Érzelmi támogatás a közösségi média és a személyes kapcsolatok útján:

Depressziós kockázattal járó kapcsolatok a fiatal felnőttek körében

Rövidítések:
SM = Social Media = közösségi média
FTF = face-to-face = szemtől szemben
ES = emotional support = érzelmi támogatás

Háttér

Az érzelmi támogatás erős védelmet jelent a mentális egészség számára. Bár többfajta vizsgálat létezik az érzelmi támogatási vizsgálatára, egyik sem foglalkozik kifejezetten a közösségi médiával (SM), mint érzelmi támogatási forrással.

Ezért e tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy a SM-alapú érzelmi támogatás kiterjesztése-e a szemtől szembeni (FTF) érzelmi támogatásnak, vagy pedig attól teljesen különálló jelenség, illetve az érzelmi támogatás és a depresszió kockázata közötti kapcsolatok felmérése az Egyesült Államokban élő fiatal felnőttek körében.

Módszerek

2018 márciusában a 18-30 éves korosztály 2408 tagjánál végeztünk felmérést. A rövid PROMIS érzelmi támogatási skála segítségével értékeltük az észlelt FTF érzelmi támogatást, és egy új, négy elemből álló mérés segítségével vizsgáltuk az észlelt SM-alapú érzelmi támogatást. A depresszió kockázatát a PHQ-9 segítségével értékeltük. Faktoranalízist (FA) végeztünk, hogy meghatározzuk az összes elem mögött húzódó tényezők szerkezetét és kidolgozzunk az összetevőskálákat. Multivariábilis logisztikus regressziót alkalmaztunk valamennyi feltárt emocionális támogatási skála és a depresszió kockázata közötti független kapcsolat vizsgálatára.

Eredmények

A faktoranalízis két különálló szerkezetet tárt fel. A FTF érzelmi támogatás esetében 43% -kal alacsonyabb volt a depresszió esélye az egy egységnyi növekedéshez az 5-pontos skálán. Ezzel szemben az SM-alapú érzelmi támogatás esetén a depresszió esélye szignifikánsan, 20% -kal nagyobb volt az egy egységnyi növekedéshez az 5-pontos skálán.

Korlátok

A tanulmány keresztmetszeti kialakítást és saját bevalláson alapuló adatokat használt.

Következtetések

Míg a FTF érzelmi támogatás valamivel alacsonyabb depressziós esélyekkel volt összefüggésben, addig a SM-alapú érzelmi támogatás valamivel nagyobb depressziós esélyekkel társult. A depresszióban szenvedő betegeket kezelő orvosok számára érdemes lehet rákérdezni az érzelmi támogatás forrásaira.

Bevezetés

A szociális támogatás mély és messzemenő hatást gyakorol a mentális és testi egészségre, valamint az egészséges viselkedésre. Az érzelmi támogatás – általában szoros, közeli kapcsolatok révén – a szociális támogatásnak azon típusa, amely a legszorosabban kapcsolódik a lelki egészséghez. Az erős érzelmi támogatás a különféle klinikai populációkban magasabb túlélési rátához vezet, és védelmet nyújt a stressz, szorongás és depresszió ellen. Azoknál a személyeknél, akik magas szintű érzelmi támogatást tapasztaltak, 87% -kal kisebb valószínűséggel lépett fel depresszió. Ráadásul a korai életszakaszban az érzelmi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatok életre szólóan befolyásolják az egyén egészségét. Hagyományosan a személyes, szemtől szembeni kapcsolatok (FTF) hatékony módszerei voltak az érzelmi támogatás megszerzésének. A serdülők és a fiatal felnőttek kapcsolatápolási kultúrája azonban drasztikusan megváltozott a szociális média elterjedésével. Az amerikai fiatal felnőttek átlagosan napi két-három órát töltenek SM-n, szemben a napi átlagosan 39 perc társaságban megélt és személyes kommunikációval. Az amerikai fiatal felnőttek közel 20% -a inkább az SM-n keresztüli kommunikációt részesíti előnyben, mint a személyes vagy telefonos érintkezést, és 24%-uk arról számol be, hogy életükből hiányoznak fontos pillanatok, mert megpróbálták megörökíteni és megosztani azokat a SM-n keresztül. Noha a SM használata a fiatal felnőttek körében kapcsolatteremtési és érzelmi támogatási lehetőségeket rejt magában, a SM használatát mégis alacsonyabb FTF érzelmi támogatással és fokozottabb társadalmi elszigeteltséggel, szorongással és depresszióval társították. Más kutatások ezzel szemben vegyes eredményekhez vezettek, vagy pedig semmiféle bizonyítékot nem találtak az SM-használat és a serdülők jóléte közötti kapcsolatra. Összességében e terület eddig megjelent irodalma gyakran ellentmondásos. Fontos, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogy az SM-használat hogyan kapcsolódhat, vagy éppen nem kapcsolódik a fiatalok körében nemrégiben dokumentáltan megnövekedett internalizálási problémákhoz. 

