A nagytömegű online nyílt kurzusok (MOOC) és a te könyvtárad

Napjainkban kezd világossá válni, hogy a jövőben a nagytömegű online nyílt kurzusok (MOOC=Massive Online Open Courses) fontos szerepet töltenek majd be az amerikai felsőoktatásban, és az egész világon, elsősorban az oktatás demokratizálását támogató törekvésekben. Még nem tudjuk pontosan, milyen irányba is tart ez a kezdeményezés, de abban biztosak lehetünk, hogy az idő múlásával egyre fontosabbá válik majd.

A felsőoktatási könyvtárak és könyvtárosok is nagymértékben hozzájárulhatnak az online nyílt kurzusok sikeréhez. A hallgatók, akik részt vesznek ezeken a kurzusokon valószínűleg nem keresik fel személyesen sem az egyetemi könyvtárat, sem a kampuszt. A legtöbb esetben ezek a hallgatók nem “hagyományos hallgatók”, és az egyetemi tulajdonú forrásokhoz sincs hozzáférésük. Az egyetemi könyvtárak az utóbbi években a távoktatásban részt vevő hallgatók felé fordítják figyelmüket, és az ezen a téren szerzett tapasztalataik az online nyílt kurzusokat kínáló intézmények számára is hasznosak lehetnek.

A szerző 6 főbb pontban foglalja össze a könyvtárak szerepét és feladatait az online nyílt kurzusok szervezésében való együttműködésük kapcsán:


1. Egy új könyvtári szerep

Az online kurzus hallgatóinak is szüksége lehet az adott témában fellelhető szakirodalomra, forrásokra, legtöbbször ugyanis nem elég a tanár által kivetített információ. Kivéve, ha a kurzus célja kizárólag az alapvető információk átadása. Az oktatók többsége azonban valószínűleg szeretné, ha a hallgatók alaposabban utánajárnának a témának. Itt fontos megemlíteni a könyvtárosok szerepét, akik a diákok segítségére lehetnek ebben a feladatban. Sőt, az online kurzus oktatóinak is ajánlott együttműködnie a könyvtárosokkal az előadások megtervezésének folyamatában. A könyvtáros segítségével az oktató változatos, széleskörű szakirodalmi listát tud összeállítani, a hallgatóknak pedig segít eligazodni az információ rengetegben és segít megtalálni a releváns forrásokat.

Egy új trend van feltörekvőben, ami a könyvtárosok online kurzusok szervezésében való közreműködését szorgalmazza. A könyvtárosok elsődleges szerepe a megbízható, releváns források szolgáltatása a kurzuson részt vevőknek, a hallgatók hozzájuk fordulhatnak kérdéseikkel, részt vesznek akár az oktatói értékelés folyamatában is és megtanítják az internetes források helyes értelmezését, értékes vagy éppen félrevezető mivoltuk felismerését. Napjainkban gyakori, hogy a könyvtárak online útmutatót, kézikönyvet készítenek egy-egy kurzushoz, hogy biztosítsák a hallgatók számára az adott témához kapcsolódó irodalmat. (pl.: LibGuides).

2. Szerzői jogi szempontok

A szerzői jogi kérdéseket komolyan meg kell vizsgálni egy online kurzus esetében. Itt két, a könyvtárak szempontjából két lényeges pontot emel ki a szerző. Az első a digitális tartalmakat szolgáltató adatbázisokra való előfizetés kérdése. Az amerikai felsőoktatási könyvtárak előfizetését szerzői jogi törvények szabályozzák, a licencszerződés szerint csak az intézmény regisztrált hallgatói és a tantestület tagjai használhatják az adott digitális tartalmat. Az online kurzusokon résztvevő hallgatók egy része azonban nem tartozik bele ebbe a csoportba. Ahhoz, hogy ők is hozzáférhessenek a digitális anyagokhoz, az intézménynek ki kellene bővítenie az előfizetését, ami értelemszerűen több költséggel járna. Egy másik lehetőség, hogy a nem regisztrált, online kurzust hallgató diákok fizetnek az elérni kívánt tartalom megtekintéséért. (Az interneten ingyen elérhető tartalmakat természetesen ők is megtekinthetik, de ez csak töredéke annak, amit az egyetemi előfizetés révén megkaphatnának). Fizetés esetén azonban előkerül a "méltányos használat" (fair use) kitétele, aminek alkalmazása nem egyértelmű az online nyílt kurzusok esetében. Jogi tárgyalásokra van szükség a kérdés tisztázására. Addig is a szerző a méltányos használat jó gyakorlati útmutatóját (Code of Best Practices in Fair Use for OpenCourseWare) ajánlja, amit a könyvtárosok is ismernek.

3. Open Access
A nyílt hozzáférésű anyagokat az online kurzusk hallgatói is szabadon elérhetik, használhatják. A kurzusk szervezői is jól járnak ezzel a megoldással, ezért is szorgalmazzák a könyvtárak is az open access minél széleskörűbb használatát.
A másik, a hallgatókat segítő megoldás az intézményi repozitóriumok kiépítése, ahol elérhetővé teszik többek között a könyvtári dokumentumokat, azok digitalizálása révén, valamint az oktatók és hallgatók publikációit. Ezekhez az intézményben nem regisztrált MOOC-hallgatók is ingyen hozzáférhetnek.

4. Lehetséges új könyvtári feladatok
Az online nyílt kurzusok elterjedése és népszerűvé válása új lehetőségeket, feladatokat ad a felsőoktatási könyvtáraknak.
A trendet figyelve a könyvtárak új szerepei a jövőben a következők lehetnek:

• Kiadói tevékenység: a könyvtár, mint a tudományos művek, esetleg az online kurzusokhoz készített kézikönyvek kiadója
• Oktató videók, audiovizuális anyagok előállítása vagy abban való közreműködés
• Szerzői joggal kapcsolatos tanácsadás: pl. a méltányos használat területén felerülő kérdésekben
• Az online nyílt kurzusok felvételének helyszíne
• Technikai segítségnyújtás: pl. az online kurzusok során felmerülő informatikai problémáknál

Ezek az új feladatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvtár együtt tudjon működni az intézmény többi részlegével és újra előtérbe kerülhessen, fontos helye legyen az intézményen belül.

5. A könyvtár erősségeinek kihasználása
A MOOC egy új csatornát nyit meg az intézmények közösségi szolgálatában, azáltal hogy olyan egyének számára biztosít tanulási lehetőséget, akik nem lehetnek az egyetem hallgatói, vagy nincs is más esélyük a tanulásra. A közösségnek ez a fajta szolgálata új feladat a felsőoktatási intézmények számára.
A könyvtári dolgozók azonban sok tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, hiszen a mindennapos munkájukhoz tartozik a diákokkal való kommunikáció. A könyvtárosokkal való együttműködés mindenki számára kedvező lenne, az oktatók és a diákok számára is sok segítséget tudnak adni. Az online kurzusok szervezésében való részvétel azonban a könyvtárakosoknak plusz munkát jelent, a mindennapi szintén fontos feladatokon túl. A fenntartó intézménynek ezt is figyelembe kell vennie és át kell gondolnia, mik az elsődleges feladatok.

6. MOOC - új lehetőség
Az online nyílt kurzusok sokkal többet nyújthatnak a távoktatásnál. Az intézmény egy új oldalát mutatja általuk, és adott a lehetőség az oktatás státuszának megerősítésére és ugyanakkor a költségek csökkentésére. Lehetővé teszik a felsőoktatási intézmények számára, hogy hatékonyabban támogathassák az élethosszig tartó tanulást, és elérjék azokat is, akiknek nincs lehetősége arra, hogy felsőoktatásban részesüljenek (pl. a harmadik világban). A közkönyvtárak már régóta vállalják ezt a szerepet, de a felsőoktatási intézmények eddig nem tudták ezt megvalósítani.
A források digitalizálása, az open access szolgáltatás és a repozitóriumokhoz való hozzáférés biztosítása erősítheti, növelheti a MOOC hatékonyságát.
Sok változást és a változásokkal együtt sok kihívást is hozhat magával ez a vállalkozás. A felsőoktatási intézmények rendszerét alapjaiban változtatja meg. Az viszont biztos, hogy a könyvtárak által kínált szolgáltatásokra érdemes és kell is támaszkodni az új rendszerben is.

/MILLER, William: Massive Online Open Courses and your library.  In: Library Issues. Vol. 33. Issue 5. (2013) p. 1-4./