Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei

Az egyetemi könyvtárak ma már hatékonyan használják a közösségi média egyes felületeit, ami nagyon fontos, hiszen ezek a felületek az emberi élet szerves részévé váltak, az új mobiltechnológiának köszönhetően pedig bármikor elérhetjük ezeket.

Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban

A könyvtárak, múzeumok, gyűjtemények egyre növekvő mértékben alkalmazzák a kiterjesztett- (AR) és a virtuális valóságot (VR), a jelenlegi trendeknek megfelelően. 2019-ig várhatóan közel havonta megduplázódik a VR alkalmazások használóinak száma az USA-ban. Ez a játék-, közösségi média- és a szórakoztatóipar újításainak köszönhető. A Facebook a legnagyobb befektető az AR és a VR területén, és mivel maga a közösségi oldal is rendkívül népszerű, sokan veszik igénybe az AR és VR használatával a Facebook közösségi média platformját. A "virtuális valóság" magába foglalja a 3D grafikák használatát a valós felhasználók számára és a fejlett interakciókat egy szimulált környezetben. Mind a VR és az AR, mind a 3D nyomtatás és egyéb technológiák megváltoztatták életünket és munkánkat. Ezen technológiák napi, rendszeres használatával változik a munkához és az élethosszig tanuláshoz való viszonyunk.

Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban: Kiegészítő vagy ellentétes eszközök?

Könyvtári blogok: elmélet és gyakorlat

A blogok voltak az első Web 2.0-ás eszközök, amelyeket használtak a könyvtárak. A blogok sikere a kezdetektől abban rejlett, hogy gyorsan el lehetett készíteni, és utána könnyen lehetett használni őket HTML ismeretek és a webfejlesztőkkel történő állandó kapcsolattartás nélkül. A könyvtárak az alábbiakra használták a blogokat: információkat és híreket közöltek a könyvtárról, könyvtári eseményeket hirdettek rajta és hírt adtak az új beszerzésekről. Ezen kívül a könyvtári tájékoztatás egyik eszközeként is kellőképpen lehetett használni. Különösképpen tudományos könyvtárak esetében online forrásokat, adatbázisokat tudtak promotálni rajta. Kommunikációs eszközként is kiválóan működött az olvasók és a könyvtárosok között.

A könyvtáraink átalakítása az analógról a digitálisra: 2020-as jövőkép

A cikk olyan digitális alapú könyvtári gyűjtemény - és információ megosztó rendszer létrehozásának lehetőségét vázolja fel, mely segítene könyvtárak ezreinek a saját analóg gyűjteményeiknek - az olvasókkal való - megosztásában, ingyenes, hosszú távú és nyilvános hozzáférhetővé tételében. Ugyanis a modern tudomány nagy része napjainkban is csak nyomtatott könyv formátumban érhető el a könyvtárakban. Az Internet Archive a könyvtárakkal együttműködve elsősorban a könyvtári és tantermi igényeket szem előtt tartva művek, szerzői jogok megvásárlásával digitalizálná és online hozzáférhetővé tenné a műveket.

Problémák:

Az Internet Archívum alacsony költségű szkennere

Gyakran a könyvtárak nem működnek együtt a kiadókkal, könyvterjesztőkkel jogi és pénzügyi problémák miatt. A műszaki feltételek költségeit viszont több projekt is bebizonyította, hogy elő lehetne teremteni. 

Mike Leash elképzelése szerint a 19. századi vagy korábbi anyagok digitális formában elérhetőek lesznek, a 21. századi kiadványok már eleve digitális formában születnek. Gondot csak a 20. századi művek digitalizálása jelent. Az “intézményi felelősség” fogalma még nem alakult ki a digitális világban, és szükség lenne a könyvtári vezetők belátására, mely szerint a távoli hozzáférésű adatbázisok használata egyre gyakoribbá válik. 

A virtuális valóság használata az empátia oktatásában

We Are Alfred szimuláció

A New England Egyetemen (UNE) a 3. évébe lépett az a projekt, amely a virtuális valóság (VR) technológiát használja arra, hogy idős emberekkel szembeni empátiára oktassa az orvosi, és más egészségügyi szakmák diákjait. Az alkalmazott VR szoftver lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy a betegek bőrébe bújva megtapasztalják az idős korral együtt járó betegségeket. 

Az UNE az első olyan intézmény, amely nem csupán engedélyezte ennek az innovációnak a használatát, de a tesztelésében is az élen jár. Az egészségügy különböző területeiről eddig több mint 600 hallgató vett részt a programban. 

Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában

Kutatási előzmények

A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.

A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten. 

A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben

Ahogy nő az igény a könyvtári értékelésre, a felsőoktatási könyvtárak egyre jobban érdeklődnek a webanalitika iránt. Sokféle online tevékenység esetén az adatok automatikusan begyűjtésre kerülnek. A könyvtárak régóta használnak egyszerű számlálókat, mint a látogatások vagy oldalmegtekintések száma, de nemrégiben stratégikusabb mérőszámokat kezdtek használni, amiket kulcs teljesítménymutatóként (KPI) ismerhetünk. 

A kereskedelmi oldalak számára sok általános KPI készült, ezek használata nem könnyű. Azonban a mögöttük rejlő koncepció kellően értékes ahhoz, hogy a könyvtáraknak érdemes legyen kitapasztalni ezek használatát. A webes mérőszámok kiértékelésével a könyvtárak továbbfejleszthetik a szabványokat és a szabványoknak történő megfelelés mérését ami elősegíti a jövőbeli vizsgálatokat. 

Ez a cikk azt tárgyalja, hogy hogyan lehetne ezeket a webes mérőszámokat használni a felsőoktatási könyvtárakban.

A bevezetésben kifejti, hogy milyen korlátai vannak ezen mérőszámok könyvtári használatában. A kereskedelmi szektorban használt nagyobb KPI-ket vizsgálja a könyvtárak összefüggésében. 

A második részben a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése olvasható.