egyrészt hozzájárulna a kulturális örökség megőrzéséhez, hiszen a digitalizálás védelmet nyújt a dokumentumok fizikai romlásával szemben. Másrészt szélesebb közönség számára elérhetővé válnának az értékes helytörténeti és irodalmi anyagok, ami támogatná a kutatást, az oktatást, és a helyi identitás erősítését. A digitális elérhetőség növelné a gyűjtemény hozzáférhetőségét országos és nemzetközi szinten is, elősegítve a kulturális intézmények közötti együttműködést.

    Célközönsége

Fontos forrásokat kínálhat kutatók, történészek és irodalmárok számára a helytörténet, a könyv- és sajtótörténet, valamint a kulturális élet vizsgálatához. Hasznosítható lehet emellett egyetemi és középiskolai hallgatók, tanárok tanulmányi oktatási vagy projektmunkákhoz. A laikusok számára lehetőséget ad Tatabánya város és Komárom-Esztergom vármegye múltjának, irodalmi és kulturális értékeik megismerésére. Végül a könyvtár- és muzeológia iránt érdeklődő szakemberek számára is inspiráló lehet a gyűjtemény digitalizálása és online elérhetővé tétele.

Élő hang a barázdákban: Koncertek és előadások a "bakelitlemezeken"

Az élő zene varázsa mindig erősen hatott az emberekre és éppen ezért különlegesen helyet foglal el a zenehallgatás kultúrájában. Míg a stúdiófelvételek a tökéletes hangzásról, valamint az aprólékosan, precízen megszerkesztett dalokról szólnak, addig az élő koncertek vinylekre — vagy ahogy a köznyelvben jobban fennmaradt: bakelitlemezek —   rögzített pillanatait a spontaneitás, a közönség hullámzó energiája és az adott pillanat ugyanolyan szintű megismételhetetlensége tette igazán különlegessé. Már az 1950-es években is felismerték a kiadók, hogy egy-egy élő előadás bakelitre préselése nem pusztán dokumentálás, hanem kulturális lenyomat is.

A szerepjátékos könyvekből digitális gyűjtemény

Miért fontos és miért most? A szerepjátékos könyvek, azaz másnéven RPG, TTRPG, vagy tabletop role-playing games világa az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A modern színtér legkiemelkedőbb elődjének számító Dungeons & Dragons alapkönyveitől kezdve a független, közösségi finanszírozású kiadványokig ma már több ezer cím létezik, amelyek nemcsak játékszabályokat, hanem komplex világokat, etikai kérdéseket, narratív struktúrákat és közösségi élményformákat is kínálnak.

 Mindezek ellenére nincs átfogó, teljes körű, rendszerezett magyar vagy nemzetközi forrás, amely ezeket a műveket tudományos, kulturális vagy játéktervezői szempontból számba venné és feldolgozná. A legjelentősebb gyűjtemény ma az Internet Archive-on található, ami közösségi gyűjtésen és folkszonómián alapszik, ám közel sem teljes körű, hisz rengeteg rajongók által készített könyv/fájl hiányzik belőle, illetve a hivatalos megjelenések is csak részlegesen jelennek meg. A szemléltetés kedvéért, a gyűjtemény 2020-2025 közötti időszakban 27 tételt tartalmaz, míg egyes becslések szerint naponta jelenik meg ennyi TTRPG-hez kapcsolódó projekt.

A projekt célja

Olyan átfogó számbavétel és elemző gyűjtésre van szükség, amely:

Katalogizálja a szerepjátékos könyveket (alapkönyvek, kiegészítők, világépítő anyagok, szabálykönyvek, rajongói alkotások/módosítások), vizsgálja azok kulturális, irodalmi és játékelméleti értékét, és bemutatja, hogyan formálták a közösségi történetmesélést, a digitális játékfejlesztést és az olvasáskultúrát, ezzel egy értékes digitális gyűjteményt hozva létre.

Miért érdekes és aktuális?

A szerepjátékok új reneszánszukat élik a 2020-as évekbeli robbanás után, nemcsak szórakozásként, hanem társas, oktatási és pszichológiai eszközként is. Egyre több pedagógus, író, játékkészítő és kulturális kutató fedezi fel bennük a közösségi tanulás, kreativitás és empátia fejlesztésének lehetőségeit.

A projekt tehát nemcsak a játékosoknak szól akik új műveket fedezhetnek fel könnyebben, bár elsődleges célja ténylegesen a közösségépítés és a téma népszerűsí
tése, hanem:

Kutatóknak (irodalom-, kultúra-, és játékelmélet területeiről), tanároknak és trainereknek, akik új módszertanokat keresnek, íróknak és worldbuildereknek, akik inspirációt merítenének, valamint gyűjtőknek és rajongóknak, akik szeretnék rendszerezve látni kedvenceiket.

Miért volna hasznos?

• Hiánypótló: nincs olyan adatbázis vagy elemző kiadvány, amely a szerepjátékos könyveket történeti és tematikus szempontból rendszerezi.
• Tudományos alapot teremthet egy ma még alig kutatott kulturális területhez.
• Inspirációt adhat új fejlesztésekhez, oktatási modellekhez, vagy akár terápiás alkalmazásokhoz.
• Kiszolgál egy olyan réteget akiket a könyvtárak nem szólítanak meg
• Lehetőséget biztosít a rajongói alkotások szélesebb körű terjedéséhez

A téma azért is alkalmas figyelemfelkeltésre, mert a szerepjáték mint jelenség egyre inkább bekerül a mainstream médiába, és a közösségi alkotás, a történetmesélés és az identitásjáték modern szimbólumává válik.

Gyógyulás képeken át: Vizuális művek a biblioterápiában

A biblioterápia hatása a gyógyításban régóta ismert, hiszen a szavak és a belőlük létrejövő különböző történetek már hosszú ideje segítik az embereket az általuk átélt nehéz élethelyzetek, problémák feldolgozásában, a megelőzésben és az önismeretük elmélyítésében. Eredetileg főként a szépirodalom, a regények és a versek jelentették a folyamat alapját, ám a kultúra és az olvasási szokások folyamatos változását látva, felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon a gyógyító olvasásnak kizárólag a klasszikus szövegközpontú művekre kellene-e korlátozódnia?

Japán irodalom magyarul

Macska vagyok, Ha a macskák eltűnnének a világból, Az utazó macska krónikája - de mi a közös ezekben a művekben? A négylábú kedvencek címszereplése mellett mindegyik olyan japán irodalmi alkotás, amelyeket magyar nyelven is olvashatunk. A sort folytathatnánk még az Egy maszk vallomásaihoz hasonló klasszikusokkal, a 2000-es évek szenzációjával, a Norvég erdővel, vagy a tavaly felfedezett Az éj szerelmeseivel. Mindezek a kiadványok egy hozzánk földrajzilag és metaforikusan is igencsak távoli világot igyekeznek közelebb hozni, azonban az angol nyelv közvetítőszerepe miatt sok alapvető alkotás meg sem éri a magyar fordítást.

Napjainkban hazánkban is tagadhatatlanul nagy hatással bír a keleti kultúra, így a japán konyhán, zenén, harcművészeteken kívül egyre nagyobb kereslet lenne az irodalomra is - feltételezhetnénk. A könyvkiadás azonban jelentős elmaradásokkal tartozik ezen a téren az olvasóknak. Bár hozzáférhető rengeteg japánból fordított könyv és képregény is az országban, ezek sokszor csak angolul jelennek meg.

De miért ne olvashatna valaki az anyanyelvén? Miért ne értékelhetnénk a magyar fordítók munkáját? Nem is beszélve arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik megfelelő szintű angol nyelvtudás hiányában egyáltalán hozzá sem férnek ezekhez a művekhez?

Éppen ezért hasznosnak tartom egy olyan tematikus oldal létrehozását, ahol a magyarul megjelent japán műveket gyűjtenénk össze, azok rövid bemutatásával, elérhetőségükkel - mindez kereshető formában.

Városi sportpályák átalakulása napjainkig

A sport minden korszakban, minden életkorban rendkívül fontos. Ahogy a latin mondás is hangsúlyozza: „anima sana in corpore sano”. Ennek érdekében korábban nagy hangsúlyt fektettek a közösségi, helyben történő sportolásra, ami nem jár többlet költséggel. Ennek érdekében rendkívül sok sportpálya épült elsősorban a lakótelepeknél, parkoknál. Viszont jelenleg az tapasztalható, hogy ezeket a pályákat átalakították, és már nem a közösségi sport érdekében működnek, hanem más feladatot látnak el. Az általam létrehozni kívánt gyűjtemény az így tapasztalható változást dokumentálni.

Célközönség:

Mindenki, aki kíváncsi arra, hogyan alakult a környezet, ahol felnőtt, vagy valaha élt. Mi lett annak a sportpályának a jövője, amelyet élete során használt, ahol ismerőseivel, barátaival töltötte el az szabadidejét. Azoknak is szól a gyűjtemény, akik kíváncsiak egy adott terület megváltozására, attól függetlenül is, hogy ott éltek-e.

Egyediség:

Eddig ilyen gyűjtemény nem készült. Úgy gondolom egy ilyen összeállítás mind kulturális, mind személyes szempontokból is hasznos, és építő jellegű egy közösség, de Magyarország számára is, mivel jobban megismerhetjük országunkat, környezetünket egy olyan szemszögből, ami eddig még nem jelent meg.

Adatok:

Az adatbázis felépítéséhez egyéni történetek, korabeli fényképek, archívumok szolgálhatnak, kombinálva jelenkori bejárásokkal, fényképekkel, amelyek által összeállítható egy térképes rendszer, ami megjelöli az adott sportpályákat, és megmutatja, hogyan nézett, amikor működött, és mi lett vele utána, hogyan hasznosítják most a területet. Minden sportpályához tartoznának fényképek, leírások, illetve történetek, amelyek folyamatosan bővülhetnének a felhasználók személyes élménybeszámolói alapján.

Frissítés:

Az oldalhoz tartoznának instagram és facebook fiókok, amelyek által a közösségi frissítés irányában mozogna a frissítés. Ezáltal mindenki a saját emlékeiből, élményeiből építkezne, már általa birtokolt fényképek, élménybeszámolók által. Így hosszú távon öngerjesztő módon, folyamatosan bővülne az adatbázis.

Az adatbázis a kulturális és közösségi leíráson, értékmegőrzésen kívül emocionális tartalommal is bír, ahol az adott sportpályák leírásánál, megjegyzéseinél ismerősök, rég elfeledett barátok, sportoló társak is újra egymásra találhatnak.

"Magyar töltőtoll és tinta készítők" - egy tartalomszolgáltató blog terve

Az elmúlt évtizedben igazi reneszánszát élik az analóg íróeszközök, nem csak külföldön, de itthon is. A közösségi média minden formájánál találhatunk a töltőtollaknak és a hozzájuk használható tintáknak szentelt oldalakat, köztük magyar készítőktől is.

A téma érdekessége, hogy a magyar mesteremberek alkotásaira már külföldön is felfigyeltek, egyik leghíresebb magyar tintánk például a Dűne c. filmsorozatban felhasznált Pennónia „Fekete Sas” tinta.

A bloggal nem csak a már létező alkotókra szeretném felhívni a figyelmet, de motivációt és szakmai forrást is kívánok biztosítani azoknak, akik még csak gondolkoznak azon, hogy belevágjanak ebbe a hobbiba.

Érvek az indítás mellett:

1. Már most létezik az a közösség, aki aktív követője lenne egy ilyen tartalomnak (a Facebookon a „Tollak & Órák” csoportnak több, mint 2500 tagja van)
2. A közösség kifejezetten támogató, így nem kell attól tartani, hogy nem adnak esélyt neki az emberek.
3. A tinta- és tolltesztekkel interaktívvá lehet tenni a blogot, meg lehet hívni vendégírókat és akár versenyeztetni is lehet az olvasókat (pl. kinek van a legszebb zöld tintája), hogy növeljük a visszatérő olvasók számát.
4. Ezeknek a teszteknek az eredményeire sokan kíváncsiak, nem csak a legújabb tollakéra, de a régebbi modellekére is. (Akár szponzorokat is lehetne erre találni).

A blog egyediségét biztosíthatják a következők:

• Kiváló eszköze lehetne annak, hogy bemutassa a magyarok eddig elért eredményeit és jövőjét ebben a szakmában, a termékeiknek a külföldi elérésüket. 
• A már létező szakirodalmat és készítés technológiáját is be lehet majd mutatni az oldalon. 
• Magának a közösségnek a szélesebb, „main stream” média felé közvetítése 
• A közösség rendezvényeinek bemutatása (pl. a következő Hungary Pen Show)

Boston Athenaeum - Digital Collections

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Boston Athenaeum - Digital Collection (Boston Aethenaum - Digitális gyűjtemény)
Tulajdonos: Boston Athenaeum
Elérhetősége: https://cdm.bostonathenaeum.org/

A gyűjtemény rövid leírása:

A Boston Atheneaum digitális gyűjteménye több, mint 30 ezer részben vagy teljesen digitalizált ritka könyvet, lenyomatot, fényképet, térképet stb. tartalmaz. Célja, hogy a fizikai példányokat a digitalizálással elérhetővé tegye a tudóstársadalomnak. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik, de erről nem látunk bővebb információt. Az oldalon megtalálható gyűjtemények listáját is csak a részletes kereséskor kapjuk meg. (19th Century Political Ballots, Alice Mason Civil War Photograph Album, Allan Rohan Crite Drawings and Watercolors, Ambrotypes, Tintypes, and Other Cased Photographs, American Neoclassic Sculpture at the Boston Athenaeum (Past Exhibition))

A gyűjtemény nyitólapja:

A nyitóoldalon megtalálhatjuk a gyűjtemény rövid leírását, a böngészési (A-Z-ig, kategória szerint vagy az egész gyűjtemény megtekintése) és keresési lehetőségeket valamint az alsó linksorban elérhető a fenntartó oldala is.

Keresés az oldalon:

Már a nyitóoldalról elérhető a keresés és nem csak az egyszerű, de az összetett is. Erre kattintva választhatunk a rendelkezésre álló kollekciókból, vagy ha nem tudjuk hol akarunk keresni, akkor a kereső mezők segítségével találhatunk rá az általunk preferált dokumentumra.

Lehetséges opciók a kereséskor: cím, tárgy, leírás, létrehozó, kiadó, közreműködők, dátum, típus, azonosító, formátum-médium. Ezt lehet tovább szűkíteni azzal, hogy minden szóra, bármelyik szóra, pontos kifejezésre vagy egyik szóra sem keresünk. A lehetőségek itt nem állnak meg, mert az alsó sorban tovább szűkíthetjük a találatokat, ha a dátumot is beállítjuk. Itt is több lehetőség van, lehet pontosan az adott dátumra keresni, utána, előtte, vagy adott dátumok között keresni.

Böngészés az oldalon: 

Több lehetőségünk is van. Az A-től Z-ig lehetőség sokszor ad be hibát, de ráfrissítéskor elérhetővé válik az oldal. Itt minden algyűjteményt végignézhetünk és van ahol rövid leírást is olvashatunk arról, hogy mi található benne.

 

A kategóriák szerinti böngészésnél jelenleg 14 kategóriát találunk. Mindegyik alkategória saját külön nyitóoldallal rendelkezik.

Meta-adatolás, leírás, kínált formátumok:

A találatoknál kiválasztott dokumentum részletes leírással rendelkezik. A választott dokumentum képét pedig megnyithatjuk jó minőségű, nagy méretben. 

A metaadatok sokkal közérthetőbben jelennek meg, mint a másik kettő általam vizsgált gyűjteménynél. Ezekből az adatokból egy egyszerű felhasználó is könnyen tájékozódhat. A megjegyzésben szerepel a dokumentum leírása is, így tiszta képet kapunk arról, hogy mit is látunk magunk előtt. A leírásban pedig megjelenik világosan, hogy az itt található dokumentumot a könyvtár engedélye nélkül nem lehet használni.

Az oldalon keresztül lehetőség van engedélykérésre és másolat megvásárlására is, valamint időpontfoglalásra. A képet viszont jó minőségben és viszonylag nagy méretben minden engedély kérése nélkül le lehet tölteni. 

Az elérhető formátumok között csak képes dokumentumok szerepelnek, audiót vagy videót nem találunk. 

Érdekesség:

Sajnos csak a könyv borítója van egyenlőre digitalizálva, de a "Mr. Hobby" c. ritka könyv, ami egy vidám romantikus történet, érdekesnek ígérkezik.

Elérhetőség: https://cdm.bostonathenaeum.org/digital/collection/p16057coll49/id/208/rec/12

Összegzés:

Az oldal letisztult, minimalista dizájnja kifejezetten felhasználóbarát, mert így maguk a dokumentumok maradnak fókuszban. Viszont az, hogy az állománynak csak elég kis része van teljesen bedigitalizálva, könnyen eltántoríthatja az oldalt böngésző felhasználót attól, hogy huzamosabb időt töltsön itt.

A célközönség

Miért érdekes a téma? 

A közösségi média platformok használata az elmúlt évtizedben globálisan és hazánkban is a mindennapi élet, a marketing és a kommunikáció elengedhetetlen részévé vált. A vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek egyaránt jelentős erőforrásokat fektetnek online jelenlétükbe. Azonban a platformok algoritmusainak folyamatos változása és a tartalmi zaj növekedése miatt a hagyományos "egy kaptafára" illő tartalomgyártás és posztolás hatásfoka folyamatosan csökken.

A központi probléma, amelyet a téma összpontosít, a hatásfok maximalizálása azáltal, hogy a fókuszba kerül a célközönség pontos, mélyreható ismerete és az ehhez igazított, platformspecifikus stratégia kidolgozása. A közösségi média hatásfoka (ROI, elköteleződés, konverzió) kritikus mértékben függ attól, hogy mennyire sikerül releváns üzenettel és tartalommal elérni a ténylegesen érdeklődő/vásárló/támogató célcsoportot, a megfelelő platformon és időben. A projekt felveti, hogy a hatékonyság kulcsa nem csupán a technikai SEO vagy a hirdetési büdzsé nagysága, hanem sokkal inkább az alapos közönségelemzésen nyugvó, precízen megfogalmazott üzenet.

Miért lenne érdekes fogalkozni a témával? 

1. gazdasági szükségesség, 
2. társadalmi felelősség,
3. szakmai hiányosságpótlás

Először is, a téma gazdasági relevanciája megkérdőjelezhetetlen. A közösségi média hirdetési piacának folyamatos növekedése és a vállalkozások marketingköltségeinek egyre nagyobb aránya indokolja a hatékonyság sürgős növelését. Jelenleg jelentős mértékű forráspazarlás tapasztalható a rosszul célzott és a célközönség számára irreleváns tartalmak miatt. Egy célzottabb stratégia kidolgozása révén a vállalkozások optimalizálhatják befektetéseik megtérülését (ROI), ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági eredményességükhöz.

Másodszor, a projekt a társadalmi relevanciákat is érinti. A közösségi média hatékony alkalmazása messze túlmutat az üzleti célokon. A sikeres edukáció, a társadalmi célú kampányok (pl. egészségügyi felvilágosítás, környezetvédelem) vagy éppen a kritikus válságkommunikáció mind alapvetően függnek attól, hogy az üzenet a megfelelő módon eljut-e a kívánt célközönséghez. Egy célzottabb stratégia segíthet a fontos információk gyorsabb és hatásosabb terjesztésében, ezzel pozitív társadalmi hatást gyakorolva.

Végül, a téma a szakmai hiányosságok pótlása szempontjából is kiemelkedő. Bár a piacon számos stratégiai tanácsadás érhető el, meglepően kevés az olyan tudományos igényű kutatás vagy gyakorlati projekt, amely mélyrehatóan, szektor- és platformspecifikusan elemezné a célközönség-alapú tartalom hatásfokának mérhető összefüggéseit. A téma vizsgálata éppen ezt a rést kívánja betölteni azáltal, hogy konkrét mérőszámokkal (pl. Engagement Rate, Konverziós Arány célcsoport-szegmensekben) bizonyítja a precíz célzás eredményeit, segítve ezzel a szakmát egy adatokra alapozott, professzionálisabb munkavégzés felé. Emiatt e területtel való foglalkozás nem csupán hasznos, hanem kritikusan szükséges a digitális kommunikáció jelenlegi fejlődési szakaszában.

Kiknek szólna?

Elsődleges célközönség:

A kutatás elsődlegesen azokat a vállalkozásokat, KKV-kat és marketingvezetőket célozza, akik a közösségi média kampányok megtérülésének (ROI) növelését tűzték ki célul, és elegendő forrást fektetnek online jelenlétükbe. Számukra gyakorlati, azonnal alkalmazható stratégiákat kínál a hatékonyság javítására. Fontos felhasználói réteget képeznek továbbá a közösségi média menedzserek és stratégák, akik a napi szintű tartalomgyártás és kampánytervezés frontvonalán állnak. Nekik a kutatás gyakorlati útmutatást és precíz mérési módszertant ad a kezébe, amellyel magabiztosan tudják optimalizálni a posztolási időpontokat, a tartalomtípusokat és a célzási beállításokat. 

Végül, de nem utolsósorban, a kreatív ügynökségek is kiemelt célcsoportot jelentenek, mivel a projekt segíti őket abban, hogy a piackutatási adatokra támaszkodva, tudományos alapokon nyugvó, igazoltan hatékonyabb kampányokat tervezhessenek és futtathassanak ügyfeleik számára.

Másodlagos célközönség 

A mélyreható elemzések és az újonnan kifejlesztett mérési keretrendszerek révén a projekt felkelheti a felsőoktatási intézmények, valamint a marketing, kommunikáció és média szakterületen tevékenykedő kutatók érdeklődését is. A kutatás tudományos alapjaival hozzájárul a szakterület ismeretanyagához. Továbbá, a szakmai média és blogok olvasói számára is releváns lesz, akik naprakész információkat, az aktuális trendeket és módszertanokat keresik, különösen a célközönség-alapú online kommunikáció területén.

Miért lehetne felkelteni az érdeklődést?    

A téma célzottan a legégetőbb üzleti és kommunikációs problémákra kínálna megoldást, ami azonnali és intenzív érdeklődést generálhat a célközönség soraiban. Senki sem szereti a felesleges kiadásokat. Az egyik legerősebb vonzerő a pénzmegtakarítás és nyereségnövelés lehetősége. A közösségi média hirdetések és tartalomkészítés költségei jelentősek, ám a hatásfok sokszor alacsony. A téma bemutatná, hogyan lehet optimalizálni az erőforrásokat és a hirdetési büdzsét, biztosítva ezzel, hogy minden egyes elköltött forint egyértelműen mérhető üzleti előnyökkel kecsegtessen. A hatékonyság növelésének ígérete egyenes út a nagyobb bevételhez, ami a döntéshozók számára azonnal releváns. A közösségi média kezelése gyakran a megérzésekre és a "szomszéd is ezt csinálja" elvre épül. Ezzel szemben az adat vezérelt megközelítés precízebb és megbízhatóbb módszert kínálna. Az algoritmusok folytonos változása és az új platformok megjelenése állandó kihívást jelent. A közösségi média kutatása egyfajta "túlélési útmutatóként" szolgálna a bonyolult "dzsungelében". Segítene eligazodni abban, hogy a szűkebb célközönséget (pl. X generációs B2B szakemberek, vagy éppen Z generációs vásárlók) melyik platformon, milyen formátumú tartalommal (rövid videó, infografika, hosszú cikk) érdemes megkeresni ahhoz, hogy a lehető legnagyobb elköteleződést érjék el. Ez a gyakorlati segítség a mindennapi munka során felmerülő legfőbb stratégiai dilemmákra ad választ.

Miért volna hasznos?

A jelenlegi közösségi média stratégia gyakran a globális trendek vak másolásából vagy intuitív próbálkozásokból áll. A kutatási téma fő haszna, hogy túllép a puszta elméleti kereteken, és konkrét, azonnal alkalmazható eszközöket ad a marketingesek kezébe. Ilyen hiánypótló eszköz a tervezett "Persona-alapú Hatékonysági Index", amely nem csak azt mutatja meg, kik a követőid, hanem azt is, hogy a számodra legfontosabb célcsoport milyen hatékonyan találkozik a tartalmaddal és reagál rá. Ez a gyakorlati megközelítés közvetlenül segít a mindennapi kampánytervezésben. A meglévő demográfiai adatok (kor, nem, hely) mellett a hiánypótló platform- és tartalomösszehasonlításra fókuszálna a kutatás a célközönség szemszögéből. Megválaszolja azt a kritikus kérdést, hogy egy adott szegmens (pl. B2B döntéshozók, Z generációs fogyasztók) melyik platformon (Facebook vs. LinkedIn vs. TikTok) és milyen tartalomtípussal (videó, hosszú cikk, interaktív kvíz) érhető el a legoptimálisabban. A kutatás célja egy olyan átfogó stratégiai és mérési keretrendszer kidolgozása, amely a célközönség mélyreható ismeretén alapulva maximalizálja a közösségi média aktivitások hatásfokát. A projekt eredményeként a felhasználók képesek lesznek tudatos, adatokon alapuló döntéseket hozni a tartalomgyártás, a platformválasztás és a hirdetési célzás tekintetében, így növelve online jelenlétük gazdasági és kommunikációs eredményességét.

Press Photography from the Brearley Collection

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Press Photography from the Brearley Collection (A Bearley gyűjtemény sajtófotói)
Tulajdonos: Digital Commonwealth (Massachusetts Collections Online). Az ingyenes hozzáférést a Associates of the Boston Public Library (a bostoni közkönyvtár munkatársai) elnevezésű szervezet biztosítja.
Elérhetősége: https://www.digitalcommonwealth.org/collections/commonwealth:x346dr43s

A gyűjtemény rövid leírása:

A gyűjtemény olyan negatívokat tartalmaz (kis, közepes és nagy méretben), amelyeket 1920 és 1970 között készítettek bostoni sajtófotósok. Az anyagot Dennis Brearley gyűjtötte össze a munkássága során. 1978 és 2012 között Dennis és a felesége Susan, a Faneuil Hallban üzemeltettek egy galériát, ahol ezeknek a gyűjteménybeli képeknek a nyomatait árusították. A galéria bezárását követően, 2013-ban viszont a Hunt Aukciósház kezdte el árulni a gyűjteményt több részletben. Ebből vett meg John Booras, bostoni gyűjtő és amatőr történész, aki ezeket a  Boston Public Library-nak (a bostoni közkönyvtárnak) adományozta, megalapozva ezzel a gyűjteményt. A képek között politikai, társasági, természeti képek is megtalálhatóak, amelyek betekintést engednek a 20. századi Boston történetébe.

Jelenleg (2025.10.18.) összesen 25 108 db tétel található meg a gyűjteményben. 

A gyűjtemény a Digital Commonwealth főgyűjteménybe beágyazva található, de külön felülettel rendelkezik.  

A gyűjtemény nyitólapja:

A gyűjtemény vizsgálatakor (2025.10.18.) az oldal technikai problémákat észlelt, ami miatt egyes tartalmak nem voltak elérhetőek. 

A nyitóoldalon megtalálható a keresés, a böngészés és a gyűjtemény létrejöttének rövid leírása. Ezen kívül egy térkép is, ahol jelezve van, hogy a gyűjteményben milyen helyszínek találhatóak meg (a vártnál több, mert nem csak Amerika található meg a jelzések között, hanem Írország és a Közel-kelet több országa is). 

Keresés az gyűjteményben:

A keresésre rögtön lehetőség van a nyitóoldalról, ahol egyszerű keresést biztosító mező áll rendelkezésre. A "patriots" kifejezésre összesen 142 találat érkezett, de ezeket a találatokat lehet szűkíteni, a bal oldali mező segítségével. 

