Határon túli magyar költők a weben - mi volt velük a web előtt?

Egy kis történelem?

A napjainkra lassan mindent bekebelező világháló webes felületeinek köszönhetően határon túli magyar költészettel - irodalommal kapcsolatos tartalmakat,ahogy más témákban is gyorsan és
hatékonyan már mindenki interneten próbál keresni. Mielőtt azonban a határon túli magyar költészet webes tartalmakban való megjelenését vizsgálni kezdenénk, érdemes egy rövid időutazást tennünk az internet korszakának kezdete előttre. Hogy miért is? A válasz egyszerű: azért, hogy bepillantást nyerhessünk abba, hogy hogyan kezdődött, hogyan jelent meg - hogyan terjedt és hogyan lehetett hozzáférni a határon túli magyar költészethez az internet hódítása előtt, hiszen csak így érthetjük meg igazán, a webes tartalmak jelentőségét, és egyáltalán azt, hogy az internet segítségével hogyan lesznek könnyedén elérhetőek bizonyos tartalmak egy nagyobb közönség számára is.

A "határon túliság" születése

A "határon túli" magyar irodalomról és ezzel együtt határon túli magyar költészetről lényegében majd' száz éve beszélhetünk, amikor az első világháborút követő területveszteségeknek köszönhetően megjelent a határon túliság fogalma. Jelentős területveszteségek Magyarországot rögtön, a világháború után, a trianoni békeszerződés által érintették, Francia országot és Angliát gyarmataik fokozatos elvesztésével érintette és még sorolhatnák a vesztes országokat.Ezek után - nem csak Magyarországon - szükségszerűvé vált különbséget tenni a politikai és a kulturális nemzet között.

Fel kellett ismerni azt a mára már természetessé vállt tényt, hogy az egy kultúrkörhöz - egy kultúrához és egy nemzetiséghez tartozás nem feltétlenül egyezik a politikailag behatárolt nemzettel. Felismerték
tehát, hogy lehet valaki Francia, Magyar stb. író - költő úgy, hogy közben nem feltétlenül él Francia - vagy Magyarországon, sőt nem is feltétlen francia vagy magyar állampolgár és lehet, hogy nem is ott született de kulturálisan mégis ahhoz a nemzethez, ahhoz a kultúrához tartozik. E felismerés után nyílt lehetőség egyrészt arra, hogy a nem Magyarországon élők Magyarul publikáljanak, másrészt pedig arra, hogy a Magyar országon élők elkezdjenek érdeklődni a nagyvilágban élő többi magyar iránt. Ekkor kezdett el megjelenni és elterjedni a határon túli magyar költészet.

Mi volt a szomszéd államok magyar költészetével?

  

Elsőként a közvetlen közelünkbe levő szomszédok helyzetére kell kitekintenünk, hisz az említett területveszteségeknek köszönhetően a magyar lakosság egy jelentős része politikailag más nemzet fennhatósága alá került, míg kulturálisan továbbra is magyarnak vallották magukat. Az itt élők közül került ki a határon túli magyar költők zöme, akik a környező országokban igyekeztek továbbra is magyarul írni és publikálni. Erre két fő lehetőség volt: a könyvek, a könyvkiadás és az almanachok, az irodalmi folyóiratok - egyéb hírlapok. Mindez azonban az akkoriban nem volt akadálymentes, hiszen a majdnem mindenütt uralkodó cenzúrákkal kellett megküzdenie minden egyes alkotásnak.

Kárpátalja

Kárpátalján például a világháború után, az 1920 - as években két irodalmi írásokat tartalmazó almanach is világot látott: a Ruszinszkói Almanach (1920) és a Kárpátaljai Magyar Almanach (1924). A hírlapokat illetően a huszas években a Kárpáti Magyar Hírlapot kell mindenképp megemlítenünk, mely némi irodalmat is publikált, illetve a negyvenes években az erősen kommunista jellegű Munkás Újság igyekezett némi művelődésről gondoskodni, majd sikerült a napjainkban is működő Beregi Hírlapot elindítani.Kifejezetten a költészet, és a magyar költészet szempontjából kiemelendő egy 1958 - ban elinduló és heti három alkalommal megjelenő Ungvári folyóirat, a Kárpátontúli Ifjúság (Mology Zakarpatja) amely eleinte csak vers fordításokat közölt, később magyar szerzők verseit is megjelentette. Ugyanakkor az Új magyar Symposion folyóiratról is szólni kell, mely 1961 decemberében látott először napvilágot, az Ífjúság című lap mellékleteként, majd 1965 januárjától önállóan jelent meg. Célja "egy új, a jugoszláv szellemi élet vérkörében keringő magyar kultúra megteremtése" volt. 1993-tól kezdődően Symposion néven jelenik meg, Szabadkán, mint társadalmi, művészeti, kulturális lapként, a fiatal korosztályok avantgárd törekvéseit támogatva. Szintén a hatvanas évek lapjának utódlapjaként jött létre 1992-ben az Ex Symposion folyóirat is, melyet a lap azon régi munkatársai indítottak el Veszprémben, akik a jugoszláviai háború miatt Magyarországra menekültek.

     Ami a kárpátaljai költészetet és a versesköteteket illeti Simon Menyhért nevét kell megemlítenünk, aki 1922– 1937 között hat verseskötet is megjelentetett Kassán és Munkácson.

A némi irodalmat és költészetet is publikáló periodikák mellett néhány fontosabb költőt is kiemelnék. A későbbi évekből (1957–1964) lényegesnek tartom Kovács Vilmos nevét - munkásságát említeni, akinek e nehéz időszak és a cenzúra ellenére három verskötete is megjelent, továbbá Kecskés Bélát és Sütő Kálmánt akik egy-egy verseskötetet, Osvát Erzsébetet aki két gyermekvers kötetet jelentetett, illetve Balla László nevét, aki egy verses- és egy gyermekverses kötetet, két riportfüzetet és két ifjúsági regényt adott ki.

     1963-ban  magyar tanszék nyílt az Ungvári Állami Egyetemen, ekkortól tehát a versek és más irodalmi írások publikálása és elérése is lehetővé vállt.

Erdély

Az Erdélyi magyar költészet helyzete ugyancsak igen nehéz volt a XX. század végéig, a rendszerváltás idejéig komoly cenzúra korlátozott mindenféle publikációt, könyvet és sajtót egyaránt. Leginkább folyóiratokban jelentek meg itt versek, de irodalmi jellegű lapok - szaklapok csak az 194o - es évektől kezdődően láttak napvilágot. Ilyen volt többek közt a Romániai Írók Szövetségének lapja, az Utunk, a Korunk, az Erdélyi Helikon, a Világosság, a Marosvásárhelyen elinduló Igaz Szó. Ugyanakkor két fontos egyházi folyóiratot is meg kell említenünk: az unitárius Keresztény Magvetőt és a Református Szemle címűt, hiszen a cikkek - prédikációk - imádságok mellett ezekben is megjelent időnként egy-egy vers. Ugyanakkor egy másik híres gyerek folyóiratról sem feledkezhetünk meg, a Kolozsváron megjelenő gyermeklapról, a Napsugárról, amelyben igencsak sok gyermekvers jelent meg. A verseskötetek megjelenését illetően egyre több jelent meg - a cenzúrával még mindig küszködve - így inkább csak általam ismertebbnek gondolt, ekkoriban publikáló költők neveit említem meg. Ilyen volt Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Weöress Sándor. Az ők műveiket - verses köteteiket főként az Erdélyi Helikon, a Magvető, a Kriterion, később pedig a magyarországi székhelyű Szépirodalmi kiadó adta ki.

Vajdaság

Vajdaság tekintetében A Mi Irodalmunk Almanachja című munkát említhetjük, melyen a cenzúra szintén rajta hagyta kéznyomát: Adorján András két versét is kivágták belőle. A vajdasági folyóiratok közül - versek tekintetében - a Magyar szó, majd a Híd folyóirat emelendő ki. Ez utóbbiban olyan írók - költők publikáltak, mint Féja Géza, Veres Péter, Sinka István, Erdélyi József, Nagy István stb. A későbbiekben a Szlavóniai Magyar Újság volt fontos, melynek hasábjain olyan költők versei voltak olvashatóak, mint például Szabolcska Mihály, Birinyi József vagy Tóth Gyula.

      A Vajdasági magyar költők mondhatni szerencsés helyzetbe kerültek, hisz 1928-ban egy költői antológia is megjelent, Csuka Zoltán szerkesztésében Kéve címen. Később megindult a Vajdasági Írás is, Szenteleky Kornél szerkesztésében, amely lényegében a jugoszláviai magyarság egyetlen irodalmi folyóirata volt. E mellett akad jó néhány olyan költő is köztük, aki a folyóiratok mellett verses köteteket is megjelentetett. Ilyen volt például Thurzó Lajos, Urbán János, Pap József, Ács Károly, Fehér Ferenc, Tolnai Ottó, Jung Károly, Danyi Magdolna.

Felvidék

Felvidéken sem volt más a helyzet, mint a többi, szomszédos területen, költészet szempontjából a legfontosabb folyóiratuk a Irodalmi Szemle volt. A költők közül pedig van néhány olyan személy, akik ezekben a nehéz időkben folyóiratokban és saját köteteikben egyaránt publikáltak. Ilyen a nem csak költészetéről híres Jankovics Marcell továbbá Győry Dezső, Mécs László stb. E területet tekintve a magyar irodalmi témájú művek kiadásával főként az 1991-ben indult, napjainkban is működő Kaligram kiadó foglalkozott - foglalkozik. 1992-től a kiadó egy irodalmi - művészeti folyóiratot is indított.

     A fentiekben a teljesség ígénye nélkül igyekeztem betekintést nyújtani a határon túli magyar költők sorába és a határon túli magyar irodalom terjesztésének kezdeti fórumaiba - Magyarország közvetlen szomszédos vidékeit illetően. Mind a költők, mind a folyóiratok tekintetében csak néhány fontosabb került megemlítésre. Akiket mélyebben érdekel a Magyarországtól elcsatolt területek XX. századi irodalmának és sajtójának alakulása, azok számára ajánlom a Médiatudományi Intézet gondozásában 2014 - ben A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig. Fejezetek a magyar sajtószabadság történetéből. címmel megjelent esszé és tanulmány kötetet, amely a webes tartalmaknak elterjedésének köszönhetően a címre kattintva pdf. formátumban is olvasható. Ugyanakkor azok számára, akiket az elcsatolt területek irodalmi szaklapjai iránt érdeklődik a Digitális Tankönyvtár oldalán részletes listát és hozzá fűzött leírást talál a témában.

Mi volt nyugatabbra, a tengeren túl?

A határon túli magyar költők web előtti terjedéséről beszélve egy bekezdés erejéig érdemes kissé távolabbra is eveznünk, mint a közvetlen szomszédság és érdemes lenne megnézni, hogy mi is volt a helyzet például a tengeren túl.Akroni Magyar Hírlap hasábjain publikálta költeményeit. 1957 - ben bekövetkezett haláláról is részletesen megemlékeznek ebben az amerikai magyar újságban. Az 1957, július 4.-i lapszám egyik oldala szól erről. Hasonló, irodalmi tartalmat is közlő, Amerikában megjelent XX. századi folyóirat volt a New Yorki Alkotó Magyar : Creative Hungarian, az Az Amerikai Magyar Népszava - The American Hungarian Observer, Amerikai-Kanadai Magyar Élet, Amerikai Magyar Magazin, Californiai Magyarság : California Hungarians, Detroiti Magyar Újság, létezett két - igaz nem túl hosszú életű - Amerikai Figyelő című társadalmi, kultúrális és politikai magyarnyelvű havi folyóirat is. Emellett természetesen még más, magyarsággal kapcsolatos periodikák is napvilágot láttak a XX. századi Egyesült Államokban, erről részletesebben egy Északi Magyar Archívum című oldal ad részletesebb tájékoztatást.
Erről azonban nagyon kevés információnk van, azonban a helyzet a korábban részletezettekhez hasonló volt: a költők különféle folyóíratokban tudtak publikálni és saját kötetek kiadásával próbálkoztak. Például Tarnócy Árpád egy nagyszerű amerikai magyar költő, aki főleg az Ohio államban 1914-65 közt megjelenő

     A XX. században nyugatra száműzött vagy menekült írók költők - körében az is népszerű publikálási megoldás volt, hogy haza küldték verseiket - műveiket, majd előbb - utóbb, ahogy a cenzúra enyhült majd a '90-es évek rendszerváltása engedte, Magyarországon vagy annak szomszédos országaiban láttak napvilágot.

És akkor megjelenik a web

A határon túli magyar költészet, e XX. századi szülemény tehát nagyon változatos, mondhatni mindig kalandos körülmények közt jelent meg, de a magyar vers publikálás mindig legyőzte - áthidalta a politikai határokat és valamilyen úton - módon folyamatos volt. Aztán az említett rendszerváltás óta nemcsak a cenzúra és a politikai nemzet éles határai enyhültek, de a világhálónak köszönhetően a szobánkba érkezett a nagy világ, a napjainkra oly nagy teret hódító webes tartalmaknak köszönhetően már azt mondhatjuk, hogy könnyedén elérhetővé vállt a határon túli magyar költészet. Nos, hogy valóban így van-e és, hogy ezzel kapcsolatosan hogyan és mit találunk a weben, arra a következő bejegyzésekben keressük a választ.