keresés

2024. december 21., szombat

A Kiscelli Múzeum Virtuális Építészeti Leletmentő Projektje

A Kiscelli Múzeum virtuális építészeti leletmentő projektje a múzeum legújabb kezdeményezése, amely a főváros eltűnő építészeti örökségének digitális dokumentálására és megőrzésére irányul. A projekt célja, hogy a múzeum hagyományos gyűjteményeit kiegészítse egy modern, virtuális fotódokumentációval, amely szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi Budapest építészeti emlékeit.

Megnevezés: Kiscelli Múzeum Virtuális Leletmentés

A gyűjtemény nyitólapjának URL-je: http://kiscellimuzeum.hu/virtualis_leletmentes

A gyűjtemény fenntartója: Kiscelli Múzeum

2024. december 20., péntek

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület Facebook-oldala

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Budapest IX. kerületének történetével foglalkozó, civil alapítású gyűjteménye, amelyet a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület üzemeltet. A gyűjteményt 1997-ben alapították. Célja Ferencváros épített és szellemi örökségének, valamint történetének dokumentálása, illetve megőrzése. A Gyűjtemény a Belső-Ferencvárosban, a Ráday és az Erkel utca sarkán található.

A gyűjtemény honlapja: https://ferencvaroskalauz.hu/fooldal/

A gyűjtemény (és egyesület) facebookos megjelenésének honlapja: https://www.facebook.com/ferencvaroskalauz/

 


Cím: 1092 Budapest, Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca 15. felől)
Kedvelések száma: kb. 1600
Követések száma: kb. 1900
 

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény képeslap-gyűjteménye

 A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény képeslap-gyűjteménye egy különleges kulturális kincs, amely Budapest XII. kerületének történelmét és vizuális örökségét dokumentálja. Ez a gyűjtemény a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával jött létre, és azóta is folyamatosan bővül helyi lakosok és gyűjtők felajánlásainak köszönhetően.

Megnevezés: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

A gyűjtemény nyitólapjának URL-je: https://helytortenetigyujtemeny.hu/kepeslap-gyujtemeny

A képeslapgyűjtemény URL-je: https://hegytortenet.hu

A gyűjtemény fenntartója: MOM Kulturális Nonprofit Kft.

A ceglédi Kossuth Múzeum Facebook oldala

A ceglédi Kossuth Múzeum Facebook-oldala egy kulturális értéket közvetítő valamint kommunikációs közösségi felület, amely elsődleges célja, hogy hírt adjon a múzeum kiállításairól, eseményeiről, valamint bepillantást enged a gazdag gyűjteménybe, egy-egy különleges darab bemutatásával. Az oldal fontos eszköze az intézménynek a helyi és távolabbi közönség elérésében. 

A gyűjtemény honlapja:  http://www.kossuthmuzeum.hu

A Facebook profil létrehozásának dátuma: 2012. november 22.

Követők száma: 1.9 E

Kedvelések száma: 1,8 E

Ajánlások: 29 – 92 % ajánlja



Kottakiadók emblémái és kotta-ikonográfia 3.

Néhány nagy múltra visszatekintő, és a zenei kiadók világában megkerülhetetlen cég emblémájának, és rövid történetének bemutatása: a kiválasztott kiadók közül most a német Schott, a francia Enoch & Cie, és az olasz Ricordi kiadót nézhető meg. 



Kottakiadók emblémái és kotta-ikonográfia 2.

Hattérkutatás - a téma megközelítése, felépítése

Kezdetnek a témára vonatkozó információkat szükséges összegyűjteni. Ebben az esetben a keresőszavakkal a témára vonatkozó keresések nem vezettek eredményre, így a már eddig ismert zeneműkiadók honlapját felkeresve sikerült információt találni a cég történetéről, egyéni emblémájukról, vagy csak névjegyükről. Van olyan kiadó, aki nem használ külön emblémát, jelzést a kiadványiban. Egyes kották esetében a borító, illetve a címoldal egyéni mintázata is jelentheti a kiadóra vonatkozó sajátos, jellegzetes megjelenést. 



A bemutatott zeneműkiadók kiválasztásának alapja lehet történeti szempontú: kronologikusan, a legrégebben alapított kottakiadótól haladva napjainkig.

Lehet területi, földrajzi szempont alapján kategorizálni: a kottakiadás tekintetében az elemzések tárgya nagy valószínűséggel a magyarországi, illetve európai - elsősorban német, olasz, és francia területekről - fog kikerülni.

Az emblémában, vagy logóban használt szimbólumok alapján: szerepel-e benne hangszer, vagy vallási motívum stb. 

Lehetőség van betűrend szerint csoportosítani, és úgy végig haladva listát készíteni az ismert kiadókról. 

Az előbbiek alapján az egyes zeneműkiadókról szóló bejegyzés felépítése a terv szerint:
  • A kiadó megnevezése, azonosítása
  • A kiadó története megalakulásától kezdve, működése napjainkig
  • A kiadó által használt névjegy, honlapon megjelenített kép, a kottában található azonosító embléma képének elemzése 

Kottakiadók emblémái és kotta-ikonográfia 1.

A téma felvetése 

 A zene, illetve a kották iránt mélyebben érdeklődők, vagy azokkal rendszeresen foglalkozók számára is érdeklődésre tarthat számot a kiadott kották vizuális megjelenéséhez is hozzájáruló kiadói emblémák, logók, illetve betűtípusok tanulmányozása. Már a hangjegyek kézzel írt lejegyzése, később pedig a nyomtatott kotta terjesztése még inkább egyértelműen kialakította az igényt a zeneműkiadókban is egy egyedi, csak az adott kiadóra jellemző embléma, vagy logó kizárólagos használatára. Történeti szempontú megközelítésben az is a kutatás részét képezi, hogy miért pont az lett az adott kiadót jellemző forma, betűtípus vagy stílusjegy.


Úgy mint a csak könyveket kiadók esetében, a zeneművek szempontjából is fontos, hogy beazonosítható legyen a kiadó. A témával kapcsolatban nem sok kutatást lehet találni, ezért vetődött fel a gondolat, hogy  érdemes lenne összegyűjteni a meglévő információkat. A téma kibővítéseként nem kizárólag a kottakiadók emblémáit, hanem minden a kottaképhez tartozó ikonográfia jel, ikon, vagy szimbólum az elemzés tárgyát képezheti.

A cél az, hogy az olvasók a nyomtatott zenei dokumentumokkal, kiadott kottákkal kapcsolatos kutatások során információkat kapjanak magyar és külföldi vonatkozású kiadók vizuális megjelenéséről és történetéről.

A terv, lehetőség szerint egy helyen összegyűjteni, valamilyen szempontrendszer alapján a zenei kiadókat, bemutatni azokat, és képet kapni a működésükről.

Mindazok számára érdekes lehet egy ilyen témájú blog, akik ismereteket szereznének ezzel a témával kapcsolatban. 

Comédie-Française nyilvántartási dokumentumainak kutatási és digitalizációs programja

Recenzió

Eredeti cím:  Un écosystème numérique au service du patrimoine théâtral d’Ancien Régime                                          Le programme des registres de la Comédie-Française

Szerzők:  Charlie Granger, Sarah Harvey, Tiphaine Karsenti 

Megjelent: In Situ [En ligne], 53 | 2024, mis en ligne le 27 juin 2024

URL: https://journals.openedition.org/insitu/41435

Kulcsszavakarchívumok, Comédie-Française, digitális bölcsészettudomány, adatbázisok, számviteli                          nyilvántartások, adminisztratív iratok, kutatás-alkotás

A Comédie-Française Registers program a bölcsészettudományokban alkalmazott legújabb technológiák, és a francia színházi örökséggel kapcsolatos történelmi archívumok találkozásán alapul. Összeköti a kutatást, az alkotást, és a részvételi pedagógiát.1680-as alapítása óta a Comédie-Française napi nyilvántartást készített és vezetett a bevételekről, a kiadásokról, és az elosztásokról. Az RCF projekt alapját ezek a 17. és 19. századi archívumok, valamint a Comédie-Française műsorával kapcsolatos, a sajtóban megjelent színházi kritikák alkotják. A regiszterek digitalizálása, az időszaki kiadványok kivonatainak átírása, valamint az adatbázisokhoz való hozzáférést biztosító speciális kutatási eszközök létrehozása lehetővé teszi az első francia színházi intézmény napi műsor nyilvántartási történetének hosszú távú feltárását. Ezeknek az eszközöknek a biztosítását a kutatást, a közvetítést és az alkotást ötvöző oktatási javaslatok egészítik ki. Az RCF program a digitális bölcsészet és színháztörténet legrégebbi programjának, a CESAR-nak a folytatása, ezt a projektet jelenleg újratervezik a Grenoble-i Egyetemen.

Faragó Lajos és a ceglédi szecesszió 3.

A kiegyezést követő években lejátszódó társadalmi változások és gazdasági fellendülés hatására Cegléd mezővárosa soha nem látott átalakuláson ment keresztül. A nagygazdák, a megerősödő parasztpolgári rétegbe tartozók, kereskedők, iparosok képviselői voltak a társasági élet irányítói, a divat meghatározói. A kőszobrászati és díszüveges munkákat általában Budapestről rendelték meg, de a homlokzati stukkó- és kerámiadíszek már általában helyi gyártók termékei voltak. A középületeken előszeretettel alkalmazott Zsolnay-kerámiát megfizetni nem tudó építtetők igényeit helyi művészek szolgálták ki. Cegléden Faragó Lajos üzeme gyártott szebbnél-szebb épületkerámiákat.



Faragó 1889-ben nyitotta meg szobrászati műtermét, amit az évek során folyamatosan bővített. Az 1890-es évek végére már négy telek összekapcsolásával működtette telephelyét. „Kirakat mintatárat” hozott létre, miután 1891-ben iparengedélyt kapott cserépkályhák gyártására is. Kettő fatüzelésű kemencében égette terrakotta szobrait, mázas dísztárgyait, homlokzati kerámiadíszeit.

2024. december 19., csütörtök

Faragó Lajos és a ceglédi szecesszió 2.

 Az 1890-es évek derekán az Alföldön megjelenő szecesszió kettős értelemben volt újszerű: új korstílus volt, és szakított az építészettörténet újra-felfedezésében. Erre vezethető vissza többek között a stílus francia és angol elnevezése, az art nouveau (új művészet) és a szecesszió elnevezés (kivonulás) is. A szecesszió időszaka mindössze az első világháborút megelőző két évtizedre korlátozódott, az Alföld szecessziója mégis jelentős, sőt számos kimondottan szecessziós várost is találunk (Kecskemét, Szeged, Szabadka, Nagyvárad).

Nem csak, hogy jelen volt ez a stílus a térségben, de a témával foglalkozó szakirodalomban felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e egyenesen „alföldi szecesszióról”? Az építészettörténeti írás több esetben elismeri az országon belüli különböző szecesszióvariánsok létezését. Az alföldi régió sajátos századfordulós architektúráját elsőként Keserü Katalin művészettörténész különböztette meg, „virágos stílusként” jellemezve azt.

A digitális archívumok értékének megértése a Maynooth Egyetem könyvtárában dolgozó oktatók számára

Recenzió

A cikk először meghatározza, hogy mi minősül „különleges gyűjteménynek” és „digitális archívumi gyűjteménynek”. Bemutatja a helyettesítő elsődleges források fejlődését a mikrofilmtől az online adatbázisokon át a nyílt hozzáférésű forrásokig. Ezután a digitális archívumi gyűjtemények kezelésével és használatával kapcsolatos szakirodalmat elemzi, valamint kontextust ad a Maynooth Egyetem digitális forrásairól. A fakultás tagjaival folytatott konzultáció eredményei azt mutatják, hogy bár értékelik ezen forrásokat, főként helyettesítő eszközként tekintenek rájuk. A cikk a gyűjteményfejlesztés jövőjére vonatkozó következtetésekkel zárul.

A tanulmány átfogó képet nyújt a digitális elsődleges források hozzáférhetőségének és használatának helyzetéről, különös tekintettel a Maynooth Egyetem példájára. Az elemzés alapját egy kutatás képezi, amely az egyetem oktatóinak és kutatóinak véleményét vizsgálja a digitális források szerepéről a kutatásban és oktatásban, különösen a COVID-19-járvány által előidézett korlátozások idején. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb témáit tárgyalom, elemezve az egyes megállapításokat.

Zenetörténeti Múzeum - MúzeumDigitár

 Megnevezés: Zenetörténeti Múzeum - MúzeumDigitár

A gyűjtemény nyitóoldala:  https://zti.hu/hu/muzeum 

A múzeum digitális gyűjteménye jelenleg itt érhető el: 

MúzeumDigitár  https://hu.museum-digital.org 

Fenntartó: HUN-REN BTK ZTI

A gyűjtemény rövid története, leírása

A Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött a mai helyére, a Budai Várban található, eredetileg 1769-ban elkészült Erdődy palotába. Az épületet 1912-ben báró Hatvany-Deutsch Lajos vásárolta meg és neobarokk stílusban átépíttette. 1945-1969 között az Erdődy-Hatvany palotában iskola működött, majd a Fővárosi Tanács 1969-ben az épületet átadta az MTA Zenetudományi Intézetnek.



Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet facebook oldala

Az elemzés tárgya az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a közösségi médiában, ezen belül is a facebookon való megjelenése, az utóbbi 3 hónap alapján.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a számos közösségi média lehetőség közül a facebook felületét használja leginkább. Igyekszik bemutatni az intézmény tevékenységét, gyűjteményeit, a kulturális szférában betöltött szerepének megfelelően.

Az OSZMI facebook oldalának elérhetősége: https://www.facebook.com/oszmibp   

A gyűjtemény elérhetősége: https://www.oszmi.hu
Létrehozás dátuma: 2011. február 2.
Kedvelések száma: 92 ezer
Követések száma: 98 ezer
Albumok száma: 126
Egyéb alcsoport: OSZMI - Bábtár 


2024. december 18., szerda

Nemzeti Filmintézet gyűjteménye

 Megnevezés: Nemzeti Filmintézet (NFI) - Filmarchívum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://nfi.hu/

A gyűjtemény: Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum

Fenntartó: magyar állam, Magyar Nemzeti Filmalap jogutódja, NFI

Besorolás, típus: kormányzati szerv, archívum, közgyűjtemény

Az intézet és a gyűjtemény története, rövid leírása

Magyar Nemzeti Filmalap és Médiamecenatúra program egyesüléséből alakult meg, 2019. december 16-án a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Tevékenységi körök: hazai mozgóképalkotások (mozifilmes, TV-s és streaming tartalmak) egységes rendszerben történő fejlesztése, forgalmazása és marketingje, filmgyártási szolgáltatások nyújtása és digitális filmrestaurálás. Feladata a magyar filmkincs restaurálása, valamint az NFI Filmarchívum révén annak megőrzése, forgalmazása és népszerűsítése, és a magyar filmes online filmtár, azaz streaming szolgáltató, a FILMIO üzemeltetése.

2024. december 17., kedd

Magyar Nemzeti Galéria facebook oldala

 

A Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala egy kulturális és kommunikációs platform, amely célja a múzeum kiállításainak, eseményeinek, valamint az intézmény által képviselt művészeti értékek népszerűsítése. Az alábbi elemzés bemutatja az oldal legfontosabb jellemzőit, tartalmi stratégiáját, valamint azt, hogyan éri el közönségét.

A gyűjtemény honlapja: https://www.facebook.com/nemzetigaleria
A Facebook profil létrehozásának dátuma: 2007. május 27.
Követők száma: 59.000
Kedvelések száma: 55.000
Reels-ek száma: 6
Albumok száma: 64

2024. december 16., hétfő

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteménye

Megnevezés: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI)

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://oszmi.hu/hu

A gyűjtemény fenntartója: Színház - és Filmművészetért Alapítvány

A gyűjtemény története, rövid leírása

A magyar színművészet hagyományainak felkutatására és tudományos feldolgozására 1952 novemberében alapították meg az Országos Színháztörténeti Múzeumot. A múzeum célkitűzését a következőképpen határozták meg: a kortárs színművészet segítése a magyar színjátszás múltjának megismertetésével, másrészt a színház iránt érdeklődő közönségnek bemutatni a régmúlt idők színjátékát.


2024. december 15., vasárnap

Webaratás 2.


Rövid örténeti áttekintés

Az World Wide Web 1990-es elindulása után nem sokkal már fel is merült az igény az ott megjelenő tartalmak megőrzésére. Az ekkor még statikus HTML oldalak archiválására még nem léteztek automatizált eszközök, így a programozók manuálisan írt scriptekkel töltötték le és dolgozták fel az információkat. 

Az 1990-es évek közepén megjelentek az első böngésző automatizálási eszközök, mint például a cURL (1997),  mellyel lehetőség nyílt a weboldalak HTTP-kérésekkel való letöltésére. Az adatok kinyerésére leggyakrabban Python vagy Perl szkripteket használtak, melyek egyszerű regex (regular expression) alapú feldolgozást használtak.

2024. december 10., kedd

Webaratás 3.

Nézzük meg, hogy a gyakorlatban mit is jelent a webaratás

A webaratás általában a következő lépéseken keresztül zajlik:

  1. Weboldalak beolvasása: A scraper egy adott URL-en elérhető tartalmat letölt, hasonlóan ahhoz, ahogy egy böngésző megjeleníti az oldalt.
  2. HTML kód elemzése: Az eszköz feldolgozza a weboldal mögötti HTML kódot, amely a tartalmat és annak szerkezetét tartalmazza.
  3. Adatok kinyerése: Az előre beállított szabályok alapján az eszköz kinyeri a kívánt adatokat, például termékárakat, cikkeket vagy kapcsolatfelvételi információkat.
  4. Adatok tárolása: Az összegyűjtött adatokat strukturált formában, például Excel táblázatban, adatbázisban vagy CSV fájlban tárolják.   Web Scraping in Python

 

2024. december 5., csütörtök

Webaratás 1.


A webaratás (angolul: web harvesting vagy web scraping) az interneten található adatok automatizált módon történő begyűjtését jelenti. Ez a technika a webes oldalak struktúrájának elemzésére és a tartalom kinyerésére szolgál.

A webaratás története az internet fejlődésével párhuzamosan alakult, a kezdeti manuális módszerektől egészen a modern automatizált rendszerekig. Bár technikailag izgalmas lehetőségeket kínál, az adatvédelem és az etikai kérdések miatt folyamatos viták tárgyát képezi.