Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárban: egymást kiegészítő vagy egymással ellentétes eszközök?

A web 2.0-ás eszközök közül először a blogokat használták a könyvtárak a használókkal történő kommunikációra. Az utóbbi években azonban úgy tűnik, hogy a könyvtári blogok a közösségi hálózatok előretörésével elkezdték elveszíteni ezt a szerepüket (különösen a felsőoktatási könyvtári blogok). A szerző ezt a könyvtári blogokkal kapcsolatos csökkenő tendenciát elemzi és kitér a kétféle kommunikációs eszköz közötti kapcsolatra is. A cikk nagy erőssége az igen gazdag szakirodalmi háttér.

Könyvtár blogok: elmélet és gyakorlat

A szerző sorra veszi mindazt, amit a blogokról tudni kell és azt, hogy mindez hogyan valósul meg a gyakorlatban. Az a tény, hogy blogot létrehozni már a megjelenésükkor is egyszerű és gyors megoldás volt, azt eredményezte, hogy az évek során rengeteg könyvtári blog, majd róluk szóló elemzés született. Ezek többek között azt mutatják, hogy a blogok túlnyomó többsége alig vagy egyáltalán nem frissül. Mindezt az okozza, hogy a fenntartásukhoz nagy mennyiségű és időigényes munkára lenne szükség, amit a tervezéskor általában a könyvtárak alá szoktak becsülni. Az olvasói hozzászólások elmaradása pedig azt jelzi, hogy inkább információs eszközök, sem mint kommunikációsok, vagyis lényegében a könyvtári honlap funkcióit ismétlik meg. A siker elmaradását és a blogok hanyatlását többen a közösségi média megjelenésében látják, ami Daniel Torres-Salinas és szerzőtársainak kutatása szerint 2007-ben kezdődött el. Kérdés persze, hogy a Facebook és a közösségi hálózatok tényleg a könyvtári blogok versenytársai?

Közösségi hálózatok könyvtárakban: elmélet és gyakorlat

pixabay.com

Bár a közösségi hálózatokat elsősorban kapcsolattartásra találták ki, a könyvtári munkában történő alkalmazásuknak is rengeteg módja valósulhat meg a gyakorlatban, így már arról is születtek publikációk (lásd pl. Ryan Deschamps írását), hogy miként kell egy könyvtárnak kommunikálnia rajtuk ahhoz, hogy az vonzó legyen a felhasználók számára is. Több szerző is vitatja azonban, hogy ezek az alkalmazások, de különösen a Facebook, lennének a legmegfelelőbb eszközök a használókkal való kapcsolattartásra. A legfontosabb kritika a profil menedzselésére fordított időt éri, amit még a leglelkesebb Facebook-os alkalmazást támogató szerzők szerint sem szabad alábecsülni, mivel rengeteg munkát igényel. Ráadásul, mivel a cég profitorientált vállalkozás, ha az érdekei azt kívánják, a feltételeken is könnyen változtat és az ott megjelenített tartalom exportálhatóságára és örök ingyenességére sincsen garancia!

A gyakorlati alkalmazásukkal kapcsolatban több vizsgálatot is végeztek, melyekből két trend is kibontakozni látszik. Egyrészt, nem tűnik aktívnak a könyvtárak Facebook-os jelenléte, másrészt a posztok és kommentek száma nagyon kevés és a Like-ok száma is meglehetősen alacsony (és sokszor az ott dolgozó könyvtárosoktól származik…).

Blog vs. közösségi hálózatok?

A különböző web 2.0-ás eszközök felsőoktatási könyvtárakban történő alkalmazásával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy alig néhány éven belül (2008-2012) a könyvtári blogok és közösségi profilok aránya megváltozott: az utóbbiak száma (főleg a Facebook esetében) drasztikusan nőtt, miközben a blogok száma jelentősen csökkent (bár még mindig ez a leggyakrabban használt eszköz).

Elméletben kiegészítő, a gyakorlatban ellentétes

A felmérések eredményei tehát megerősítik azt, hogy a blogok hanyatlásának legfőbb oka a közösségi oldalak robbanásszerű előretörése volt. Bár sok közös vonásuk van, a gyakorlatban mégis mások. Először is a blog egy önálló weboldal, ahol a kommunikáció elsősorban egy személy/könyvtáros és az olvasók sokasága között zajlik, és ahova a felhasználóknak "kell elmenni". Ezzel szemben a közösségi hálózat egy olyan oldal, ahol bárki kapcsolatba léphet bárkivel, és ahol a felhasználók lényegében "már ott vannak". Másodsorban a blog esetében az ellenőrzés a könyvtár kezében van, míg a közösségi hálózatoknál szinte semmilyen kontrollt sem gyakorolhat. És végül, bár a lehetséges felhasználásuk eltérő célból történhet, a gyakorlatban mégis egymás és a könyvtár hagyományos weblapjának kiegészítői – más-más tartalommal és céllal.

A valóság azonban az, hogy a könyvtárak ugyan úgy használják mindkettőt, vagyis a legtöbb esetben csupán az egyirányú kommunikáció, sem pedig "beszélgetés" eszközeként. Ezen felül, a tipikus web 2.0-ás funkciók kihasználatlanul maradnak, köszönhetően annak, hogy könyvtárak a párbeszéd kezdeményezésében nem túl aktívak, de a felhasználói részvétel is alacsony.

A szerző végül azt a következtetést vonja le, hogy mindezek hátterében az áll, hogy a könyvtárak ezen tevékenysége mögött nem áll komoly tervezés, viszont követni akarják a legújabb technológiai trendeket. Mindez megterheli a korlátozottan rendelkezésre álló könyvtári erőforrásokat és a használói igényekkel sem fog találkozni…

Forrás: MAZZOCCHI, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools? In: Library philosophy and practice (e-journal). – Paper 1191 (2014), 12 p.
http://digitalcommons.unl.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=3093&context=libphilprac