Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei

Az egyetemi könyvtárak ma már hatékonyan használják a közösségi média egyes felületeit, ami nagyon fontos, hiszen ezek a felületek az emberi élet szerves részévé váltak, az új mobiltechnológiának köszönhetően pedig bármikor elérhetjük ezeket.

Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban

A könyvtárak, múzeumok, gyűjtemények egyre növekvő mértékben alkalmazzák a kiterjesztett- (AR) és a virtuális valóságot (VR), a jelenlegi trendeknek megfelelően. 2019-ig várhatóan közel havonta megduplázódik a VR alkalmazások használóinak száma az USA-ban. Ez a játék-, közösségi média- és a szórakoztatóipar újításainak köszönhető. A Facebook a legnagyobb befektető az AR és a VR területén, és mivel maga a közösségi oldal is rendkívül népszerű, sokan veszik igénybe az AR és VR használatával a Facebook közösségi média platformját. A "virtuális valóság" magába foglalja a 3D grafikák használatát a valós felhasználók számára és a fejlett interakciókat egy szimulált környezetben. Mind a VR és az AR, mind a 3D nyomtatás és egyéb technológiák megváltoztatták életünket és munkánkat. Ezen technológiák napi, rendszeres használatával változik a munkához és az élethosszig tanuláshoz való viszonyunk.

Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban: Kiegészítő vagy ellentétes eszközök?

Könyvtári blogok: elmélet és gyakorlat

A blogok voltak az első Web 2.0-ás eszközök, amelyeket használtak a könyvtárak. A blogok sikere a kezdetektől abban rejlett, hogy gyorsan el lehetett készíteni, és utána könnyen lehetett használni őket HTML ismeretek és a webfejlesztőkkel történő állandó kapcsolattartás nélkül. A könyvtárak az alábbiakra használták a blogokat: információkat és híreket közöltek a könyvtárról, könyvtári eseményeket hirdettek rajta és hírt adtak az új beszerzésekről. Ezen kívül a könyvtári tájékoztatás egyik eszközeként is kellőképpen lehetett használni. Különösképpen tudományos könyvtárak esetében online forrásokat, adatbázisokat tudtak promotálni rajta. Kommunikációs eszközként is kiválóan működött az olvasók és a könyvtárosok között.

A könyvtáraink átalakítása az analógról a digitálisra: 2020-as jövőkép

A cikk olyan digitális alapú könyvtári gyűjtemény - és információ megosztó rendszer létrehozásának lehetőségét vázolja fel, mely segítene könyvtárak ezreinek a saját analóg gyűjteményeiknek - az olvasókkal való - megosztásában, ingyenes, hosszú távú és nyilvános hozzáférhetővé tételében. Ugyanis a modern tudomány nagy része napjainkban is csak nyomtatott könyv formátumban érhető el a könyvtárakban. Az Internet Archive a könyvtárakkal együttműködve elsősorban a könyvtári és tantermi igényeket szem előtt tartva művek, szerzői jogok megvásárlásával digitalizálná és online hozzáférhetővé tenné a műveket.

Problémák:

Az Internet Archívum alacsony költségű szkennere

Gyakran a könyvtárak nem működnek együtt a kiadókkal, könyvterjesztőkkel jogi és pénzügyi problémák miatt. A műszaki feltételek költségeit viszont több projekt is bebizonyította, hogy elő lehetne teremteni. 

Mike Leash elképzelése szerint a 19. századi vagy korábbi anyagok digitális formában elérhetőek lesznek, a 21. századi kiadványok már eleve digitális formában születnek. Gondot csak a 20. századi művek digitalizálása jelent. Az “intézményi felelősség” fogalma még nem alakult ki a digitális világban, és szükség lenne a könyvtári vezetők belátására, mely szerint a távoli hozzáférésű adatbázisok használata egyre gyakoribbá válik. 

A virtuális valóság használata az empátia oktatásában

We Are Alfred szimuláció

A New England Egyetemen (UNE) a 3. évébe lépett az a projekt, amely a virtuális valóság (VR) technológiát használja arra, hogy idős emberekkel szembeni empátiára oktassa az orvosi, és más egészségügyi szakmák diákjait. Az alkalmazott VR szoftver lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy a betegek bőrébe bújva megtapasztalják az idős korral együtt járó betegségeket. 

Az UNE az első olyan intézmény, amely nem csupán engedélyezte ennek az innovációnak a használatát, de a tesztelésében is az élen jár. Az egészségügy különböző területeiről eddig több mint 600 hallgató vett részt a programban. 

Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában

Kutatási előzmények

A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.

A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten. 

A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben

Ahogy nő az igény a könyvtári értékelésre, a felsőoktatási könyvtárak egyre jobban érdeklődnek a webanalitika iránt. Sokféle online tevékenység esetén az adatok automatikusan begyűjtésre kerülnek. A könyvtárak régóta használnak egyszerű számlálókat, mint a látogatások vagy oldalmegtekintések száma, de nemrégiben stratégikusabb mérőszámokat kezdtek használni, amiket kulcs teljesítménymutatóként (KPI) ismerhetünk. 

A kereskedelmi oldalak számára sok általános KPI készült, ezek használata nem könnyű. Azonban a mögöttük rejlő koncepció kellően értékes ahhoz, hogy a könyvtáraknak érdemes legyen kitapasztalni ezek használatát. A webes mérőszámok kiértékelésével a könyvtárak továbbfejleszthetik a szabványokat és a szabványoknak történő megfelelés mérését ami elősegíti a jövőbeli vizsgálatokat. 

Ez a cikk azt tárgyalja, hogy hogyan lehetne ezeket a webes mérőszámokat használni a felsőoktatási könyvtárakban.

A bevezetésben kifejti, hogy milyen korlátai vannak ezen mérőszámok könyvtári használatában. A kereskedelmi szektorban használt nagyobb KPI-ket vizsgálja a könyvtárak összefüggésében. 

A második részben a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése olvasható. 

Csomópontok

Bettle-Lee Fox a Library Journal weboldalon „Branching Out” című írása felkeltette a érdeklődésemet. Magyar szabadfordításban a kifejezés „elágazódást/csomópontot” jelent. Könyvtáros szakemberként kíváncsi voltam, hogy vajon, milyen „elágazódásokról/csomópontokról” van szó.

A philadelphiai Temple Egyetemen épülő  Charles Könyvtár

Az első rész a philadelphiai Temple Egyetem „Once-in-a-generation” projektjéről szól. 170 millió dolláros beruházásból a Paley könyvtár mellé létrehoznak egy új, 4 emeletes, 210.000 nm2-es könyvtárat (Charles Library). A beruházás által az alábbi új területek jönnek létre: tudományos központ, immerzív vizualizáció stúdió, „oculus” olvasóterem, a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető tanulóhelyiség, csendes olvasóterem, előadóterem, íróközpont és egy BookBot automatizált tárolási és visszakeresési rendszer. Céljuk, hogy elérjék a LEED Arany minősítést, ezért az épület tetején kialakítanak egy „zöldteraszt”. Kapuit várhatóan 2019 őszén nyitja meg.

Felhő alapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak előtt

A felhő alapú technológia révén lehetőség nyílik a különféle tartalmak azonnali megosztására,. biztosíthatja számunkra a folyamatos elérhetőséget és szerkeszthetőséget. 

Három különböző szegmenssel foglalkozik ez a fajta technológia:  Applikációk, tárhely és kapcsolattartás indhárom más más területet foglalkozik. A Cloud azaz felhő szolgáltatások fejlődése pedig egyre több és újabb lehetőséget biztosít a könyvtárak és a könyvtári szolgáltatások számára.

A cikkben megtaláljuk a felhő alapú szolgáltatás definícióját, rövid technológiai leírást és a különböző modellek rövid bemutatását, mint a privát vagy nyílt felhőtárak, közösségi vagy hybrid típusok. Megismerhetjük milyen technikai feltételek szükségesek egy ilyesfajta szolgáltatás működtetéséhez.

A cloud előnyeivel és veszélyeire is felhívja a figyelmet, továbbá és talán a számunkra legérdekesebb rész, hogy a könyvtárak hogyan tudnak ebből a technológiából profitálni. Milyen lehetőségei és felhasználási területei vannak mint a felhő alapú OPAC ok, költségcsökkentés a hardware és szoftver kiadások terén stb.

2015 . In National Conference Library Information Science & Information Technology
for Education, New Delhi, 27 August, 2015. [Conference paper]

link: http://eprints.rclis.org/29058/1/R%20Sahu.pdf

Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban

Ahogy a cím is utal rá, a digitalizáció fontosságát egyre több helyen ismerik el és támogatják. 

Jose Beduya cikke szerint az amerikai Cornell Egyetemi Könyvtár a 2018-as évben 7 projektet tekintett különösen kiemelkedőnek, melyek így támogatásban részesültek. 

Különösen a sérültebb dokumentumok és műalkotások kerülnek előtérbe s élednek újjá a digitalizáció segítségével, a Cornell Egyetemi Könyvtár által fenntartott „Digitális Gyűjtemények a Művészetben és Tudományban Támogatási Program” keretein belül. A 2010-ben indított program 7 projektet finanszíroz, s támogatja az egyetemi karok tagjait és a végzős hallgatókat a létfontosságú online tudományos gyűjtemények létrehozásában.

A program igyekszik összegyűjteni a minőségi tartalmat, tárgyi tudást, felhasználja a Cornell Egyetemi Könyvtár Digital Consulting and Production Services (DCAPS) technikai szakértelmét.

Dianne Dietrich, digitális projektekért felelős könyvtáros és DCAPS koordinátor szerint minden projekt szoros együttműködést igényel a karok, a végzős hallgatók és a könyvtáros szakemberek között annak érdekében, hogy reprezentatív, minőségi ismeretanyagot lehessen felmutatni. Elmondása szerint a könyvtár gondosan és módszeresen építi a digitális gyűjteményeit annak érdekében, hogy a kutatók és a tudósok jövőbeli generációi számára továbbra is fennmaradjanak ezek a gyűjtemények. Fontos, hogy milyen formátumokat választanak, milyen metaadatokkal látják el a digitalizált dokumentumot, ill. milyen az adattár szerkezete.

Idén a 15 pályázatból 7 multidiszciplináris projekt került kiválasztásra:

Szemle 2018. ősz

Beduya, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants
[Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban]
iN.: Cornell Chronicle, 2018. 09. 11.
ref.: Tompai Dóra

Biçen Aras, Bahar: University Libraries and Social Media Policies
[Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei]
iN.: Journal of Balkan Libraries Union Vol. 2, No. 1, pp. 21-27, 2014.
ref.: Simon Tünde

Brewster, Kahle:: Transforming Our Libraries from Analog to Digital: A 2020 Vision
[Könyvtáraink átalakítása]
iN.: 2017 március 13.
ref.: Tarjányi Gyöngyi

Dyer, Elizabeth; Swartzlander, Barbara J.; Gugliucci, Marilyn R.: Using virtual reality in medical education to teach empathy
[A virtuális valóság használata egészségügyi képzésben az empátia oktatására]
iN.: Published online, Journal of the Medical Libraray Association, 2018. okt. 1.
ref.: Ruzsinszki Edina

Fagan, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment
[A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben]
iN.: The Journal of Academic Librarianship, 2014. jan. 1.
ref.: Tilhof Alexandra

Fox, Bette-Lee: Branching Out
[Csomópontok]
iN.: Library Journal, 2018. nov. 14.
ref.: Seres Nóra

Howard, Heather; Huber, Sarah; Carter, Lisa; Moore, Elizabeth: Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
[Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában]
iN.: Information Technology and Libraries, Vol 37, No 1 (2018)
ref.: Markó-Markechné Zelei Edit

Mazzocchi, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools?
[Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban]
iN.: Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
ref.: Jurinka Ibolya

Oyelude, Adetoun A.: Virtual reality (VR) and augmented reality (AR) in libraries and museums
[Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban]
iN.: Library in Tech News. Volme 35. issue 5.
ref: Söveges Szücs Éva

Sahu, Rekhraj: Cloud Computing: an innovative tool for library services
[Felhőalapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak elött]
iN.: National Conference Library Information Science & Information Technology for Education, New Delhi, 27 August, 2015.
ref.: Bencze István

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel a régi könyves szakirányon : Beszámoló egy megvalósult projektről

A harmadéves régi könyves szakirányt választó hallgatók Muzeális gyűjtemények számítógépesítése c. órájának projektmunkájáról szeretnék beszámolni, és egyúttal egy hasznos alkalmazást bemutatni a régi könyvtári dokumentumok kereshetővé tételére.

A digitális bölcsészeti eszközök új lehetőségeket kínálnak a könyvtárak gyűjteményeiben található kéziratos vagy korai nyomtatott anyagok feldolgozására és közzétételére. A READ projekt keretében létrehozott Transkribus alkalmazással például át tudunk írni kéziratos állományokat valamint korai nyomtatványokat is, és a transzkripció végeztével akár kétrétegű PDF-ben is szolgáltathatjuk az OCR-programokkal még nem felismertethető művet. A program úttörő jellegét az adja, hogy bizonyos számú szavak begépelése után egy azonos kézírásból vagy szövegből el lehet kezdeni a számítógépes szövegfelismerő technológiát használni, a Handwritten Text Recognitioneszközt. A kéziratos szövegekből 15 000 szót ajánlanak transzkribálni, a régi folyóiratok vagy nyomtatványok esetén 5000 szót szükséges átírni ahhoz, hogy futtatni tudjuk a gépi felismerést. Az említett projektnél nem volt cél ekkora mennyiségű szöveget begépelni, egyelőre a kézi transzkripciót próbáltuk ki a rendszeren.

Tartalomszolgáltatás-kutatás 2018. tavasz

2018. tavasz/nyár

Tartalomszolgáltatás

Abonyi Magdolna: Rendőrségi szakirodalom
- Létrehozott honlap
Bodnár Barbara: Mobil applikációk a könyvtárakban
- Létrehozott honlap
Ivanics Márta: Egy hadtudományi kutatóhely könyvtárának aktualitásai
- Létrehozott honlap
Móring Tibor: Self-Publishing - projektzárás
- Létrehozott honlap
Pataki Fruzsina: Interaktív gyerekkönyvek
- Létrehozott honlap
Radi István: Horgász weboldalak
- Létrehozott honlap
Tót Barbara: Webcomicok
- Létrehozott honlap

Kutatás

Cserép Viktória: Elektronikus szövegek
Győri-Drahos Flóra: Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei
Kovács Dorottya Marianna: Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe
Török Karola: Diszlexiások a könyvtárban?

Közös projekt
Hullámfürdő záróra előtt

Works in progresss...

Sisa Katalin: Jászsági könyvtárak
- Létrehozott honlap
Nemesházy Marcell: Videobloggerek
- Létrehozott honlap

A vlogok - projektzárás

A vlogok.blogspot.hu oldal létrehozásakor már 2016-ban úgy gondoltam, hogy a jövő bizony nem a televízió, rádió, hanem a YouTube és a hozzá hasonló szolgáltatók, 2018-ra pedig már a Facebook is teljes gőzzel hajt a legnépszerűbb felület címre. A továbbiakban bizonyosan magam is fogok vlogokat követni, de ami manapság már még érdekesebb, bizonyos televíziós tartalmak felkerülése legális módon a szolgáltató oldalára. Ez az, ami talán megérhet a jövőben 1-2 posztot.

A Tudományos Szakkönyvtár blogbejegyzései és a tartalomszolgáltatás alkalmazhatósága a honvédségi könyvtárak életében

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című tantárgy első óráján kaptam feladatként, hogy készítsek blogot, az abban szereplő téma mutasson más tartalmakra, ezzel gyűjtsek össze információt, amely segítségével tájékozottabbá tehetem a blog témája iránt érdeklődő használót. Munkahelyemen, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely könyvtárában pont egy olyan formátumot kerestem, amellyel a könyvtár rendezvényeire, dokumentumaira hívhatnám föl a figyelmet, mivel könyvtárunknak egyenlőre nincs olyan weboldala, ahol ezeket az eseményeket közreadhatnám.

Horgász weboldalak - Projektzárás

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus során a horgász weboldalakat választottam. A projekt témája miatt sem tekinthető lezártnak, mivel több ezer horgász weboldal létezik, de a kurzus keretein belül csak a nagyobb, vagy számomra érdekesebb oldalak kerültek bemutatásra.

Diszlexiások a könyvtárban?

Az információhoz való hozzáférés, ezzel együtt a közkönyvtárak használata alapvető emberi jog. Világszerte több mint 700 millió gyerek és felnőtt küzd diszlexiával, egy olyan olvasási nehézséggel mely egész életen át fennmaradó állapot. Nem jelent intellektusbeli elmaradást a normál intelligencia kvócienshez képest, csupán a bal agyfélteke sajátos működése okozza az olvasási nehézséget. Hasonlóan természetes dolognak vehető a diszlexia, mint az, hogy nem mindenkinek van jó zenei hallása, nem mindenki tehetséges művész vagy nem mindenkinek megy jól a számolás, rajzolás stb.

Többek közt a Könyvtárosok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) álláspontja szerint a sajátos igényekkel rendelkezőknek, köztük a diszlexiásoknak is helyük van a könyvtárban. Ami a könyvtár felelősségét illeti a Publika MagyarKönyvtári Kör 2003. május 30-án közölt felhívása szerint is fontos, hogy: „[…] minden használó saját állapotának természetes módján tudja igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat.”[1]

Projektzáró - interaktív gyerekkönyvek

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus keretein belül az interaktív gyerekkönyvek témáját választottam. A blogom bejegyzésein keresztül megpróbáltam feltárni azokat a főbb gyermekkönyv típusokat, amelyeket valamilyen  módon az interaktív kategóriába sorolhatóak.

A szerzői kiadáshoz fűződő tartalomszolgáltatás projektzárása

A self-publishing az elektronikus könyvkultúra új jelensége. Ebben az informatikai konstrukcióban a szerző maga tölti fel művét egy könyváruházba, és egyedül dönt a mű további sorsáról.

[kép forrása]

Mobil applikációk a könyvtárakban - projektzárás

Blogom a mobil applikációk könyvtári használhatóságát hivatott reprezentálni. A tartalomszolgáltatási feladat keretében próbáltam rávilágítani a telefonos alkalmazások széleskörű felhasználhatóságára a könyvtári szférában. A fejlődő világ és technológia megköveteli, hogy a hagyományos információszolgáltató intézmények - amilyenek a bibliotékák is – lépést tartsanak a legújabb trendekkel és próbálják integrálni szolgáltatásaikba a mindennapi ember által használt elektronikus eszközök adta lehetőségeket.

Webcomicok - projektzárás

A tartalomszolgáltatási projekt folyamán kilenc webcomicot mutattam be. Maga a folyamat még nem zárult le, hisz - értelemszerűen - ennél jóval több webcomic várat még népszerűsítésre - de ne feledjük, hogy egy ilyen széleskörű és borzasztóan dinamikus világot keretbe foglalni nem egyszerű feladat.

Elektronikus szövegek

A diplomamunkámat a digitális könyvtárak menedzseléséről írtam, amiben jelentős szerepet kaptak az e-könyvek. Az elektronikus könyvek meghatározása nehéz, mivel nem született még közös döntés arról, hogy mi számít pontosan e-könyvnek. Vannak, akik az összes digitális szöveget annak tekintik (az interneten található szövegeket is), és vannak, akik csak a korábban kiadott és bedigitalizált könyvekről gondolják, hogy azok az e-könyvek. Személy szerint én csak a digitalizált, vagy eleve digitálisan kiadott könyvekre gondolok e-könyv alatt.

Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei

Néhány külföldi példát megvizsgálva igyekszem bemutatni a régi könyvek digitalizálásának gyakorlatát. Természetesen ebből a pár példából nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ma már számtalan digitális gyűjtemény található a világhálón, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány régi könyves vonatkozású. A következőkben néhány európai (angol, német, olasz) ingyenesen elérhető online gyűjtemény elemzésére kerül sor. Az elemzett gyűjtemények igen sokfélék, nem is feltétlenül a hasonlóságok vagy különbségek bemutatásán van a hangsúly, a cél inkább a különféle megvalósítási lehetőségek felvázolása.

Nemzeti törekvések

1. Nagy-Britannia: Turning the pages

A Turning the Pages (TTP) létrehozásának gondolata 1996-ban fogalmazódott meg és 2001 óta az Armadillo Systems cég fejleszti. A TTP egy olyan szoftver, melynek célja, hogy segítse a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák) digitalizált gyűjteményeinek minőségi hozzáférhetővé tételét. A program elsősorban régi könyvek, kéziratok, térképek és oklevelek digitális közzétételét támogatja. Az indulástól kezdve a mai napig folyamatos újítások, fejlesztések jellemzik a szolgáltatás működését. 2006-ban a Microsofttal együttműködve létrehozták a TTP 2.0-s verzióját, mely 3D-s feldolgozásra is képes. 2013-ban jelent meg a TTP 3.0, mely a HTML5 előnyeit kihasználva minden böngészőben és eszközön hozzáférést biztosít az online digitalizált gyűjteményekhez. 2015-ben bevezették a DeepZoom technológiát, 2017-ben pedig elkészült egy dokumentum 4K Ultra HD minőségű digitalizálása is. A TTP számos nemzeti és nemzetközi szakmai díjat nyert.

Rendőrségi szakirodalom és blogolás

Blogom indulásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a lehetőségeimhez mérten próbáljam meg bemutatni a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteit. Ízelítőt szerettem volna nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és  könyvekből, melyeket - szerintem - egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek, és megismertetni az olvasókat azokkal a "tudós" rendőrökkel és elkötelezett szakemberekkel, akiknek ezeket a forrásokat köszönhetjük. Közel másfél évvel a blog indulása után a feladatot még mindig fontosnak tartottam, mivel a téma az interneten még mindig igen alulreprezentált.

Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe a digitalizálás és a tartalomszolgáltatás területén

A közgyűjteményi szférában közhelynek hathat, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a 21. század múzeumával szemben a legfontosabb és elsődleges elvárás a „gyűjtemény tudományos rendszeressége”. E követelmény teljesítésével tudja biztosítani a múzeum a látogatók, a felhasználók számára a gyűjtemény elérését a digitális és a valós térben egyaránt.