Faragó Lajos és a ceglédi szecesszió 1.

A ceglédieknek, de a városba érkezők számára is meghatározó az a fizikai környezet, amelyet a természeti és az épített örökségbe tartozó elemek alkotnak. A belváros és a ma ismert városszerkezet a 19. század végén, Gubody Ferenc polgármesterségének idején, Bezzegh Pál városi főmérnök által véglegesített tervek szerint valósultak meg. Akkor épültek az egyes intézmények székházai, a mai napig jelentőséggel bíró belvárosi köz és magánépületek. A kor szellemiségének és építészeti tendenciáinak köszönhetően lehetőség nyílt a homlokzatok és a tágas belső terek díszítéseire is. A legtöbb esetben ezek a díszítő elemek egy ceglédi ember nevéhez, Faragó Lajoshoz és műhelyéhez kötődnek.

Az 1870-ben született ceglédi fiú asztalosmester apja mellett, kisgyerekként – ellesve a szakmai fogásokat – bútor díszítőelemeket faragott. Szobrászati tanulmányait Budapesten, Jergencz János szobrászmesternél kezdte el. Már 15 éves korában, tanoncként részt vett a budapesti Országos Általános Kiállításon egy agyagból mintázott oroszlán plasztikával. Az 506 kiállító közül munkájáért, bronz oklevelet kapott.

Az 1880-as évek második felétől Párizsban folytatta tanulmányait. 1889-ben a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet által szervezett nemzetközi kiállításon szobrászati munkájáért díszokmánnyal tüntették ki. 

Ebben az évben tért vissza Ceglédre. A mai Kéz utca 4. szám alatti telken nyitotta meg szobrászati műtermét, amit az évek során folyamatosan bővített. 1891-ben iparengedélyt kapott cserépkályhák készítésére is. 

A polgári ebédlő részlete cserépkályhával
Forrás: Kossuth Múzeum Fotó: Kisfaludi István

Az épületdíszek és cserépkályhák készítése mellett figurális kompozíciókat is alkotott. Elkészítette Kossuth Lajos mellszobrát, különböző oroszlán plasztikákat, valamint temetőinkben is számos díszítésével és szobrával találkozhatunk.

Faragó Lajos nemcsak szülővárosában és országosan, hanem nemzetközi szinten is ismert épületszobrászként 1948-ban, 78 éves korában hunyt el Cegléden.

Miért lenne fontos Faragó Lajost és munkáit jobban megismertetni a város lakóival és a széles nagyközönséggel?

Egyrészt, Faragó Lajos munkái mind a mai napig meghatározóak Cegléd város épített örökségében: a történelmi korokat felidéző homlokzati díszítőelemek, az alföldi városok sorában egyediséget kölcsönöznek Ceglédnek.

Másrészt Faragó Lajos épületszobrász és keramikus nemcsak szakemberként és üzletemberként volt jelen Cegléd város életében, hanem köztiszteletben álló személyként is számon tartották.

Szakmai munkássága mellett gondot fordított különböző alapítványok és más, helyi közösségek támogatására is. Korának nagyformátumú egyénisége volt a társadalmi szerepvállalás terén is.