Itt lehetőség van szűkíteni a keresést a következők szerint: tárgy, hely, formátum, felhasználás lehetősége, dátum, gyűjtemény és intézet.

Lehetőség van növelni vagy csökkenteni az alapból 20 tétel megjelenítésére beállított listázást (10, 20, 50, 100 tételre). Ezenkívül lehet kérni, hogy a találatok lista formájában, térképes nézetben, vagy galériaként jelenjenek meg.  

Lehetőség van a keresési találatok elmentésére is. A keresés újrakezdésével pedig eljutunk arra az oldalra, ahol már részletesebb keresést is el tudunk végezni. 

 

Az alapból beállított keresésre használható mezők a következőek: minden mező (nem teljes szöveg), típus, tárgy. Ezeket lehet módosítani, a beállítottak helyett választhatjuk az összes mezőt (teljes szöveggel), címet, tárgyat, helyet és készítőt. 

Szűkíthetjük a keresést "minden kifejezésre" vagy "bármelyik kifejezésre", valamint év, formátum, licenctípus és intézmény szerint. Ilyenkor már a kereső nem csak a korábban kiválasztott gyűjteményben keres.

Böngészés az oldalon: 

Nem csak az egész gyűjtemény böngészésére van lehetőség egyben (rögtön a főoldalról), hanem lehet böngészni, a térkép mellett elhelyezett menü segítségével tárgy, hely, formátum, licenctípus és dátum alapján. 

Arra vonatkozóan, hogy a nem Bostonban készült fényképek miért és hogyan kerültek a gyűjteménybe nem kapunk elégséges magyarázatot. Írország könnyen megmagyarázható, hiszen sok ír család emigrált Massachusetts környékére, de például Izrael már nem olyan egyértelmű.

Amikor pedig meg akartam nézni, hogy az egyik lehetséges helyként megadott Aqabában milyen találatot kapok, belefutottam abba a hibába, hogy a gyűjteménybe ilyen hellyel jelölt dokumentum nem található. Tehát nem pontos a böngészésnél megadott lista.

Meta-adatolás, leírás, kínált formátumok:

Mivel a gyűjtemény fényképek negatívjaiból áll, így ezen kívül más formátumban nem találunk dokumentumot.

Érdekesség:

Sok olyan fénykép található a gyűjteményben, ami bepillantást enged az akkori emberek életébe. Például ezen a képen egy nővér lát el egy beteg férfit a könyvtárban. Bár a kép leírásánál nem szerepel, hogy miért, de maga a fotó negatív elég lehet, hogy valakinek felkeltse a kutatási érdeklődését.

Összegzés: 

Alapvetően felhasználóbarát és modern a gyűjtemény oldala. Jobb lenne ha a részletes keresés már rögtön elérhető lenne a nyitóoldalról, nem csak véletlenül találna rá a felhasználó, ha a keresést követően új keresést akarna indítani. De ennek ellenére érdekes látleletet biztosít egy olyan időszakából Massachusettsnek , amibe máshogyan talán nem is nyernénk betekintést.

Digital Archives of Hawai'i

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Digital Archives of Hawai'i (Hawaii Digitális Archívuma)
Tulajdonos: Hawai’i Állami Archívum (a Számviteli és Általános Szolgáltatások Osztálya (Department of Accounting and General Services) fejleszti)
Elérhetősége: https://digitalarchives.hawaii.gov/ 

A gyűjtemény rövid leírása:

A bemutatott digitális gyűjtemény az Egyesült Államokbeli Hawai’i állam digitális gyűjteménye, aminek fejlesztéséért a Hawai’i Állami Archívum (a Számviteli és Általános Szolgáltatások Osztálya (Department of Accounting and General Services)) felelős. Az osztály két részre oszlik, a történeti rekordok (Historical Records Branch) és a rekord menedzsment (Records Management Branch) részlegre. A történeti részleg anyagai nyilvánosak, míg a másik részlegé nem férhető hozzá a nyilvánosság számára.

A gyűjtemény létrehozói elsősorban az átláthatóbb állami intézményrendszert szeretnék támogatni a szabad hozzáférést biztosító anyaggal, de az oldal azoknak is hasznos, akik a Hawai’i kultúra és történelem kutatását tűzték ki céljuknak, bár ezt inkább az európaiak megérkezését követő időszaktól tehetik meg. A kutatási kedvet segítheti elő az is, hogy nem csak feldolgozott anyagokat találunk a digitális gyűjteményben, hanem több olyan kézirat is megtalálható, amit hivatalosan még nem dolgoztak fel.

Az oldal jelenleg két nyelven, angolul és hawaii nyelven érhető el.  Az állomány pontos méretéről nincs információ az oldalon, bár a fenntartó oldala szerint több milliónyi rekord érhető el. 

Az oldal még mindig béta módban üzemel, így folyamatos fejlesztések várhatóak, bár a pontos fejlesztésekről nem kapunk információt, ahogy arról sem, hogy mikorra tervezik átadni a kész oldalt. Az sincsen feltüntetve, hogy az oldal mikor frissült utoljára.

A gyűjtemény nyitólapja:

A nyitólapon egy animált galéria található, ahol azonban a képekről nem kapunk semmilyen információt. 

Keresés az oldalon:

Két módon férhetünk hozzá az állományhoz, a keresés opciót használva vagy böngészve a digitalizált tételeket. A keresésnél sajnos csak egyszerű keresésre van lehetőség, ami a találatokat tekintve a címben és a leírásban is keres. Például a "palm tree" kifejezésre keresve ezeket a találatokat kapjuk:

Böngészés az oldalon: 

Jelenleg harminchárom főkategória található az oldalon, amely a rekordokat biztosító intézmény (vagy gyűjtemény) nevével ellátott mappákba van rendezve. Több forrást is használ az oldal, de mindegyik anyagát maga tárolja (pl. James Cook kapitány naplója, amely a British Museumból származik). A gyűjteményben nem csak írott anyagok és fényképek, hanem hangfelvételek is megtalálhatóak. Ezek két változatban érhetőek el, az eredeti felvétel minőségével megegyező módon és egy javított változatban.

A böngészés előnézete egyáltalán nem felhasználóbarát, a képek hiánya és a különböző oszlopok, amikből egyedül a gyűjtemény neve és a dátumok adhatnak kiindulópontot a felhasználóknak, nem segítik elő, hogy a felhasználó könnyen eligazodjon a gyűjteményben.

Meta-adatolás, leírás, kínált formátumok:

A böngészési (vagy keresési) találatoknál egy kifejezetten jól használható megjelenítőben kapjuk meg a találatot (ebben az esetben egy 1969-ben mikrofilmre rögzített, a határokat tisztázó irat), amelynek nem csak a grafikus elemet kapjuk meg, hanem annak a szöveges változatát is (amennyiben ezt már elkészítették. Ebben az esetben ez még nem áll rendelkezésre). A megjelenítő jobb oldalán pedig letölthetjük a pdf változatát is a találatnak.

A gyűjteményben előforduló formátumok:

Képek, audio- és videofájlok, de ezekre nincs lehetőség szűrni, csak direkt keresés után kerülnek elő.
A videó fájlokból csak néhány található meg az oldalon, ezek érettségi ceremóniák vagy amerikai focimeccsek. 

Amennyiben hangfájlról van szó, akkor pedig meghallgathatjuk az eredeti felvételt és a javított változat is a felvételnek. 

A metadatok között megtaláljuk a tétel nevét, valamint azt is, hogy milyen azonosítókat használ a gyűjtemény a tétel azonosítására. A felvételek/iratok eredeti dátumát és azt is, hogy az adott találat egyedi vagy pedig egy nagyobb egység része. Bár nem feltétlenül érdekes (vagy akár értelmezhető) egy külső használónak az összes adat, de jobb, ha meg vannak adva, mintha keresni kellene őket.

Ami nem feltétlenül egyértelmű rögtön, az a "Closure type", ami azt jelöli, hogy az aktuális törvények értelmében a dokumentum szabadon hozzáférhető-e. A felhasználásuknak a módja viszont nincs feltüntetve, így nem egyértelmű, hogy az "Open" (= nyitott) címkével ellátott dokumentumokat esetleg lehet-e más oldalakon (a megfelelő hivatkozással) felhasználni.

Érdekesség:

A gyűjteményben megtalálhatóak régi Hawai'in használt pénzek fényképei is. Ezek a Lahinaluna papírpénzek: Hapawalu (kb. 50.- Ft), Keneta  (kb. 12.- Ft), Hapalumi (20.- ft); 1844
Azonban a kiválasztott papírpénzeket leíró szövegben két címlet leírása rosszul szerepel, egymáséval felcserélve:

Elérése: https://digitalarchives.hawaii.gov/item/ark:70111/48Qc 

Összegzés:

Összességében az oldal lehetne jobban felhasználóbarát, a rekordoknak lehetne előnézete, vagy olyan csoportosítása is, ami a dokumentumtípusokat rendezi egybe. Fontos lenne nagyon, hogy legyen egy olyan része az oldalnak, ami mutatja, hogy milyen változtatások történtek oldalon, hogy az elérhető tartalom mennyire friss. Mivel érződik rajta, hogy még nincs teljesen „kész”, azokat, akiket maga a Hawai'i kultúra nem érdekel, nem biztos, hogy hosszabb időre le tud kötni.