Felmérési adatok elemzése 2015, 2016 és 2017-ből, összehasonlítva 1996/97 és 2007 adataival
Érdekes kutatás készült Németországban arra vonatkozóan, hogy mennyiben befolyásolják beszélgetéseink témáját a mobil eszközök, és az általuk terjesztett hírek, információk.
A kommunikáció és az interakció a közösségek alapja. A tömegkommunikáció döntő mértékben hozzájárul ehhez, hiszen informálja az állampolgárokat a közvetlenül érzékelhető környezetükön túli eseményekről, illetve segít a lényeges problémagócok azonosításában. A tömegkommunikációs csatornák azonban az egyéni szociális térben is fontos szerepet játszanak. Témákat szolgáltatnak a személyes kommunikáció számára. A média által felvetett témákról folytatott beszélgetések fontosak a tömegkommunikációs eszközök elterjedése, alkalmazása és hatása szempontjából, ezért sok éve figyelembe veszik őket a kommunikációtudományi tanulmányok készítése során. A kutatók különböző megközelítésekből vizsgálják a személyes beszélgetések versengését az új kommunikációs formákkal, például mobilon vagy a szociális médián keresztül. Mivel a média témái közvetlenül integrálódnak a mobil- vagy szociális hálózatokba, ezért előzetesen valószínűsíthető, hogy a média kiszorítja majd a személyes beszélgetéseket.
A média hatása a beszélgetések témájára
Ez a tanulmány 2015, 2016 és 2017 felmérési adatain alapul, amelyeket a szerző összevetett az 1996/97 és 2007 során, hasonló szerkezetben elkészített felmérések adataival. A középső és az utolsó felmérés időpontja között zajlott le az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció térhódítása. A felmérés során azt vizsgálták, mikor folytattak a megkérdezettek legutoljára médiaindukált beszélgetéseket, miről és milyen szituációban beszélgettek. Az effajta beszélgetések az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedése óta nem hogy eltűntek, hanem inkább gyakoribbá váltak. Még a szituációk is, amelyekben e beszélgetések lezajlottak, alig változtak. Mindenesetre az internet mint témaforrás háttérbe szorított más médiumokat, így például a televíziót. Ezen felül fokozódott a média által felvetett témák iránti érdeklődés, de mégsem szorították ki szisztematikusan pl. a politikai témákat.
A felmérés témái
Négy kérdést vizsgáltak a felmérés során:
- Változott-e a médiaindukált beszélgetések elterjedése az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedése óta?
- Változtak-e a szituációk, amelyekben tipikusan médiaindukált beszélgetéseket folytattak, az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedése óta?
- Változtak-e a témák, változott-e a beszélgetések tárgya az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedése óta?
- Az online közösségi hálózatok és a mobilkommunikáció elterjedése óta fragmentálódott-e erőteljesebben a médiaindukált beszélgetések tárgya?
Személyes beszélgetés vs. modern kommunikáció
A feltételezéssel szemben, miszerint a médiaindukált személyes beszélgetéseket az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció kiszoríthatják, az adatok azt bizonyítják, hogy Németországban tendenciózusan nőtt az effajta beszélgetések száma az említett médiaformátumok elterjedésével. Nyilvánvaló módon az új technikai lehetőségek inkább arra ösztönöznek, hogy a személyes beszélgetések során is médiaindukált témákról beszélgessenek - inkább, minthogy az ilyen típusú beszélgetéseket mobil vagy online formával helyettesítsék.
A szituációk, melyekben tipikusan médiaindukált beszélgetések folynak, az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedése óta nem változtak meg lényegesen. Még mindig elsősorban a szűk szociális környezetből származó személyek vannak bevonva, legtöbbször a házastárs vagy élettárs, illetve hasonló szociodemográfiai háttérrel rendelkező személyek, személyes kontextusban, legtöbbször odahaza. Ez valószínűsíti, hogy olyan válaszreakciók születnek, melyek inkább megfelelnek a saját véleménynek, mintsem ellentmondanak annak.
Televízió vs. internet
Feltűnő eltolódás figyelhető meg azonban a személyes beszélgetések témáit szolgáltató médiumok területén. 1997 és 2007 között megnőtt az internet adta témák száma, ami az újságok és a rádió szerepének rovására ment. 2017-ig ismét jelentősen nőtt az internet által szolgáltatott témák száma, ezúttal egyértelműen a televízió nyújtotta témákat szorította háttérbe. Nem lehet azonban ezt a fejleményt egyértelműen az online közösségi hálózatok és a mobil kommunikáció elterjedésével magyarázni. Épp az internetről származó kínálat esetén valószínűbb, hogy pl. okostelefonon adják tovább az információkat, minthogy személyesen beszélgessenek e témákról. Ráadásul a televízió visszaszorulása, mint a beszélgetések témájának egyik fő szolgáltatója, sokkal inkább magyarázható a tv használatának általános csökkenésével.
A témák tekintetében a félelmek alaptalannak bizonyultak. A médiaindukált témák közül a politikai témák, különösen a választások, egyáltalán nem szorultak ki. Noha egyre gyakrabban szorosan vett médiatémákról folyik a szó, ez azonban nyilvánvalóan nem a politikai témák rovására történik. A televízió és az általa kínált tematika azonban sokkal ritkábban képezi a személyes beszélgetések témáját, mint jó tíz évvel ezelőtt.
Mindenki ugyanarról beszél?
Az egyes témákból és elterjedésükből óvatos következtetések vonhatók le a fragmentálódási hipotézisre vonatkozóan. Sem az online közösségi hálózatok, sem a mobil kommunikáció elterjedése nem eredményezett a médiaindukált témák esetében szisztematikus fragmentálódást. Mindegyik felmérés esetén volt egy vagy két olyan esemény vagy téma, amely az adott beszélgetések legalább 10%-át érintették és ezáltal jelentős elterjedést értek el. Felületes szemlélő számára ez a 10% csekélynek tűnhet, azonban a beszélgetések durván egyharmada a kérdezés napján, vagy előző napon zajlott. Feltételezhető tehát, hogy legtöbben a vizsgálat hetében legalább három vagy négy ilyen beszélgetést is folytattak. Ha minden beszélgetés esetében 10% az esélye annak, hogy toptémáról beszéltek, akkor máris 30-40% az esélye annak, hogy egy héten belül ezzel a témával kapcsolatba kerültek. Ebben a tekintetben a tömegkommunikációs eszközök 2007-ben is tekintélyes integrációs potenciállal rendelkeztek: továbbra is olyan témákat közvetítenek, amelyekkel kapcsolatban a lakosság nagy része beszélgetéseket folytat és információt cserél.
Forrás:
Gespräche über Medien in Zeiten von Mobilkommunikation und sozialen Onlinenetzen
Volker Gehrau
Publizistik (2019) 64:37-58
Prof. Dr. V. Gehrau ()
Institut für Kommunikationswissenschaft, Westfälische Wilhelms-Universität Münster,
Bispinghof 9–14, 48143 Münster, Deutschland
E-Mail: volker.gehrau@uni-muenster.de
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése