Alapadatok a gyűjteményről:
A gyűjtemény hivatalos megnevezése Magyar Nemzeti Digitális Archívum, melyet röviden MaNDA vagy MaNDA DB néven emlegetnek. 2017 óta kizárólag a Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisát jelöli.
A gyűjtemény közvetlen URL-je a https://mandadb.hu címen érhető el.
A gyűjteményt egy országos hatókörű, aggregátor típusú digitális adatbázisként definiálhatjuk, melynek elsődleges célja a magyar kulturális örökség (múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási profilú intézmények) digitalizált értékeinek közös felületen történő közzététele és hozzáférhetővé tétele. Az intézményt eredetileg 2011-június 06-án alapították, míg az adatbázis jelenlegi, széleskörűen ismert formája mintegy 2013 körül indult el markánsan. Bár korábban a MaNDA intézmény volt a tulajdonos és fenntartó, a strukturális átalakítások következtében 2017-től a Forum Hungaricum Nonprofit Kft égisze alá tartozik a fenntartása.
A gyűjtemény fontosnak tartja az átlátható tájékoztatást. A láblécben, valamint a „Rólunk” és „Impresszum” menüpontokban megtalálható információ a projekt céljairól, kiemelve, hogy a MaNDA az európai Europeana rendszerének egyik partnere. A gyűjtemény bemutatja aggregátori szerepét és működését, azaz azt, hogy partnerektől gyűjti össze az adatokat. A szerzői jogi feltételekről minden tételnél külön jelölve van a felhasznált licenc (például CC BY-NC-ND vagy „Jogvédett”), mivel ezeket a feltételeket a beküldő partnerintézmények határozzák meg.
A rendszerben elérhető digitalizált tételek jól definiált típusok szerint csoportosíthatók:
A fejlesztésről és a digitalizálás technikai részleteiről szóló leírások ritkán, és inkább a szakmai aloldalakon találhatók meg, mintsem a felhasználói felületen. A munkatársak aktuális listája nehezen fellelhető, általában csak az általános impresszum érhető el. A főoldalon egy aktív hírsáv is helyet kapott, amely az adatbázis anyagából válogat, virtuális kiállításokat mutat be, és a kapcsolódó kulturális eseményekről tájékoztat.
A navigációs rendszer funkcionális és strukturált. Bár a domain név (mandadb.hu) még az eredeti intézmény nevét őrzi, a felület folyamatosan fejleszthető és a fenntartóváltás után is működőképes maradt. A belső felépítés a következő: a nyitóoldal kiemelt tartalmakat, virtuális kiállításokat és egy egyszerű keresőmezőt kínál.
A keresési felület elengedhetetlen része az úgynevezett facettás keresés, amely a bal oldalon kínál szűrési lehetőségeket:
- típus,
- év,
- intézmény,
- nyelv,
- licenc,
- célközönség,
- hordozó.
A tételmegjelenítés oldalán a média (kép, PDF stb.) alatt láthatók a részletes metaadatok. A tételek között a navigációt lapozási lehetőség és a morzsamenü (breadcrumb) segíti.
A kínált formátumok igen változatosak: a leggyakoribb a képi formátum, jellemzően JPG kiterjesztéssel, gyakran nagy felbontásban, nagyítható opcióval. A szöveges dokumentumok általában PDF formájában jelennek meg, vagy beágyazott olvasóval, vagy letöltési lehetőséggel, bár ritkábban sima HTML szöveg is előfordul. Az oldal képes kezelni a videó és hang tartalmakat is, beágyazott lejátszó segítségével, és megtalálhatók benne 3D-s modellek is, pl. műtárgyak forgatható nézetei, bár ez utóbbi ritkább.
A MaNDA rendszerében az adattartalom egységesnek mondható, mivel szabványos, Dublin Core alapú sémát használ a metaadatok kezelésére, ennek ellenére a kitöltöttség változó. A jellemző tétel leírásában mindig szerepel a Cím, Alkotó és Dátum, azonban az annotációk és leírások hossza ingadozó: van, ahol részletes művészettörténeti leírás található, és van, ahol csak alapadatok. A fizikai jellemzők (méret, anyag, technika) fel vannak tüntetve. Fontos, hogy az aggregátori szerep miatt a metaadatok minősége nagymértékben függ a beküldő partnerintézmények precizitásától, ami a leírások és a minőség ingadozását eredményezheti.
Ami a Web 2.0 eszközrendszert illeti, a gyűjtemény kevésbé fókuszál az aktív felhasználói interakcióra. Közvetlen hírlevélre feliratkozási lehetőség általában nincs. Van „Belépés” funkció, de ez elsősorban a szakmai partnerek, vagy az adminisztráció számára biztosít hozzáférést, az átlagfelhasználó számára nincs „Saját gyűjtemény” vagy profil kialakítási lehetőség.
Kommentelési funkció nem elérhető. A felhasználói szintű címkézés (crowdsourcing) nem jellemző. Az oldal legerősebb interaktív eleme a virtuális kiállítások létrehozása, melyek tematikus válogatásokkal, narratívába rendezve mutatják be a gyűjtemény tételeit..
1. A Virtuális Kiállítások Szerepe
Célja: A kiállítások célja, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat új kontextusba helyezve mutassák be, összekötve olyan anyagokat, melyek térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. Ez a „múzeumok felettiség” elv érvényesül.
Tartalom: Ezek a kiállítások tematikusak, válogatások több intézmény gyűjteményi anyagából. A korábbi fejlesztések során havi rendszerességgel bővültek, angol nyelvű fordítással is elérhetőek. A főoldalon, kiemelt diavetítésként vagy külön menüpont alatt érhetők el.
Példák: Bár a kiállítások listája folyamatosan változik, korábbi népszerű témák gyakran foglalkoztak történelmi eseményekkel, jeles személyiségekkel vagy társadalmi jelenségekkel. Tipikus korábbi kiállítási címek lehetnek (például levéltári anyagokra alapozva): „Görgei 200”, „Dőlt falak, dúlt szívek. A Nemzeti Színház testéről és lelkéről”, vagy regionális témák, mint „Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyében”.
2. Népszerű Tételpéldák és Tartalomtípusok
A MaNDA adatbázis nemcsak műtárgyakat, hanem széleskörű kulturális tartalmat aggregál. A gyűjtemény népszerűsége abból adódik, hogy a legkülönfélébb forrásokból nyújt hozzáférést:
Fotó- és Plakáttár: Számos, a XX. századi történelmet és hétköznapokat bemutató fénykép, valamint filmplakát és színházi plakát érhető el.
Filmgyűjtemények: A korábbi Filmarchívumi örökség részeként jelentős mennyiségű filmhíradó, dokumentum- és animációs film is szerepel a gyűjteményben.
Diafilmtörténeti Gyűjtemény: Ez egy speciális, népszerű kincs, mely a hazai diafilmek történetét és anyagát mutatja be.
Hírgyűjtemények: Könyvtári anyagokból származó, digitalizált cikkek és újságlapok, amelyek lehetővé teszik a helytörténeti kutatást (pl. régi Tolnai Népújság cikkek).
Az adatbázisban több mint 800 000 rekord található, ami a gyűjtemény hatalmas méretét és a benne rejlő potenciált mutatja, és ez az alapja annak, hogy folyamatosan biztosítani tudja az anyagot a tematikus virtuális kiállításokhoz.
Minden tétel rendelkezik egyedi, állandó URL-lel, amely lehetővé teszi a közvetlen és megbízható megosztást. A tételoldalakon megtalálhatóak a klasszikus megosztó gombok (mint például a Facebook és Twitter/X), amelyek segítik az anyagok könnyű terjesztését.
