Biblioterápia az internet megjelenése előtt

Mi is az a biblioterápia?

Mielőtt belekezdenék témám kifejtésébe, fontosnak tartom definiálni, hogy mi is az a biblioterápia, hiszen az emberek többsége e szó hallatán automatikusan a Bibliára, vagyis a Szentírásra asszociál. Fogalmunknak azonban ehhez semmi köze (persze csak ameddig nem a Biblia egy része kerül feldolgozásra), hisz a biblioterápia a következőképp fogalmazható meg a legegyszerűbben: „Válogatott olvasmányok felhasználása a segítő, fejlesztő munkában és pszichológiai problémák kezelésében, illetve megelőzésében”. A definíció ellenére a terápia természetesen nem csak betegek esetében alkalmazható, erre példa, hogy manapság egyre több könyvtáros, pedagógus alkalmazza a módszert, mellyel hétköznapi emberek viselkedésmódját, annak pozitív fejlődését, valamint olvasási attitűdjét mozdíthatják elő.

De honnan is indult ez az egész?

Az irodalmi művek azóta befolyásolják az emberek személyiségét, amióta csak történeteket mesélünk egymásnak, gondoljunk például csak a régi szép időkre, mikor az emberek kosárfonás közben szórakoztatták egymást különféle tanulságos történetekkel. Az irodalom jótékony hatásának első felismerője és alkalmazója, vagyis az első „biblioterapteuta” Soranus (római pszichológus) volt, ki drámákkal kezelte betegeit.

A terápia elfogadottá, s egyre elterjedtebbé azonban csak a 19. században vált, mikor neves orvosok érveltek alkalmazása mellett, melyet a gyakorlatban is megvalósítottak. Szakmánkban 1939 tekinthető mérföldkőnek, mikor is az Amerikai Könyvtárosok Szövetségének kórházi részlegén biblioterápiás bizottságot állítottak fel.

De honnan is szerezhettek tudomást az emberek erről a fajta terápiáról a digitalizálódás előtt?

Sajnos annak ellenére, hogy a biblioterápia nem újkeletű dolog, az emberek igen kevés forrásból szerezhetnek róla tudomást.

Könyvek

Nézzük szakmánk szempontjából a legkézenfekvőbb információforrásokat, a könyvtárakat.
Megvizsgálva több nagyobb könyvtár online katalógusát is (Egyetemi Könyvtár, pécsi Tudásközpont, szegedi Klebelsberg Könyvtár), viszonylag kevés releváns dokumentumot találunk ebben a témában.

Folyóiratok

(Szakmai) folyóiratainkat tekintve már jobb a helyzet, hiszen a Könyv és Nevelés, Iskolakönyvtáros, Iskolakultúra valamint a Könyv, könyvtár könyvtáros folyóiratok szép számmal adnak közre e témában cikkeket.

Foglalkozások

A 2000-res évek a biblioterápia hazai felvirágzásának időszaka, hisz sorra indították meg nagyobb könyvtáraink foglalkozásaikat, melyek jó része szabadon, bárki által látogatható. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2010-ben indította el programsorozatát, mely kezdetben roppan találóan a műKINCS vadászat fantázianevet viselete. A program oly sikerre tett szert, hogy azóta is heti rendszerességgel várja érdeklődőit állandó és változó csoporttagjaival. Természetesen a terápia megismerésének ezen módja az offline kategóriába sorolható, de ide is begyűrűzött az internet, hisz a foglakozás során feldolgozandó műrészletek közzétételére itt kerül sor.

Társaságok

Az ezredforduló nem csak a publikációk számának növekedésében mutatott sikereket, de sorra alakultak meg különböző társaságok is, melyek a szakterület gyakorlóit fogják össze, s konferenciák keretein belül biztosítják a tapasztalatok, tudás megosztását az érdeklődőkkel. Ilyen társaságok például a Magyar Biblioterápiás Társaság, valamint a Magyar Irodalomterápiás Társaság.

Az internet nyújtotta lehetőségek

Mint az élet szinte minden területén, az internet a biblioterápia kapcsán is érezteti pozitív hatását, hiszen lassan, de biztosan születnek meg a témával foglalkozó honlapok, a számítógépes katalógusoknak hála otthonról megtudhatjuk, mely könyvtárakban találhatunk anyagot a témával kapcsolatban, az internetes adatbázisoknak köszönhetően pedig bőségesen rendelkezésünkre áll külföldi forrás is, melyekkel betekintést nyerhetünk a terápia elméletébe, valamint gyakorlati alkalmazásába egyaránt.

Összegzés

Összegezve tehát szép számú lehetőség áll rendelkezésünkre a téma megismerését illetően, véleményem szerint azonban csak az offline és online források együttes alkalmazásával nyerhetünk teljes rálátást a terápia működésére, hasznára.