keresés

2021. december 8., szerda

10 alapelv a könyvtári technológiák értékeléséhez

 

Eredeti cím: 10 Core Principles for Assessing Library Technologies                                              

Szerző: Marshall Breeding

Elérhető: Computers in Libraries online folyóirat LINK

Megjelenés: Computers in Libraries, The systems librarian 2021. 41. évf., 2. szám 

A cikk kulcsszavai: technológia, könyvtárak, értékelés, alapelvek

A recenziót készítette: Gyergyák Edina 2021

Bevezető

A szerző Marshall Breeding független tanácsadó, író és gyakori könyvtári konferencia-előadó a hálózati technológiák és a könyvtárautomatizálás témakörében, valamint a Library Technology Guides és a libraries.org online könyvtárak alkotója és szerkesztője. 2010-ben elnyerte a LITA LITA/Library Hi Tech díjat a könyvtár- és információtudományi továbbképzésért folytatott munkájáért.

Rendszerkönyvtáros című állandó rovatában megjelenő írásainak egyikét választottam jelen recenzió témájául a Computers in Libraries című folyóirat weboldaláról, melyben - mint számos más írásában – a szakterületen szerzett kiváló tapasztalatait teszi közkinccsé.

A könyvtárak működése során minden részterület sikere szemponjából létfontosságú, hogy milyen technológiát választanak, mennyire stabil infrastruktúrát építenek a munkavégzés támogatására a pillanatnyi divatáramlatokon felülemelkedve.

A könyvtári üzem változatos és összetett, a szervezet méretétől, típusától és összetettségétől függ az, hogy mennyire kifinomult, komplex technológiai szolgáltatásokat igényel, így azok széles körű választékára van szükség. A könyvtáraknak követniük kell a technológiai, szervezeti változásokat és a felmerülő igényeket egyaránt, a változó követelményekhez kevésbé alkalmazkodóképes alkotóelemeket, pedig el kell vetniük. Ehhez időszakosan értékelni kell, hogy az infrastruktúra összes alkotóeleme szükséges-e, hatékonyan dolgozik-e együtt, s a lehető legjobb felhasználói élményt képes-e nyújtani.

A szerző igyekszik segíteni a hatékonyabb könyvtári munkavégzés érdekében a megbízható műszaki háttér kialakítását az alábbi 10 alapelve összefoglalásával.

 

1. Stratégia

Mindig az adott könyvtár stratégiai elképzelései és a működési igényei vezéreljék a műszaki infrastruktúra elemeinek kiválasztását úgy, hogy minden új alkotóelem megtestesítse az aktuális könyvtári trendek kereteit is. A könyvtári technológiáknak lépést kell tartaniuk az ágazatban és a kapcsolódó területeken széles körben felmerülő trendekkel és képesnek kell lenniük például a nyomtatott, az e-források és a digitális média közötti átmenetek, valamint a tartalom megszerzésének egyre változatosabb üzleti modelljeinek (pl. Open Access) kezelésére.

 

2. Magánélet

Ma már elvárás a könyvtári szférában is a felhasználók magánéletének, adatainak védelme, ennek megfelelően a könyvtárspecifikus alkalmazásoknak biztosítaniuk kell ezen irányelvek, adatvédelmi követelmények alkalmazását a működés során.

 

3. Biztonság

Az aktuális protokollok és biztonsági gyakorlatok fejlődésének követésével a kínált technológiáknak minden elemükben áthatolhatatlannak kell lenniük az illetéktelen vagy rosszindulatú használattal szemben. A meglévő technológiai termékeket pedig rendszeresen felül kell vizsgálni a sérülékenység szempontjából.

 

4. Megközelíthetőség

A technológiáknak minden felhasználó számára - beleértve a fogyatékkal élőket is - bármely általa preferált eszközön, bármekkora képernyőn keresztül elérhetőnek kell lenniük.

 

5. Hatékonyság

Az alkalmazásoknak tudniuk kell külső forrásokból adatokat szerezni, s azokat normalizálni, integrálni a könyvtári műveletekbe a redundanciákat elkerülve és olyan felületeket kell biztosítaniuk, melyek képesek a munkafolyamatokat és a felhasználók teendőit is leegyszerűsíteni. Jelentős megtakarítás érhető el olyan termékek használatával, amelyek tudástárakat vagy más tartalmi összetevőket is tartalmaznak.

 

6. Megbízhatóság

Bár tökéletes termék nincs, minden technológiának a lehető legalacsonyabb meghibásodási vagy leállási arányt kell elérnie és az egyes összetevők meghibásodása esetén is szükséges biztosítani a rendelkezésre állást. Az esetleges hibákat a szolgáltatóknak vagy akár a könyvtáraknak még azelőtt célszerű észlelniük, mielőtt azok kifejthetnék hatásukat és lehetőleg nyitvatartási időn kívül, az állásidő és a szervezet zavarainak minimalizálása mellett elvégezni a javításokat.

 

7. Érték

A technológiai beruházásoknak a könyvtári költségvetés szab határokat. A legfontosabb a költséghatékonyság az olcsósággal szemben, a lehető legoptimálisabb műszaki megoldások megvalósítása ésszerű kompromisszumok árán, a teljes költségvetés és a teljes ökoszisztéma tekintetében nézve. Egy olcsóbb rendszer kevesebb értéket eredményezhet a többe kerülő alternatívákhoz képest, viszont a szervezet hatását erősíti.

 

8. Tartósság

A könyvtáraknak a fejlődőképes technológiai elemeket és szolgáltatásokat, webes platformokat kell előnyben részesíteniük a fix technológiával, funkcionalitással és korlátozott alkalmazkodóképességgel rendelkező régebbi társaikkal szemben, hiszen egy egész rendszer cseréje az egyik legdrágább és legzavaróbb tevékenység egy könyvtár számára.

 

9. Átláthatóság

A technológiai beruházások gazdasági adatainak nyilvánossá tétele segítené a beszerzés előtt álló intézményeket az árajánlatok összehasonlításában, döntéseik meghozatalában. Az árazás általában a könyvtári szervezet méretével arányos, de ez nem feltétlenül van így és a könyvtárak bizony hátrányba kerülhetnek ilyen információk, tapasztalatok hiányában.

 

10. Innováció

Az innováció nem is magában a technológiában rejlik, az csupán támogatja a könyvtári dolgozók és a vezetés kreativitását. Ők fedezik fel, dolgozzák ki az innovatív módszereket, melyek erősítik a szervezet felépítését, küldetését, jövőképét. 

 

Következtetés

A fenti 10 megállapítással a szerző némi gyakorlati útmutatást kíván nyújtani a hasonló beruházást, projektet tervező könyvtárak számára, de természetesen számos más megközelítés is létezhet a témában. A szerző kiemeli a technológiákkal, termékekkel kapcsolatos aktuális trendek ismeretének fontosságát és a helyi közösségek igényeinek elsőbbségét. Szerinte ideális esetben a technológia és a szervezeti területek párhuzamosan fejlődnek, ez erősíti a könyvtárak stratégiai hatását. 

 

Áttekintés

Az amerikai szerző által megfogalmazott gondolatok a 4. ipari forradalom kibontakozásának küszöbén a világon bárhol egyformán megállják helyüket. Néhány frissebb hazai publikációt is áttekintve a témában, talán a következőket érdemes még a fentiekhez hozzátenni.

Az IFLA legfontosabb trendjei között már 2013-ban szerepelt, hogy „az új technológiák átalakítják a globális információs gazdaságot” s, hogy erre a könyvtáraknak reagálniuk kell.

Az infokommunikációs és a gyártási technológiák egymásra ható exponenciális fejlődése, a technológiák fúziója minden ágazatra robbanásszerű hatással vannak, egyre újabb kihívásokat, ugyanakkor lehetőségeket, előnyöket is teremtve a könyvtárak számára.

Nem elég az újdonsághoz, az információhoz, a tapasztalathoz való hozzáférés biztosítása, a megváltozott körülmények miatt elengedhetetlen az új készségek, az IKT-, vagy digitális műveltség fejlesztésében a könyvtárak aktív szerepvállalása. A humánerőforrástól elvárt legfontosabb kompetenciák ma és a közeljövőben a komplex problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség.

Ugyanakkor nemzetközi szinten is bizonyított tény, hogy a munkavállalók elkötelezettségének, motivációjának és lojalitásának mértéke egyenesen arányos a munkahely IT-rendszerekkel való felszereltségével. Az analógia minden bizonnyal a könyvtár és felhasználóinak viszonylatában is működik.

Az életen át tartó tanulás és a digitális transzformáció alapintézményének is számító könyvtári rendszer infrastruktúrája a korszerű gyűjtés, megőrzés, feltárás és az adaptív szolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokat jelenti. A bővülő szolgáltatásokhoz sorolhatók ma már a mobiltechnológia, az applikációk, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a robottechnológia alkalmazása, a gamifikáció, a webarchiválás, a hálózati lehetőségek, a tanulóterek (akár online), a multifunkciós találkozóhelyek, vagy a makerspace-ek kialakítása.

Hazánkban az egyik legfontosabb közös cél a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025) megvalósítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

 

Felhasznált irodalom 

Marshall Breeding. Creator and Editor, Library Technology Guides LINK [2021.11.27.]

 

Marshall Breeding. LINK [2021.11.27.]

 

Lengyelné Molnár Tünde: A digitális átállás könyvtári aspektusai Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2019. 66. évf. 11. szám p. 645-654 LINK [2021.11.27.]

 

Berke Barnabásné: Elriasztja a dolgozókat az elavult technika Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2018. 65. évf., 9. szám p,487-88 LINK [2021.11.27.] 

 

Racsko Réka, Bana Szilvia, Kapalkó Réka: Pillanatkép a könyvtári digitális transzformáció aktuális trendjeiről Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2021. 68. évf., 2. szám p. 68-82 LINK [2021.11.27.]

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése