JaMaBiTO - A vihar kapujában

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.

Hogyan jelenik meg egy horvátországi sziget könyvtára a közösségi médiában?

 

A Vis Városi Könyvtár és Olvasóterem (Gradska knjižnica i čitaonica Vis) Vis város központjában található, a sziget állandó lakosságát és az érkező turistákat egyaránt kiszolgáló nyilvános városi könyvtárként működik. A könyvtár külön felnőtt és gyermek részleggel rendelkezik, gyűjteményében közel 18 000 kötet és mintegy 2 000 audiovizuális dokumentum található. A látogatószám különösen nyáron nő meg, amikor a helyiek mellett a szigeten nyaraló magyar és más külföldi turisták is gyakran felkeresik az intézményt.

Vis sziget (Otok Vis)

Pár szóban szeretném bemutatni a szigetet. Vis szigete Dalmácia középső részén fekszik, körülbelül 44 kilométerre Splittől. A sziget 2021-es adatok szerint 3 287 lakossal rendelkezett; két jelentősebb települése Komiža (nyugaton) és Vis városa (északkelet). Split és a sziget között rendszeres kompjáratok közlekednek, naponta több alkalommal.

Országos Idegennyelvű Könyvtár - Instagram aktivitás

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2018 február 13-án rakta ki az első posztját az instagram oldalára. A könyvtár gyűjtőköre eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok. Emellett a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja is. A könyvtár rendkívül széles programokat, szolgáltatásokat, könyvajánlókat, életképeket és kulisszatitkokat mutat be az oldalán. Az adventi időszakban előfordulnak könyvtári témától messze elütő posztok is, mint például mákos guba recept, de talán éppen ettől olyan egyedi az oldal.

Link: https://www.instagram.com/orszagos_idegennyelvu_konyvtar?igsh=MXkxeHJoc2x3Mjc3YQ==

Magyar ipartörténeti kincsek - Csepel kerékpár

 Csepel kerékpár – A magyar utak örök társa

Ha van tárgy, amelyről generációk emlékei szinte automatikusan előbukkannak, akkor az a Csepel kerékpár. Gyerekkori csengők hangja, a sárvédőre pattogó kavicsok kopogása, a kormányon lengő műanyag díszcsíkok vagy a feszes dinamó fénye a nyári estéken – mind-mind része volt annak a korszaknak, amikor a Csepel bicikli nem pusztán közlekedési eszköz volt, hanem életérzés.

Egy gyár, amely történelmet írt

A Csepel kerékpár története 1928-ban kezdődött, amikor a Weiss Manfréd Művek megkezdte saját kerékpárjainak gyártását. Az akkori cél egyszerű volt: megbízható, strapabíró, mindenki számára elérhető biciklit készíteni. Az első kb. 200 darabot még Grazban szerelték össze és Csepel néven dobták piacra. A siker pedig hamar meg is érkezett – a Csepel biciklik rövid idő alatt meghatározó szereplői lettek a hazai közlekedésnek.

A gyár később, az államosítás után is töretlenül működött tovább, és hosszú évtizedeken át Csepelről indult útnak a magyarok millióinak első, második vagy éppen örök emlékű kerékpárja.

Közösségi média és könyvtárak: a felhasználói elkötelezettség és interakció átalakulása

Eredeti cím:  Social Media and Libraries: Transforming User Engagement and Interaction

Szerző: Manjunath M. és Khaiser Jahan Begum

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS),Volume 11, Issue 1 (January-March) 2025.  

Kulcsszavak: Közösségi média, Felhasználói elkötelezettség, Digitális kommunikáció, Digitális írástudás, Online interakció

DOI: 10.26761/IJRLS.11.1.2025.1838

Link: https://www.ijrls.in/wp-content/uploads/2025/02/ijrls-1838.pdf

A tanulmány arra világít rá, hogy a közösségi média már meghatározóvá vált a társadalmi kommunikációban és információfogyasztásban. Ezért ahhoz, hogy hatékonyan elérjék és bevonják a felhasználókat, a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell. Kénytelenek működésükhöz hozzáigazítani a közösségi média stratégiákat, hiszen a felhasználók egyre inkább a digitális platformok felé fordulnak az információ és a kommunikáció érdekében. Ezáltal a könyvtárak közösségi és tanulási központokká válhatnak, új felhasználói csoportokat érhetnek el, és relevánsabbá válhatnak az információs kor kihívásai közepette.

A közösségi média alapvetően megváltoztatta az információ megosztásának módját is. Használva ezeket a felületeket a könyvtár sokkal közvetlenebbül érheti  el az olvasóit, valós idejű kommunikációt folytathat és közösséget építhet.

Győri Filharmonikusok Facebook-aktivitása

A Győri Filharmonikusok Facebook-aktivitása jól mutatja, hogy az intézmény tudatosan használja a közösségi médiát nemcsak információközlésre, hanem közönségépítésre is. A posztok váltogatják a mozgósító gesztusokat (koncertbeharangozás, eseményre hívás) és a közösségi bevonást (nyereményjáték, interaktív tartalom), ami erősíti az elköteleződést.

A vizuális tartalom dominanciája (fotók, eseményhez kötött képek) segíti a közönség érzelmi bevonódását, és a zenekar identitását erősíti a digitális térben.

Az aktivitási mutatók (like-ok, megosztások, kommentek) alapján látszik, hogy az interaktív posztok nagyobb elérést generálnak, míg a klasszikus informáló bejegyzések inkább a stabil közönség tájékoztatását szolgálják.

2025. szeptemberében a Győri Filharmonikusok tudatosan építettek fel egy kétszintű Facebook kampányt egy programjuk "A zene világnapja" c. koncert köré. A kommunikációs stratégia két jól elkülöníthető, egymást erősítő posztra épül

• Szeptember 4-én egy klasszikus beharangozó poszt jelent meg, amely vizuálisan és szövegben is a közelgő koncertre hívta fel a figyelmet. A zenekar ismeretterjesztő szöveget és képet posztolt az előadáson elhangzó műről és szerzőjéről.
• Szeptember 8-án egy nyereményjáték poszt következett, amely már nemcsak informált, hanem aktív részvételre ösztönzött. A játékban való részvételhez kommentelni kellett, így a poszt jelentősen megnövelte az interakciók számát, és közösségi aktivitást generált. A zenekar ezzel nemcsak elérést növelt, hanem közvetlen kapcsolatot épített a követőkkel.

A két poszt együtt egy jól strukturált kampányt alkotott: az első a figyelem felkeltésére, a második az elköteleződésre fókuszált. A vizuális tartalom, az intézményi kohézió és a gesztusok tudatos váltogatása azt mutatja, hogy a Győri Filharmonikusok nemcsak jelen vannak a közösségi médiában, hanem aktívan használják azt közönségépítésre és élményalapú kommunikációra.

Íme a két poszt részletes elemzése és összevetése:

Alapadatok

• Oldal azonosítója: Győri Filharmonikusok hivatalosFacebook-oldala
• Követők száma: 14 ezer követője van
• Megfigyelés időpontja: 2025.09.25. 

Facebook-posztok:

1. Poszt (szeptember 4.)

• Típus: fotó + szöveg
• Téma: program beharangozása, ismeretterjesztés az elhangzó műről, a koncert előzetes kommunikációja
• Like-ok száma: 42
• Megosztások száma: 6
• Kommentek: nem voltak
• Gesztus: mozgósítás – közönség bevonzása, eseményre hívás
• Kohézió: közvetlen intézményi kommunikáció, a zenekar saját tartalma

2. Poszt (szeptember 8.)

• Típus: nyereményjáték poszt (fotó + instrukciók)
• Téma: közönség bevonása játékba, jegyek vagy ajándékok kisorsolása
• Like-ok száma: 235 
• Megosztások száma: 19
• Kommentek: 133 hozzászólás, aktív részvétel („Jelentkezem!”, „Nagyon szeretném megnyerni!”)
• Admin moderálja a játékot
• Gesztus: közösségi bevonás – interaktív tartalom, aktivitásgenerálás
• Kohézió: szoros kapcsolat az intézménnyel, de a közönség aktivitása dominál

Következtetés

• A szeptember 4-i poszt klasszikus mozgósító tartalom: informál, beharangoz, közönséget hív.
• A szeptember 8-i nyereményjáték már interaktív, aktivitásra ösztönöz, és sokkal nagyobb elérést generál.

Együtt mutatják, hogy a Győri Filharmonikusok tudatosan építik fel a kampányt: először információval, majd közösségi bevonással erősítik a program láthatóságát.

Könyvtárosi képességek és a mesterséges intelligencia igényei

Eredeti cím: The librarian skillset and the needs of artificial intelligence

Szerzők: Corey Harper, Paul Groth

Megjelenési adatok: Cataloging & Classification Quarterly, Vol. 63 (2025), nos. 6-7, p. 546-565.

Elérés: https://doi.org/10.1080/01639374.2025.2539787

MI kompetenciák megfeleltetése könyvtárosi képességeknek

A mesterséges intelligencia növekvő térnyerésével a hozzá kapcsolódó feladatkörök, pozíciók is egyre csak szaporodnak, és ezek között egyre több olyan is felbukkan, amelyhez a könyvtáros szakma kompetenciái igencsak relevánsak. Corey Harper és Paul Groth cikkükben feltérképezték az American Library Association által megállapított könyvtárosi kompetenciák és a könyvtárosképzésben használt tantervek hogyan feleltethetők meg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képességeknek. Cikkükben ezek között öt egybevágó területet állapítanak meg.

"Gyermeknek lenni ajándék, felnőttnek lenni felelősség"

A Mátyás PORSCHE Collection 1:18 – A Kezdet című tárlat egy több évtizedes, szenvedéllyel végzett gyűjtőmunka lenyomata. Magyarországon egyedülálló, több mint 1200 db-os Porsche modellautó gyűjtemény. A kiállítás nemcsak a világ egyik legismertebb sportautó-márkájának fejlődését mutatja be lenyűgöző részletességgel, hanem egy generációkon átívelő, személyes történetet is elmesél.

Szerepjátékos könyvek gyűjteménye által feloldott szolgáltatások

Az előző posztokban végig vettük miért lenne hiánypótló egy asztali szerepjátékos könyvekből álló különgyűjtemény, így talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást rá, milyen szolgáltatásokra is adna egy fennálló gyűjtemény lehetőségeket, mit tapasztalna a használó aki rátalál?

Elérhető, kölcsönözhető 

A könyvtári rendszer egyik erőssége legnagyobb előnye a szolgáltatás képessége más metaadat oldalakkal szemben. A teljes szöveges keresés, online kölcsönzés lehetősége már önmagában kecsegtető, de általuk lehetőség nyílik a különböző katalógust használó ajánlórendszerek kiaknázása. Ezzel ugyanis szélesíthetővé válik az olvasó perspektíva a nyomasztó mennyiségű választékban az egyszeri olvasónak is, aki nem jártas a szerepjátékos rendszerekben. 

A teljes szöveg jelenlétével a szabályok is gyorsan összehasonlíthatóvá válnak, ami sok játékosnak volna nagy segítség.

A levelektől a gyógyulásig: egy webtoon biblioterápiás olvasata

Projektünk első két fázisában a vizuális történetekben rejlő potenciált, illetve a hazai és nemzetközi kezdeményezéseket, gyakorlatokat és hiányosságokat térképeztük fel. Rávilágítottunk, hogy bár a Graphic Medicine nemzetközileg létező fogalom, a hazai fejlesztő biblioterápiából hiányzik egy olyan felület, amely a vizuális műveket – manhwákat, manhuákat, mangákat és webtoonokat – kifejezetten terápiás fókusszal rendszerezné. Az említett két korábbi fázis után a harmadik bejegyzéssel pedig elértünk a gyűjtemény megvalósításának legfontosabb részéhez: az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez. Ez a bejegyzés azt szeretné bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét műhöz készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy egyszerű könyvajánló, hanem egy olyan módszertani segédanyag létrehozása, amelyet a könyvtárosok, pedagógusok vagy biblioterapeuták azonnal alapul vehetnek a tervezéshez. A minta-adatlaphoz a dél-koreai „Your Letter” című webtoont választottam – nemcsak letisztult esztétikája és érzelmi mélysége miatt, hanem, mert tematikája kiválóan illeszkedik a biblioterápiás célokhoz.

Museumap - gyűjteménye

A MuseuMap (https://www.museumap.hu/) a magyar múzeumi digitalizáció központi, országos aggregációs portálja, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (MNM OMMIK) működtet. Fő feladata, hogy egy közös online felületen gyűjtse össze és tegye hozzáférhetővé a hazai múzeumok digitalizált kincseit.

A portálon keresztül jelenleg már több mint 350.000 műtárgyrekordban lehet böngészni, melyeket közel 80 partnerintézmény bocsátott rendelkezésre.

A Gyűjtemény és a Keresési Funkciók

A MuseuMap adatbázisában található rekordok nem csupán egyszerű leírások, hanem részletes metaadatokat, jó minőségű műtárgyfotókat, és számos esetben 3D modelleket is tartalmaznak. A tartalom folyamatosan bővül, így a látogatók egy helyen tájékozódhatnak a partnermúzeumok sokszínű gyűjteményeiről, a néprajzi tárgyaktól kezdveegészen a történelmi emlékekig és képzőművészeti alkotásokig.

A böngészést összetett kereső segíti, amely több szempont szerinti szűrési lehetőségeket kínál:

• Intézmény és Elhelyezkedés: Keresés az ország egész területéről csatlakozott intézmények anyagai között (pl. Balatoni Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Ferenczy Múzeum – ahogy a feltöltött múzeumi listán is látható) Lehet szűrni: Média, Készítő, Alkotó, Hely, Kor, Gyűjtemény, Anyag, Technika szerint. 

• A rekordokat az alábbiak csempés és listás elrendezés szerint lehet sorrendbe rendezni: 

Színkereső: A portál egyik leginnovatívabb funkciója (gépi látás támogatással), amely vizuális szempontok alapján, színek szerint teszi lehetővé a műtárgyak közötti kutatást – a feltöltött képen is látható a Plakátok kékben gyűjtemény, mely a Színkereső segítségével válogatott alkotásokat mutat be.

Kiemelt Tartalmi Modulok

A MuseuMap több aloldalt és tematikus szekciót is működtet a gyűjtemény élményszerű bemutatására:

1. Museumap 3D (Műtárgyak nagyító alatt): Ez a rész a legmodernebb digitalizálási eredményeket mutatja be. Itt a felhasználó térbeli rekonstrukciókat (3D modelleket) tekinthet meg a kiválasztott műtárgyakról, amelyek így szinte tapintható közelségbe kerülnek (pl. Edény a Katona József Múzeumból, Öntőforma a Klapka György Múzeumból).

2. Felfedezés (Műtárgyak és történetek): Ebben a rovatban az egyes tárgyakat történeti kontextusba helyezve, olvasmányos formában mutatják be, így az adatok mellett a kulturális jelentőség is hangsúlyt kap (például a Bábütőfa vagy az Abrosz leírása).

3. Virtuális Kiállítások (Kiállítások – nyitva éjjel-nappal): A portál rendszeresen publikál ingyenesen látogatható online tárlatokat, amelyek vizuális és kulturális élményt nyújtanak (pl. Ács Irén 100, Szabadságharcosok között).

Felhasználói és Közösségi Funkciók

A MuseuMap aktívan ösztönzi a látogatókat a tartalmak felhasználására és megosztására:

• Regisztráció és MyMuseumap: Regisztrált felhasználóként (a regisztrációs űrlap is látható a mellékelt képen) hozzá lehet férni a MyMuseumap felülethez. Itt lehetőség nyílik saját galériák és tematikus válogatások összeállítására, elmentésére, és igény szerint prezentációk (PPT, PDF) készítésére is a gyűjtemény darabjaiból, ahogy azt a Felhasználók által készített galériák szekció is bizonyítja.

