Fényírdák - “Tartalom és a téma”

A 19. századi fényképész műtermek “Tartalom és a téma” kapcsolatának elemzése szempontjából elsődlegesen fontos meghatároznunk azokat a primer információforrásokat, amelyek hiteles információs lelőhelyként funkcionálnak a témában, tehát az objektumok forrására vissza lehet keresni, hivatkozni lehet rájuk.

Ilyen elsődleges forrásként tartom számon, főként az offline (nyomtatott) irodalmat, a közgyűjteményeket, hagyatékokat, magángyűjteményeket, aukciós házakat (pl.: Mai Manó ház, Déri Múzeum, Soós fotó). 

A téma nyomtatott irodalmának hazai tekintetben a legjelentősebb képviselője Szakács Margit, de ide sorolhatjuk még Kincses Károly fotótörténészt is, akik tudásukkal és több évtizedes munkájukkal járultak hozzá a magyar fotótörténet anyagának bővítéséhez.


A közgyűjtemények tartalmai különböző módon kerülhetnek fel a webre. A legtöbb esetben ez a gyűjtemény digitalizálásával valósul meg (különböző digitalizációs projektek formájában: Hungaricana, Europeana). Számos, olyan múzeumot sorolhatunk fel, amelynek gyűjteményében fellelhetünk a 19. századból fenn maradt képeket, vizitkártyákat, de kifejezetten olyan intézményt nem ismerünk, amelynek a fő profiljába tartozna, ezen téma, azaz, hogy a gyűjtőköre kizárólag a vizitkártyákra (mint előhívási, technikai megoldás a fotótörténetben) gyűjtésére korlátozódna. 

Egy olyan intézményt emelnék ki, amelynek részegységeként működik egy múzeum, amely a 19. századi fotóműtermek témáját tárja fel. Ez az intézmény a szentesi Koszta József Múzeum részeként működő Friedrich fényírda. A Friedrich Fényírda elsődleges forrásként remekül használható, hiszen eredeti berendezésével és korhű eszközrendszerével nagyszerűen reprezentálja a 19. századi fotóműtermeket. Azonban hiányossága, hogy online formában nem osztja meg az ismeretanyagát, amelynek valószínűleg anyagi okai lehetnek. 

Információk megosztása 

Nincs kifejezetten , olyan weboldal (még), amely összefoglalná, összefogná az offline és online fényképészeti műtermekre vonatkozó irodalmat, kutatóhelyeket. A témában való kutatás során sok olyan “fake” oldallal (honlap, blog, képmegosztó oldalak) találkoztam, ahol a rossz minőségben feltöltött reproknak egyáltalán nem volt forrásmegjelölése. Több olyan példával szembesültem, ahol aukciós házak, antikváriumok próbálták gyűjteményüket online módon, megosztással bemutatni, és így eladni.

A közösségi oldalak hemzsegnek a régi fotók „szerelmeseitől”, akik lelkesen töltenek fel képeket. Ezzel csupán annyi a gond, hogy az esetek többségében semmilyen forrásmegjelölést nem használnak, továbbá ha más oldalakról, pl.: intézmények honlapjairól másolnak át képeket, semmilyen formában nem kérnek engedélyt a publikációhoz, továbbá pocsék minőségben másolják át a képeket. Így nem is az eredeti felbontású képeket töltik fel, ez pedig a minőség rovására megy. Azonban találtam egy olyan közösségi oldalt, ahol pontos hivatkozás található, illetve az adott témában sokszínű és érdekes képeket töltenek fel. 

Jó gyakorlat 

A Mai Manó Ház kutatási profilja a fényképészet teljes területét felöleli. Az intézmény weboldala illetve blogja a tartalomszolgáltatás jógyakorlataként is szerepelhet, hiszen a honlapon minden információt megtalálhatunk az intézménnyel és a kiállításokkal kapcsolatban, míg a blogon kiegészítő információkat kaphatunk. A blog remekül reprezentálja a másodlagos információk szolgáltatását, online galériák, cikkek, hírek formájában. Népszerű az oldalon a fotótörténet, fotósok, és a hét képe című rovat is ahol szintén a gyűjtemény darabjait mutatják be bevonva a közösségi média felhasználóit is, akik kommentekkel, értékeléssel, különböző közösségi csatornákon való megosztásokkal reagálhatnak 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 19. századi fotóműtermek offline, online irodalmának, illetve az elsődleges információforrásainak lelőhelye nincs még összegyűjtve egy egységes felületen. Erre próbálok blogom keretein belül kísérletet tenni, de nem egyszerű a feladat létrehozni egy igazán színvonalas, forrásgyűjteményként is funkcionáló oldalt. Ha szeretnének megalkotni egy olyan oldalt, amely összefoglalja a Fényírdák irodalmát, nagyon jó példaként szolgál a Mai Manó ház oldala illetve blogja, ezt tekinthetjük kiindulási alapnak.