Csomópontok

Bettle-Lee Fox a Library Journal weboldalon „Branching Out” című írása felkeltette a érdeklődésemet. Magyar szabadfordításban a kifejezés „elágazódást/csomópontot” jelent. Könyvtáros szakemberként kíváncsi voltam, hogy vajon, milyen „elágazódásokról/csomópontokról” van szó.

A philadelphiai Temple Egyetemen épülő  Charles Könyvtár

Az első rész a philadelphiai Temple Egyetem „Once-in-a-generation” projektjéről szól. 170 millió dolláros beruházásból a Paley könyvtár mellé létrehoznak egy új, 4 emeletes, 210.000 nm2-es könyvtárat (Charles Library). A beruházás által az alábbi új területek jönnek létre: tudományos központ, immerzív vizualizáció stúdió, „oculus” olvasóterem, a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető tanulóhelyiség, csendes olvasóterem, előadóterem, íróközpont és egy BookBot automatizált tárolási és visszakeresési rendszer. Céljuk, hogy elérjék a LEED Arany minősítést, ezért az épület tetején kialakítanak egy „zöldteraszt”. Kapuit várhatóan 2019 őszén nyitja meg.

Felhő alapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak előtt

A felhő alapú technológia révén lehetőség nyílik a különféle tartalmak azonnali megosztására,. biztosíthatja számunkra a folyamatos elérhetőséget és szerkeszthetőséget. 

Három különböző szegmenssel foglalkozik ez a fajta technológia:  Applikációk, tárhely és kapcsolattartás indhárom más más területet foglalkozik. A Cloud azaz felhő szolgáltatások fejlődése pedig egyre több és újabb lehetőséget biztosít a könyvtárak és a könyvtári szolgáltatások számára.

A cikkben megtaláljuk a felhő alapú szolgáltatás definícióját, rövid technológiai leírást és a különböző modellek rövid bemutatását, mint a privát vagy nyílt felhőtárak, közösségi vagy hybrid típusok. Megismerhetjük milyen technikai feltételek szükségesek egy ilyesfajta szolgáltatás működtetéséhez.

A cloud előnyeivel és veszélyeire is felhívja a figyelmet, továbbá és talán a számunkra legérdekesebb rész, hogy a könyvtárak hogyan tudnak ebből a technológiából profitálni. Milyen lehetőségei és felhasználási területei vannak mint a felhő alapú OPAC ok, költségcsökkentés a hardware és szoftver kiadások terén stb.

2015 . In National Conference Library Information Science & Information Technology
for Education, New Delhi, 27 August, 2015. [Conference paper]

link: http://eprints.rclis.org/29058/1/R%20Sahu.pdf

Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban

Ahogy a cím is utal rá, a digitalizáció fontosságát egyre több helyen ismerik el és támogatják. 

Jose Beduya cikke szerint az amerikai Cornell Egyetemi Könyvtár a 2018-as évben 7 projektet tekintett különösen kiemelkedőnek, melyek így támogatásban részesültek. 

Különösen a sérültebb dokumentumok és műalkotások kerülnek előtérbe s élednek újjá a digitalizáció segítségével, a Cornell Egyetemi Könyvtár által fenntartott „Digitális Gyűjtemények a Művészetben és Tudományban Támogatási Program” keretein belül. A 2010-ben indított program 7 projektet finanszíroz, s támogatja az egyetemi karok tagjait és a végzős hallgatókat a létfontosságú online tudományos gyűjtemények létrehozásában.

A program igyekszik összegyűjteni a minőségi tartalmat, tárgyi tudást, felhasználja a Cornell Egyetemi Könyvtár Digital Consulting and Production Services (DCAPS) technikai szakértelmét.

Dianne Dietrich, digitális projektekért felelős könyvtáros és DCAPS koordinátor szerint minden projekt szoros együttműködést igényel a karok, a végzős hallgatók és a könyvtáros szakemberek között annak érdekében, hogy reprezentatív, minőségi ismeretanyagot lehessen felmutatni. Elmondása szerint a könyvtár gondosan és módszeresen építi a digitális gyűjteményeit annak érdekében, hogy a kutatók és a tudósok jövőbeli generációi számára továbbra is fennmaradjanak ezek a gyűjtemények. Fontos, hogy milyen formátumokat választanak, milyen metaadatokkal látják el a digitalizált dokumentumot, ill. milyen az adattár szerkezete.

Idén a 15 pályázatból 7 multidiszciplináris projekt került kiválasztásra:

Szemle 2018. ősz

Beduya, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants
[Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban]
iN.: Cornell Chronicle, 2018. 09. 11.
ref.: Tompai Dóra

Biçen Aras, Bahar: University Libraries and Social Media Policies
[Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei]
iN.: Journal of Balkan Libraries Union Vol. 2, No. 1, pp. 21-27, 2014.
ref.: Simon Tünde

Brewster, Kahle:: Transforming Our Libraries from Analog to Digital: A 2020 Vision
[Könyvtáraink átalakítása]
iN.: 2017 március 13.
ref.: Tarjányi Gyöngyi

Dyer, Elizabeth; Swartzlander, Barbara J.; Gugliucci, Marilyn R.: Using virtual reality in medical education to teach empathy
[A virtuális valóság használata egészségügyi képzésben az empátia oktatására]
iN.: Published online, Journal of the Medical Libraray Association, 2018. okt. 1.
ref.: Ruzsinszki Edina

Fagan, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment
[A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben]
iN.: The Journal of Academic Librarianship, 2014. jan. 1.
ref.: Tilhof Alexandra

Fox, Bette-Lee: Branching Out
[Csomópontok]
iN.: Library Journal, 2018. nov. 14.
ref.: Seres Nóra

Howard, Heather; Huber, Sarah; Carter, Lisa; Moore, Elizabeth: Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
[Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában]
iN.: Information Technology and Libraries, Vol 37, No 1 (2018)
ref.: Markó-Markechné Zelei Edit

Mazzocchi, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools?
[Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban]
iN.: Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
ref.: Jurinka Ibolya

Oyelude, Adetoun A.: Virtual reality (VR) and augmented reality (AR) in libraries and museums
[Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban]
iN.: Library in Tech News. Volme 35. issue 5.
ref: Söveges Szücs Éva

Sahu, Rekhraj: Cloud Computing: an innovative tool for library services
[Felhőalapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak elött]
iN.: National Conference Library Information Science & Information Technology for Education, New Delhi, 27 August, 2015.
ref.: Bencze István

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel a régi könyves szakirányon : Beszámoló egy megvalósult projektről

A harmadéves régi könyves szakirányt választó hallgatók Muzeális gyűjtemények számítógépesítése c. órájának projektmunkájáról szeretnék beszámolni, és egyúttal egy hasznos alkalmazást bemutatni a régi könyvtári dokumentumok kereshetővé tételére.

A digitális bölcsészeti eszközök új lehetőségeket kínálnak a könyvtárak gyűjteményeiben található kéziratos vagy korai nyomtatott anyagok feldolgozására és közzétételére. A READ projekt keretében létrehozott Transkribus alkalmazással például át tudunk írni kéziratos állományokat valamint korai nyomtatványokat is, és a transzkripció végeztével akár kétrétegű PDF-ben is szolgáltathatjuk az OCR-programokkal még nem felismertethető művet. A program úttörő jellegét az adja, hogy bizonyos számú szavak begépelése után egy azonos kézírásból vagy szövegből el lehet kezdeni a számítógépes szövegfelismerő technológiát használni, a Handwritten Text Recognitioneszközt. A kéziratos szövegekből 15 000 szót ajánlanak transzkribálni, a régi folyóiratok vagy nyomtatványok esetén 5000 szót szükséges átírni ahhoz, hogy futtatni tudjuk a gépi felismerést. Az említett projektnél nem volt cél ekkora mennyiségű szöveget begépelni, egyelőre a kézi transzkripciót próbáltuk ki a rendszeren.