Viking hétköznapok 2.

A vikingekről már az internet elterjedése előtt is több helyről szerezhettünk ismereteket. 

Könyvek, folyóiratok

Legelőször a szakirodalmat említeném meg, amely a külföldihez képest elenyésző számú, mégis a megismerhető tudás legfontosabb forrása. A ’70-es évektől kezdve több kötet is megjelent a témában változó színvonallal. Az általam leginkább ismert az 1997-ben megjelent A viking világ atlasza. Manapság nagyon nehéz beszerezni a kötetet, de megéri, mert talán a legjobb összefoglaló mű a vikingekről. Ilyen részletességgel és illusztráltsággal nem tudnék említeni más monográfiát a témában. Emellett még megemlíteném Rudolf Pörtner: A viking kaland c. könyvét (1983), valamint Johannes Bröndsted: A vikingek c. munkáját (1983). 

A 2000-es években szintén jelent meg a témában monográfia összefoglaló jelleggel. Eric Christiansen: Vikingek c. kötetét 2008-ban adták ki, a leírás alapján ígéretesnek látszik. A 2006-ban megjelent A vikingek c. könyv Else Roesdahl-tól szintén részletes, de inkább ismeretterjesztő jellegű, semmint szakmunka. A fentebb felsoroltakon kívül még egyéb munkák is jelentek meg kisebb-nagyobb részben foglalkozva a vikingekkel (pl.: Rácz István: A vikingek öröksége; Philip Dixon: Britek, frankok, vikingek; Daniel Gimeno: Kelták és vikingek). Az időszaki kiadványok tekintetében még szegényebb képet kapunk. 

Az Élet és Tudomány c. folyóiratban elvétve találhatunk kisebb cikkeket a témában, de ezek mégsem hasonlíthatóak egy a Történelmi Szemlében, vagy a Rubiconban megjelent cikkhez. Ezen kívül a 2010-es évektől kezdve a Múlt-kor online felületén olvashatunk vikingekkel kapcsolatos írásokat, főleg a legújabb felfedezésekre helyezve a hangsúlyt. A történelmi vagy történelmi-romantikus regények terén is találhatunk a témába illeszkedő köteteket (pl.: Johanna Lindsey Viking trilógiája, Heather Graham: A viking asszonya, Tim Severin: Odin gyermeke).

Filmek, sorozatok

A kultúra területén szintén felfedezhetjük a vikingeket. Az egész szarvas sisak sztereotípiát Wagner: A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) c. operájának „köszönhetjük”, amihez merített a skandináv mitológiából is. Az operák mellett a filmek vizein is hódítottak a vikingek. Számos filmben feltűntek egészen a ’20-as évektől kezdve (első vikinges film: The Viking -1928). Ezután többször is találkozhattunk a szarvas sisakokkal a filmekben. Ami talán a magyar nézők számára a legismerősebb lehet, az az 1989-es Erik, a viking. A ’60-as években több vikinges film is született (pl.: The War Lord - 1965; Attack of the Normanns – 1962; The Last of the Vikings – 1962; The Long Ships – 1964). 

A 2000-es és 2010-es években még több filmes alkotás született (Valhalla Rising – 2009, Hammer of the Gods – 2013, A Viking Saga – 2008) Kiemelném a 2013-ban elindult Vikingek c. sorozatot, mely már 3 évadot is megélt a History Chanel-en (a sikerre való tekintettel készül a 4. évad is). gyanítom, hogy a sorozat kapcsán még több vikinges tartalmú alkotással találkozhatunk a közeljövőben, mivel az emberek fantáziáját még mindig foglalkoztatja a téma.

A gyermekek számára a vikingek több mesében is megjelentek. Példának említeném az Asterix és a vikingeket, valamint az Így neveld a sárkányod első és második részét. Az iskolás tananyagban igen kis szerepet kapnak a vikingek. Saját emlékeim szerint történelem órán nem volt szó róluk, bár a tankönyvben szerepeltek.

Múzeumok, hagyományőrzők

Magyar múzeumokban (sajnos) nem igen találkozhatunk a vikingekkel kapcsolatos kiállításokkal, tárlatokkal. Skandináviában ennek sokkal nagyobb hagyománya van. Oslóban található a viking hajós múzeum, ahol a legtöbb megtalált leletet őrzik. Emellett több helyen is találhatunk viking mintára felhúzott, látogatható falukat. A múzeumok mellett érdemes még megemlíteni a különböző viking hagyományőrző csoportokat is, melyek már Magyarországon is alakultak (pl.: Norde Gard, Hősök Kapuja Hagyományőrző Baráti Kör, Asatrú Hagyományőrző Egyesület).