A közkönyvtárak és a közösségi hálózatok kapcsolatának tanulmányozása (2006-2012 között)

Az elmúlt években a közmédia és közkultúra online megjelenése nagymértékben kedvezett a közkönyvtáraknak. A Könyvtár 2.0 számos könyv és konferencia tárgya volt a közelmúltban, mint ahogy élénk viták folynak a könyvtári közösségben és könyvtáros blogokban a „biblio-blogosphere” kifejezésről, illetve a 2.0 jelző leváltása "közreműködő" vagy "közösségi" médiára.

A publikált dokumentumok száma ebben a témában folyamatosan nő, annak ellenére, hogy igencsak gyerekcipőben jár ez a vizsgálati irányvonal. A közösségi hálózat gyűjtőfogalomként utal több hozzá köthető, de különböző/eltérő jelenségre és fogalomra. A „web 2.0” és a „könyvtár 2.0” volt már szolgáltatásként, modellként, alkalmazásként vagy eszközként is kezelve. A „közösségi média” és a „közreműködő média” megnevezések csalóka képet mutatnak a médiáról, ezért a közösségi hálózat kifejezést használják a továbbiakban.

A tanulmány célja: felvázolni az általános tendenciákat, hiányokat és lehetőségeket azokról a tanulmányokról, amik a közkönyvtárak számára vizsgálja a közösségi hálózatokat.


A vizsgált terület és az eljárás:
A szakirodalmi kutatáshoz az alábbi adatbázisokat használták:
• Library, Information Science and Technology Abstracts (KITTA), teljes szöveggel elérhető adatbázis
• ISI Web of Science
• Directory of Open Access Journals (DOAJ)
Két keresési módszert kombináltak a kutatás során:
• Általános szintű keresés: általános kulcsszavakat foglal magába („közösségi hálózat”, „Könyvtár 2.0”, „közösségi média”)
• Magasabb szinten végzett keresés: specifikusabb fogalmakat használ („közösségi hálózat oldalak”, „blog”, „blogolás”, „mikro-blogok/mikro-blogolás”).

A még specifikusabb keresés egy adott honlap vagy szolgáltatás megnevezését is tartalmazza (Facebook, Twitter és Myspace). A keresést a „közkönyvtár” vagy „közkönyvtárak” kifejezéssel együtt használták, mindezt tudományos folyóiratokra szűkítve, a publikáció megjelenési évének időtartományában. A keresési folyamatot láncszerű kereséssel végezték a választott folyóiratok referencia listája alapján.
A két keresési módszert kombinálva (kulcsszavas és láncolt keresés) bőséges szakirodalmat sikerült kinyerni a vizsgálódásra. Az így összegyűjtött 206 folyóiratcikket különböző szempontok alapján tovább szűkítették, amivel 44 relevánsnak tűnő cikk jutott tovább az elemzés második szakaszába, ahol a többszöri olvasat után, feljegyzések alapján, 6 téma kategóriát állítottak fel, ami tükrözi az általánosabb útvonalakat és területeket a KIT kutatásokban a közösségi médián túlmenően.

Eredmények:
Kutatási témák:
Egy táblázat segítségével bemutatják az osztályozási sémákat és illusztrálják a vizsgált cikkek elosztását a különböző témák szerint. Ahhoz, hogy megállapítsák az ismétlődő vonásokat és hiányokat a kutatásban, egy alapos téma-alapú vizsgálatnak vetették alá a cikkeket, ami alapján felállították a következő 6 témát.

Első téma: fogalmi kutatás.
A fogalmi meghatározásokkal foglalkozik, különösen a Könyvtár 2.0 sokszínű meghatározásaival. A szerzők kihangsúlyozzák, hogy egy átfogóbb definíció szükséges, mivel a már meglévő Könyvtár 2.0 fogalma nem ad elég átfogó képet a web 2.0 jelenségről. 7 elemen alapulva így definiálják a Könyvtár 2.0-át: „[…] egy változás a könyvtárak és használóik közötti interakcióban, a közreműködés egy új kultúrájában, amit a közösségi hálózati technológia váltott ki” (Holmberg et al, 2009, p. 67).

A 7 elem pedig a következő:
1. interaktivitás
2. felhasználók
3. közreműködés
4. könyvtár és könyvtári szolgáltatások
5. web és web 2.
6. közösségi nézőpontok/megjelenések
7. technológia és eszközök

Második téma: intézményi szerepek és küldetések.
A Könyvtár 2.0 hatását vizsgálja a közkönyvtárakra, legfőképpen a szerepét és küldetését a társadalomban. A közkönyvtáraknak – a személyi információs és kommunikációs technológiák nyomása miatt – muszáj még világosabban kifejeznie azokat a módokat, amivel „új értéket adnak a felhasználói élménynek” (Rutherford, 2008a, p. 411). A könyvtári szolgáltatások megújítása tehát történhet web 2.0-ás technológiával, amivel új lehetőség nyílnak meg a közkönyvtárak számára.

Harmadik téma: szakmai motivációk, attitűdök és tapasztalatok:
A közkönyvtárak szakembereinek véleményei, tapasztalatai és motivációi a web 2.0-ás alkalmazások használatához. A tanulmányok pont azt mutatják, hogy a könyvtárosok bíznak a web 2.0-ás alkalmazásokban, abban, hogy segítenek ellátni a szolgáltatások céljait. Ellentmondás: a célok és vágyak a Könyvtár 2.0-val kapcsolatban – amit valójában gondolnak, hogy elérhetnek vele. Néhányan úgy vélik, hogy a könyvtárosok inkább passzív, mint aktív használói a közösségi oldalaknak és valami gátolj a könyvtárosokat attól, hogy teljes mértékben kihasználják a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségeket a szolgáltatások fejlesztéséhez és elérhetővé tételéhez.
Demográfiai és lélektani szempontok(at vizsgáltak) a web 2.0-ás technológiák alkalmazása mögött: életkor, végzettség, foglalkozás, személyiségi jegyek, számítógépes ismeretek.
A legbefolyásosabb tényezők a technológiák alkalmazása során az életkor és a változáshoz való hozzáállásnak a szintje. Chawner (2008) úgy találta, hogy a válaszadók között a legaktívabban használók a 31-45 éves korosztályból származnak.
Könyvtárosok motiváció a blogíráshoz, ill a „biblio-blogosphere” fogalom feltérképezése: Új-Zélandban és Amerikában a legnépszerűbb web 2.0-ás alkalmazása blog volt.
Írországban kevésbé népszerű, de úgy gondolják, hogy ez hamarosan változni fog.
Konklúzió: a könyvtárosok lelkesen fogadják az új eszközöket.

Negyedik téma: közösségi könyvjelzés és folkszonómia
A taggelés és a közösségi könyvjelzés fogalomkörével foglalkozik, amik a „folkszonómia” felbukkanásához vezetnek és ezek alkalmazásához közkönyvtári környezetbe. A könyvtárosok jellegzetes és kontroll nélküli címkéket hajlamosak használni, ami bőséges, bár pontatlan és következetlen folkszonómiához vezet. Vagyis, a random címkék használata, „aminek nincs valódi jelentése” „űrt adott a folkszonómia megbízhatóságához”. A folkszonómiákat ellenőrzött szókinccsel kellene kombinálni, hogy felhasználó-közeli, szerkeszthető funkciókat tudjanak nyújtani a közkönyvtárak katalógusaiban.
Más megközelítés szerint a felhasználók által generált címkék gazdagabb leírást adott egy választott könyvről, mint ami a közösségi oldalakon létrejöhetett volna.

Ötödik téma: technológiák és eszközök:
Kutatások eredményei azt tükrözik, hogy a web 2.0-ás alkalmazások – blogok, azonnali üzenetküldés, mikro-blogok (pl Twitter), közösségi oldalak (pl. Facebook) – a könyvtári honlapok egész minőségére hatással vannak, különösen az online szolgáltatásokra.

Hatodik téma: következtetések a digitális és információs műveltségre:
Csak kevés cikk foglalkozott a műveltség témakörével. A szerzők még színesebb megközelítéseket javasolnának a közkönyvtárasok szerepének a közösségi hálózati technológiák korában.

Mindezen eredmények azonban csak a fent említett adatbázisok publikációira szorítkoznak, hasznos lenne a témában írt monográfiák vizsgálata is, illetve olyan határterületek érintése, mint a technológia társadalmi hasznossága.

Carlsson, H.: Researching public libraries and the social web, 2006-2012 [A közkönyvtárak és a közösségi hálózatok kapcsolatának tanulmányozása (2006-2012 között)] In: Journal of Documentation, Vol. 71 Iss: 4, p. 632 - 649.