Az
internet előtt a kínai könyvtárakról információt gyűjteni a szűkös
szakirodalmi könyvek és folyóiratokban megjelent néhány fordításon kívül
nem nagyon lehetett. Kínai versfordítások már az 1930-as években jelentek meg Illyés Gyulának, Kosztolányi Dezsőnek és Szabó Lőrincznek köszönhetően. Néhány útikönyv is megjelent magyarul, például: Marco Polo: Marco Polo utazásai, Kovrig János: A sárga kontinensen déltől északig. Kínáról szóló könyvek, útikönyvek, regények viszont csak az 1950-es évek végétől kezdve jelentek meg nagyobb számban. Ez annak volt köszönhető, hogy a Magyarország és Kína között kulturális együttműködés jött létre.
Az 1950-es évektől Csongor Barnabás (1923-) sinológus, műfordító, az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense, és Tőkei Ferenc (1930-2000) magyar sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító jópár kínai könyvet fordított magyar nyelvre. Továbbá Tőkei Ferenc nagyon sok megjelent kínai könyvnek írta meg az elő- és utószavát, amelyben nemcsak a művekről írt, hanem megpróbálta szakszerűen, de érthető módon közelebb hozni a kínai kultúrát, hogy a regényekben és a versekben előforduló szóképek a teljes kínai kultúra ismerete nélkül is érthető legyen. Az 1970-es években Miklós Pál (1927-2002) művészettörténész, sinológus, műfordító, majd az 1980-as évektől Polonyi Péter (1935-2011) sinológus, publicista írt több művet a kínai kultúrával kapcsolatban. Jelenleg Hamar Imre (1967-), Tokaji Zsolt (1971-) által írt és Salát Gergely (1975-) szerkesztésiben megjelent könyvek, azok melyek a kínai kultúrán belül értékes információul szolgálhatnak a kínai könyvnyomtatásról és a kínai könyvtárakról.
Az 1980-as években Kína elkezdte digitalizálni a folyóiratait, amelyek nagy részét ingyen kereshetővé tette a kétezres évek elejére. Az 1990-es években sok
folyóiratot már eleve digitálisan készítettek. Azáltal pedig, hogy az
interneten is elérhetővé váltak ezek a folyóiratok egyre többen kezdték
angol nyelvre lefordítani, továbbá az elsősorban külföldön élő kínaiak a hazai helyzetről angolul kezdtek publikálni. Ez a növekedés a Scimago Journal folyóirat-rangsorában, az országok szerinti idézettségi ranglistáján is nyomon követhető. A kínai szerzők által írt tudományos cikkeket (amelyek már nem feltétlenül kínai nyelvűek) egyre többen idéznek a tudományok minden területéről. A SCImago Journal Rank jelenlegi statisztikái az 1996 és a 2014 közötti éveket ölelik fel.
Az 1950-es évektől Csongor Barnabás (1923-) sinológus, műfordító, az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense, és Tőkei Ferenc (1930-2000) magyar sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító jópár kínai könyvet fordított magyar nyelvre. Továbbá Tőkei Ferenc nagyon sok megjelent kínai könyvnek írta meg az elő- és utószavát, amelyben nemcsak a művekről írt, hanem megpróbálta szakszerűen, de érthető módon közelebb hozni a kínai kultúrát, hogy a regényekben és a versekben előforduló szóképek a teljes kínai kultúra ismerete nélkül is érthető legyen. Az 1970-es években Miklós Pál (1927-2002) művészettörténész, sinológus, műfordító, majd az 1980-as évektől Polonyi Péter (1935-2011) sinológus, publicista írt több művet a kínai kultúrával kapcsolatban. Jelenleg Hamar Imre (1967-), Tokaji Zsolt (1971-) által írt és Salát Gergely (1975-) szerkesztésiben megjelent könyvek, azok melyek a kínai kultúrán belül értékes információul szolgálhatnak a kínai könyvnyomtatásról és a kínai könyvtárakról.
 |
| Fan Binbing a könyvtárban az Empress of China című kínai történelmi sorozatban |
A magyar szakirodalomban a TMT tudományos szakfolyóiratban jelentek meg kínai könyvtárakról szóló hír- és cikkfordítások 2004-től kezdve évente egy-egy alkalommal 2008-ig. Ezek az írások leginkább a kínai elektronikus könyvtárak és a kínai könyvtárügy fejlődéséről szólnak.
A TMT-ben megjelent kínai
könyvtárakról szóló cikkek:
- Megnyílt a kínai digitális könyvtár (2004)
- E-tmt – A kínai elektronikus könyvtár (2006)
- E-tmt – A könyvtárak rohamos fejlődése Kínában (2007)
- A könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás története és fejlődése Kínában (2008)
2004-ben Fődi Attila elkészítette a kínai szerzők, illetve a nem kínai szerzők magyar nyelven hozzáférhető kínai tárgyú írásainak listáját, amelyet 2008-ban bővített ki.
A forrásokat végig böngészve látható, hogy Kína iránti érdeklődés 2004-től kezdve nőtt meg újra, ami még mindig tart nemzetközi szinten. A kínai digitalizálási projektnek és az internet általános elterjedésének köszönhetően ma már angol nyelven a különböző nagy folyóiratokat összegyűjtő adatbázisokban (például: JSTOR) és a külföldi egyetemi repozitóriumokban angol nyelven, általánosságban már található megfelelő információforrás a kínai könyvtárakról. Ezeknek a publikációknak viszont a nagy része még mindig kínai nyelvű forrásokra hivatkozik, így ha még jobban el szeretnénk merülni a témában, akkor elég hamar a következtetésre juthatunk, hogy a kínai nyelv ismerete is szükséges a kutatás folytatáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése