Ha ma szerepjátékos könyvekre vágyik valaki annak limitáltak a lehetőségei az online térben. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyesfajta művekkel ezek sokszor nincsenek egy külön gyűjteménybe gyűjtve, de ha vannak is, semmi képen sem átfogóan, több tízezres nagyságrendben, mint ahogyan a piacon vannak vagy voltak jelen egykor ma már nehezen elérhető, többé nem újranyomott könyvek.
A szerepjátékos könyvek mára elég meghatározó közösségszervező, oktatási célú, és kikapcsolódási eszközökké váltak, hogy a könyvtárak külön útmutatókat készítsenek más könyvtárások számára, hogyan is dolgozzuk fel és igazodjunk el a szerepjátékos műfajnál.
Az American Library Association boltjában például rendezvényszervezéshez találunk ilyeneket. Ennek ellenére mégis limitáltan jelennek csak meg egységes gyűjtemények az online térben.
A Milwaukee Public Library első ránézésre egy átlagos könyvtár képét festi, ám ennek ellenére igen nagy népszerűségnek örvend a különböző közösségi média felületeken, úgy mint például a Reddit. De mi ennek a népszerűségnek az oka?
A könyvtár jelen van a legjelentősebb közösségi média oldalakon, és már ebből kiderül az olvasó számára, hogy nem a Facebook az elsődleges számukra mikor elérésekről van szó. Bár a Facebook oldalukon is impozáns 25000 követővel rendelkeznek, a Tiktok-on ez a szám már 158 ezer fő, Instagram-on pedig 233 ezer.
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/Milwaukee.Public.Library
Aktivitás: 2009 óta
Átlagosan havi 9-13 poszt a vizsgált 3 hónapos időszakban.
Instagram elérhetőség: https://www.instagram.com/milwaukeepubliclibrary/
Aktivitás: 2014 óta
Átlagosan havi 6 poszt.
Weboldal elérhetőség: https://www.mpl.org/
Szerzők: Onur Dogan, Emre Yalcin & Ourania Areta
Megjelent: Library Management 45, 2024
A digitalizációval párhuzamosan nemcsak az információs terek bővültek, hanem az olvasási szokások is radikálisan átalakultak. A könyvtárak világszerte egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a bőséges kínálat önmagában már nem ösztönzi a hallgatókat olvasásra; a hozzáférés mellé személyre szabott ajánlás és intelligens támogatás is szükségessé vált. Ennek hátterében a figyelem és idő szűkössége áll, illetve az a tendencia, hogy az egyetemi hallgatók azonnal fogyasztható online tartalmak felé fordulnak, miközben a könyvtári gyűjtemény gyakran kihasználatlan marad.
Erre a problémára keres megoldást a recenzált tanulmányban bemutatott W_HybridBook, a törökországi Izmir Bakircay Egyetemen fejlesztett hibrid ajánlórendszer. A kutatásnak két célja van: egyrészt növelni az egyetemisták olvasási kedvét, másrészt a könyvtári források felhasználását a tényleges felhasználói igényekhez igazítani. A szerzők, azaz Onur Dogan, Emre Yalcin és Ourania Areta Hiziroglu egy olyan rendszert mutatnak be, amely jelentősen finomítja a hagyományos ajánlómechanizmusok működését, és új megközelítéssel egészíti ki a felhasználói profilok kezelését.
A Welsh Journals honlapja a Wales-i Nemzeti Könyvtár weboldalának egy aloldala. Itt több mint 450 folyóirat 1735 és 2006 között megjelent számait olvashatjuk el. A kiadványok a tudományos szakfolyóiratokon át a vallásos és szórakoztató folyóiratokig sok témát felölelnek. A források elérhetők képi formátumban, de OCR-es feldolgozással készített egyszerű szöveg verzióban is.
Az International Dunhuang Programme (IDP) egy 1994-ben létrejött összefogás, amelyben mára több mint 35 intézmény vesz részt, a Programot az idp.bl.uk címen érhetjük el.
Dunhuang a mai Kína Gansu tartományában található város, melynek közelében egy lezárt barlangban több tízezer kéziratot, nyomtatott dokumentumot, festményeket és egyéb tárgyakat találtak a 20. század elején. Ez az anyag igen jelentős történelmi értékkel bír a Selyemút vándorainak életével kapcsolatban, ám a rengeteg felfedező által különböző országokba szállított leletek együttes kutatása tulajdonképpen lehetetlen az intézmények összefogása nélkül. Ezt az összefogási igényt ismerték fel 1993-ban, amikor konferenciát szerveztek a nagyobb Dunhuang-gyűjteményekkel rendelkező intézmények számára. Itt megegyeztek abban, hogy a kurátorok és konzervátorok közötti tudásmegosztás a történelmi és kulturális kincsek legjobb érdekeit szolgálná, és 1994-ben meg is alapították az akkor még International Dunhuang Project nevű összefogást, titkárságát pedig a British Library vállalta. A gyűjtemény maga nemcsak a Dunhuangban talált anyagot öleli fel, hanem a Selyemút keleti részének területén talált források összességét, ám ez adta a kiinduló ötletet, így erről nevezték el az IDP-t.
A honlapot magát 1995-ben indították el, a digitalizált gyűjtemény első verzióját pedig 1998-tól érhették el innen a felhasználók, melynek mérete már akkor meghaladta a 20 000 kéziratot és 1000 képet.
.jpg) |
| Mountain Dweller (Yamabito) az An Incense Contest (Takimono awase) sorozatból |
A japán irodalmi fordításokra irányuló igényt alátámasztja az a tény, hogy idén először hirdette meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodája a japán műfordítási versenyét. Ennek keretében teljesen amatőr és már fordítási tapasztalattal rendelkező jelentkezők munkáját díjazták Kavakami Mieko egy novelláján keresztül. Ahogy írták, fontos volt számukra, hogy a született fordítások legyenek "egyszerre hűek az eredetihez és élvezetes olvasmányok azok számára is, akiknek nincsenek előzetes ismeretei Japánról vagy a japán nyelvről". Jelen projekt, a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) is hasonló indíttatású, a japán kultúra terjesztése minden érdeklődési szinten - na de milyen előzményeket találni erre a feladatra?
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) aktív és tudatos közösségi média jelenléttel rendelkezik, amelynek célja a szolgáltatások népszerűsítése, a hallgatói közösséggel való kapcsolattartás, valamint az épület és a gyűjtemény kulturális értékeinek bemutatása.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Közösségi Média Jelenléte
Az EKL több platformon is aktív, hogy a hallgatókat, kutatókat és a szélesebb nagyközönséget is elérje:
Főbb Platformok:
Facebook: Tipikusan a hivatalosabb bejelentések, események (könyvbemutatók, filmklub, Könyvtáréjszaka), szolgáltatási hírek (hosszabbított nyitvatartás vizsgaidőszakban), valamint hosszabb cikkek és beszámolók közzétételére szolgál.
Instagram (@eltekonyvtar): Ez a vizuális platform a legszenvedélyesebb közösségépítő eszköz. Elsősorban az épület szépségét, a ritka gyűjteményi kincseket, a hallgatói életképeket és a kulisszák mögötti pillanatokat mutatja be. A vizualitás és a gyors információcseréé a főszerep.
X (Twitter): Jellemzően a legfrissebb, rövid hírek, tudományos eredmények vagy az Open Access (nyílt hozzáférés) témájú bejelentések megosztására használják.
TikTok: Ez a platform a fiatalabb generációt célozza meg rövid, dinamikus videókkal. Ideális a könyvtári szolgáltatások játékos, humoros bemutatására, vagy az olvasási kihívások népszerűsítésére.
Stratégiai Fókusz:
A könyvtár közösségi média jelenléte összhangban áll azzal a célkitűzéssel, hogy az EKL ne csak egy hagyományos könyvraktár legyen, hanem közösségteremtő és fejlesztő intézményként is betöltse küldetését.
A posztok gyakran fókuszálnak:
2. Az Instagram Oldal Elemzése (@eltekonyvtar)
Az elkötelezettségi arányt többféleképpen szokták számolni, de a leggyakoribb (és legmegfelelőbb) módszer az átlagos elköteleződés mérése az adott időszakon belül. A vizsgálati időpont: 2025.12.01-én történt. A elemzész az elmúlt 20 bejegyzést vizsgálta. A 20 bejegyzésre 219 like, 0 kommnet érkezett. Ebben az időpontban az oldal követőszáma 2289 volt.
Alapadatok a gyűjteményről:
A gyűjtemény hivatalos megnevezése Magyar Nemzeti Digitális Archívum, melyet röviden MaNDA vagy MaNDA DB néven emlegetnek. 2017 óta kizárólag a Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisát jelöli.
A gyűjtemény közvetlen URL-je a
A rendszerben elérhető digitalizált tételek jól definiált típusok szerint csoportosíthatók:
A fejlesztésről és a digitalizálás technikai részleteiről szóló leírások ritkán, és inkább a szakmai aloldalakon találhatók meg, mintsem a felhasználói felületen. A munkatársak aktuális listája nehezen fellelhető, általában csak az általános impresszum érhető el. A főoldalon egy aktív hírsáv is helyet kapott, amely az adatbázis anyagából válogat, virtuális kiállításokat mutat be, és a kapcsolódó kulturális eseményekről tájékoztat.
A navigációs rendszer funkcionális és strukturált. Bár a domain név (mandadb.hu) még az eredeti intézmény nevét őrzi, a felület folyamatosan fejleszthető és a fenntartóváltás után is működőképes maradt. A belső felépítés a következő: a nyitóoldal kiemelt tartalmakat, virtuális kiállításokat és egy egyszerű keresőmezőt kínál.
A keresési felület elengedhetetlen része az úgynevezett facettás keresés, amely a bal oldalon kínál szűrési lehetőségeket:
A tételmegjelenítés oldalán a média (kép, PDF stb.) alatt láthatók a részletes metaadatok. A tételek között a navigációt lapozási lehetőség és a morzsamenü (breadcrumb) segíti.
A kínált formátumok igen változatosak: a leggyakoribb a képi formátum, jellemzően JPG kiterjesztéssel, gyakran nagy felbontásban, nagyítható opcióval. A szöveges dokumentumok általában PDF formájában jelennek meg, vagy beágyazott olvasóval, vagy letöltési lehetőséggel, bár ritkábban sima HTML szöveg is előfordul. Az oldal képes kezelni a videó és hang tartalmakat is, beágyazott lejátszó segítségével, és megtalálhatók benne 3D-s modellek is, pl. műtárgyak forgatható nézetei, bár ez utóbbi ritkább.
A MaNDA rendszerében az adattartalom egységesnek mondható, mivel szabványos, Dublin Core alapú sémát használ a metaadatok kezelésére, ennek ellenére a kitöltöttség változó. A jellemző tétel leírásában mindig szerepel a Cím, Alkotó és Dátum, azonban az annotációk és leírások hossza ingadozó: van, ahol részletes művészettörténeti leírás található, és van, ahol csak alapadatok. A fizikai jellemzők (méret, anyag, technika) fel vannak tüntetve. Fontos, hogy az aggregátori szerep miatt a metaadatok minősége nagymértékben függ a beküldő partnerintézmények precizitásától, ami a leírások és a minőség ingadozását eredményezheti.
Ami a Web 2.0 eszközrendszert illeti, a gyűjtemény kevésbé fókuszál az aktív felhasználói interakcióra. Közvetlen hírlevélre feliratkozási lehetőség általában nincs. Van „Belépés” funkció, de ez elsősorban a szakmai partnerek, vagy az adminisztráció számára biztosít hozzáférést, az átlagfelhasználó számára nincs „Saját gyűjtemény” vagy profil kialakítási lehetőség.
Célja: A kiállítások célja, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat új kontextusba helyezve mutassák be, összekötve olyan anyagokat, melyek térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe. Ez a „múzeumok felettiség” elv érvényesül.
Tartalom: Ezek a kiállítások tematikusak, válogatások több intézmény gyűjteményi anyagából. A korábbi fejlesztések során havi rendszerességgel bővültek, angol nyelvű fordítással is elérhetőek. A főoldalon, kiemelt diavetítésként vagy külön menüpont alatt érhetők el.
Példák: Bár a kiállítások listája folyamatosan változik, korábbi népszerű témák gyakran foglalkoztak történelmi eseményekkel, jeles személyiségekkel vagy társadalmi jelenségekkel. Tipikus korábbi kiállítási címek lehetnek (például levéltári anyagokra alapozva): „Görgei 200”, „Dőlt falak, dúlt szívek. A Nemzeti Színház testéről és lelkéről”, vagy regionális témák, mint „Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyében”.
A MaNDA adatbázis nemcsak műtárgyakat, hanem széleskörű kulturális tartalmat aggregál. A gyűjtemény népszerűsége abból adódik, hogy a legkülönfélébb forrásokból nyújt hozzáférést:
Fotó- és Plakáttár: Számos, a XX. századi történelmet és hétköznapokat bemutató fénykép, valamint filmplakát és színházi plakát érhető el.
Filmgyűjtemények: A korábbi Filmarchívumi örökség részeként jelentős mennyiségű filmhíradó, dokumentum- és animációs film is szerepel a gyűjteményben.
Diafilmtörténeti Gyűjtemény: Ez egy speciális, népszerű kincs, mely a hazai diafilmek történetét és anyagát mutatja be.
Hírgyűjtemények: Könyvtári anyagokból származó, digitalizált cikkek és újságlapok, amelyek lehetővé teszik a helytörténeti kutatást (pl. régi Tolnai Népújság cikkek).
Az adatbázisban több mint 800 000 rekord található, ami a gyűjtemény hatalmas méretét és a benne rejlő potenciált mutatja, és ez az alapja annak, hogy folyamatosan biztosítani tudja az anyagot a tematikus virtuális kiállításokhoz.
Minden tétel rendelkezik egyedi, állandó URL-lel, amely lehetővé teszi a közvetlen és megbízható megosztást. A tételoldalakon megtalálhatóak a klasszikus megosztó gombok (mint például a Facebook és Twitter/X), amelyek segítik az anyagok könnyű terjesztését.
