Faragó Lajos és a ceglédi szecesszió 1.

A ceglédieknek, de a városba érkezők számára is meghatározó az a fizikai környezet, amelyet a természeti és az épített örökségbe tartozó elemek alkotnak. A belváros és a ma ismert városszerkezet a 19. század végén, Gubody Ferenc polgármesterségének idején, Bezzegh Pál városi főmérnök által véglegesített tervek szerint valósultak meg. Akkor épültek az egyes intézmények székházai, a mai napig jelentőséggel bíró belvárosi köz és magánépületek. A kor szellemiségének és építészeti tendenciáinak köszönhetően lehetőség nyílt a homlokzatok és a tágas belső terek díszítéseire is. A legtöbb esetben ezek a díszítő elemek egy ceglédi ember nevéhez, Faragó Lajoshoz és műhelyéhez kötődnek.

Az 1870-ben született ceglédi fiú asztalosmester apja mellett, kisgyerekként – ellesve a szakmai fogásokat – bútor díszítőelemeket faragott. Szobrászati tanulmányait Budapesten, Jergencz János szobrászmesternél kezdte el. Már 15 éves korában, tanoncként részt vett a budapesti Országos Általános Kiállításon egy agyagból mintázott oroszlán plasztikával. Az 506 kiállító közül munkájáért, bronz oklevelet kapott.

Az 1880-as évek második felétől Párizsban folytatta tanulmányait. 1889-ben a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet által szervezett nemzetközi kiállításon szobrászati munkájáért díszokmánnyal tüntették ki. 

Ebben az évben tért vissza Ceglédre. A mai Kéz utca 4. szám alatti telken nyitotta meg szobrászati műtermét, amit az évek során folyamatosan bővített. 1891-ben iparengedélyt kapott cserépkályhák készítésére is. 

A polgári ebédlő részlete cserépkályhával
Forrás: Kossuth Múzeum Fotó: Kisfaludi István

Az épületdíszek és cserépkályhák készítése mellett figurális kompozíciókat is alkotott. Elkészítette Kossuth Lajos mellszobrát, különböző oroszlán plasztikákat, valamint temetőinkben is számos díszítésével és szobrával találkozhatunk.

Faragó Lajos nemcsak szülővárosában és országosan, hanem nemzetközi szinten is ismert épületszobrászként 1948-ban, 78 éves korában hunyt el Cegléden.

Miért lenne fontos Faragó Lajost és munkáit jobban megismertetni a város lakóival és a széles nagyközönséggel?

Egyrészt, Faragó Lajos munkái mind a mai napig meghatározóak Cegléd város épített örökségében: a történelmi korokat felidéző homlokzati díszítőelemek, az alföldi városok sorában egyediséget kölcsönöznek Ceglédnek.

Másrészt Faragó Lajos épületszobrász és keramikus nemcsak szakemberként és üzletemberként volt jelen Cegléd város életében, hanem köztiszteletben álló személyként is számon tartották.

Szakmai munkássága mellett gondot fordított különböző alapítványok és más, helyi közösségek támogatására is. Korának nagyformátumú egyénisége volt a társadalmi szerepvállalás terén is.

A Biblioterápia használata a negatív diák magatartás megelőzésére

Recenzió

A Use of Bibliotherapy as an Effort to Prevent Negativestudent Behavior ~ "A Biblioterápia használata a negatív diák magatartás megelőzésére" című tanulmány a biblioterápia alkalmazását vizsgálja középiskolás diákok negatív viselkedésének megelőzésére. A szerzők kvalitatív módszertant alkalmaztak, többek között interjúkat, megfigyeléseket és dokumentumelemzéseket végeztek, hogy feltárják a biblioterápia hatásait. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a módszer hatékonyan segítheti a diákok érzelmi fejlődését, csökkentheti a stresszt és szorongást, valamint visszaszoríthatja a negatív viselkedési formákat.

A tanulmány eleje hangsúlyozza a serdülőkor kihívásait és az érzelmi fejlődés jelentőségét, különös tekintettel olyan viselkedési problémákra, mint a dohányzás, verekedés és zaklatás. A szerzők szerint a biblioterápiás programok segítségével a diákok jobban megérthetik saját érzéseiket, ami hozzájárulhat az ilyen problémák megelőzéséhez. A csoportos foglalkozások és az irodalmi élmények különösen hatékonyak a diákok közötti kapcsolatok erősítésében és a közösségi kohézió javításában.

A kutatás egyik fő erőssége az átfogó adatgyűjtési módszer, ami a különböző források (interjúk, megfigyelések és dokumentumok) összehangolt elemzésén alapul. Ez a sokrétű megközelítés pontosabb képet ad a diákok viselkedéséről és a biblioterápia hatékonyságáról. Ugyanakkor a tanulmány rámutat arra is, hogy a biblioterápia eredményességéhez elengedhetetlen a megfelelően képzett tanácsadók részvétele.

Összességében a tanulmány megerősíti, hogy a biblioterápia innovatív és hatékony eszköz lehet a diákok érzelmi és pszichológiai fejlődésének elősegítésében, valamint a negatív viselkedés megelőzésében. A kutatók javasolják, hogy ezt a módszert rendszerszinten alkalmazzák az iskolákban, mivel hozzájárulhat a diákok jóllétének és az iskolai környezet minőségének javításához. Ez a kutatás fontos alapot szolgáltathat a további fejlesztésekhez és programokhoz.

Forrás: https://jurnalalkhairat.org/ojs/index.php/jkpi/article/view/7/7

Petőfi Irodalmi Múzeum

 Petőfi Irodalmi Múzeum

 Megnevezés:

Petőfi Irodalmi Múzeum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

Petőfi Irodalmi Múzeum | PIM

Tulajdonos:

Kulturális és Innovációs Minisztérium.

A gyűjtemény rövid leírása:

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyarország egyik legjelentősebb irodalmi múzeuma, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy a magyar irodalom nagy alakjainak életművét és kulturális örökségét megőrizze és bemutassa. A múzeum gyűjteményeiben megtalálhatók Petőfi Sándor, Ady Endre, Arany János, valamint számos más jelentős magyar író és költő kéziratai, levelei, személyes tárgyai és első kiadásai.

Az adatbázis nyitólapja:

Információszolgáltatás:

A webhely baloldalán sorol fel lehetőségeket. Több gyűjtemény részt ad, de elég egyszerűen mutatja meg mit tartalmaz, nem túlságosan interaktív, inkább arra késztet, hogy menjünk el és nézzünk körül élőben.

Navigáció/struktúra/webdesing:

A gyűjtemények csoportokra bontva találhatóak meg. Mindegyikről ad leírást, de maguk a dokumentumok elég egyszerűen megtekinthetők, inkább ízelítőszerű. Egyszerűen kereshető minden gyűjtemény rész.

Meta-adatolás, leírás, kínált formátumok:

A keresett dokumentumot, képet megmutatja, de nem mindegyiknél ad részletes leírást. Dokumentumszövegében nem lehet keresni, csak megtekinteni. Szkennelt formában elérhetőek az anyagok, így sok mozgásteret jelenleg nem nyújt.

 

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás:

A webhely könnyen elérhető, ingyenesen használható, de elég egyszerű. Összességében alap használatra, nézelődésre jól használható, kutatás szempontjából szerintem fejlesztést igényelne.

Közösségimédia-kompatibilitás:

Facebook: https://www.facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum?locale=hu_HU - érdekes, folyamatosan frissül.

Instagram: https://www.instagram.com/petofiirodalmimuzeum/?igsh=M284bHpybTVhNDFi# -szintén nagyon aktív, változatós.

eLiechtensteinensia

 

Megnevezés: eLiechtensteinensia

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://www.eliechtensteinensia.li/viewer/index/

A gyűjtemény fenntartója: Liechtensteiner Landesbibliothek (Liechstensteini Nemzeti Könyvtár)

A gyűjtemény rövid leírása:

 

Az eLiechtensteinensia a Liechtensteini Nemzeti Könyvtár digitális gyűjteménye, amelyben a miniállammal kapcsolatos digitalizált dokumentumok érhetőek el. A gyűjteményben találhatóak hivatalos állami iratok, beszámolók, az ország újságjainak lapszámat a 19. századig visszamenőleg, helyi művészek által készített munkák, de pl. térképek is találhatóak a gyűjteményben.

Tervezés, webdesign és fejlesztés: goobi viewer (https://goobi.io/viewer/)

 

 

A gyűjtemény nyitólapja

A címoldal baloldalán található a keresőmező, illetve alatt böngészésre lehetőség a gyűjteményben tagelt személyek és címek között. Szintén a nyitóoldal baloldalán található az új gyűjteményi elemekkel kapcsolatos információ (a bejegyzés készítésekor a Liechtensteini Fejedelemség joga c. könyv). A menüsorban link vezet a kiadó (Herausgeber), a téma (Themen) szerinti vagy az általános keresésekre (egyszerű, összetett, naptári). Középen, a bemutatkozó szöveg alatt egy csempés elrendezésben a különböző témák felé vezető linkek találhatóak.

 

Ahogy az látható, kilenc különböző résztémára osztották a gyűjteményt: kultúra, történetelem, földrajz, politika, jog, környezet, gazdaság, újságok és társadalom. Mindegyik csempe egy külön keresőfelületre vezet.

Keresés és metaadatok:

A gyűjtemény sajátossága, hogy széles keresési lehetőséget biztosít. A nyitóoldalon lévő keresőmező általános keresésre szolgál, szűrni utána lehet. Alább egy példa, a keresőmezőbe  beírtam az alpesisíző Tina Weihrather nevét, az egyszerű keresés találatairól egy képernyőkép:

 

Ezen látható, hogy szűrni lehet időre (Zeitraum), kiadóra (Herausgeber), témára (Thema, az első két szűrőfeltétel a miniállam két történelmi újságja), de a keresőmező alatt lehet metaadatokra és teljes szövegekre is szűrni. A rendszerezés (Sortierung) történhet relevancia, cím, szerző, megjelenés év és importálás dátuma szerint is.

A csempés téma szerinti szűrésre példa (Kultur):

Az egyes elemekre kattintva a fent részletezett kereső- és szűrőfelület jelenik meg, de csak olyan találatokkal, amelyek az adott részelem tagjét tartalmazzák. Külön megjegyzendő, hogy a gyűjtemény az RSS-feed lehetőségét erőteljesen használja, ahogy a fenti képen is látszódik.

Metaadatolás tekintetében fontos tényező a tag, de az egyes elemeknél több, további adat található meg. Két példa: a fent említett újonnan digitalizált könyv esetében elérhető a tartalomjegyzék vagy a bibliográfiai adatok. A metaadatolás szempontjából a bibliográfiai adatok a legfontosabbak. A szerző esetében a német nyelvű Wikipédiára is található linkelés, bár fejleszthető ez a funkció, mert a liechtensteini jogász és politikus Wilhelm Beck helyett az egyértelműsítő lapra mutatott a Wikipédia felé mutató link.

Hasznos funkciója a gyűjteménynek a letölthetőséggel, illetve idézéssel kapcsolatos segítség:

Mint látható, többféle szabvány szerint is van lehetőség a gyűjtemény elérhető elemeinek letöltésére, illetve az idézést is segíti (külön drop-down menüben lehet kérni, hogy pl. az APA- vagy a Chicago-idézési módszer szerint írja ki).

Műalkotások esetében is elérhetőek bibliográfiai adatok és a digitalizált könyvekhez hasonlóan lehet forgatni, kicsinyíteni/nagyítani a képet. Ismét egy példa: Hans Kliemand Schloss Vaduz im Schnee c. grafikája.

A fenti képkivágáson megtalálhatóan a forgatáshoz és a méretváltoztatáshoz szükséges gombok. Ami különlegesség a gyűjteményben viszont, az a képmanipulálás lehetősége, amit a jobb felső sarokban található csavarkulcs ikon jelez.

A fenti képen látni lehet, hogy milyen képmanipulálási lehetőségek vannak: a fényerő, a kontraszt, az élesség, a színezés stb. is változtatható. Érdekes jogi kérdést vet fel, hogy milyen módon használhatóak fel ezek a módosított képeket (ugyan külön nem letölthetőek, de képernyőkép készíthető róluk).

Az RSS-feeden kívül van még Facebook- és Instagram-link is a honlapon (jobb felül), de azok a nemzeti könyvtár felületeire vezetnek, ahol elvétve fordul elő a digitális gyűjteménnyel kapcsolatos poszt, így a közösségi médiás jelenlét nem mondható erősnek.

Magyar labdarúgó-adatbázis 2.

Hasonló kezdeményezések

Ahogy az első bejegyzésben jeleztem, több magánkezdeményezés létezik már, amelyik hasonló, adatbázisszerű adatgyűjtést végez, azonban mindegyik esetében van valamilyen szempont, amely alapján nem tekinthető teljesnek vagy könnyen hozzáférhetőnek az adatbázisnak.

A legismertebbnek a német Transfermarkt mondható, amely az Axel Springer-csoporthoz tartozik és az (ahogy a nevéből is kivehető) átigazolásfókusz mellett egy közösségi alapú adatbázisépítést is folytat. Mivel egy nemzetközi projektről van szó, Magyarország ugyan benne van és foglalkozik az alsóbb osztályokkal is, nem hazánk áll a fókuszban, így a kevés számú magyar önkéntes lassan adja hozzá az adatokat, főleg, ami a múltat illeti. Mivel (részben) közösségi projektről van szó, így az adathelyesség is állandó probléma (forráshivatkozások nem mindig találhatóak).

Magyar viszonylatban két adatbázis említhető meg, az egyik a NELA (Nemzeti Labdarúgó Archívum), ami szintén magánkezdeményezés. Fókusza kizárólag a magyar élvonalra és a válogatottra helyeződik, viszont a hozzáférhetőség korlátozott, mivel előfizetéses (a bejegyzés írásakor két éves előfizetési lehetőség volt, egy basic és egy kibővített hozzáférés). Voltak időszakok, amikor szabadon elérhető volt és láthatóan aktívan frissül, de itt is kérdés, hogy mennyire megbízhatóak az adatok, mivel forráshivatkozás akkor kevés volt.

 

Harmadik adatbázis a Labdarúgó Adattár, amelynél nem deríthető ki a honlapról, hogy kik vannak mögötte (impresszum sincs), ellenben az állami Nagy Béla program által támogatott. Saját leírása szerint 1955-től követi az adatokat, ami a magyar labdarúgás hőskorát (az 1945 előtti időszakot) így kihagyja, ellenben előnye lehetne, hogy időbélyeggel látja el az utolsó változtatás időpontját az egyes játékosoknál, ami a bejegyzés írásakor nem látszik működőnek, mivel az oldal megnyitásának időpontját írja ki (lásd 3. kép). Nagy hátránya még, hogy csak a játékosokra és a tornákra fókuszál, így pl. az edzőkről nem vezet adatbázist.

Érdemes még külön megjegyezni az MLSZ Adatbankját, amely megbízható adatokkal rendelkezik, mivel a mérkőzések elektronikus jegyzőkönyveit tartalmazza, azonban csak 2003-ig visszamenőleg, az előtte papíros úton készült jegyzőkönyvek hozzáadása mindeddig nem történt meg. 

A közösségi médiában számos futballtörténeti oldal létezik, de ezeken elsősorban régi képanyagok vagy újságcikkek érhetőek el és nosztalgikusabb hangvételűek, ami kevéssé teszi alkalmassá őket adatbázisépítésre. Végezetül, érdemes megemlíteni az egyes klubok vagy klubhoz kötődő személyek gyűjtéseit. A Vasas esetében könyvformában jelent meg egy összeállítás a legfontosabb mérkőzésekről (Sinkovics Gábor: Piros-kék rangadók). A Ferencvárosnál a Nagy Béla által szerkesztett Fradi futballmúzeum sorozat adhat segítséget (amelynek részei megtalálhatóak a Hungaricanán), az MTK Baráti Kör honlapjának külön részén található egy adatbázis a klubban sportolókról, viszont itt az összes szakosztály szerepel.

Magyar labdarúgó-adatbázis 1.

Magyar labdarúgó-adatbázis létrehozása

Magyarország egyik legnépszerűbb sportága a labdarúgás, amelyet népszerűségén túl a statisztikai adatok sokasága jellemez. Hány mérkőzést játszott adott játékos valamelyik klubcsapatnál, hányszoros válogatott, gólok száma stb. Mivel a magyar labdarúgó-bajnokság a bejegyzés írásakor 123 éves múltra tekint vissza, nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, amelyek adatbázisba történő összegyűjtése és emészthető formában való tálalása nagy munka, viszont jelentősen megkönnyítené a magyar labdarúgás történetével foglalkozó kutatók munkáját. Az adatmennyiség miatt csak az élvonal lenne fókuszban.

Az adatbázis játékosokra, vezetőedzőkre és klubokra vonatkozó adatokat tartalmazna.

Játékosok esetében:

- alapvető életrajzi adatok
- mérkőzések száma
- klubmúlt
- ahol van, válogatott mérkőzések száma
- gólok száma
- kapusok esetében kapott gól nélküli mérkőzések száma

Vezetőedzők esetében:

- alapvető életrajzi adatok
- edzett klubok idősorrendben
- klubonként hány mérkőzésen volt edző
- ugyanez, ha szövetségi kapitány is volt
- kereszthivatkozások, ha NB I-es játékos is volt a játékos adatlapra

Klubok esetében:

- NB I-es szezonok száma
- helyezés szezononként
- pályára lépő játékosok adott szezonban
- vezetőedzők adott szezonban

Ez kapacitás esetén bővíthető a nemzetközi és magyar kupamérkőzésekkel, illetve az egyes mérkőzések jegyzőkönyveivel. Mindenhol a megfelelő szereplőkre történő linkekkel.

Az adatbázis célja és célközönsége

Mivel még mindig nagy az érdeklődés Magyarországon a labdarúgás iránt, így az adatbázis célközönsége is potenciálisan széles réteget ölel fel. Kinek történeti érdeklődését elégítené ki, másnak egy adott mérkőzéssel vagy játékossal kapcsolatos információ megszerzéséért használhatná az adatbázist, megint más pedig az esetleges aktualitások lekövetése okán használná. Mivel csak egy megbízható adatokkal ellátott adatbázisnak van értelme, így ezekkel az adatokkal biztosítható lenne felvétele, illetve a sok adat feldolgozható formában való szerepeltetése, így a felhasználás is sokrétű lehet a magyar labdarúgás iránt érdeklődőknek.

A projekt haszna

Ugyan több magánkezdeményezés is foglalkozik már a témával, de mindegyik rendelkezik hiányosságokkal, így egy ilyen projekt keretében létrehozott adatbázis biztosíthatná az adatok és az erre alapuló kutatások helyességét, amely így jobb sporttörténeti kutatásokat, illetve a felhasználók biztos tudáshoz való hozzáférését tudná garantálni

Kép forrása: Wikimedia Commons/Euro2008

3D nyomtatás 3.

3D nyomtatás – kezdőknek

Az alábbi fejezetet azoknak szánom, akik szeretnének megismerkedni a 3D nyomtatással, de nem tudják, hogy merre induljanak neki.

1.      Milyen gépet válasszunk?

Amikor 3D nyomtatásra adjuk a fejünket, több kérdés is felmerülhet bennünk. Az első, és leglényegesebb, hogy mit szeretnénk vele kezdeni. Ha csak hobbi szinten, magunknak szeretnénk nyomtatni, kipróbálni a modellezés és a nyomtatás világát, akkor nem érdemes egyből a legdrágább készülékek felé kacsintgatnunk.

Azt ajánlom, hogy egy középkategóriás gép fele induljunk el ilyenkor, amelynek a fenntartása, karbantartása és működtetése nem lesz megterhelő a pénztárcánk számára.

Fontos még azt is számításba vennünk, hogy milyen alapanyaggal szeretnénk dolgozni. Jelenleg a legelterjedtebb a műanyag nyomtatás, és kezdőknek szerintem célszerű ezzel kezdeni, hiszen a gyanta, fém és egyéb anyagok könnyen eltömődhetnek nyomtatás közben, ami hamar kudarcba fulladt nyomtatásokat eredményezhet, így ha szeretnénk már kezdetben sikerélményekkel indítani, akkor célszerű a műanyag nyomtatás felé elindulnunk.

Ender-3 V3 SE

A Creality által gyártott Ender-3 típusú 3D nyomtató 3. verziójának az „SE” modellje például kiváló választás lehet első nyomtatónak. Jelenleg 50.000-100.000 forint között már hozzájuthatunk egy ilyen géphez.

Alapanyagok szintjén PETG, PLA és TPU anyagok nyomtatására alkalmas [erről bővebben később fogok írni]. A modellező tere 220mm x 220 mm x 250 mm, ami azt jelenti, hogy 22 centi széles, 22 centi hosszú és 25 centi magas modelleket készíthetünk ezzel a géppel. 250 mm/s nyomtatási sebességgel rendelkezik, de ez természetesen a szeletelés közben állítható, ez a maximális sebessége.

Ezen felül rendelkezik automatikus szintezéssel, ami azért hasznos, főleg kezdőknek, mert a nyomtatási magasság beállítása a sikeres nyomtatás egyik alapja [erről is írok bővebben].

2.     Milyen alapanyaggal dolgozzunk?

A fentebb említett Creality Ender PETG, PLA és TPU anyagok nyomtatására alkalmas. De mi is a különbség az alapanyagok között?

Mi az a filament?

A filament a 3D nyomtatás során használt nyersanyag, amelyet leggyakrabban FDM (fused deposition modeling) nyomtatókban alkalmaznak. Ez egy hosszú, vékony műanyagszál, amit a nyomtatófej megolvaszt, majd rétegről rétegre felvisz a nyomtatási felületre, hogy létrehozza a 3D modellt. A filamenteket tekercsekben árulják, különböző átmérőben, a leggyakoribbak a 1,75 mm-es és a 2,85 mm-es vastagságúak.

PETG

A PETG (a személyes kedvencem), azaz polietilén-tereftalát-glikol egy olyan hőre lágyuló műanyag, amelynek anyagi tulajdonságai jó versenytárssá teszik funkcionális tárgyakhoz. Általában vizes palackokban és élelmiszer-tartályokban található meg, tehát élelmiszer-biztonságosnak számít a vetélytársaival szemben. Használható olyan tárgyak készítéséhez, amelyek érintkeznek az élelmiszerekkel, például konyhai kiegészítők, kempingeszközök, tárolók és egyebek. Hőmérsékletállósága miatt (bizonyos mértékig) mosogatógépben is mosható. Az anyag emellett tartós és rendkívül ütésálló. 230-265 Celsius fokos nyomtatási hőmérséklettel lehet vele dolgozni, és etil-acetáttal lehet a felületét lesimítani (tehát ha vattára öntünk egy kis körömlakklemosót, és azzal megdörzsöljük, akkor az segít a felületének egyenletesítésében).

Ami viszont hátránya lehet, főleg kezdőként, az az, hogy a PETG filament szálazódik nyomtatás közben, ami a nyomtatáshoz szükséges magas hőmérsékletnek köszönhető, így lehetővé teszi a szál szabad áramlását, de hajlamos arra, hogy két pont között haladva szálakat hagyjon maga után.

Egy másik, bár kisebb hátrány, hogy a PETG hajlamos a karcolódásra. Ez egyes felhasználók számára talán egyáltalán nem számít, de mások számára ez egy abszolút kizáró ok.

PLA

A poli-tejsav (PLA) egy növényi alapú műanyag, amelynek alapanyaga általában kukoricakeményítő. Megújuló nyersanyagokból készült hőre lágyuló polimerként teljesen vagy részben biológiailag lebomló. A PLA a három anyag közül a legnépszerűbb.

A PLA rendkívül könnyen nyomtatható, általában eltömődés nélkül folyik ki a 3D nyomtató fúvókájából, és a többi szálhoz képest viszonylag alacsony nyomtatási hőmérséklettel rendelkezik. Másik nagy előnye, hogy olcsó: 1 kg PLA 7-9000 Ft-ba kerül, azaz a szolgáltatók igénybevétele esetén is kedvezőbb árakkal számolhatunk. 175-200 Celsius fokos nyomtatási hőmérséklettel nyomtatható, és a felület simítására egyedül a csiszolás lehet megoldás, erre megfelelő egy puhább csiszolópapír, vagy kisebb felületekre nekem tökéletesen bevált a műköröm készítéséhez tartozó alapanyagok között található „buffer”, ami egy szivacs szerű reszelő, puha felületű, így biztosan nem töri el az elkészült modellünket, és a sarkai lekerekítettsége és merevsége miatt apróbb, szűkebb részekre is kiválóan elérhetünk vele.

A PLA filament hajlamos deformálódni vagy megolvadni nagy hőhatás esetén, így nem praktikus olyan alkatrészeknél, amelyek hőállóságot igényelnek. Ez még a forró környezeti körülményekre is vonatkozik, például egy autó műszerfalára egy napsütéses nyári napon. A PLA másik hátránya, hogy törékenyebb társaihoz képest. Ütközéskor hajlamos arra, hogy összetörjön, így kevésbé strapabíró, mint az ABS vagy a PETG, ezért inkább esztétikai, mint mechanikai felhasználásra alkalmas.

TPU

TPU (Thermoplastic polyurethane) egy flexibilis filament, gumiszerű tulajdonságokkal. Ezt általánosan az autóalkatrészek, háztartási készülékek vagy orvosi eszközök elkészítéséhez használják.

Ez az anyag rugalmas, amely lehetővé teszi a műanyag könnyű nyújtását és hajlítását. Nagyon ütésálló anyagról beszélünk, ami olyan alkatrészek nyomtatására alkalmas lehet, amik a mindennapos használatban gyakran kophatnak. 225-245 Celsius fokos nyomtatási hőmérséklettel lehet nyomtatni.

Hátránya közé tartozik viszont, hogy nagyon nehéz nyomtatni, kezdőknek nem is szokták ajánlani, a szálazódás és eltömődés lehetőségei miatt.

 

3.     Hogyan kezdjük el a nyomtatást?

Miután megvan a gépünk és a szükséges filamentünk, neki is kezdhetünk a nyomtatásnak. De hogyan?

Legelőször telepítsünk a számítógépünkre egy megfelelő szeletelő programot. A Creality Ender rendelkezik saját, ingyenes szeletelő programmal, de én személy szerint (egy szintén ingyenes) a Cura nevű szeletelő programot ajánlom. Ezt mindenkinek személyenként érdemes kikísérleteznie, hogy számára, és a gépe számára melyik vált be a legjobban.

Miután megvan a szeletelő programunk, készítsük el, vagy keressünk az interneten egy modellt, amit szeretnénk kinyomtatni. Ha magunk készítenénk el, akkor a Blender nevű ingyenes programot ajánlom modellezésre, viszont, ha eleinte szeretnénk csak úgy nyomtatgatni, akkor a Thingiverse nevű weblap a legmegfelelőbb számunkra. Ez egy 3D nyomtatásra alkalmas modell-adatbázis, ami szintén ingyenes.

Ha a Thingiversen megtaláltuk a megfelelő modellünket, akkor letöltés után meg kell nyitnunk a letöltött file-t a szeletelő programunkban. Ha feldolgozta a program, akkor érdemes beállítanunk a programot az anyagunkkal és a gépünkkel kompatibilis specifikációk szerint. Egy későbbi bejegyzésben részletesen leírom, hogy melyik anyagnál mit érdemes beállítani, azokat az információkat ott gyűjtöm majd össze.

Ha megvan a beállítás, akkor a szeletelés (slicing) gombra kattintva megkapjuk a szükséges STL file-unkat. Lényegében ez tartalmazza azokat az adatokat, hogy rétegenként milyen koordinátákat kell a nyomtató fejnek (extrudernek) érintenie a nyomtató felületen, és hány rétegből fog állni a modellünk, így lesz pontos a nyomtatás – és ezért lényeges maga a szeletelő program, mert mindegyik szeletelő program máshogy adja meg a szükséges koordinátákat.

Ha megvagyunk a szeleteléssel, akkor nyugi, már nincs sok hátra! Most jön a szintezés. Az automatikusan szintező gépekkel kevesebb probléma szokott ennél a feladatnál lenni, de ahol nincs ilyen beépített lehetőség, ott bizony magunknak kell ezt megtenni. A nyomtató bekapcsolása után engedjük le a nyomtató fejet nyomtatási fázisba (fontos, hogy ne legyen bekapcsolva, hogy nyomtasson is, hiszen egyrészt megégethetjük magunkat a felforrósodott nyomtató fejjel, másrészt a kiengedett olvadt műanyag gátolni fog bennünket a szintezés folyamatában). Miután le lett engedve a nyomtatófej, vegyünk egy sima A/4-es papírlapot. és a nyomtatófelület egyik sarkába állítsuk be a nyomtatófejet, tegyük alá a lapot és szintezzük be a nyomtatófelület (azaz ágy) alatt található tekercsek és rugók segítségével. Ha nincs ellenállás, amikor oda-vissza húzza a papírt a fúvóka és az ágy között, állítsd be a legközelebbi szintezőcsavart a rés meghúzásához. Ügyelj arra, hogy ne gyakorolj nyomást a 3D nyomtató ágyára (például a kezével), mert ez annyira lenyomja az ágyat, hogy a rés nagyobb lesz, mint amilyen valójában. Ismételten csúsztasd a papírt, és addig állítsd be a csavart, amíg enyhe húzódást nem érzel a fúvóka és az építőlemez felől.

Ismételd meg ugyanezt a folyamatot az összes többi sarkon. Ha a sarkok rendben vannak, helyezd a nyomtatófejet az alaplap közepére, és ellenőrizd, hogy ott is ugyanaz az ellenállás érezhető-e. Ha szükséges, állítsd be újra a csavarokat.

Végül ellenőrizd újra az egyes sarkokat és a közepét, mivel az egyik sarokban végzett beállítások hatással lehetnek a többire. Ha ez a helyzet, ismételje meg a teljes eljárást, amíg mind az öt pont kiegyenlítődik.

És ezzel meg is vagyunk az alapokkal, kezdődhet a nyomtatás!

3D nyomtatás 2.

Kontextus kutatás

Jelenleg több blog és weboldal foglalkozik hazánkban ezzel a témával. Többségük elég teljeskörűen összeszedi a szükséges információkat, ellenben egy „hátrányuk” van. Ezek többsége webshopként is üzemel, ami azt eredményezi, hogy érdekükben áll a saját készletükben megtalálható termékek forgalmazása, így ez egy reklámfelületet is biztosít bizonyos márkáknak. Sajnos a 3D nyomtatásban viszont nagyon nehéz márkafüggetlennek lenni, nem minden márka által gyártott alkatrész kompatibilis a többi márkával, így érthetővé válik a webshopok által üzemeltetett blogok elköteleződése.

Az alábbiakban összegyűjtöttem, hogy munkám során én mely tartalomszolgáltatók és információforrások segítségével képeztem magam, hol találtam hiteles forrásokat és információkat.

 

Weboldalak:

https://www.zaccord.com/blogs 

https://3dnyomtass.hu/3d-nyomtatas/

https://www.fila-ment.hu/3dblog

Ezek a weboldalak külön-külön de egyben is átfogó képet adnak a 3D nyomtatás aktualitásairól, de leginkább azok tudnak rajtuk tájékozódni, akiknek van már minimális tudása a témával kapcsolatban. 

Facebook csoportok:

https://www.facebook.com/groups/497882747249191 [3D nyomtatás kezdőknek]

https://www.facebook.com/groups/1634771113492508/ [3D nyomtatás tippek, trükkök, munka]

Ezek a Facebook csoportok viszont kiválóak kezdők számára, hiszen lehetőség van kérdezni, illetve ha valaki valamilyen problémába ütközik, akkor a csoport méretéből kiindulva biztosan tudnak majd neki segíteni.

YouTube:

https://www.youtube.com/@reebwalter1

https://www.youtube.com/@3dnyomtatas

https://www.youtube.com/@3DPrintingNerd 

Az első kettő az magyar, a harmadik angol nyelvű csatorna. Szerintem a harmadik azért említésre méltó, mert azon felül hogy tanító jellegű videókat is készítenek, kísérleteznek is anyagokkal, gépekkel, illetve bebizonyítják, hogy mely alapanyag mennyire ütésálló például.

3D modellek:

https://www.thingiverse.com

A Thingiverse az egyik legnagyobb 3D modelleket tartalmazó adatbázis, ahonnan ingyen letölthetünk modell mintákat, amiket aztán kinyomtathatunk otthon magunknak. 

 Észak-Karolina Digitális Gyűjteményei

Megnevezés: North Carolina Digital Collections

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://digital.ncdcr.gov/

A gyűjtemény fenntartója: North Carolina Department of Natural and Cultural Resources

A gyűjtemény rövid leírása:

 

Az Észak-Karolinai Digitális Gyűjtemények (NCDC) az Észak-Karolinai Állami Levéltár és az Észak-Karolinai Állami Könyvtár gyűjteményeiben található dokumentumok digitalizált tartalmait foglalja magába. Az állomány több mint 158.000 fényképet, történelmi dokumentumot, állami kiadványt, kéziratot és egyéb dokumentumokat tartalmaz. Használata ingyenes és a teljes szövegtestek kereshetőek.

Tervezés, webdesign és fejlesztés: AM Quartex (https://www.amdigital.co.uk/create/am-quartex)

A gyűjtemény nyitólapja

Belépve az oldalra azonnal lehetőségünk van a szabad szavas keresésre.

https://digital.ncdcr.gov/

Lehetőség van összetett keresésre is, ahol kulcsszavakra lehet keresni, hat szűkítési lehetőséggel. A szűkítési lehetőségek megegyeznek a algyűjteményeknél találhatóakkal.

https://digital.ncdcr.gov/advancedsearch

 

Az oldalon lejjebb görgetve megtekinthetjük mind a gyűjteményt alkotó részgyűjteményeket, szám szerint 63 db-ot, valamint 2 másik kapcsolódó gyűjteményt. Az első kapcsolódó gyűjtemény az Észak-Karolinai Levéltár gyűjteményében található sajtótermékek digitális kollekciójához ad hozzáférést, mely a digitalnc.com oldalon található meg. A második kapcsolódó gyűjtemény a NCDC 64. részgyűjteménye, amelynek 2020-ban készítettek önálló honlapot, tisztelegve ezzel az amerikai nők szavazati jogának 100 éves évfordulója előtt.

https://digital.ncdcr.gov/

 

 https://digital.ncdcr.gov/

 

 Belépve az egyes gyűjteményekbe, először egy rövid ismertetést olvashatunk a gyűjteményrészről, melyből megtudhatjuk, hogy milyen szándékkal és milyen forrásokból jött létre az adott kollekció. Amennyiben ismert más tematikusan kapcsolódó gyűjtemény, akkor azokról is olvashatunk itt, és kattintható linkkel a gyűjtemény nevében, át is ugorhatunk az oldalra.

 

https://digital.ncdcr.gov/collections/raleigh-history

 

A kereső felültetek egységesek az összes gyűjteményrésznél. Leggyakrabban belépve az adott gyűjteménybe egy leírást olvashatunk, majd a Browse the Collection gombra kattintva elérhetjük a keresőt. Lejjebb görgetve az oldalhoz kapcsolódó gyűjteményeket találunk, amennyiben vannak ilyenek.

Abban az esetben amikor nincs más kapcsolódó gyűjtemény kiemelve, akkor a keresőt a gyűjtemény főoldalán lejjebb görgetve érhetjük el.

A kereső egyszerű, azonban jól átlátható és könnyen kezelhető bárki számára. Összesen maximun hat szűrési feltételt érhetünk el, melyek az adott kollekcióhoz vannak igazítva. A választható szűrési kategoriák: a dátum, a hely, a korszak, a tétel formátuma, valamit ritkább esetekben az alkotó, és végül a tárgyak- Észak-karolina kikötő.

Keresés és metaadatok

 

https://digital.ncdcr.gov/collections/raleigh-history

 

 

Megnyitva az egyes tételeket, kitehetjük a dokumentumokat teljes képernyőre, elforgathatjuk őket, és további nagyításra is van lehetőség. Ezenkívül természetesen minden adat és egy részletes leírás rendelkezésünkre áll. Lehetőség van a fotók letöltésére is pdf, jpg vagy png formátumban. A Viewer gombra kattintva megtekinthetjük a fotókat a Mirador nevű képnézegető programban és a Manifest gombra kattintva elérhetjük a tétel metaadatait is, JSON, Nyers adat és Fejlécek formátumokban.

Kényelmi funkcióként lehetőségünk van előre és hátra is lapozni a gyűjteményben.

 

https://digital.ncdcr.gov/Documents/Detail/an-act-of-the-general-assembly-to-establish-raleigh-as-the-seat-of-government/351416

https://digital.ncdcr.gov/Documents/Detail/an-act-of-the-general-assembly-to-establish-raleigh-as-the-seat-of-government/351416

https://iiif.quartexcollections.com/ncdcr/iiif/9c4d353a-9930-4aeb-acf9-e5faf707b533/manifest

 

 

A gyűjteménynek van egy digitális kiállítása is, mely a Juneteenth nevet viselő, 2025 óta hivatalos ünnepnek állít emléket. A Juneteenth a rabszolgaság Egyesült Államok beli eltörlését ünnepli. A kiállítás elérhető a főoldal felső menüsorából.

https://digital.ncdcr.gov/digital-exhibits/archives-exhibits-juneteenth

https://digital.ncdcr.gov/digital-exhibits/archives-exhibits-juneteenth

Interaktivitás

Lehetőség van felhasználói fiók létrehozására, mely lehetővé teszi, hogy az egyes tételeknél használhassuk a könyvjelző funkciót.

Az oldalon közvetlenül nincs lehetőség semmilyen interakcióra. Észrevételekkel emailben, telefonon, facebookon, vagy az X-en keresztül lehet mind a SANC-ot, mind pedig a SLNC-t megkeresni.

Közösségi média kompatibilitás

Mind az Észak-Karolinai Állami Levéltárnak (SANC), mind az Észak-Karolinai Állami Könyvtárnak (SLNC) van Facebook és X (korábban Twitter) oldala is.

A Facebookon hetente átlagosn 3-4 posztot osztanak meg, különböző eseményekről és évfordulókról.

Hírlevele nincs a gyűjteménynek.

https://digital.ncdcr.gov/

3D nyomtatás 1.

Téma

A 3D nyomtatás egy gyorsan fejlődő technológia, amelynek számos alkalmazási területe és előnye van. Előnyei közé tartozik, hogy gyors, költséghatékony, és lehetővé teszi a komplex, testre szabott formák létrehozását. Rugalmas gyártási módszer, mert ugyanazzal a géppel többféle tárgyat lehet létrehozni. Ugyanakkor hátránya, hogy a 3D nyomtatás még mindig lassú az ipari tömegtermeléshez képest, és az anyagok, valamint a nyomtatók költsége is magas. Ezen kívül bizonyos anyagok kezelése (például fémek vagy speciális gyanták) bonyolult és tapasztalatot igényel.

A 3D nyomtatás egy „additív” gyártási technológia, amely rétegről rétegre építi fel a háromdimenziós tárgyakat digitális modell alapján. Az eljárás során különböző anyagokat – leggyakrabban műanyagot, de előfordul, hogy fémet, vagy speciális polimereket – adagolnak és formáznak a nyomtatófej segítségével, amíg a végleges alakot el nem érik. A technológia előnye, hogy gyors, rugalmas, és lehetővé teszi az egyedi, bonyolult formák gazdaságos gyártását.

A folyamat egy 3D modell létrehozásával kezdődik, amit gyakran számítógépes tervezőszoftverrel (CAD) készítenek. Ezután a modellt a nyomtató szoftvere szeletekre bontja (ezt hívjuk szeletelésnek), és a nyomtató ezek mentén haladva építi fel az objektumot. A 3D nyomtatás alkalmazása igen széles körű: az ipari prototípusok készítésétől a gyógyászati implantátumokig, autóipari alkatrészeken át egészen az építészeti és művészeti projektekig terjed.

A várhatóan már nem túl távoli jövőben elterjednek akár hazánkban is a nagyméretű beton- és homokalapú nyomtatók, amelyek lehetővé teszik lakóépületek gyors és költséghatékony felépítését. Vagy az orvostudományban a bioprinting, azaz szervnyomtatás terén végzett fejlesztések célja, hogy a jövőben akár teljes szerveket is előállíthassunk emberi sejtekből, ezzel áttörést hozva a transzplantációs gyógyászatban.

Célközönség

A 3D nyomtatás tehát olyan technológia, amely folyamatosan fejlődik és terjed a különböző iparágakban, új lehetőségeket teremtve a gyártásban és az innovációban. Ezért is tartom kiemelkedő területnek, és szerintem érdemes lenne a legfiatalabb korosztálytól kezdve akár a legidősebbekig megismertetni ezt a forradalmian új technológiát.

A projekt célja

Elsődleges célja, hogy bárki, aki rákeres a „3D nyomtatás” címkére, egy oldalon megtalálja az összes lényegi tudást a témával kapcsolatban. A kezdőknek szánt bejegyzésektől kezdve, miszerint mi a 3D nyomtatás, a haladókig, ahol szó lesz az extruder tipusokról.

Másodlagos célja, hogy a téma iránt érdeklődők megismerkedjenek a különböző 3D nyomtatási típusokkal, alapanyagokkal és gépekkel. Korszerű tudás összegyűjtése, ami leköveti a legfrissebb trendeket, figyelemmel kiséri a nemzetközi viszonylatban elterjedt lehetőségeket (makerspacek, 3D nyomtatót használó workshopok, iskolák).

A projekt haszna

Az összegyűjtött tudás ismeretében kellő információkkal lássam el az idetévedő érdeklődőket. Hasznos lehet azoknak, akik most ismerkednek meg a 3D nyomtatással, de azoknak is, akik valamilyen problémába ütköztek az otthoni nyomtatás során.