A kölcsönösség, bátorítás és szeretet – az érzelmileg támogató kapcsolatok jellemzői – más módon tapasztalhatók meg SM-környezetben. Valójában a serdülőkori kortárs kapcsolatok nemrégiben kidolgozott elméleti kerete a SM-kontextusra nézve azt javasolta, hogy a SM-kapcsolatok világosan különböztessék meg, mint a hagyományos, FTF-kapcsolatoktól különböző formák.

Érzékenységanalízis

Többváltozós elemzésünk replikációjával, lineáris regresszióval és a depresszió folyamatos változóként történő működtetésével, az 1-es ES (érzelmi támogatás) növekedése szignifikánsan és függetlenül társult az alacsonyabb depresszióval. A SM-ES nagyobb esélyű depresszióval társult. 

Vita

Ebben a tanulmányban kismértékű pozitív összefüggést találtunk a SM-ES és a depresszió kockázata között, miután ellenőriztük az ES-t és a kapcsolódó kovariánsok átfogó halmazát. Noha ez a tanulmány nem értékelte a kapcsolatok irányultságát, azt találtuk, hogy a SM-ES-hez valamivel nagyobb depressziós esély társul, míg az ES valamivel alacsonyabb depressziós esélyt jelent. Ezek az eredmények tükrözik a FTF- és a SM-alapú támogatás közötti különbségtételről szóló, meglévő kutatásokat és a mentális egészséggel való kapcsolatukat, bár tanulmányunkban az észlelt kapcsolatok kisebb jelentőségűnek tűnnek. Megállapításaink azonban különböznek néhány korábbi tanulmányétól, amelyek azt mutatták, hogy hasonlóan a FTF érzelmi támogatáshoz, az online támogatáshoz alacsonyabb depresszió társult. 

Ez a megállapítás azt sugallja, hogy a SM-alapú érzelmi támogatás nem működhet ugyanúgy a mentális egészség szempontjából, mint a hagyományos, FTF érzelmi támogatás. Ennek oka lehet a SM alapvetően eltérő jellege, összehasonlítva a FTF- vagy nem SM-interakciókkal. Például a SM-interakciókból hiányzik az összes interperszonális útmutatás és a közvetlen interperszonális kapcsolat, amelyek hatékonnyá teszik a szociális támogatást. A kutatások valóban azt találták, hogy a SM-interakciók számos alapvető szempontból különböznek a FTF-interakcióktól, és így átalakíthatják a fiatalok szociális támogatásának tapasztalatait. Például az interperszonális utalások csökkenése, az aszinkron interakciók megengedése és a SM-környezetben a társak jóváhagyásának számszerűsíthető mutatóira való összpontosítás megváltoztathatja a támogatás fogalmának értelmezését. A SM-ES és a depresszió kockázata közötti enyhe pozitív összefüggés okai lehetnek a SM-környezetben előforduló egyes SM-specifikus kitettségek is, amelyek növelik a depressziós tünetek kockázatát. Ezenkívül számos tanulmány kimutatta, hogy azok a személyek, akik a SM területén túlzott mértékű bizalomkeresést és problematikus szociális összehasonlításokat végeznek, növekvő mértékben mutatnak depressziós tüneteket és csökkent önértékelést. Az egyik tanulmány megállapította, hogy az alacsonyabb önértékeléssel rendelkező fiatal felnőttek magasabb szintű negatív önfeltárulkozást folytattak a Facebookon, és ezekre a bejegyzésekre kevesebb kedvelés és megjegyzés érkezett, ami potenciálisan depressziós tünetekhez vezethet. A jövőbeli kutatások számára hasznos lehet a SM-használat ezen szempontjainak felmérése a SM-ES-sal és a depresszióval összefüggésben. A tanulmány keresztmetszeti jellegére való tekintettel az is valószínű, hogy a depressziós egyének a SM-t inkább tekintik az érzelmi támogatás forrásának, mint a nem depressziós egyének. Néhány kutatás megállapította, hogy hasonló mentális egészségi állapotú egyének a SM-t előnyben részesíthetik a FTF-kapcsolatokkal szemben, és potenciális támogatási forrásnak tekintik. Tanulmányunkban a SM-ES és az ES nem álltak negatív korrelációban, és az ES egy többváltozós modell elemeként szerepelt, ami arra utal, hogy a SM-ES nem feltétlenül váltotta ki az ES-t. Ezért nem valószínű, hogy a depressziós egyének a SM-t az érzelmi támogatás forrásaként érzékelik pusztán azért, mert nincs FTF érzelmi támogatásuk. Alternatív lehetőségkét felmerül, hogy amikor az emberek depressziós állapotban vannak, a szociális támogatást másképp érzékelik, mint a nem depressziós társaik. Ezenkívül valószínű, hogy eredményeink összhangban állnak azokkal a kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy a depressziós tünetek akkor fokozódtak, amikor egyesek szociális támogatást kerestek a Facebookon, de úgy vélték, hogy nem találtak. A jövőbeli kutatások számára előnyt jelent majd az ezen kapcsolatokat körülvevő komplex körülmények árnyaltabb vizsgálata. Noha vizsgálati eredményeinket óvatosan kell értelmezni, mégis klinikai következményekkel járhatnak a depresszió kockázatának kitett egyének számára. Pontosabban, a SM, mint támogatási forrás nem helyettesítheti a FTF szociális interakciókat a mentális egészség előmozdításában. A faktoranalízis, amely összesen nyolc érzelmi támogató elemet vizsgált – négyet a hagyományos érzelmi támogatások validált módszereivel, illetve négy SM-specifikus elemet ebből a kutatásból – két különálló tényezőt tárt fel. Bár néhány kutatás azt sugallta, hogy a SM a FTF közösségi hálózatainak kiterjesztése vagy ennek lehetősége, ezek az eredmények azonban azt mutatják, hogy valószínűleg nem erről van szó. A SM olyan funkciókat kínál a támogatás kifejezésére, mint például a Like vagy a hozzászólás bátorító megjegyzés formájában, de az érzelmi támogatás ilyen gesztusai nem működhetnek ugyanúgy, mint a támogatás verbális vagy testi kifejezése. Ez az eredmény összhangban áll azokkal a kutatásokkal, amelyek azt mutatták, hogy a paraszociális és szociális kapcsolatok különbözően kapcsolódnak a pszichés jóléthez. Ha közelebbről megvizsgáljuk a FTF érzelmi támogatás jellemzőit – mint a kölcsönösség észlelése, az elismerés és a kapcsolatokban megjelenő ösztönzés –, érthető, hogy ezek a tényezők miért lehetnek kevésbé erősek és később kevésbé értékesek a SM-környezetben. Vizsgálatunk szerint a nők és férfiak között nem volt különbség a SM-ES és a depressziós kockázat közötti enyhe pozitív összefüggésben. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a SM érzelmi támogatási forrásként való észlelése nemtől függetlenül a depresszió kockázati tényezője lehet. Ez az eredmény ellentétes az ES és a depresszió kockázatának kapcsolatával, amely nők és férfiak esetében különbözött. Noha a kapcsolat mindkét nem esetében szignifikáns és negatív volt, a kapcsolat erősebb volt a nők, mint a férfiak esetében. Ez értékes információ lehet beavatkozások és ajánlások alapjaként, valamint a fiatal felnőttek orvosi kezelése esetén.

Korlátok

E tanulmánynak számos korlátja van. Először is, nem készítettünk saját mérési metodikát a SM-ES mérésére. Azonban úgy döntöttünk, hogy ajánlott vizsgálati módszereket adaptálunk, amennyiben rendelkezésre állnak. Másodszor, bár feltételezhető, hogy az alanyok megértették az ES és a SM-ES tételek közötti különbséget a tartalom, valamint a felmérésen belüli rendelkezések és utasítások alapján, az ES tételek nem tartalmazták kifejezetten, hogy kizárólag a FTF-re vagy a személyes kapcsolatokra utalnak. Ezért előfordulhat, hogy egyesek e kérdésekre válaszolva más eszközökön keresztül, például szövegek, telefonhívás vagy akár SM révén is észleltek támogatást. Harmadszor, a SM-ES és a depresszió közötti kapcsolat mértéke kicsi volt, így a statisztikai szignifikancia részben a nagy minták körében előforduló magas hamis pozitív aránynak tudható be. Ezért az eredmények óvatosan kezelendők. Negyedszer, mivel ez a vizsgálat feltáró jellegű volt és keresztmetszeti adatokat használt, a kapcsolatok iránya nem határozható meg. A jövőbeli kutatások szempontjából érdemes lehet alternatív kutatási tervet alkalmazni, például félig strukturált interjúkat végezni depressziós egyénekkel, hogy jobban megértsük a jelen tanulmányban fellelt kapcsolatok irányultságát. Végül kutatási mintánk 18-30 év közötti felnőttek amerikai mintájából állt; ezért az eredményeket nem lehet általánosítani például fiatalabb vagy idősebb nem amerikai állampolgárokra.

Következtetés

Ez a keresztmetszeti vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a FTF kapcsolatból származó érzelmi támogatás és a SM útján nyert érzelmi támogatás két különálló konstrukció. Bár a FTF érzelmi támogatás valamivel alacsonyabb eséllyel társult depresszióval, a SM útján nyújtott érzelmi támogatás valamivel nagyobb esélyekkel társult a depresszióval. Az SM-t hozzáférhetősége vonzóvá teszi, mint a másokkal való kapcsolattartás optimális lehetősége, különös tekintettel a földrajzilag vagy társadalmilag elszigeteltekre, mozgássérültekre vagy nagyon elfoglalt személyekre. Ezek az eredmények azonban azt mutatják, hogy a FTF- és a SM-kapcsolatok nem feltétlenül egyenértékűek a depresszió kockázata elleni védelem szempontjából. A jövőbeli longitudinális és kvalitatív tanulmányok segítséget nyújthatnak ezen kapcsolatok irányának további tisztázásában. 

Ariel Shensa, Jaime E. Sidani, César G. Escobar-Viera, Galen E. Switzer, Brian A. Primack, Sophia Choukas-Bradley, Emotional support from social media and face-to-face relationships: Associations with depression risk among young adults, Journal of Affective Disorders, Volume 260, 2020, Pages 38-44,
ISSN 0165-0327, https://doi.org/10.1016/j.jad.2019.08.092.