Az adatbázis, ahogyan korábban utalmat rá, felépítésében követné az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének felépítését, a következő menüpontokkal, és azok további bontásaival:
Az Iparművészeti Múzeum facebook oldalát 2023. áprilisában vizsgálták utoljára, azóta jelentős változások történtek az oldal összetételében. A 2010. szeptember 24-én indult oldal leírása változatlan:
A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárának (OSZK) kiemelt digitális szolgáltatása, amely a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött egyedi és pótolhatatlan kulturális örökség online hozzáférhetőségét biztosítja. A Copia küldetése a tudományos kutatás segítése, a kritikai kiadások támogatása, valamint az eredeti kéziratok megóvása azáltal, hogy a kutatás számára a digitális másolatot teszi elérhetővé. A Copia alapját képező Kézirattár az OSZK egyik legkorábban elkülönített különgyűjteménye.
A Kézirattár önálló gyűjteményként való elkülönítése Csontosi János irányításával indult meg. 1870-években, majd a 19.század vége felé választották le a kódexeket és a levéltári jellegű dokumentumokat a többi anyagtól, tisztázva ezzel a Kézirattár funkcióját. A 20. század közepén alakult ki az a tudományos szemlélet és gyakorlat, amely szerint a személyi és intézményi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően egységben őrzik, függetlenül attól, milyen dokumentumtípusokat tartalmaznak.
A Kézirattár anyagát – és így a Copia tartalmát – több fő kategóriába sorolják, amelyek a teljes kulturális örökséget lefedik:
Ezek mellett szorosan kapcsolódik a Színháztörténeti és Zeneműtár, amely több mint 18 000 kéziratot és 170 000 nyomtatott kottát őriz a 16. és 21. századi időszakokból, beleértve Liszt Ferenc, Weiner Leó és Balassa Sándor zeneműveit. A Copia gyűjteménye a legfontosabb kéziratos anyagokat digitalizálja és rendszerezi. A gyűjtemény öt fő kategóriában tartalmazza a dokumentumokat:
A Copia egy rendkívül fejlett felületet biztosít a kéziratok kutatásához.
Keresés: Az összetett kereső lehetővé teszi a szűrést Kategória, Gyűjtemény, Szerző, Keletkezés ideje, Címzett, Nyelv, Műfaj, Dokumentum típusa és Dokumentum jellege alapján.
Nyelvek: A dokumentumok nyelvei között a Magyar (7728 tétel) mellett szerepel a Latin (383), Német (102), Olasz (71) és a Francia (53) is.
Hozzáférhetőség: A digitalizált tartalmak jelentős része, mintegy 5140 tétel, szabadon hozzáférhető. Más dokumentumok (2735 tétel) csak az OSZK olvasótermében tekinthetők meg.
A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye ezzel a részletes metaadatokkal ellátott, folyamatosan bővülő tartalmával az egyik legfontosabb digitális forrást jelenti a magyar irodalom- és kultúrtörténeti kutatások számára.
Copia Digitalizált Kéziratok felületen a Fényképek a Kézirattár gyűjteményének szerves részét képezik, de elkülönült kezelést is kapnak.
A fényképekről a következőket lehet tudni a Copia adatbázisával kapcsolatban:
A Kézirattár a fotográfiákat alkalomszerűen szerezte meg, vásárolta vagy kapta ajándékba. A Kézirattár méltán őriz két jelentős fényképygyűjteményt:
Az Arcképgyűjtemény: Ez a gyűjtemény a 19. és 20. századból származó, jeles közéleti személyiségek portréit foglalja magában.
Személyi Hagyatékok Integrált Részei: A fényképek részét képezik egyes személyi hagyatékok (fondok) integrált részeinek, így például a Babits Mihály, vagy Petőfi Sándor hagyatékaiban is megtalálhatók lehetnek vizuális dokumentumok.
Fontos tudni, hogy a digitális képeket a Copia oldalon csak bemutató szinten kezelik. A képek elsősorban a nemzeti könyvtár Fotótár oldalán tanulmányozhatók. Míg a kéziratok, levelek, kották és fragmenták önálló kategóriákat képeznek a keresésben, a fényképek (mint vizuális dokumentumok) a háttérben futnak a Kézirattár anyagaival együtt, és a tartalmuk a szerzők és hagyatékok mentén kereshető.
Ha ma szerepjátékos könyvekre vágyik valaki annak limitáltak a lehetőségei az online térben. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyesfajta művekkel ezek sokszor nincsenek egy külön gyűjteménybe gyűjtve, de ha vannak is, semmi képen sem átfogóan, több tízezres nagyságrendben, mint ahogyan a piacon vannak vagy voltak jelen egykor ma már nehezen elérhető, többé nem újranyomott könyvek.
A szerepjátékos könyvek mára elég meghatározó közösségszervező, oktatási célú, és kikapcsolódási eszközökké váltak, hogy a könyvtárak külön útmutatókat készítsenek más könyvtárások számára, hogyan is dolgozzuk fel és igazodjunk el a szerepjátékos műfajnál.
Az American Library Association boltjában például rendezvényszervezéshez találunk ilyeneket. Ennek ellenére mégis limitáltan jelennek csak meg egységes gyűjtemények az online térben.
A Milwaukee Public Library első ránézésre egy átlagos könyvtár képét festi, ám ennek ellenére igen nagy népszerűségnek örvend a különböző közösségi média felületeken, úgy mint például a Reddit. De mi ennek a népszerűségnek az oka?
A könyvtár jelen van a legjelentősebb közösségi média oldalakon, és már ebből kiderül az olvasó számára, hogy nem a Facebook az elsődleges számukra mikor elérésekről van szó. Bár a Facebook oldalukon is impozáns 25000 követővel rendelkeznek, a Tiktok-on ez a szám már 158 ezer fő, Instagram-on pedig 233 ezer.
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/Milwaukee.Public.Library
Aktivitás: 2009 óta
Átlagosan havi 9-13 poszt a vizsgált 3 hónapos időszakban.
Instagram elérhetőség: https://www.instagram.com/milwaukeepubliclibrary/
Aktivitás: 2014 óta
Átlagosan havi 6 poszt.
Weboldal elérhetőség: https://www.mpl.org/
A digitalizációval párhuzamosan nemcsak az információs terek bővültek, hanem az olvasási szokások is radikálisan átalakultak. A könyvtárak világszerte egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a bőséges kínálat önmagában már nem ösztönzi a hallgatókat olvasásra; a hozzáférés mellé személyre szabott ajánlás és intelligens támogatás is szükségessé vált. Ennek hátterében a figyelem és idő szűkössége áll, illetve az a tendencia, hogy az egyetemi hallgatók azonnal fogyasztható online tartalmak felé fordulnak, miközben a könyvtári gyűjtemény gyakran kihasználatlan marad.
Erre a problémára keres megoldást a recenzált tanulmányban bemutatott W_HybridBook, a törökországi Izmir Bakircay Egyetemen fejlesztett hibrid ajánlórendszer. A kutatásnak két célja van: egyrészt növelni az egyetemisták olvasási kedvét, másrészt a könyvtári források felhasználását a tényleges felhasználói igényekhez igazítani. A szerzők, azaz Onur Dogan, Emre Yalcin és Ourania Areta Hiziroglu egy olyan rendszert mutatnak be, amely jelentősen finomítja a hagyományos ajánlómechanizmusok működését, és új megközelítéssel egészíti ki a felhasználói profilok kezelését.
A Welsh Journals honlapja a Wales-i Nemzeti Könyvtár weboldalának egy aloldala. Itt több mint 450 folyóirat 1735 és 2006 között megjelent számait olvashatjuk el. A kiadványok a tudományos szakfolyóiratokon át a vallásos és szórakoztató folyóiratokig sok témát felölelnek. A források elérhetők képi formátumban, de OCR-es feldolgozással készített egyszerű szöveg verzióban is.
Az International Dunhuang Programme (IDP) egy 1994-ben létrejött összefogás, amelyben mára több mint 35 intézmény vesz részt, a Programot az idp.bl.uk címen érhetjük el.
Dunhuang a mai Kína Gansu tartományában található város, melynek közelében egy lezárt barlangban több tízezer kéziratot, nyomtatott dokumentumot, festményeket és egyéb tárgyakat találtak a 20. század elején. Ez az anyag igen jelentős történelmi értékkel bír a Selyemút vándorainak életével kapcsolatban, ám a rengeteg felfedező által különböző országokba szállított leletek együttes kutatása tulajdonképpen lehetetlen az intézmények összefogása nélkül. Ezt az összefogási igényt ismerték fel 1993-ban, amikor konferenciát szerveztek a nagyobb Dunhuang-gyűjteményekkel rendelkező intézmények számára. Itt megegyeztek abban, hogy a kurátorok és konzervátorok közötti tudásmegosztás a történelmi és kulturális kincsek legjobb érdekeit szolgálná, és 1994-ben meg is alapították az akkor még International Dunhuang Project nevű összefogást, titkárságát pedig a British Library vállalta. A gyűjtemény maga nemcsak a Dunhuangban talált anyagot öleli fel, hanem a Selyemút keleti részének területén talált források összességét, ám ez adta a kiinduló ötletet, így erről nevezték el az IDP-t.
A honlapot magát 1995-ben indították el, a digitalizált gyűjtemény első verzióját pedig 1998-tól érhették el innen a felhasználók, melynek mérete már akkor meghaladta a 20 000 kéziratot és 1000 képet.
.jpg) |
| Mountain Dweller (Yamabito) az An Incense Contest (Takimono awase) sorozatból |
A japán irodalmi fordításokra irányuló igényt alátámasztja az a tény, hogy idén először hirdette meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodája a japán műfordítási versenyét. Ennek keretében teljesen amatőr és már fordítási tapasztalattal rendelkező jelentkezők munkáját díjazták Kavakami Mieko egy novelláján keresztül. Ahogy írták, fontos volt számukra, hogy a született fordítások legyenek "egyszerre hűek az eredetihez és élvezetes olvasmányok azok számára is, akiknek nincsenek előzetes ismeretei Japánról vagy a japán nyelvről". Jelen projekt, a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) is hasonló indíttatású, a japán kultúra terjesztése minden érdeklődési szinten - na de milyen előzményeket találni erre a feladatra?