• Események: A portál naprakész tájékoztatást nyújt a partnermúzeumok aktuális kiállításairól és programjairól, kereshető eseménynaptár formájában.

A MuseuMap emellett az európai kulturális örökség digitális terének aktív szereplője is, mint az Europeana akkreditált aggregátora, ezzel biztosítva a magyar múzeumi kincsek nemzetközi láthatóságát.

A vizuális művek helye a biblioterápiában – nemzetközi gyakorlatok és hazai helyzetkép

A projektről szóló első bejegyzésben azt a kérdést jártuk körül, hogy a gyógyító olvasásnak miért nem kellene kizárólag a klasszikus, szövegközpontú művekre korlátozódnia, és hogy milyen lehetőségek rejlenek a vizuális művekben, akár terápiás szempontból is. Ahhoz azonban, hogy egy valóban értékes és gyakorlatban is használható gyűjteményt tudjunk létrehozni, alapvető fontosságú a már meglévő példák, valamint a hazai és nemzetközi kezdeményezések, gyakorlatok és hiányosságok feltérképezése. Hiszen a projekt célja végső soron az lenne, hogy egy kurátorok által ellenőrzött, valamint válogatott gyűjtemény révén kiemelkedő és egyben hiánypótló szerepet töltsön be a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásban – különösen a biblioterápiához használható vizuális művek terén.

Út a múltba - A Tatabánya MJV József Attila Könyvtár Muzeális gyűjteményének végső tervei

Az adatbázis, ahogyan korábban utalmat rá, felépítésében követné az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének felépítését, a következő menüpontokkal, és azok további bontásaival:

Könyvek: XVII. század, XVIII. század, XIX. század, XX. század

Folyóiratok: Mindenes Gyűjtemény, Komáromi Kalendáriom

Kéziratok: levelek, képeslapok, naplók, főkönyvek, stb.

Metszetek: városok, egyéb entitások

Aprónyomtatványok: beiktatási beszédek, halotti beszédek, stb.

 

 

Az MNMKK Iparművészeti Múzeum médiajelenléte

 Az Iparművészeti Múzeum facebook oldalát 2023. áprilisában vizsgálták utoljára, azóta jelentős változások történtek az oldal összetételében. A 2010. szeptember 24-én indult oldal leírása változatlan:

"Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban, szecessziós stílusban épült palotája a főváros egyik legszebb középülete. Gyűjteménye magvát az európai iparművészet remekei alkotják a középkortól napjainkig. Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, ezért 2017. szeptember 4-től nem látogatható. Több éves zárvatartást követően azonban ismét látogatható az Iparművészeti Múzeum Városligeti fasoron található Ráth György-villája, ahol a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállítás várja a látogatókat."

A közösségi média alkalmazásának szisztematikus áttekintése a könyvtárakban

Eredeti cím: A Systematic Review of Application of Social Media in Libraries

Szerzők: Margam Madhusudhan & Shahil Soni

Forrás: DESIDOC Journal of Library & Information Technology,Vol. 44, No. 1, 2024, pp.45-49

DOI: 10.14429/djlit.44.1.18935

Kulcsszavak: Social media, Social media marketing, Library marketing, Social media strategies, LIS professionals, Libraries, India

A Harvard Egyetem könyvtárának közösségi média jelenléte (Instagram)

A Harvard Egyetem Amerika legrégebbi és egyik legjelentősebb múlttal rendelkező egyeteme. Az intézményt 1636-ban alapították a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Mivel az egyetemen jelentős a külföldi diákok száma is, így a közösségi média felületeken és észlelhető a kulturális sokszínűség hangsúlyozása. Ebben a bejegyzésben az egyetem elérhető profiljai közül az egyetem könyvtárának Instagram oldalára fókuszáltam. 

 

 

Copia Digitalizált Kéziratok - OSZK

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárának (OSZK) kiemelt digitális szolgáltatása, amely a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött egyedi és pótolhatatlan kulturális örökség online hozzáférhetőségét biztosítja. A Copia küldetése a tudományos kutatás segítése, a kritikai kiadások támogatása, valamint az eredeti kéziratok megóvása azáltal, hogy a kutatás számára a digitális másolatot teszi elérhetővé. A Copia alapját képező Kézirattár az OSZK egyik legkorábban elkülönített különgyűjteménye.

A Kézirattár önálló gyűjteményként való elkülönítése Csontosi János irányításával indult meg. 1870-években, majd a 19.század vége felé választották le a kódexeket és a levéltári jellegű dokumentumokat a többi anyagtól, tisztázva ezzel a Kézirattár funkcióját. A 20. század közepén alakult ki az a tudományos szemlélet és gyakorlat, amely szerint a személyi és intézményi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően egységben őrzik, függetlenül attól, milyen dokumentumtípusokat tartalmaznak.

A Kézirattár anyagát – és így a Copia tartalmát – több fő kategóriába sorolják, amelyek a teljes kulturális örökséget lefedik:

1. Kódexek és Kódextöredékek.
2. Kora újkori és újkori kéziratok.
3. Levelezéstár.
4. Személyi és intézményi hagyatékok (ún. fondok).
5. Analektagyűjtemény (kisebb terjedelmű egyedi kéziratok).

Ezek mellett szorosan kapcsolódik a Színháztörténeti és Zeneműtár, amely több mint 18 000 kéziratot és 170 000 nyomtatott kottát őriz a 16. és 21. századi időszakokból, beleértve Liszt Ferenc, Weiner Leó és Balassa Sándor zeneműveit. A Copia gyűjteménye a legfontosabb kéziratos anyagokat digitalizálja és rendszerezi. A gyűjtemény öt fő kategóriában tartalmazza a dokumentumokat:

• Levelek (6656 tétel): Különböző történelmi időszakokból származó levelezések, levelezőlapok. (pl: Babits Mihály, Keresztury Dezső levelezései.
• Művek (1214 tétel): Irodalmi és tudományos alkotások, kéziratok. (pl: Petőfi Sándor (1004 tétel), Babits Mihály (5957 tétel).
• Kották (1055 tétel): Különösen a Zeneműtár 16. és 20. századi autográf zenei anyagai. (pl: Esterházy-kottatár (819 tétel).
• Fragmenta (391 tétel): Középkori kódextöredékek egyházi és világi gyűjteményekből.
• Naplók (5 tétel)19. és 20. századi szerzők naplói.

A Copia-ban a Műfajok között megtalálható a Vers (1151 tétel), Rajz, Napló, Graduale, míg a Dokumentum jellege szempontjából domináns az Autográf (a szerző saját kezű írása, 6884 tétel), de gépíratok, táviratok és gépíratok autográf aláírással is szerepelnek.

A Copia egy rendkívül fejlett felületet biztosít a kéziratok kutatásához.

• Keresés: Az összetett kereső lehetővé teszi a szűrést Kategória, Gyűjtemény, Szerző, Keletkezés ideje, Címzett, Nyelv, Műfaj, Dokumentum típusa és Dokumentum jellege alapján.

• Nyelvek: A dokumentumok nyelvei között a Magyar (7728 tétel) mellett szerepel a Latin (383), Német (102), Olasz (71) és a Francia (53) is.

• Hozzáférhetőség: A digitalizált tartalmak jelentős része, mintegy 5140 tétel, szabadon hozzáférhető. Más dokumentumok (2735 tétel) csak az OSZK olvasótermében tekinthetők meg.

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye ezzel a részletes metaadatokkal ellátott, folyamatosan bővülő tartalmával az egyik legfontosabb digitális forrást jelenti a magyar irodalom- és kultúrtörténeti kutatások számára.

Copia Digitalizált Kéziratok felületen a Fényképek a Kézirattár gyűjteményének szerves részét képezik, de elkülönült kezelést is kapnak.

A fényképekről a következőket lehet tudni a Copia adatbázisával kapcsolatban:

A Kézirattár a fotográfiákat alkalomszerűen szerezte meg, vásárolta vagy kapta ajándékba. A Kézirattár méltán őriz két jelentős fényképygyűjteményt:

Az Arcképgyűjtemény: Ez a gyűjtemény a 19. és 20. századból származó, jeles közéleti személyiségek portréit foglalja magában.

Személyi Hagyatékok Integrált Részei: A fényképek részét képezik egyes személyi hagyatékok (fondok) integrált részeinek, így például a Babits Mihály, vagy Petőfi Sándor hagyatékaiban is megtalálhatók lehetnek vizuális dokumentumok.

Fontos tudni, hogy a digitális képeket a Copia oldalon csak bemutató szinten kezelik. A képek elsősorban a nemzeti könyvtár Fotótár oldalán tanulmányozhatók. Míg a kéziratok, levelek, kották és fragmenták önálló kategóriákat képeznek a keresésben, a fényképek (mint vizuális dokumentumok) a háttérben futnak a Kézirattár anyagaival együtt, és a tartalmuk a szerzők és hagyatékok mentén kereshető.

Fumax Kiadó - Kövess minket BÁRHOL

 Mi is az a Fumax Kiadó?

Így írnak magukról és a kezdetekről röviden: "A kiadó neve egy mozaikszó, a Fumetti, Manga, Comics szavakból lett összerakva, tehát a képregény szó olasz, japán és angol megfelelőjéből.Ezekből is sejthető, hogy a kiadó eredetileg kizárólag képregények megjelentetésére alakult, és sokáig így is működött, egészen pontosan 2011 nyaráig. 2011 elején úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a képregényekkel, és könyvkiadással próbálkozunk. ..."

Blinken OSA Archivum - Virtuális Diafilmmúzeum

A Virtuális Diafilmmúzeum egy lenyűgöző gyűjteménnyel büszkélkedhet több évtizednyi diafilm-anyag digitalizált formában, amelyek a korábbi iskolai oktatástól és ismeretterjesztéstől a meséken át a propaganda- és kortörténeti tartalmakig terjednek. 

Az Archivum célja, hogy a diafilmek — korábban fizikailag létező, ma már réginek számító film- és diaanyagok — teljesen elérhetővé váljanak az érdeklődők számára digitális formában, s ezen honlap ennek a programnak a máig aktualizált és karban tartott online felülete.

A Vörösmarty Mihály Könyvtár közösségi média jelenléte

A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár 2013-ban a Városi Könyvtár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár egyesülésével jött létre, Fejér megye KSZR szolgáltató könyvtára. A VMK Központi Könyvtára mellett 5 tagintézménnyel is rendelkezik, ezzel biztosítva a város egészének megfelelő könyvtári ellátást. Ebben a bejegyzésben a VMK közösségi média jelenlétét mutatnám be.

A szerepjátékos könyvekből digitális gyűjteményei ma

Ha ma szerepjátékos könyvekre vágyik valaki annak limitáltak a lehetőségei az online térben. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyesfajta művekkel ezek sokszor nincsenek egy külön gyűjteménybe gyűjtve, de ha vannak is, semmi képen sem átfogóan, több tízezres nagyságrendben, mint ahogyan a piacon vannak vagy voltak jelen egykor ma már nehezen elérhető, többé nem újranyomott könyvek.

Könyvtári kezdeményezések 

A szerepjátékos könyvek mára elég meghatározó közösségszervező, oktatási célú, és kikapcsolódási eszközökké váltak, hogy a könyvtárak külön útmutatókat készítsenek más könyvtárások számára, hogyan is dolgozzuk fel és igazodjunk el a szerepjátékos műfajnál. 

Az American Library Association boltjában például rendezvényszervezéshez találunk ilyeneket. Ennek ellenére mégis limitáltan jelennek csak meg egységes gyűjtemények az online térben. 

Milwaukee Public Library közösségi média jelenlét

 A Milwaukee Public Library első ránézésre egy átlagos könyvtár képét festi, ám ennek ellenére igen nagy népszerűségnek örvend a különböző közösségi média felületeken, úgy mint például a Reddit. De mi ennek a népszerűségnek az oka?

Alap adatok

 A könyvtár jelen van a legjelentősebb közösségi média oldalakon, és már ebből kiderül az olvasó számára, hogy nem a Facebook az elsődleges számukra mikor elérésekről van szó. Bár a Facebook oldalukon is impozáns 25000 követővel rendelkeznek, a Tiktok-on ez a szám már 158 ezer fő, Instagram-on pedig 233 ezer.  

 Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/Milwaukee.Public.Library

Aktivitás: 2009 óta

Átlagosan havi 9-13 poszt a vizsgált 3 hónapos időszakban. 

 Instagram elérhetőség: https://www.instagram.com/milwaukeepubliclibrary/

Aktivitás: 2014 óta 

Átlagosan havi 6 poszt. 

Weboldal elérhetőség: https://www.mpl.org/ 

A digitalizálás az olvasási szokások javítása érdekében: a műfajorientált profilokkal továbbfejlesztett hibrid könyvajánló rendszer

Eredeti cím: Digitalization for enhancing reading habits: the improved hybrid book recommendation system with genre-oriented profiles

Szerzők: Onur Dogan, Emre Yalcin & Ourania Areta 

Megjelent: Library Management 45, 2024  

A felvetés

A digitalizációval párhuzamosan nemcsak az információs terek bővültek, hanem az olvasási szokások is radikálisan átalakultak. A könyvtárak világszerte egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a bőséges kínálat önmagában már nem ösztönzi a hallgatókat olvasásra; a hozzáférés mellé személyre szabott ajánlás és intelligens támogatás is szükségessé vált. Ennek hátterében a figyelem és idő szűkössége áll, illetve az a tendencia, hogy az egyetemi hallgatók azonnal fogyasztható online tartalmak felé fordulnak, miközben a könyvtári gyűjtemény gyakran kihasználatlan marad.

Erre a problémára keres megoldást a recenzált tanulmányban bemutatott W_HybridBook, a törökországi Izmir Bakircay Egyetemen fejlesztett hibrid ajánlórendszer. A kutatásnak két célja van: egyrészt növelni az egyetemisták olvasási kedvét, másrészt a könyvtári források felhasználását a tényleges felhasználói igényekhez igazítani. A szerzők, azaz Onur Dogan, Emre Yalcin és Ourania Areta Hiziroglu egy olyan rendszert mutatnak be, amely jelentősen finomítja a hagyományos ajánlómechanizmusok működését, és új megközelítéssel egészíti ki a felhasználói profilok kezelését.

 Az egyetemi ajánlórendszer működése

LibriVox

A LibriVox egy 2005-ben, Hugh McGuire által alapított kezdeményezés, amiben közkincsnek számító műveket alakítanak át hangoskönyvvé önkéntesek segítségével. Az önkéntesekkel a fórumoldalukon kommunikálnak, így bárki, bárhonnan részt vehet a projektben. A legtöbb szöveget a Project Gutenberg-től veszik át, az Internet Archive pedig tárolja a hangfájljaikat.

Welsh Journals Online

A Welsh Journals honlapja a Wales-i Nemzeti Könyvtár weboldalának egy aloldala. Itt több mint 450 folyóirat 1735 és 2006 között megjelent számait olvashatjuk el. A kiadványok a tudományos szakfolyóiratokon át a vallásos és szórakoztató folyóiratokig sok témát felölelnek. A források elérhetők képi formátumban, de OCR-es feldolgozással készített egyszerű szöveg verzióban is.

International Dunhuang Programme

Az International Dunhuang Programme (IDP) egy 1994-ben létrejött összefogás, amelyben mára több mint 35 intézmény vesz részt, a Programot az idp.bl.uk címen érhetjük el.

Dunhuang a mai Kína Gansu tartományában található város, melynek közelében egy lezárt barlangban több tízezer kéziratot, nyomtatott dokumentumot, festményeket és egyéb tárgyakat találtak a 20. század elején. Ez az anyag igen jelentős történelmi értékkel bír a Selyemút vándorainak életével kapcsolatban, ám a rengeteg felfedező által különböző országokba szállított leletek együttes kutatása tulajdonképpen lehetetlen az intézmények összefogása nélkül. Ezt  az összefogási igényt ismerték fel 1993-ban, amikor konferenciát szerveztek a nagyobb Dunhuang-gyűjteményekkel rendelkező intézmények számára. Itt megegyeztek abban, hogy a kurátorok és konzervátorok közötti tudásmegosztás a történelmi és kulturális kincsek legjobb érdekeit szolgálná, és 1994-ben meg is alapították az akkor még International Dunhuang Project nevű összefogást, titkárságát pedig a British Library vállalta. A gyűjtemény maga nemcsak a Dunhuangban talált anyagot öleli fel, hanem a Selyemút keleti részének területén talált források összességét, ám ez adta a kiinduló ötletet, így erről nevezték el az IDP-t.

A honlapot magát 1995-ben indították el, a digitalizált gyűjtemény első verzióját pedig 1998-tól érhették el innen a felhasználók, melynek mérete már akkor meghaladta a 20 000 kéziratot és 1000 képet.

Japán művek magyar fordításaival foglalkozó források számbavétele

Mountain Dweller (Yamabito) az An Incense Contest (Takimono awase) sorozatból

A japán irodalmi fordításokra irányuló igényt alátámasztja az a tény, hogy idén először hirdette meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodája a japán műfordítási versenyét. Ennek keretében teljesen amatőr és már fordítási tapasztalattal rendelkező jelentkezők munkáját díjazták Kavakami Mieko egy novelláján keresztül. Ahogy írták, fontos volt számukra, hogy a született fordítások legyenek "egyszerre hűek az eredetihez és élvezetes olvasmányok azok számára is, akiknek nincsenek előzetes ismeretei Japánról vagy a japán nyelvről". Jelen projekt, a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) is hasonló indíttatású, a japán kultúra terjesztése minden érdeklődési szinten - na de milyen előzményeket találni erre a feladatra?

A Library of Congress gyűjteményei 3. – „Cartoon Drawings”

A történelem alakulása, csak úgy, mint a zenében, hasonlóképpen a művészetben is nyomot hagy, így a korabeli vizuális művészetek vizsgálata is nagyrészt hozzájárulhat a múltról kialakított kép teljességéhez. Bár a „Chronicling America” átfogó képet nyújt a szöveges hírekről és a mindennapi életről, a történelmi események és a politikai szereplők közvéleményben való lecsapódásának leggyorsabb, leginkább a társadalom által tartott tükre a karikatúra. Hiszen néha egyetlen találó rajz vagy karikatúra többet mond el egy korszakról, mint ezer szó. A „Cartoon Drawings” gyűjtemény a Library of Congress által őrzött eredeti rajzokat teszi hozzáférhetővé, amelyek a korabeli vizuális interpretáció és a közvélemény gondolatait közvetítik felénk.

A Library of Congress gyűjteményei 2. – „Chronicling America”

Az előző bejegyzésben a történelem kutatását a nemzet kulturális és érzelmi lenyomatának perspektívájából közelítettük meg, amelyet a „The Songs of America” gyűjtemény tett lehetővé számunkra. Ahhoz viszont, hogy megismerhessük a pontos társadalmi és politikai hátteret, elengedhetetlen a korabeli sajtó tanulmányozása, amely a híreket és a mindennapi életet rögzítette. Ez nem csupán az egész kép, avagy a kontextus megismerése miatt lehet szükséges, hanem egy nem mindennapi élményt is jelenthet számunkra. Hiszen képzeljük el, hogy vissza tudunk utazni az időben, és fellapozhatjuk az 1920-as, vagy éppen az 1880-as évek újságjait, hogy megtudjuk, mi volt a legfrissebb hír Arkansasban vagy akár Alaszkában. A Library of Congress „Chronicling America: Historic American Newspapers” digitális gyűjteménye, amely a National Digital Newspaper Program (NDNP) keretében, a Library of Congress és a National Endowment for the Humanities (NEH) együttműködésében jött létre pontosan ezt az élményt nyújtja. Egy elsődleges forrásanyagot az amerikai történelem, valamint sajtótörténet tanulmányozásához.

A Library of Congress gyűjteményei 1. – „The Songs of America”

A történelem nem csak évszámok és politikai események összessége, hanem egy élő, lélegző egész, amelynek lenyomata a kultúra különböző ágaiban, így a zenében is hasonlóképpen él tovább. Ez a szemlélet képezi a Library of Congress „The Songs of America” elnevezésű digitális gyűjteményének alapját is, amely arra ösztönöz minket, hogy a zenét, mint elsődleges és a történelem szempontjából is lényeges forrást kezeljük. A gyűjtemény központi gondolatát az 1884-es „The Songs of Henry Clay Work” című mű előszavából, maga a Library of Congress által kiemelt idézet összegzi: „Ismerd meg egy ország dalait, és megismered annak történelmét, mert egy nép valódi érzései az általuk énekelt dalokban tükröződnek.”

ELTE BTK Egyetemi Könyvtár és Levéltár - Instagram oldala

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) aktív és tudatos közösségi média jelenléttel rendelkezik, amelynek célja a szolgáltatások népszerűsítése, a hallgatói közösséggel való kapcsolattartás, valamint az épület és a gyűjtemény kulturális értékeinek bemutatása.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Közösségi Média Jelenléte

Az EKL több platformon is aktív, hogy a hallgatókat, kutatókat és a szélesebb nagyközönséget is elérje:

Főbb Platformok:

Facebook: Tipikusan a hivatalosabb bejelentések, események (könyvbemutatók, filmklub, Könyvtáréjszaka), szolgáltatási hírek (hosszabbított nyitvatartás vizsgaidőszakban), valamint hosszabb cikkek és beszámolók közzétételére szolgál.

Instagram (@eltekonyvtar): Ez a vizuális platform a legszenvedélyesebb közösségépítő eszköz. Elsősorban az épület szépségét, a ritka gyűjteményi kincseket, a hallgatói életképeket és a kulisszák mögötti pillanatokat mutatja be. A vizualitás és a gyors információcseréé a főszerep.

X (Twitter): Jellemzően a legfrissebb, rövid hírek, tudományos eredmények vagy az Open Access (nyílt hozzáférés) témájú bejelentések megosztására használják.

TikTok: Ez a platform a fiatalabb generációt célozza meg rövid, dinamikus videókkal. Ideális a könyvtári szolgáltatások játékos, humoros bemutatására, vagy az olvasási kihívások népszerűsítésére.

Stratégiai Fókusz:

A könyvtár közösségi média jelenléte összhangban áll azzal a célkitűzéssel, hogy az EKL ne csak egy hagyományos könyvraktár legyen, hanem közösségteremtő és fejlesztő intézményként is betöltse küldetését. 

A posztok gyakran fókuszálnak: 

1. az új közösségi terek megnyitása, nemzetközi hallgatók integrációját segítő projektek bemutatása. 
2. a muzeális gyűjtemény, kódexek, térképek vagy régi iratok bemutatása.
3. hírek az olvasótermi nyitvatartásról, kölcsönzésről, vagy éppen az új AI podcast epizódokra

2. Az Instagram Oldal Elemzése (@eltekonyvtar)

Az elkötelezettségi arányt többféleképpen szokták számolni, de a leggyakoribb (és legmegfelelőbb) módszer az átlagos elköteleződés mérése az adott időszakon belül. A vizsgálati időpont: 2025.12.01-én történt. A elemzész az elmúlt 20 bejegyzést vizsgálta. A 20 bejegyzésre 219 like, 0 kommnet érkezett. Ebben az időpontban az oldal követőszáma 2289 volt.

1. Átlagos interakció bejegyzésenként az utolsó 20 bejegyzést vizsgálva:

Az eredmény: Egy poszt átlagosan 10,95 interakciót (lájkot/kommentet) kap.

2. Elkötelezettségi arány (ER, Reach Based)

Ezt a számot általában a követők számához viszonyítják (ER by Follower, azaz ERf), hogy képet kapjunk arról, a követők hány százaléka "emelkedik ki" a posztok láttán.

Az Alacsony Elkötelezettségi Arány (ERf: 0,47\%) 

Általános iparági standard: Egy elfogadható Instagram ER (követőszám alapján) általában 1\% - 3\% között mozog. Az általam mért 0,47\% egyértelműen alacsony.

Jelentősége: Ez azt jelenti, hogy a posztok a követők kevesebb mint fél százalékát késztetik aktív cselekvésre (lájkolásra vagy kommentelésre). Ez utalhat arra, hogy: 

1. A tartalom nem rezonál eléggé a követőkkel. 
2. A követők egy része már nem aktív (vannak "halott" követők). 
3. Az Instagram algoritmusa alacsony prioritással kezeli a posztokat.

A Kommentek Teljes Hiánya (0 db)

Aggasztó jel: A nulla komment a 20 bejegyzés alatt a legnagyobb probléma, és a legfontosabb fejlesztési terület. Jelentősége: A kommentelés (azaz a párbeszéd) az, amit az Instagram algoritmusa a leginkább jutalmaz, mivel ez a valódi közösségi interakció jele. 

A kommentek hiánya arra utal, hogy:

1. A posztok nem tesznek fel kérdéseket, vagy nem szólítják meg a követőket.
2. A tartalom informatív, de nem inspirál véleménycserére.
3. A könyvtár nem használ olyan interaktív elemeket, mint a szavazások, kvízek a posztok alatt vagy a Story-kban.

A TikTokon az elkötelezettségi arányt (ER) általában a videómegtekintésekhez szokás viszonyítani, nem a követőszámhoz (hiszen a TikTok a "Neked" oldalon keresztül elsősorban a nem-követőket éri el). Ha a megtekintések számaát nem áll vesszük figyelembe, a követőszámhoz viszonyítva, akkor itt a hangsúly a teljes elérésen és a magas lájk számon van.

A TikTokon a legpontosabb elkötelezettségi arányt (ER) a megtekintések számához viszonyítva kapjuk meg, mivel ez tükrözi, hogy a videót megnéző emberek hány százaléka lépett interakcióba vele:

A TikTok-profil teljesítménye kiváló (ER 7,58\%) az átlagos megtekintés alapján. Az oldal sikeresen használja a videómegosztó platformot a könyvtár ismertség és a tartalom terjesztésére.