A közösségi média katasztrófaelhárító eszközként való korai felhasználása a nyilvános könyvtárak körében a Sandy hurrikán idejénAmikor bekövetkezik a katasztrófa, az érintett közösségeknek nagy szüksége
van segítségre, erőforrásokra és információkra. A weboldalak,
hírcsatornák azonnal megtelnek a pusztítás képeivel, a közösségi média felületein
zajló kommunikáció pedig felhívja a figyelmet az áldozatok helyzetére, segít az
információk megosztásában. A 2012-es Sandy hurrikán volt az első olyan
katasztrófa az USA-ban, amikor a mentésben részt vevő szövetségi ügynökségek
először használták a közösségi médiát a katasztrófa elhárításában és annak
koordinációjában.
Természeti katasztrófák után az energia és a telekommunikációs szolgáltatások elérhetetlenné válnak, ennek következtében a szükséges információk elérése is bizonytalanná válik. A közkönyvtárak következetes és fokozott használata nem szokatlan a katasztrófa utáni időszakban. Néhány könyvtár az információkezelési és kommunikációs készségeit arra használja, hogy segítsék a helyi katasztrófák készenléti csoportjait és operatív egységeit. Viharok után a nyilvános könyvtárakban sokan fordulnak meg: menedéket keresni, elektromos eszközeiket feltölteni, biztosítási és egyéb űrlapokat kitölteni, adományokért vagy egy kis kikapcsolódást keresni.
Ez tanulmány a közösségi média, mint kommunikációs és szolgáltatási eszköz használatát vizsgálja a könyvtárak, a közösség tagjai és a katasztrófaelhárító csoportok között a Sandy hurrikán ideje alatt és közvetlenül utána. A vizsgálat a hurrikán által érintett területről kiválasztott 3 nyilvános könyvtár - New York Public Library (NYPL), Princeton Public Library (PPL) és Queens Library (QL) - Twitter- használatát, hozzászólásainak tartalmát elemzi és hasonlítja össze a vihar után jelentett könyvtári szolgáltatásokkal. Az elemzés célja, hogy megvizsgálják a közösségi média könyvtári eszközként való használatát a katasztrófák következményeinek elhárításában.
A közösségi média felhasználását a katasztrófaelhárításban és helyreállításban már több korábbi kutatás is vizsgálta. Az ebben a tanulmányban ismertetett kutatáshoz David Alexander által összeállított listát vették alapul, amely a közösségi média katasztrófaelhárítás során nyújtotta előnyeit vette számba, amelyek az információ emberekkel vagy szervezetekkel való megosztásából származnak. A listából ez a tanulmány a közösségi média három fő előnyét vizsgálja a könyvtári katasztrófaelhárítás összefüggésében:
- Figyeli a helyzetet
- Integrálja a közösségi médiát a sürgősségi tervekbe
- Társadalmi kohéziót hoz létre és támogatja a terápiás kezdeményezéseket.
A vizsgálat során a könyvtárak Twitter üzeneteit kategorizálták tartalom és az üzenet formája alapján. A kiválasztott kategóriákat ezt követően az Alexander-féle listából kiválasztott előnyökhöz társították.
Eredmények
A vizsgált időszakban a könyvtárak rendszeresen használták a Twitter az információk megosztására és a követőikkel való kommunikációra. A napi tweetek számában eltérés volt a könyvtárak között és a használat tendenciája is változott. A könyvtárak között jelentős különbség volt a tweetek tartalmában, főként a könyvtárak vihar utáni helyzetéről, könyvtári események, szolgáltatások hirdetéséről, a hosszabbítási lehetőségekről és közösségi együttműködésről posztoltak. A hurrikánról nagyon kevés tweet volt.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy mindhárom könyvtár figyelte közösségeik helyzetét, és ennek megfelelően reagáltak szolgáltatásokkal és programokkal. A Twitter-en keresztül másokkal is kapcsolatba léptek és létrehozták a könyvtári tagok és a helyi intézmények közösségi hálózatát. A könyvtárak biztosították a legszükségesebb szolgáltatásokat a hurrikán után, a közösségi médiát, mint kommunikációs eszközt katasztrófa elhárításuk részeként használták. De az eredményekből az is látszik, hogy a használat nem volt koordinált és tervszerű.
 |
| Tweet tartalmak könyvtáranként |
Összegzés
A tanulmány megállapításai szerint a könyvtárak közösségi média használatát a változó tartalom jellemezte ami főként a könyvtár által szervezett szolgáltatásokon alapult. Nem volt jele az összehangolt erőfeszítéseknek más katasztrófaelhárító csoportokkal és Twitter-fiókjaik elsődleges feladata a kapcsolatteremtés volt a használóikkal és más szervezetekkel a közösségi együttműködéseken keresztül. Ha a könyvtárak továbbra is releváns információkat kívánnak szolgáltatni, alkalmazkodniuk kell a közösségük által használt kommunikációs módszerekhez. A közösségi média erőteljes társadalmi jelenléte miatt hatékony információmegosztó és kommunikációs eszköz. A közösségi média tudatos használatát el lehet érni a készenléti egységekkel való célzott koordináció, irányított képzés, valamint a közösségi média erősségeinek és korlátainak a katasztrófaelhárításban való értékelése révén.
Az ez irányú vizsgálatok folytatása és a közösségi média katasztrófaelhárító eszközként való felhasználásának értékelése hozzájárulhat olyan irányelvek és eljárások kialakításához, ami lehetővé teszi a könyvtárak számára, hogy rendkívüli helyzetekben is jobban kiszolgálják közösségeiket.
Forrás:
Han, Sharon: Wheathering the Twitter Storm: Early Uses of Social Media as a Disaster Response Tool for Public Libraries During Hurricane Sandy
Information Technology and Libraries 2019. Vol. 38. No. 2
https://ejournals.bc.edu/index.php/ital/article/view/11018/9487
Ref: Bergmann Krisztina, 2019
Az ez irányú vizsgálatok folytatása és a közösségi média katasztrófaelhárító eszközként való felhasználásának értékelése hozzájárulhat olyan irányelvek és eljárások kialakításához, ami lehetővé teszi a könyvtárak számára, hogy rendkívüli helyzetekben is jobban kiszolgálják közösségeiket.
Forrás:
Han, Sharon: Wheathering the Twitter Storm: Early Uses of Social Media as a Disaster Response Tool for Public Libraries During Hurricane Sandy
Information Technology and Libraries 2019. Vol. 38. No. 2
https://ejournals.bc.edu/index.php/ital/article/view/11018/9487
Ref: Bergmann Krisztina, 2019
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése