Hollandiában létrejött egy úgynevezett Képzelőerő Minisztérium. Természetesen nem valós minisztérium, hanem olyan gondolkodó és alkotó emberek csoportja, akik tudásukkal és kreativitásukkal támogatják a könyvtárakat abba, hogy merjenek új és előremutató koncepciókat kidolgozni és létrehozni.
Ennek a csoportnak két tagja, Rob Brinzeels és Joyce Sternheim szerzi a cikket, amely a Könyvtárak képzelőerővel címet viseli.
A cikkben számos izgalmas témával
foglalkoznak, úgy mint a könyvtári építészet, a gyűjtemény szerepe, a képzés esetleges változásai. Milyen tudásra, milyen tulajdonságokra van szüksége ma egy könyvtárosnak?
Már az elején felteszi azt az kissé akár felháborítónak is tűnő cikket, hogy mi szükség van egyáltalán olyan elmaradott dolgokra, mint a könyvtár építése? A kérdés előtt említést tesz arról a csoda könyvtárról, ami Tianjin Binhai-ban épült és világ legkúlabb könyvtárának választották.
Persze ne aggódjunk, nem az a válasz a saját kérdésére, hogy teljesen feleslegesen építjük ezeket az új csoda könyvtárakat, mint az előbb említett, vagy az tavaly elkészült finn könyvtár.
 |
| Oodi könyvtár Helsinkiben Forrás |
 |
| Tianjon Bianhal könytár Kína Forrás |
Inkább azt emeli ki, hogy végbement egy irány, egy trendváltás a könyvtárak építészetében és még inkább a könyvtárak szerepében. Központi szerepe van a könyvtárnak egy közösségben, nem csak a kulturális, hanem társadalmi és gazdasági. Nem szabad, hogy egy könyvtár ma már csak egyszerű kölcsönző könyvtárként funkcionáljon. És kiemeli, hogy ebben nagyon nagy szerepe van magának a könyvtáros képzésnek is.
Könyvtár és a társadalom kapcsolata
Részleteibe menően beszél a könyvtár és a társadalom kapcsolatáról. A könyvtárosoknak új szerepük van, támogatniuk kell a csapatmunkát, a tudás/ismeretmegosztást, a részvételiséget és egy lokális közösségen belüli kapcsolatokat.
Szerintem nagyon szépen fejezi ki azt, hogy a könyvtárnak milyen szerepe van. A város nappalijának nevezi a könyvtárat, (Wohnzimmer der Stadt). Azt gondolom, ebben minden benne van. Az, hogy a könyvtárnak lehetőséget kell biztosítania a kapcsolatok felvételére, ápolására, találkozási pontként kell tudnia működni. És mindez ma már teljesen elképzelhetetlen és nem elegendő, megfelelő internetkapcsolat nélkül.
Szerintem nagyon szépen fejezi ki azt, hogy a könyvtárnak milyen szerepe van. A város nappalijának nevezi a könyvtárat, (Wohnzimmer der Stadt). Azt gondolom, ebben minden benne van. Az, hogy a könyvtárnak lehetőséget kell biztosítania a kapcsolatok felvételére, ápolására, találkozási pontként kell tudnia működni. És mindez ma már teljesen elképzelhetetlen és nem elegendő, megfelelő internetkapcsolat nélkül.
 |
| Forrás |
Bemutat három trendet, ami szerepet játszik abban, hogy azokat az új kompetenciákat, amiket elvárunk a társadalomtól egy könyvtár hogyan tudja fejleszteni.
Előszöris, mik ezek a kompetenciák? Azt gondolja, hogy a társadalmunknak szüksége van kreatív polgárokra, akik vállalkozó szelleműek, komplex összefüggéseket megértenek, problémákat tudnak megoldani, információt tudnak értékelni, kritikusan gondolkodni, saját véleményt formálni, és mindent akár online térben is meg tudják tenni.
A három trend, amit ő megnevez a következők:
Ennél a résznél megemlíti Henry Jenkins részvételikultúráját valamint Daniel Pink: A mi kreatív jövőnk című munkáját.
Az egyiket azért hozza fel, hogy a részvétel fontosságát hangsúlyozza a társadalomban, különös tekintettel a fiatalokra.
A másik pedig, hogy olyan emberekre van szükség, akik ötletgazdagok, kreatív gondolkodásuak és empatikusak. Valamint, hogy az ember képes arra, hogy apró információmorzsákból összefüggő egész gondolatokat képes alkotni.
- Az egyéni intelligenciától a kollektív intelligenciáigKiemeli, hogy a könyvtárak teljesítik az olyan alap társadalmi elvárásokat, amik mindenekelőtt egyéni képességeket támogatnak, mint az írás, olvasás, a digitális kompetencia, egy sikeres álláspályázat megírása, pénzzel való bánás stb.
De egy könyvtárosnak, aki társadalmilag elkötelezett ez nem lehet elég. Tudnia kell, hogy az a lokális információk megosztása, a lokális, kollektív tudás, intelligencia szükséges a fejlődéshez.
De egy könyvtárosnak, aki társadalmilag elkötelezett ez nem lehet elég. Tudnia kell, hogy az a lokális információk megosztása, a lokális, kollektív tudás, intelligencia szükséges a fejlődéshez.
- A tudástól az ismeretig Magát a tudást birtokolni nem elég, képesnek kell lenni arra, hogy ezeket az információkat megfelelően kontextusba tudják helyezni az emberek. Lényeges, hogy saját közösségünk komplex kérdéseire tudjunk választ, megoldást találni és ebben nagy segítségre lehet a könyvtár és a könyvtáros, ha ehhez megfelelő attitűddel rendelkezik.
Állomány helyzete
Képtelenség megkerülni ilyen esetekben az állomány témáját, milyen állományra van szükség? Szükség van arra, hogy hatalmas állományokat halmozzunk fel dokumentumokból?
A Képzelőerő Minisztérium egy könyvtári folyamatot tervezett, aminek magját a releváns társadalmi témák boncolgatása adná, amihez a könyvtári állományok biztosítanának alapot.
Ezt a cikkben Programmarbeitnak nevezik, amit Programmmunkának lehet, vagy akár projektmunkának is fordítani. A lényege az, hogy a könyvtárak egy hosszabb időszakon keresztül egy probléma vagy téma analizálásával foglalkozik az olvasókkal, látogatókkal együtt. A könyvtár ezeket a kérdéseket nem maga akarja megoldani, hanem teret, állományát és könyvtárosi segítséget nyújt. Ehhez a folyamathoz tartoznak workshopok, kiállítások, előadások.
A témát mindig a könyvtárosok választják, mert ők ismerik a könyvtárukhoz tartozó közösség problémáit, kérdéseit.
A témát mindig a könyvtárosok választják, mert ők ismerik a könyvtárukhoz tartozó közösség problémáit, kérdéseit.
Ebben a projektben nagy szerepet és aktív szerepet kap az állomány. Tudás és inspirációs forrásként képes működni.
A cikk szerzői szerint viszont az állománynak új definíciót kéne adni. Eddig ugyebár egy gyűjteményt értettünk alatta, ami hozzáférhető akár fizikálisan akár online, és szakszerűen fel van tárva és rendszerezve. Ám a jövőben ezeknek a könyvtáraknak az állományát fogja gyarapítani a könyvtárhasználók tudása, történeteik, amiket ott folytattak le. Főként akkor, ha a közösség képes ezt a tudást egymással megosztani.
Ezáltal a használó szakértővé fog előlépni.
Mi a helyzet a könyvtárosokkal?
 |
| Forrás |
A szerzők szerint elkerülhetetlen, hogy a passzív, kölcsönző könyvtárosi szerepből előlépjenek aktív szereplőkké. Kezdeményezőkésznek és bátornak kell lennie.
A képzésre is kitér a szerző, azon belül is nyilván a holland rendszerre és kiemeli, hogy ezekre a attitűdökre kell odafigyelni a mindenképpen gyakorlatorientált képzéseken.
A képzésre is kitér a szerző, azon belül is nyilván a holland rendszerre és kiemeli, hogy ezekre a attitűdökre kell odafigyelni a mindenképpen gyakorlatorientált képzéseken.
A könyvtárépületek
A cikk végére pedig a könyvtári épületeket hagyja. Ahol lényegi elemnek tartja, hogy szükséges lenne a nyilvános könyvtárak tipizálása, vagyis, hogy mi az aminek egy nyilvános könyvtárban minden képpen meg kell jelennie építészetileg. Milyen terekre, bútorokra, felszerelésekre lenne szükség. Feltétlenül elengedhetetlennek tartja a könyvtárosok és a mérnökök szakmai együttműködését.
Források:
Források:
Bruijnzeels, Rob, Sternheim, Joyce: Bibliotheken mit Vorstellungskraft - Bausteine für eine Lehrplan für zukünftlige Bibliotheksarbait. In.: Bibliothek Forschung und Praxis, 2018. Vol. 42 Nr.2, ISSN 0165-0327.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése