A blogomon megjelenő tartalom voltaképpen egy gyűjtemény, amely arra hivatott, hogy self-publishing témakörben nyújtson információt az éppen arra tévedőknek. Bejegyzésemben először bemutatom, hogy miként tipizáltam a szerzői kiadáshoz kapcsolódó információforrásokat, ezt követően pedig konkrét példákon mutatom be a hálózati reprezentációját.
Információforrások definiálása
Elsődleges információforrásom a self publishing kiadók weboldalai. Kevesebb hazai, több nemzetközi portál választéka áll rendelkezésemre, amikor is e kiadói struktúra bemutatására vállalkozom. Ezen oldalak amellett, hogy magának a szerzői kiadás menetére, működésére világítanak rá, mankót nyújtanak a szerzőknek az alkotásaik megjelenésében és választ adnak számukra a "hogyan kezdjem el?" típusú kérdésekre is. Ezen oldalak mintegy képet adnak arról, hogy mennyire "népszerű" is ez a tevékenység, hiszen "el nem fogyó" szerzői sokaságának könyvei repertoárjából válogathatunk. Másodlagos információforrásom a szerzői kiadásról megjelent alkotások. Kicsit tágabban értelmezve: minden, ami a self publishingról szól. Ilyenek lehetnek a magyar és idegennyelvű szakirodalmi könyvek és tudományos folyóiratok cikkei. Ami a blogom szakirodalmi feldolgozottságát illeti, sokkal több külföldi forrásból kell dolgozzak, mint hazaiból. Ebből vélhetően arra lehet következtetni, hogy Magyarországon a szerzői kiadásnak még nincs akkora visszhangja. Harmadlagos információ forrásom a videómegosztók, közösségi oldalak és az itt zajló viták valamint a blogok. Például egy feltöltött videó self-publishing témakörben, amelyben – akár már befutott – szerzői kiadással könyvüket már korábban kiadott szerzők mondják el tapasztalataikat. S bár "harmadlagos" szerepel az információ forrás elnevezésében, előfordulhat, hogy ezen tények segíthetik a szerzői pályára vágyókat. Forrást nyújthatnak még közösségi oldalakon tett megjegyzések, illetve maguk a személyes blogok is. Így, az általam szolgáltatott tartalom is egy harmadlagos információforrás lesz, hiszen egyénileg válogatva jelenítem meg a különböző forrásokban megjelenő tartalmat.
Elsődleges információforrás
Mint azt korábban említettem, elsődleges információforrásra a self-publishing struktúrát támogató weboldalakra tekintek, így többek között Magyarországon a Publio vagy az Énkiadóm, nemzetközi szinten pedig a Smashwords vagy a Lulu. Fontos megemlíteni, hogy nem csupán a kifejezetten a szerzői kiadást támogató oldalaknak van self-publishing felülete, hanem például az elektronikus könyvolvasókat forgalmazó cégeknek is: az Amazonnak vagy a Nooknak.
Mit kínál a forrás?
Definiálják a self-publishing fogalmát, illetve navigálják a szerzőt a további lépésekben. A szolgáltatások széles palettáját kínálja bármely oldal. A Publio portálján például a következő eszközök állnak a felhasználók rendelkezésére (a teljesség igénye nélkül): lektori vélemény, rukkola keresés, rukkola főoldal, ekonyv.hu kiemelés, író-olvasó találkozó, moly.hu kiemelés, stb. A felsorolt szolgáltatások mindegyike térítés fejében, megrendelést követően vehetők igénybe.
A kéziratgondozáshoz a következő lehetőségei adódnak a szerzőnek: kézirat előkészítése, szövegkorrektúra, lektori vélemény, borító tervezés és fülszöveg átnézés. A kézirat előkészítése menüpont alatt kap tájékoztatást a szerző a formai követelményekről, sőt, YouTube videók beágyazásával segítik a felhasználót. A weboldalon további információk találhatók meg magával a kiadóval kapcsolatban, illetve megtekinthető a kiadói szerződést is.
Másodlagos információforrás
Másodlagos információforrásnak olyan szakirodalmi és tudományos munkákat tekintek, amelyek a self-publishingról szólnak. Kutatásom alapja a Google keresőmotora volt, de szakirodalmi adatbázisokat és az IFLA Trendjelentését is áttekintettem a témával kapcsolatban.
Google
A legnagyobb keresőmotor 9.360.000 találatot kínál "self-publishing" témakörben. Az első oldalakon többnyire a szerzői kiadási struktúrát támogató oldalak jelennek meg. E mellett, jópár más Internetes magazin cikke találata található meg elől a találati listában, így például a Guardiané, Forbesé vagy a CNET-é.
A Guardian oldalán külön "idővonal" található a self-publishingról 1999 augusztusától egészen napjainkig mintegy 205 bejegyzéssel. A legfrissebb, 2016 szeptemberében megjelent cikke egy 11,038 tételből álló webes könyvgyűjteményéről szól, amelyeket a szerzők még nem publikáltak és ennek ellenére ingyenesen elérhetőek a hálózaton. "The Book Corpus" a Torontói Egyetem honlapjáról regisztrációt követően letölthetőek. A júliusi cikk a felnőttekenk szóló könyvekről ír, s itt emeli ki, hogy mind a self-publisher szerzőknek mind pedig a "hagyományos" szerzői kiadással való alkotóknak jelenhet meg, akár olyan témában, amelyet egy amerikai elnök "ihletett meg".
A Forbes magazinjában self-publishing témakörében megjelenő, Deborah L. Jacobs által létrehozott cikk a self-publisher szerzővé válás miként mutatja be az Amazonon felületén keresztül. Rávilágít a Kindle Direct Publishing (KDP) a KDPSelect, a CreateSpace és az Amazon Author Central közötti különbségekre és lehetőségekre.
David Carnoy 25 pontban szedi össze a CNET cikkében, hogy mi mindent kell tudni a self-publishingról, amely szintén jó lehetőséget nyújt a témában érdekeltek számára. Olyan témaköröket említ mint például a minőség, a hagyományos kiadás és a self-publisher kiadás közötti különbségek, illetve hogy mire figyeljünk, mikor létrehozzuk az alkotásunkat (mű címe, ár).
A hazai jelenlét a self-publishing témakörben nem túl tágas. Elektronikusan elérhető folyóiratok között lehet rátalálni például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézet egyetemi docense, Dr. Kerekes Pál cikkeire, amelyek Self-publishing, az örömírás illetve Self-publishing címekkel jelentek meg. Előbbi az IT Business & Technology, utóbbi pedig az e-nyelv.hu elektronikusan elérhető folyóiratokban találhatók. Az egyik legnevesebb könyvtári szakfolyóirat, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás is közölt a témában egy cikket, Self-publishing: könyvcunami vagy könyvmegújulás? címmel. A szerző nevéhez köthető még a Kossuth Kiadó által 2015-ben kiadott Self-publishing címmel kiadott könyv is. A Librarius cikkei között megtalálható egy interjú, amelyet Babiczky Tibor íróval készítettek. Ebben tapasztalatok olvashatók a szerzői kiadás témakörével kapcsolatban.
Tudományos reprezentáció - nemzetközi adatbázisok
Az Egyetemi Könyvtár honlapjáról, EISz-en keresztül előfizetett és elérhető adatbázisok közül a EBSCO Discovery Service-ben kutattam self-publishing témakörben. Ez lehetővé tette, hogy több adatbázisban egyszerre keressek egyidejűleg. A szűkítési feltételeknél megadtam, hogy a 2000-es év utáni, teljes szövegű műveket szeretném megjeleníteni. A találati halmaz így mintegy 7,892 egységből állt. Néhány példa a találati halmazból:
Szakmai reprezentáció - IFLA Trendjelentés
Az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) 2013-ban bemutatta trendjelentését, amely a változó környezetünk legfontosabb trendjeire világít rá. A riport egy éves munka eredménye lett, melyet könyvtártudomány képviselői mellett számos más terület szakemberei állítottak össze. A dokumentum egy állandóan fejlődő, dinamikus dokumentum, amelynek a trends.ifla.org honlap ad teret. Itt a 2013-ban bemutatott trendjelentés, és a kialakulásának mérföldkövei (szakirodalmi áttekintés, szakértői beadványok, mexikói kerekasztal beszélgetés) dokumentumai mellett elérhető mintegy 170 tudományos munka.
Divina Frau-Meigs, a Párizsi Egyetem professzora a mexikói kerekasztal beszélgetésre készített beadványában többek között a self publishingról is teszt említést, az alkotás kulturális gyakorlatai témakörének kapcsán. Úgy gondolja, hogy a self-publishing egy felemelkedő trend a szélessávú médiában, amely rendkívül vonzó alternatíva a felhasználók számára az alacsony költségek miatt. A self-publishing megkerüli a hagyományos, papír alapú kiadókat, és saját maguk terjeszthetik egy szoftver segítségével, mint például a Smashwords, az OverDrive vagy az Amanzon Create Space oldala. Megemlíti, hogy 2012-ben az Apple létrehozott egy felületet iBooks Author néven, amely a tartalom előállítóinak exkluzív és limit nélküli terjesztés jogát teszi lehetővé. Úgy gondolja, ez a trend a "cost-per-click" rendszerrel mérsékelhető, amelyet jó pár vállalat alkalmaz, így például a Microsoft AdCenter és a Google AdSense, amelyben az alkotáson elhelyezik a reklámot, s ezáltal pénzt kereshet. A self-publishing témakörét a YouTubeon való alkotásokkal említi egy lapon, hiszen ezek is mint a szerző "művei" jelennek meg a hálózaton.
Harmadlagos információforrások
Azt korábban már láthattuk, hogy mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos információforrások területén bővelkedik a tématerület. De miként – egyáltalán – megjelenik-e könnyedebb műfajokban, így például a Facebookon, vagy a YouTubeon? Vajon csak maga a tartalom a konkrét "tartalom" (=érték), vagy a bejegyzések, kommentek is jelenthetnek mások számára releváns információkat? Úgy gondolom a self-publishing harmadlagos információforrásainak területét főként a közösségi oldalak jelentik, amelyeket még a személyesebb hangvételű blogokkal egészítenék ki.
YouTube
A leglátogatottabb videómegosztón "self-publishing" kifejezésre mintegy 144.000 találat jelenik meg. A leggyakrabban megjelenő videótípusok a következőek:
A legnézettebb videó az első típusba sorolható. A Feiyr.com által készített (inkább marketing céllal készített) videó 30 másodpercben hívja fel a figyelmet a self-publishingra és természetesen magára a weboldalra.
Facebook
A legnagyobb közösségi oldalon is megjelenik a self-publishing, igaz, nagy mértékben nincs jelen. Az itt, a témakörben megjelenő információknak két nagy típusát különböztethetjük meg. Az egyik, a konkrét weboldalakhoz köthető facebook-oldalak valamint az önállóan létrejött közösségi csoportok.
Az első típushoz tartozó, legtöbb felhasználói érdekeltséget mutató oldal a Self-Publishing School oldala. Ez több mint 50.000 "kedveléssel" büszkélkedhet. Az oldal többnyire videókkal segítik a felhasználókat a szerzővé válás folyamatában. A bejegyzések között többnyire felhasználók osztják meg saját képüket (elkezdtem! jelleggel) az oldal által publikált könyvvel, de hasznos videókat is forognak a közösség résztvevői között.
A legnagyobb közösségi, nyilvános és self-publishingról szóló csoport mintegy 8.000 felhasználóval büszkélkedhet. A kommunikáció német nyelven zajlik. A "házirend"-ben a következőképpen nyilatkozik a létrehozott közösségről az egyik alapító: "Ebben a csoportban a téma a self-publishing. Nem megengedett a reklámozás, de örömmel látjuk, ha valaki megosztja, hogy egy saját projektjén dolgozik. Az oldal résztvevői között megtalálhatók az egyes szolgáltatókat és természetesen maguk a szerzők. A hosszan tartó vitákat lehetőleg kerüljük. Jelszó: kooperáció és barátságos hangnem!"
Blogok
A self-publishingról témakörében megjelenő blogok alapvetően két nagy típusba sorolhatók. Az egyik, az egyes kiadók blogjai, a másik pedig a személyes blog, amelyben maguk a szerzők mutatják be tevékenységüket, és számolnak be legfrissebb megjelenéseikről, mindennapjaikról és persze az írásról.
A hivatalos szolgálatókhoz köthető self-publishing blogok példái:
Személyes blogok példái:
Elsődleges információforrásom a self publishing kiadók weboldalai. Kevesebb hazai, több nemzetközi portál választéka áll rendelkezésemre, amikor is e kiadói struktúra bemutatására vállalkozom. Ezen oldalak amellett, hogy magának a szerzői kiadás menetére, működésére világítanak rá, mankót nyújtanak a szerzőknek az alkotásaik megjelenésében és választ adnak számukra a "hogyan kezdjem el?" típusú kérdésekre is. Ezen oldalak mintegy képet adnak arról, hogy mennyire "népszerű" is ez a tevékenység, hiszen "el nem fogyó" szerzői sokaságának könyvei repertoárjából válogathatunk. Másodlagos információforrásom a szerzői kiadásról megjelent alkotások. Kicsit tágabban értelmezve: minden, ami a self publishingról szól. Ilyenek lehetnek a magyar és idegennyelvű szakirodalmi könyvek és tudományos folyóiratok cikkei. Ami a blogom szakirodalmi feldolgozottságát illeti, sokkal több külföldi forrásból kell dolgozzak, mint hazaiból. Ebből vélhetően arra lehet következtetni, hogy Magyarországon a szerzői kiadásnak még nincs akkora visszhangja. Harmadlagos információ forrásom a videómegosztók, közösségi oldalak és az itt zajló viták valamint a blogok. Például egy feltöltött videó self-publishing témakörben, amelyben – akár már befutott – szerzői kiadással könyvüket már korábban kiadott szerzők mondják el tapasztalataikat. S bár "harmadlagos" szerepel az információ forrás elnevezésében, előfordulhat, hogy ezen tények segíthetik a szerzői pályára vágyókat. Forrást nyújthatnak még közösségi oldalakon tett megjegyzések, illetve maguk a személyes blogok is. Így, az általam szolgáltatott tartalom is egy harmadlagos információforrás lesz, hiszen egyénileg válogatva jelenítem meg a különböző forrásokban megjelenő tartalmat.Elsődleges információforrás
Mint azt korábban említettem, elsődleges információforrásra a self-publishing struktúrát támogató weboldalakra tekintek, így többek között Magyarországon a Publio vagy az Énkiadóm, nemzetközi szinten pedig a Smashwords vagy a Lulu. Fontos megemlíteni, hogy nem csupán a kifejezetten a szerzői kiadást támogató oldalaknak van self-publishing felülete, hanem például az elektronikus könyvolvasókat forgalmazó cégeknek is: az Amazonnak vagy a Nooknak.
Mit kínál a forrás?
Definiálják a self-publishing fogalmát, illetve navigálják a szerzőt a további lépésekben. A szolgáltatások széles palettáját kínálja bármely oldal. A Publio portálján például a következő eszközök állnak a felhasználók rendelkezésére (a teljesség igénye nélkül): lektori vélemény, rukkola keresés, rukkola főoldal, ekonyv.hu kiemelés, író-olvasó találkozó, moly.hu kiemelés, stb. A felsorolt szolgáltatások mindegyike térítés fejében, megrendelést követően vehetők igénybe.
A kéziratgondozáshoz a következő lehetőségei adódnak a szerzőnek: kézirat előkészítése, szövegkorrektúra, lektori vélemény, borító tervezés és fülszöveg átnézés. A kézirat előkészítése menüpont alatt kap tájékoztatást a szerző a formai követelményekről, sőt, YouTube videók beágyazásával segítik a felhasználót. A weboldalon további információk találhatók meg magával a kiadóval kapcsolatban, illetve megtekinthető a kiadói szerződést is.
Másodlagos információforrás
Másodlagos információforrásnak olyan szakirodalmi és tudományos munkákat tekintek, amelyek a self-publishingról szólnak. Kutatásom alapja a Google keresőmotora volt, de szakirodalmi adatbázisokat és az IFLA Trendjelentését is áttekintettem a témával kapcsolatban.
A legnagyobb keresőmotor 9.360.000 találatot kínál "self-publishing" témakörben. Az első oldalakon többnyire a szerzői kiadási struktúrát támogató oldalak jelennek meg. E mellett, jópár más Internetes magazin cikke találata található meg elől a találati listában, így például a Guardiané, Forbesé vagy a CNET-é.
A Guardian oldalán külön "idővonal" található a self-publishingról 1999 augusztusától egészen napjainkig mintegy 205 bejegyzéssel. A legfrissebb, 2016 szeptemberében megjelent cikke egy 11,038 tételből álló webes könyvgyűjteményéről szól, amelyeket a szerzők még nem publikáltak és ennek ellenére ingyenesen elérhetőek a hálózaton. "The Book Corpus" a Torontói Egyetem honlapjáról regisztrációt követően letölthetőek. A júliusi cikk a felnőttekenk szóló könyvekről ír, s itt emeli ki, hogy mind a self-publisher szerzőknek mind pedig a "hagyományos" szerzői kiadással való alkotóknak jelenhet meg, akár olyan témában, amelyet egy amerikai elnök "ihletett meg".
A Forbes magazinjában self-publishing témakörében megjelenő, Deborah L. Jacobs által létrehozott cikk a self-publisher szerzővé válás miként mutatja be az Amazonon felületén keresztül. Rávilágít a Kindle Direct Publishing (KDP) a KDPSelect, a CreateSpace és az Amazon Author Central közötti különbségekre és lehetőségekre.
David Carnoy 25 pontban szedi össze a CNET cikkében, hogy mi mindent kell tudni a self-publishingról, amely szintén jó lehetőséget nyújt a témában érdekeltek számára. Olyan témaköröket említ mint például a minőség, a hagyományos kiadás és a self-publisher kiadás közötti különbségek, illetve hogy mire figyeljünk, mikor létrehozzuk az alkotásunkat (mű címe, ár).
A hazai jelenlét a self-publishing témakörben nem túl tágas. Elektronikusan elérhető folyóiratok között lehet rátalálni például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézet egyetemi docense, Dr. Kerekes Pál cikkeire, amelyek Self-publishing, az örömírás illetve Self-publishing címekkel jelentek meg. Előbbi az IT Business & Technology, utóbbi pedig az e-nyelv.hu elektronikusan elérhető folyóiratokban találhatók. Az egyik legnevesebb könyvtári szakfolyóirat, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás is közölt a témában egy cikket, Self-publishing: könyvcunami vagy könyvmegújulás? címmel. A szerző nevéhez köthető még a Kossuth Kiadó által 2015-ben kiadott Self-publishing címmel kiadott könyv is. A Librarius cikkei között megtalálható egy interjú, amelyet Babiczky Tibor íróval készítettek. Ebben tapasztalatok olvashatók a szerzői kiadás témakörével kapcsolatban.
Tudományos reprezentáció - nemzetközi adatbázisok
Az Egyetemi Könyvtár honlapjáról, EISz-en keresztül előfizetett és elérhető adatbázisok közül a EBSCO Discovery Service-ben kutattam self-publishing témakörben. Ez lehetővé tette, hogy több adatbázisban egyszerre keressek egyidejűleg. A szűkítési feltételeknél megadtam, hogy a 2000-es év utáni, teljes szövegű műveket szeretném megjeleníteni. A találati halmaz így mintegy 7,892 egységből állt. Néhány példa a találati halmazból:
- Szydłowska, Agata: Self publishing as emancipation. In: Journal of Artists Books. Fall2013. Issue 34. (2013) p. 31. Elérhetőség: itt (Utolsó letöltés: 2017. 01. 11.)
- Bridger, Robert: Publishing and self-publishing. In: Psychologist. Vol. 29 Issue 9. (2016) p. 661. Elérhetőség: itt (Utolsó letöltés: 2017. 01. 11.)
- Landgraf, Greg: Solving the Self-Published Puzzle. In: American Libraries. Vol 46. Issue 11/12 p. 44-47. Elérhetőség: itt (Utolsó letöltés: 2017. 01. 11.)
Szakmai reprezentáció - IFLA Trendjelentés
Az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) 2013-ban bemutatta trendjelentését, amely a változó környezetünk legfontosabb trendjeire világít rá. A riport egy éves munka eredménye lett, melyet könyvtártudomány képviselői mellett számos más terület szakemberei állítottak össze. A dokumentum egy állandóan fejlődő, dinamikus dokumentum, amelynek a trends.ifla.org honlap ad teret. Itt a 2013-ban bemutatott trendjelentés, és a kialakulásának mérföldkövei (szakirodalmi áttekintés, szakértői beadványok, mexikói kerekasztal beszélgetés) dokumentumai mellett elérhető mintegy 170 tudományos munka.
Divina Frau-Meigs, a Párizsi Egyetem professzora a mexikói kerekasztal beszélgetésre készített beadványában többek között a self publishingról is teszt említést, az alkotás kulturális gyakorlatai témakörének kapcsán. Úgy gondolja, hogy a self-publishing egy felemelkedő trend a szélessávú médiában, amely rendkívül vonzó alternatíva a felhasználók számára az alacsony költségek miatt. A self-publishing megkerüli a hagyományos, papír alapú kiadókat, és saját maguk terjeszthetik egy szoftver segítségével, mint például a Smashwords, az OverDrive vagy az Amanzon Create Space oldala. Megemlíti, hogy 2012-ben az Apple létrehozott egy felületet iBooks Author néven, amely a tartalom előállítóinak exkluzív és limit nélküli terjesztés jogát teszi lehetővé. Úgy gondolja, ez a trend a "cost-per-click" rendszerrel mérsékelhető, amelyet jó pár vállalat alkalmaz, így például a Microsoft AdCenter és a Google AdSense, amelyben az alkotáson elhelyezik a reklámot, s ezáltal pénzt kereshet. A self-publishing témakörét a YouTubeon való alkotásokkal említi egy lapon, hiszen ezek is mint a szerző "művei" jelennek meg a hálózaton.
Harmadlagos információforrások
Azt korábban már láthattuk, hogy mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos információforrások területén bővelkedik a tématerület. De miként – egyáltalán – megjelenik-e könnyedebb műfajokban, így például a Facebookon, vagy a YouTubeon? Vajon csak maga a tartalom a konkrét "tartalom" (=érték), vagy a bejegyzések, kommentek is jelenthetnek mások számára releváns információkat? Úgy gondolom a self-publishing harmadlagos információforrásainak területét főként a közösségi oldalak jelentik, amelyeket még a személyesebb hangvételű blogokkal egészítenék ki.YouTube
A leglátogatottabb videómegosztón "self-publishing" kifejezésre mintegy 144.000 találat jelenik meg. A leggyakrabban megjelenő videótípusok a következőek:
- Az elsődleges információforráshoz köthető oktató, a szerzői kiadói struktúrát támogató és elősegítő videók, amelyeket maga a kiadó készített el (pl. Amazon)
- Szerzők tapasztalatai: tippek, trükkök, tanácsok – milyen hibákat ne kövessünk el, ha belevágunk vagy ha már belevágtunk.
- Az elsődleges információforrás köthető oktatóvideók, amelyekben a szerző számol be a tapasztalatairól, illetve segíti a felhasználót az oldalon való eligazodásban
A legnézettebb videó az első típusba sorolható. A Feiyr.com által készített (inkább marketing céllal készített) videó 30 másodpercben hívja fel a figyelmet a self-publishingra és természetesen magára a weboldalra.
A legnagyobb közösségi oldalon is megjelenik a self-publishing, igaz, nagy mértékben nincs jelen. Az itt, a témakörben megjelenő információknak két nagy típusát különböztethetjük meg. Az egyik, a konkrét weboldalakhoz köthető facebook-oldalak valamint az önállóan létrejött közösségi csoportok.
Az első típushoz tartozó, legtöbb felhasználói érdekeltséget mutató oldal a Self-Publishing School oldala. Ez több mint 50.000 "kedveléssel" büszkélkedhet. Az oldal többnyire videókkal segítik a felhasználókat a szerzővé válás folyamatában. A bejegyzések között többnyire felhasználók osztják meg saját képüket (elkezdtem! jelleggel) az oldal által publikált könyvvel, de hasznos videókat is forognak a közösség résztvevői között.
A legnagyobb közösségi, nyilvános és self-publishingról szóló csoport mintegy 8.000 felhasználóval büszkélkedhet. A kommunikáció német nyelven zajlik. A "házirend"-ben a következőképpen nyilatkozik a létrehozott közösségről az egyik alapító: "Ebben a csoportban a téma a self-publishing. Nem megengedett a reklámozás, de örömmel látjuk, ha valaki megosztja, hogy egy saját projektjén dolgozik. Az oldal résztvevői között megtalálhatók az egyes szolgáltatókat és természetesen maguk a szerzők. A hosszan tartó vitákat lehetőleg kerüljük. Jelszó: kooperáció és barátságos hangnem!"
Blogok
A self-publishingról témakörében megjelenő blogok alapvetően két nagy típusba sorolhatók. Az egyik, az egyes kiadók blogjai, a másik pedig a személyes blog, amelyben maguk a szerzők mutatják be tevékenységüket, és számolnak be legfrissebb megjelenéseikről, mindennapjaikról és persze az írásról.
A hivatalos szolgálatókhoz köthető self-publishing blogok példái:
Személyes blogok példái:
Konklúzió
Ahogy látható, a self-publishing témakörben megjelenő információk sokasága áll rendelkezésünkre a hálózaton. A szerzők már-már a bőség zavarával küzdhetnek, amikor is ki szeretnék választani a megfelelő szolgáltatót első könyvük publikáláshoz, ehhez pedig rendkívül gazdag másodlagos és harmadlagos információforrás áll rendelkezésükre, hogy minél többet megtudhassanak róla, mielőtt választanak. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy maga a self-publishing is már egy web 2.0 után megjelent szolgáltatás, és a hálózat nélkül nem úgy működne, mint ahogy a napjainkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése