Helyes kérdésfeltevés az egyetemi könyvtárakban

(megjelenés: 2019. október 4.)

A Project Information Literacy c. projekt keretén belül és témájához illeszkedően megjelenő cikk a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és az egyetemi könyvtárosok kommunikációját elemzi. A bevezetőben tisztázzák a szerzők, hogy sok írás foglalkozott már a hallgatók képességeivel és készségeivel az információkeresés szempontjából, illetve a könyvtárosok elvárásaival egybevetve, de még nagyon kevés választotta témájául az információkeresés teljes, holisztikus élményét, azaz, hogy mit élnek át a hallgatók, amikor tanulmányi vagy akár magán célból keresnek információt. Sokszor az információkeresés nehézségeit hangsúlyozták, azon okokból, hogy a hallgatók nem voltak felkészültek, ötletesek, kreatívak. A cikk négy kategóriában, - mikro, mezo, makro és mega szinten – összegzi az információ keresés és megszerzés eredményeit, összevetve ezeket helyi, (értsd könytvár), intézményi, megyei és állami szinten. Az adatok az USA-ból és Kanadából származtak, valamint PIL-ből (Project Information Literacy, Információkereső Projekt, nonprofit kutatás, melynek fő fókusza, mit jelent diák/hallgatónak lenni a digitális korban). Az adatok összevetése összekapcsolódásokra világíthat rá, párhuzamokat vonhat, ezáltal segítheti a könyvtárosok tanítási, tanulási és értékelési feladatait.

Az elmúlt évtizedben, a közösségi média térnyerésének köszönhetően, egyre több tanulmány jelent meg a fiatalok információszerzési módszereit, képességeit részletezve. A könyvtárosok között sem volt konszenzus a kívánalmakkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen módszerekkel lehetne kutatni: gyakorlatilag „elbeszéltek” egymás mellett a könyvtárosok és felhasználóik. A sokféle kutatási eredményt egységesítése miatt vezették be a fent említett négy kategóriát. Az első, mikro szinten az akár egy alkalmas beszélgetés, vagy (tan)óra során megszerzett információmennyiséget elemezték, felsorolva az adatgyűjtési lehetőségeket. A következő, mezo-szinten, már egy komplett program, vagy intézmény eredményeit vizsgálták, hogy mennyire hatékony az információ-megszerzési és –feldolgozási színvonala. Ellenőrzésként az év végi-, érettségi jegyeket vették figyelembe, eszközként pedig az ALA (American Libararies Association) keretrendszerereit használták. (Lásd: https://www.alastore.ala.org/content/academic-library-value-impact-starter-kit ). Makroszinten már egyes földrajzi térségek, intézményi kooperációk adatait vizsgálták meg, a legfelsőbb, mega szinten pedig már nagyobb összefüggéseket, az információ megértés szélesebb koherenciáját vizsgálták – nemzeti szintű elemzésekben.

A mikroszintű adatgyűjtésnél még nem annyira, a mezo szinten annál inkább kimutatható volt, mennyire voltak eredményesek az információgyűjtésben – a könyvtárosok. Mennyire értek el minden hallgatóhoz és ez mennyire befolyásolta a diákok/hallgatók végső kimeneteli eredményeit. A PIL-projekt azért nyújt átfogó eredményt az információkereső és –felhasználó szokásokról, mert arról tudósít, tulajdonképpen mit csinálnak a diákok és nem arról, mit hogyan kellene nekik. Ezt mutatja be a szervezet, legutóbbi, 2018-as riportja is. A tanulmány a hallgatók tapasztalatai alapján vázolja fel információkeresési szokásaikat, akár a közösségi média igénybevételével is. Az idézett négyféle tipológia felállítása azért is jelent könnyebbséget az adatok elemzése során, mert átjárhatóak az egyes kategóriák abból a szempontból, hogy „kölcsönözhetnek” egymástól adatokat – azért, hogy jobban megismerjék felhasználóikat.

A pedagógiából vett több „mit”, „miért”, „hogyan” kezdetű kérdést kellene feltenni az információkeresés során a hallgatóknak, arról, hogyan próbálják megszerezni az információt és arról, hogy mennyire célravezetőek a kérdések az információkeresés során. Mivel négy kategóriát különböztettek meg, érdemes azt is vizsgálni a kérdésfeltevésekkel, hogy mennyire szolgálja a tájékoztatás, a tanítás az egyes kategóriákban az elérendő célokat.

Az olyan egyszerű kérdések feltevésével, mint „Mi újat tanult a hallgató a témában?” vagy „Van-e olyan kérdése, amire nem kapott választ?” nem csak, hogy bizonyíthatjuk, mennyire hatásos volt a felkészítő előadásunk, hanem visszajelzést is kaphatunk arról, mi az, ami még fejlesztésre vár a további előadásainkkal kapcsolatban.

Fontos tehát, hogy ne csak a felhasználók, olvasók, hallgatók kérdezzenek jól, hanem a minőség javításának érdekében a könyvtárosok is a megfelelő kérdéseket tegyék fel munkájuk színvonalának ellenőrzése és javítása miatt is.

 A cikk az alábbi url-en érhető el: 

https://against-the-grain.com/2019/10/v314-asking-the-right-questions-bridging-gaps-between-information-literacy-assessment-approaches/

Váci Tragor Ignác Múzeum Adatbázisa

Megnevezés:

Tragor Ignác Múzeum, Adatbázis

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://hunteka.muzeumvac.hu/online-collection/-/results/init

A gyűjtemény rövid leírása: Vác és vonzáskörzetének képzőművészeti, helytörténeti, népművészeti tárgyairól tartalmaz képeket, fotókat, a honlap leírása szerint  "folyik a történeti dokumentáció és a fotóalbum digitalizálása és feltöltése is."

A közösségi oldalak használata összefügg a depresszióval? Meta-elemzés Facebook-depresszió kapcsolatok

 A közösségi oldalak használata összefügg a depresszióval? Meta-elemzés Facebook-depresszió kapcsolatok - Is social network site usage related to depression? A meta-analysis of Facebook-depression relations: Sunkyung Yoon, Mary Kleinman, Jessica Mertz, Michail Brannick

Journal of Affective Disorders, Volume 248, 1 April 2019.

Eredeti megjelenés: https://doi.org/10.1016/j.jad.2019.01.026

Rövidítések:

SNS = Közösségi Hálózatok

A Facebook depresszió nem más, mint a közösségi oldalak (SNS) túlzott kitettségével összefüggő jelenség. A szerzők négy különféle meta-elemzés vizsgálatot folytattak le:

1. SNS-re fordított idő
2. SNS ellenőrzési gyakorisága
3. Általános és
4. Felfelé irányuló társadalmi összehasonlítás

A SNS-el kapcsolatos kutatások alapján fontos tisztázni a fogalmat és hatását a társadalomra.

Az SNS, olyan webalapú szolgáltatások gyűjtőfogalma, amelyekben profilt hozhatunk létre. Megkülönböztetünk aktív (folyamatosan újabb tartalommal létrehozása, megosztása) és passzív (csak nézelődő) felhasználókat. SNS pl. a Facebook, Instagram, Twitter, amelyek a mindennapi életünk részévé váltak. Ahogy ezen oldalak népszerűsége nő, azzal együtt terjednek az aggodalmak ezek használatával kapcsoltaban.

A "Facebook-depressziót" elsőkörben a kiskorúak tüneteiként jelentkeztek, de nem feltétlenül van ehhez a korosztállyal összefüggésben. A hatásai vegyesek, hol pozotivitás jellemzi, de a legnagyobb esetben magas negatív hangulat. 

A tanulmány fő célja annak a vizsgálata, hogy az SNS használata igen szignifikánsan összefügg a depresszióval, társadalmilag összehasonlítani a felhasználókra gyakorolt hatását, az össezhasonlításoknak nagyobb hatásának nagysága az SNS-nek.

A 2018 februárjáig közzétett cikkeket elemezték a PsychInfo, PubMed és a ProQuest adatbázisokból, amelyek tartalmazták a depresszió és a közösségi média vagyonline közösségi hálózatok vagy a Facebook vagy Snapchat vagy az Instagram vagy a Twitter.

Olyan cikkeket vettek figyelembe, amelyek angol nyelvű, mérték az SNS használatával kapcsolatos változókat és értékelték a depresszió tüneteinek súlyosságát.

Kategorizálták a cikkeket és azokban található adatok alapján rangsorolták, rendszerezték a kapott eredményeket.

A tanulmány elsőként foglalja össze az SNS használati - depreszzi kapcsolatok irodalmát. 

A megállapítások alapján van összefüggés az SNS használata és a depreszzió között.

Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár 

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:https://scholagraphidis.omeka.net/collections/show/51

A gyűjtemény rövid leírása:  A Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár az MKE - Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium Könyvtára és a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény rajzoktatás-módszertani könyveinek digitális gyűjteménye.

Tulajdonos, fenntartó: Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény. Magyar Képzőművészeti Egyetem - Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium, Budapest 

A digitális könyvtár a Schola Graphidis Art Collection része. A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető megnevezése és URL-je: https://scholagraphidis.omeka.net/

Egyéb cég/intézmény/személy:  A könyvek digitalizálását a Magyar Képzőművészeti Egyetem "EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú – A tanulók képesség kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben" című projektjének keretében Budapest Főváros Levéltára végezte.

Gyűjteményi nyitólap

Információszolgáltatás

A dokumentumokat tartalmazó gyűjteményről és annak történetéről az ’About’ menüpont alatt találunk információt. E szerint Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Magyarország legrégibb állami művészetoktatási intézményéhez, a Mária Terézia által 1778-ban rajziskolaként alapított Schola Graphidis Budensis-hez és utódintézményeihez köthető muzeális értékű képző- és iparművészeti, műszaki- és technikatörténeti tárgyakat őrzi és gyűjti. Legrégebbi műtárgyai a 18. század második feléből származnak, de a 19. században vásárolt iparoktatási szakkönyvtára és gipszgyűjteménye, valamint a mintegy 100 éves könyvkötő és bútorműves szerszámgyűjteménye is ritkaságnak számít.

A Schola Graphidis Art Collection  nevű digitális gyűjteményről a nyitólapon található információkon kívül nincs több áttekintő leírás, adat. A gyűjtemény több több algyűjteményt tartalmaz, a könyvtáron kívül egy Grafikai gyűjteményt, Régi könyv- , Gipszmásolat- és szoborgyűjteményt, Fotógyűjteményt és Médiatárat, Levéltári anyagokat és Publikációgyűjteményt valamint Személynevek adatbázisát is. Több gyűjtemény esetében még egy azonos tematikájú csoport is van, angol név alatt, de más tartalommal.

A gyűjtemény létrehozásakor az Omeka nyílt forráskódú webes tartalomkezelő rendszert alkalmazták, de a magyar nyelvre való fordítás nem történt meg, a felület angol nyelvű. Nem található ismertetés a gyűjtemény felépítéséről, navigációjáról, keresési és egyéb felhasználói lehetőségekről. A tételek számáról az adott gyűjteménynél kapunk információt.

Navigáció/struktúra/webdesign

A felső menüsor első menüje (Browse Items) a teljes gyűjteményben való böngészésre ad lehetőséget (3205 tétel). A tételek közötti böngészés során a teljes anyagban böngészhetünk, könyvek, folyóiratcikkek, tanulmányok és grafikai anyagok között, valamint a címkék között is lehet böngészni.

A gyűjtemények böngészése (Browse Collections) menüpont alatt lehetne elvben az egyes gyűjteményekre keresni, itt azonban vegyesen találhatók dokumentumok és gyűjtemények, az utóbbiak a találatok végén, ami félrevezetheti a használót.

A keretrendszer lehetővé teszi kiállítások bemutatását is (Browse Exhibits), itt jelenleg nincs tartalom.

A keresés mezőben keresni lehet kulcsszóra, Boole-operátorokkal és pontos kifejezésre, a keresést szűkíthetjük a tételek típusa szerint tételre, gyűjteményre vagy fáljra. Az összetett keresés még további szempont szerinti keresést tesz lehetővé.

Közvetlenül a Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár nyitólapja alatt kezdődnek a gyűjtemény tételei, ez alapján jelenleg 160 tétel található meg. Ezen a felületen nincs lehetőség a rendezésre.

Az egyes tételek megnyitásakor a bal oldalon az első blokkban a dokumentumra vonatkozó metaadatok találhatók: létrehozó, cím, kiadási év, azonosító, a dokumentumot őrző/szolgáltató intézmény, az alatta levő blokkban a dokumentum eredeti formátuma. További bibliográfiai adatok és egyéb kiegészítő információk nem szerepelnek.

A jobb oldali blokkokban a .pdf formátumban letölthető dokumentum, a gyűjtemény, a címkék illetve a tételnek a gyűjteményben elfoglalt helye található.  Az oldal alján balra és jobbra lehet továbblépni az előző illetve a következő tételre. A gyűjteményre kattintva a Digitális Könyvtár nyitólapjára illetve az összes tételhez érkezünk. A címkék kattinthatóak, így előhozhatók az azonos címkével ellátott tartalmak. 

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás: 

Az oldal nem tartalmaz Web 2.0 eszközöket, interaktivitásra nincs mód.

Közösségi média kompatibilitás: 

Az egyes tételek megnyitásakor megnyitásakor egyedi URL-t kapunk, így a link segítségével a tétel más alkalmazásban megosztható.

A gyűjteménynek nincs önálló Facebook oldala, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény oldalán szerepelnek róla alkalmanként bejegyzések. A Digitális Könyvtár tételeit nem lehet közvetlenül megosztani a közösségi oldalakon, nincsenek beágyazott gombok.

Magyar ezredek az I. világháborúban

Megnevezés 

Magyar ezredek az I. világháborúban

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je

http://www.magyarezredek.hu/

A gyűjtemény rövid leírása

A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja.

Létrehozás dátuma

2017 

Tulajdonos megnevezése

Hadtörténeti Intézet

A közösségi médián található egészségügyi információk minőségellenőrzése

A közösségi médián található egészségügyi információk minőségellenőrzése = Questioning reliability assessments of health information on social media, Damler N. K., Journal of the Medical Library Association: JMLA, 2017. 105(1), 61-68. 

https://doi.org/10.5195/jmla.2017.108

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5234445/

ref.: Zachár Krisztina, 2020. 

Ez a tanulmány a közösségi médiából származó egészségügyi információk megbízhatósági értékeléseit vizsgálja annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy a közösségi médiában elérhető és azon keresztül terjesztett egészségügyi információkat máshogy kell-e értékelni, mint a más online forrásból származó információkat. Számos orvosi, könyvtár és információtudományi, valamint interdiszciplináris adatbázisban kerestünk közösségi médiához, megbízhatósághoz és egészségügyi információhoz kapcsolódó keresőszavakkal. 

Bár a közösségi média egészségügyi információhoz való hozzáférésben betöltött növekvő szerepe általánosan elismert, a legtöbb tanulmány hagyományos (nem közösségi média) oldalak kutatásával foglalkozik. A további kutatások fókuszában az egészségügyi fogyasztók egyéni helyzete, virtuális kapcsolatai és a szociális hálójukba vetett bizalom mértéke kell hogy legyen, hogy a megbízhatóság szerkezetét mélyebben értékelni tudjuk a közösségi média használatakor egészségügyi információszerzés céljából. 

Hogyan értékelik és osztják meg az egyetemisták az „álhíreket”

How college students evaluate and share “fake news” stories: Hogyan értékelik és osztják meg az egyetemisták az „álhíreket”

 

 

 

A főiskolai hallgatókat arra kérték, hogy azonosítsák a hamis és valós híreket, és válaszoltak egy felmérésre az információs magatartásukról.

• A hallgatók helyesen azonosították az álhírek 64,29% -át és a valós hírek 60,58% -át.
• A jobban teljesítő hallgatók erősebb kritikus értékelési magatartást és az ellenőrzési stratégiák nagyobb mértékű használatát mutatták be.
• A hallgatók nem tudták pontosan felmérni képességeik szintjét az álhírek értékelésében.
• A hírek megosztására való hajlandóság nem függött össze a megbízhatóság értékelésével és az azonosítás pontosságával. 
  

Összefoglalás:

Az „álhírek” online elterjedése az utóbbi években sürgető problémává vált az Egyesült Államokban és az egész világon. A közösségi média platformjai lehetővé teszik az ilyen téves információk gyors elterjedését, és megnehezítik az online információk hitelességének értékelését is. Mivel az egyetemisták gyakran használják a közösségi médiát, valószínű, hogy hamis híreknek vannak kitéve. Felmérést végeztek 63 egyetemi hallgatóval, amelynek során azonosították és értékelték a hamis és valós hírek példáit, és beszámoltak kapcsolódó információs magatartásukról. Az eredmények összefüggéseket mutattak a hamis hírek pontos azonosítása és a kritikus értékelési magatartások és stratégiák között. A hallgatók azonban nem tudták pontosan értékelni saját készségeiket, és hajlandóságuk hamis hírek megosztására a közösségi médiában nem kapcsolódott a megbízhatóság pontos azonosításához vagy értékeléséhez. Ez a tanulmány nemcsak annak megértéséhez járul hozzá, hogy a hallgatók pontosan miként értékelik a hamis híreket, hanem azoknak a konkrét információkereső magatartásoknak és kritikus értékelési stratégiáknak a megértésében is, amelyek a pontos azonosításhoz és értékeléshez, valamint a hírek megosztására való hajlandósághoz kapcsolódnak. történetek a közösségi médiában.

ChrisLeeder

https://doi.org/10.1016/j.lisr.2019.100967Get rights and content

A Covid-19 világjárványhoz kapcsolódó kijárási korlátozás okozta lelki nyomás Kuvaitban - 4000 résztvevő tapasztalatai alapján

rövidítések:
KM – Közösségi Média
C19 – Covid- 19 világjárvány 

Háttér 

2020 februárjában azonosították az első C19 eseteket Kuvaitban. Mint láthattuk, a világjárvány kialakulása elkerülhetetlen volt, a lakosságot több tekintetben is negatívan érintette. A munkanélküliség, a (lét)bizonytalanság, a szorongás, az egyre növekvő halálesetek száma, a kijárás korlátozása potenciális terhet jelentettek a lakosság mentális egészségére. 

A tanulmány célja a C19 világjárvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések hatásának vizsgálata Kuvait lakosságának mentális egészségére, valamint szorongás és depresszió kialakulásának lehetséges befolyásoló tényezőinek feltárása. 

Módszer

Online kérdőíves vizsgálatot folytattak a kutatók 2020. május 25-30. között. A kérdések főként demográfiai adatokon, a járvány kitörése előtti és utáni életmódon, a depresszió és a szorongás felmérésén, értékelésén nyugodott. Összesen 36 kérdésre vártak választ. Maga a felmérés web-alapú volt, a közösségi médián keresztül közvetítve. A felkérésben megadták a feklérés okát, valamint azt is, hogy a kitöltés névtelen és bizalmasan kezelik a kapott információt. Minden résztvevő beleegyezését kikérték és minden résztvevő nagykorú volt. A hiányosan kitöltött kérdőíveket nem értékelték. 

A tanulmány készítői minden válaszadóra kiszámolták a mért PHQ9 és GAD7 értékeket. 

PHQ9= Patient Health Questionnaire – 9 kérdésből álló ún. self-report kérdőív, amelyet a depresszió szűrővizsgálati eszközeként használnak. A depressziós tünetek gyakoriságát mutathatják be vele a kitöltők egy 4 pontos ún. Liker-skála segítségével, ahol a 0= soha, a 3= szinte minden napot jelent. A teljes pontszámot mindenkinél kiszámolták, majd értékelték azt, majd a következőképpen kategorizálták: minimális 1-4 pont között, enyhe 5-9 pont között, közepes 10-14 pont között, közepesen súlyos 15-21 pont között, súlyos 20-27 pont között. A 10 pontos küszöbértéktől állapítottak meg depressziót. 

A GAD7 = Generalized Anxiety Disorder, azaz 7 kérdéses generalizált szorongásos zavarok szűrővizsgálati eszközének fejlesztették ki, amellyel felismerhető a pánik betegség, a szociális szorongásos rendellenesség és a poszt-traumás stressz is. A hét kérdésre a válasz itt is 4 pontos Liker-skálán volt megadható. A teljes pontszám 21 volt, a növekvő pontszámok a szorongás következtében kialakult egyre súlyosabb funkcionális károsodást jeleznek. A teljes pontszámot itt is minden résztvevőnél kiszámoltál, majd a következő képpen kategorizálták: 0-4 normál, 5-9 enyhe, 10-14 mérsékelt, 15-21 súlyos. A küszöbérték itt 8 pont volt. 

A feltett kérdéseket három fő téma szerint csoportosították:

1. Csoportosították személyes adatok alapján: életkor, nem, családi állapot, dohányzás, magasság, súly alapján. Az utóbbi kettőből kiszámolták a testtömegindexüket (BMI), majd a WHO által kiadott csoportokba sorolták be őket (alulsúlyos, normális, túlsúlyos, elhízott) Emellett számba vették iskolai végzettségüket (középiskola, egyetem BA, egyetem MA, posztgraduális diploma MA végzettséggel, PhD, MD), valamint megkérdezték korábbi betegségeiket (van-e tartós betegségük) és azt is, van-e pszichiátriai kórelőzményük. 

2. A második témacsoportban információt gyűjtöttek a pandémiások mindennapi életéről. Itt helyett kaptak az akkori munkakörülményekre vonatkozó kérdések – pl.: otthoni munkavégzés, tanulás, szüneteltetett munka, szokásos munkarend, nyugdíjas, egészségügyi dolgozó és azt is vállalt-e önkéntes munkát a pandémia ideje alatt. 

3. A harmadik kérdéscsoport a megfertőződés munkahelyi kockázatát tárta fel. Vizsgálta például, fennáll-e a megfertőződés veszélye, ha igen, milyen mértékben, volt pozitív teszttel rendelkező egyén családban, baráti körben, ha igen, az enyhe vagy súlyos tünetekkel járt-e, valamint a C19-hez kapcsolódó hírek követésének idejét a KM-ban. Valamint arra kérték a válaszadókat, hogy 1-10-ig terjedő listán értékeljék a kormányzati protokollt. 

Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést 4132 megfigyelésen és 22 változóval végezték el azzal a céllal, hogy kiderítsék, van-e összefüggés a szorongás és a depresszió valamint az elemzett változók között. (Azaz az elemzett változók befolyásolják-e a szorongás vagy a depresszió kialakulását.) 

A folytonos és bináris változó (szorongás és depresszió) közötti összefüggés erősségének mérésére kiszámították az rpb (pont-biserialis) korrelációs együtthatót . Az együttható -1-től (negatív asszociáció) és +1-ig (pozitív asszociáció) terjed. A nulla azt jelzi, hogy nincs asszociáció. 

Kiszámolták a standardizált „maradványokat” (standardized residuals SR) is, amelynek pozitív értéke úgy értelmezhető, hogy azok nagyobb megfigyelt gyakorisággal bírnak, a negatív értékek értelmezése: ritkábban fordulnak elő, mint a korlátozások előtt. 

Ezenkívül egyváltozós logisztikai regresszióanalízist végeztek, ahol kiszámították az esélyhányadost (OR) annak kiderítésére, hogy a vizsgált tényező hatással van-e a depresszióra, illetve a szorongásra. Az alacsony esélyarány (OR <1) azt jelzi, hogy a lehetséges kockázati tényező összefügg a depresszióval és szorongással kapcsolatos esélyek csökkenésével. A magas esélyarány (OR> 1) a szorongással és a depresszióval kapcsolatos esélyek növekedését jelzi. Az 1-es esélyarány azt jelzi, hogy a szorongással és a depresszióval kapcsolatos esélyek nem változnak. 

A nominális és ordinális változók esetében khi-négyzet (Chi-squared) tesztet használva határozták meg, van-e szignifikáns összefüggés a változók között. (A khi négyzet két minőségi változó közötti kapcsolat elemzésére alkalmazható statisztikai próba, vagyis arra ad választ, hogy a két változó között van-e kapcsolat.) 

Eredmények

    A kutatásban résztvevő legtöbb válaszadó nő volt, házas, 21-30 év közötti, főként nem dohányzó, egyetemi diplomával rendelkező. Pszichiátriai kórtörténete nagyjából 8%-nak volt és a válaszadók 32%-nak volt valamilyen krónikus betegsége. A leggyakoribb ebből magas vérnyomás, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedés, gyulladásos bélbetegség vagy reumás megbetegedés volt. Pszichiátriai állapotának részleteit csak néhányan adták meg, a leggyakoribb a depresszió és általános szorongásos rendellenességek voltak. 

    A pandémia ideje alatt a válaszadók jelentős része veszítette el a munkáját (1620 fő) és 530 fő dolgozott a bezárás ideje alatt a megszokott munkarendjében. 282 fő dolgozott az egészségügyben. Ide tartozott mindenki, aki közvetlenül részt vett a betegellátásban (orvos, nővér, gyógytornász, dietetikus).     A válaszadók közül 816 fő dolgozott olyan munkakörben, ahol a vírus megszerzésének kockázatát magasabbra értékelték. Ebből 107 fő dolgozott biztosan pozitív esetekkel, 709 fő pedig gyanús/erősen gyanús esetekkel. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy az emberek többsége nem dolgozott, csupán 342 fő vállalt önkéntes munkát. (Például élelmiszer boltban segíteni a háttérmunkát vagy házhoz szállításban segíteni.) A tanulmány szerint az embereknek több lett a szabad idejük, még azoknak is, akik jártak dolgozni. A megkérdezettek közül 2524 fő legalább heti 1-2 alkalommal rendszeresen végzett testmozgást. A médiahasználat kapcsán 2449 fő számolt be megnövekedett használatról, a C19-hez kapcsolódó hírek követésével 1562 fő foglalkozott naponta 2 óránál többet, 320 fő pedig napi 4 óránál többet. 4110 fő nem került közvetlen kapcsolatba a vírussal, 1313 fő viszont közvetett kapcsolatba került vele (valamelyik családtagjuk, barátjuk eredménye lett pozitív). 

    Depresszió tüneteit 1245 főnél diagnosztizáltak, a szorongást 1086 főnél. Összefoglalva a nőknél nagyobb hajlamot találtak a depresszió (SR = 2,25) és a szorongás (SR = 3,4) kialakulására. Azok a válaszadók, akik a felméréskor egyedülállóak voltak, nagyon magas hajlamot mutattak mind a depresszió (SR = 6,3), mind a szorongás (SR = 5,97) kialakulására. A házasoknál azonban egyik sem áll fenn. (Depresszió SR = -4,56, szorongás SR =-3,77 ). A dohányzóknál gyakrabban diagnosztizáltak depressziót (SR = 3,37), a szorongással való összefüggés azonban nem volt szignifikáns. Azok, akik munkanélküliek maradtak vagy nem dolgozhattak nagyon hajlamosak voltak a depresszióra (SR = 4,2) és a szorongásra (SR = 4,03). A nyugdíjasok azonban egyikre sem voltak hajlamosak. (Depresszió SR = -7,53, szorongás SR = -7,07). Azok, akik az egészségügyben dolgoztak tapasztaltak szorongást, de a depresszió mértéke nem volt szignifikáns. Azok, akik a feltételezett esetek miatt érzékelték a munkahelyi megfertőződés kockázatát, nagyobb valószínűséggel szenvedtek a szorongástól (SR = 3,51). A pszichiátriai kórelőzménnyel rendelkezők azonban mind nagyon hajlamosak voltak mind a depresszió (SR = 5,71), mind a szorongás (SR = 7,90) diagnosztizálására. 

    Azok, akiknek a családjában vagy baráti körében volt diagnosztizált pozitív eset, hajlamosabban voltak a szorongásra, mint a depresszióra. Az otthoni karanténban lévőknél általában a szorongás (SR = 3,76) és a depresszió (SR = 3,56) jeleit is tapasztalták. A 30 évnél fiatalabbak körében nagyon magas hajlamot találtak mind a depresszióra (SR = 5,12), mind a szorongásra (SR = 4,85). Az egyel idősebb korosztály, a 31-40 év közöttiek azonban már jóval alacsonyabb értéket mutattak. (Depresszió SR = 2,75, szorongás SR = 2,05). Az 51-70 év közöttiek pedig a depresszióra (SR = -7,02) és a szorongásra (SR = -6,29) sem mutattak hajlamot. A középiskolai végzettséggel rendelkezők általában depressziósabbak (SR = 2,29) és szorongóbbak (SR = 2,44) voltak. 

    Erős negatív összefüggést találtak a felmérés során a kormányzati protokollt magas besorolása és a szorongás (SR = -4,43),mint a depresszió (SR = -3,8) között. Az eredmény azt mutatja, hogy azoknak, akik elégedettebbek voltak a kormányzati protokollal, kevésbé szorongtak vagy lettek depressziósak. 

    Nagyon erős negatív összefüggést találtak a depresszió (SR = -6,9) és a szorongás (SR =-4,24) között és aközött, mennyi időt töltöttek el KM-ban a pandémia ideje alatt az előző időszakhoz képest. Akik ugyanannyi időt töltöttek el, kevésbé szorongtak. Azok, akik többet, nagyon erősen hajlamosak voltak a depresszióra (SR = 5,34) és a szorongásra (SR = 3,36) is. Azok között, akik napi több mint 2 órát töltöttek el a C19 hírei után kutatva, a depresszió (SR = 3,8) és a szorongás (SR = 3,28) kialakulásának esélye magasabb volt. 

    A heti 5 vagy több alkalommal valamilyen testedzést végzők eredményeiből az derült ki, hogy a testedzés hasznos lehet mindkét betegség elkerülésére. (Depresszió SR = -4,33, szorongás SR= -2,65). Megállapították azt is, hogy statisztikailag szignifikáns különbség van a depresszióval diagnosztizált és a depresszió nélküli emberek átlagos súlya között. 

    A többváltozós logisztikai regresszióanalízis azt mutatja, hogy a zavaró tényezők után a következő kategóriákban a SZORONGÁS JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐ VOLT azoknál, akik: nők, egészségügyben dolgoznak, gyanús esetekkel találkoznak a munkahelyen, abbahagyták a munkát/tanulást, van pszichiátriai kórelőzményük, otthoni karanténban tartózkodtak, a kormányzati protokollt 6-7 pontra értékelték, a KM használatuk több volt, mint a pandémia előtt, a C19 hírkövetése napi kevesebb, mint 1 óra volt. 

    Azoknál, akik nők, dohányoznak, gyanús (pozitív) esetekkel találkoznak a munkahelyükön, abbahagyták a munkát/tanulást, van pszichiátriai kórelőzményük, otthoni vagy intézményi karanténban voltak, a kormányzati protokollt 6-7 pontra értékelték, a KM használatuk több, a C19 hírkövetésük több, mint napi egy óra volt, azoknál a DEPRESSZIÓ JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐ VOLT. 

Megbeszélés

    A tanulmány azt sugallja, hogy a C19jrávány jelentős hatással volt Kuvait lakosságának mentális egészségére –hasonlóan a pandémia ideje alatt lefolytatott számos tanulmány eredményéhez. A Szaúd-Arábiában, Algériában, Boszniában, Cipruson, Törökországban végzett vizsgálatokhoz képest a kuvaiti lakosság a szorongásos tünetek alacsonyabb gyakoriságát mutatta, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a hatóságok széles körű tudatosságot és pszichológiai támogatást nyújtottak a világjárvány idején. A nemzeti televízióban napi élő sajtótájékoztatót tartottak, amelyek részletezték az új és a gyógyult esetek számát, valamint bemutatták a kormány által tárgyalt esetleges jövőbeli terveket is. 

    Ezenkívül Kuvait elindított egy online weboldalt, amely ingyenes pszichológiai tanácsokat adott valamint szorongásra és a stressz-szel való megküzdés mechanizmusaira összpontosító oktató videókat kínált. A weboldal egyéb szolgáltatásai közé tartoznak olyan egyszerűsített, rövid videók online lejátszása is, amelyek információkat tartalmaznak a vírusról valamint olyanok, amelyek a megfertőződés lehetőségének csökkentésére irányuló módszerekről ad tájékoztatást. Ezzel kiküszöbölték azt a szorongást, amelyet az online keringő hamis információk okozhatnak. 

    A tanulmány során számos kockázati tényezőt azonosítottak. Például az egészségügyi dolgozóknál jóval magasabb a pszichológiai következmények kockázata. (Ezt más tanulmányok is alátámasztják). Ilyen okok lehetnek például a megnövekedett munkaidő, amely miatt elszigetelődnek családjuktól, partnerüktől. 

    Érdekes módon negatív összefüggést találtak a kormányzati protokollal megnövekedett elégedettségi arány és a pszichológiai terhelés szintje között. A biztonság érzése és az ország ellátási normáiban vetett bizalom, beleértve a kormány által hozott döntések mind hozzájárulnak ehhez. 

    Az iskolákat, óvodákat, játszótereket bezárták, így a serdülők nem tudtak társadalmi életet élni. A vizsgák késése az egyetemekre való jelentkezés, a járvány okozta bizonytalanság a jövőbeli döntések és lehetőségek tekintetében potenciális tényező. Kuvait sem rendelkezett online alapú oktatási rendszerrel sem az általános- és középiskolák, sem az egyetemek számára, ami késleltette a tanulmányi előrehaladást. 

    Hasonló összefüggéseket figyeltek meg más vizsgálatok is. A halálesetek, az áldozatk és az esetek számának növekedése hozzájárul a megállapításhoz. Azok, akik ugyanannyi időt töltöttek a KM-ban, mint előtte, kevésbé voltak hajlamosak a szorongásra és a depresszióra, szemben azokkal, akik többet használták. 

Korlátok

    A vizsgálatnak számos korlátja volt. Ha a vizsgálat a kijárási korlátozás időszakának utolsó 5 napján készült volna, a pszichológiai hatás nagyobb lett volna, ami a mentális egészségügyi terhek elterjedtségének túlbecsüléséhez vezethetett volna. Az elfogultság minimalizálása érdekében elengedhetetlen a vizsgálatok hosszabb ideig tartó végzése. Ezen kívül utóvizsgálatokra is szükség lehet a járvány hosszú távú pszichológiai következményeinek megértéséhez. Valamint a résztvevők száma nem feltétlenül reprezentálja a teljes népességet, nagyobb mintaméret szükséges. Ilyen például Kuvait lakosságának több alcsoportjának, például az egészségügyi dolgozóknak nagyobb bevonása. 

Következtetés

    A C19 járvány jelentős terhet rótt a mentális egészségre, egyesek tulajdonságokkal rendelkezőknél magasabb a kockázat, mint másoknál. A feltárt statisztikailag szignifikáns összefüggések előre jelzik a szorongás és a depresszió esetleges kialakulását, meghatározzák a magas kockázatú csoportokat. A tanulmányból látható, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosságot mindenki számára elérhetővé kell tenni a járványok idején – az elérhető KM vagy az internet alapú lehetőségek használatával. További vizsgálatokra van szükség a C19 hosszú távú mentális egészségére gyakorolt hatásának megértéséhez, különösen azoknál, akiket a vírus megfertőzött. 

Az eredeti tanulmány:
Waleed Burhamah, Abdulaziz AlKhayyat , Melinda Oroszlányová, Ahmad AlKenane , Abdulrahman Almansouri , Mousa Behbehani, Naser Karimi, Hana Jafar, Mohammad AlSuwaidan: The psychological burden of the COVID-19 pandemic and associated lockdown measures: experience from 4000 participants
Journal of Affective Disorders, 7 September 2020
https://doi.org/10.1016/j.jad.2020.09.014

Digitális Magyar Vízjel Adatbank - szemle

Alapadatok: 

Megnevezés:

Digitális Magyar Vízjel adatbank (DMVA)

A honlap URL címe:
http://belyegmuzeum.hu/MAPAVIT-DMVA/

Fenntartó:
Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT)
URL: https://mapavit.webnode.hu/sitemap/

Rövid bemutatás:

A Digitális Magyar Vízjel adatbankot a magyar papírhasználat 700 éves évfordulójára, 2010. április 9-én Sólyom László akkori Köztársasági elnöke indította el a Magyar Papír - és Vízjeltörténeti Kiállításon. A vízjelek digitalizálása és az adatbank bővítése jelenleg is folyamatban van. A vízjelek egy részének digitalizálását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta 2009-ben. 

A digitális gyűjtemény létrehozásának a célja a magyar vízjelek digitális megjelenítése, digitális tárolás és megőrzése valamint a könnyű hozzáférhetőség tartós biztosítása volt. 

A vízjelrajzok elkészítésénél alapvetően három alapelvet követtek: a mérethűség, a látványhűség és az adathűség, tehát az adatbankban a vízjelek eredeti átnézeti látvány szerint vannak ábrázolva. A mérethűség a befoglaló méret szerinti és a leírásban összes ismert adat pontosan van feltüntetve. 

A digitális gyűjtemény jelentősége:

A hétszáz éves papírhasználat szorosan kapcsolódik több tudományághoz is. Az első kétszáz évben külföldi papírokat használtunk, a fennmaradó ötszázban azonban már hazai gyártásút is. A magyar vízjel-örökségben számos ritka emlék található. Az összeségében mintegy 200 papírmalom és 104 papírgyár több ezer vízjelet hagyott az utókorra, amelyek feltárásra, dokumentálásra, bemutatásra érdemesek. A hatalmas örökségből mintegy 25.000 hazai vízjel került feltárásra, amelynek jelentős részét azonosították is. Az összegyűjtött, rendszerezett anyagot azonban 2010-ig nem lehetett elérni az interneten keresztül. 

Emellett az Európai Unió legtöbb országa már rendelkezik internetes papír és vízjel adatbázissal. Ezek szerepe és jelentősége kihat a gazdaság, a kultúra és az oktatás számos területére. A XX. század második felétől nemzeti törekvések figyelhetők meg ezen adatbázisok létrehozására, korszerűsítésére, bővítésére. Számos nemzetközi vízjelprojekt működik eredményesen, számos európai közgyűjteményében, vízjelkatalógusában találhatunk azonban ismeretlennek nyilvánított magyar vízjeleket. A DMVA így mondhatjuk, hiánypótló. 

Jelenleg több, mint 1250 vízjel érhető el az adatbankban, mintegy 30.000 adattal. 1310-től napjainkig, az itáliai FABRIANO malom vízjeleitől kezdve a holland HONIG vízjelein át az angol Whatman-vízjelekig számos nemzet legjellegzetesebb, legérdekesebb és legkülönlegesebb vízjeleit találhatjuk meg az adatbankban. 

A weboldal felépítéséről:
A főoldalról három irányban indulhatunk el az oldal megismerésére. Választhatjuk a tartalomjegyzéket, a képeket vagy a keresést.

Tartalomjegyzék:
betű-vízjel
címer-vízjel
emberalakos-vízjel
embléma-vízjel
felirat-vízjel
geometrikus-vízjel
mitikus-vízjel
monogram-vízjel
név-vízjel
portré-vízjel
szám-vízjel
szimbólum-vízjel
védjegy-vízjel

Képek

http://belyegmuzeum.hu/MAPAVIT-DMVA/tartalom.html

A tartalomjegyzék 13 választási lehetőséget ajánl fel a leggyorsabb és legegyszerűbb keresési módhoz. Jellegéből adódóan látható, hogy akkor célszerű használni, ha a motívum főtípusát ismerjük. Például, ha monogram-vízjelet keresek, rákattintva az első ilyen típusú vízjelre jutunk, majd a jobb oldalon fent található nyilakkal tovább navigálhatunk egyenként a keresett vízjelre. Az adatok a képpel együtt láthatóvá válnak. 

Képek
A főoldalról a képek menüre kattintva oldalanként jelennek meg a vízjelek típusonként válogatva.

Keresés

Hasonlóan az európai digitális adatbázisokhoz, a DMVA is motívum alapú. Az előbb, a tartalomjegyzéknél látott motívumra irányuló keresésen kívül a keresés menüben a vízjelekhez társuló adatok bármelyikére rá lehet keresni. Például: hely, évszám, jelzet, papírmalom, papírkészítő, tulajdonos, monogram, felirat, kiegészítő társmotívumra, forrás(ok)ra és az összes szöveges információra. 

Három keresési szint közül választhatunk.
1. Keresés a szövegben
Ez a legegyszerűbb és legnagyobb találati számhoz vezető keresési lehetőség.
(Jelen pillanatban a keresés funkció nem működik. (2020.10.01.) a család, szarvas, címer szavakkal próbálva.)

2. Keresés valamelyik jellemzőben

Itt legördülő menüből választhatjuk ki a nekünk kellő információt, majd feltételt adhatunk meg. A jellemzőkben összesen 29 lehetőség közül választhatunk, 10 további feltétellel szűkíthetjük keresésünket. 

      

Például, ha egy adott papírgyárral szeretnénk keresni, „papírgyár” és „egyenlő” feltételekkel, a keresett értéknél a papírgyár nevét beírva könnyedén megtalálhatjuk a keresett vízjelet.

3. Összetett keresés a jellemzőkben
Ez már egy sokkal összetettebb és bonyolultabb keresési lehetőség, amelyet leginkább a témában jártas szakemberek számára ad gyors és specifikus keresési lehetőséget. Ez a lehetőség akkor ajánlott, ha a keresett vízjel adatai közül többet ismerünk vagy több jellemző alapján szeretnénk megkeresni az adott vízjelet. Itt a találati arány jóval szűkebb lesz, mint az előző keresési lehetőségeknél, így hamarabb célba lehet érni vele. A feltétel és a keresett érték mezőkben megadott paraméterekkel itt is tovább szűkíthetjük a találatokat. A végeredmény mezőben pedig befolyásolhatjuk a megadott feltételek teljesülésének a módját.




A vízjelek adatai

címer-vízjel
MVA: 15842
dátum: 1532 1532
főtípus: címer-vízjel
altípus: papírmalom címer
kiállítás helye: Buda
papírmalom: LIPTÓSZENTMIHÁLY
főmotívum: két keresztbe tett kaszapenge
ívfél: B
kép: 1
eredeti jelzete: MOL-E-254/5
monogram: IZ
papírkészítő: ZIMA János
társmotívumok/megjegyzések: lóhere, Anjou-liliom

A DMVA-t a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) jegyzi, akinek weboldaláról további információkat kaphatunk a vízjelekkel kapcsolatban. Oldaltérképe alapján ott is sok hasznos információra tehetünk szert a témában. 

Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság
Oldaltérkép
Kutatási projektek
SCHEDEL-projekt
LEVÉLTÁRI projektek
MOL-projektek 

BML-projekt
KÖNYVTÁRI projektek
MÚZEUMI projektek
MNM-projekt
IPM-projekt
SZM-projekt
HATÁRON TÚLI projektek
TEPLIC 2013. projekt
BÁRTFA-projekt
LŐCSE-projekt
VAJDASÁG-projekt
Alapszabály
Tagság
Szakirodalom
Digitális Magyar Vízjel Adatbank - DMVA
Magyar Vízjel folyóirat
Hírek
Gentilis emlékérem alapító okirat
Pályázatok
Varázslat papírral és fénnyel - archív
Vízjelkincs-vadászat - archív
Hét évszázad papírtitkai - archív
Kiállítások
Kalandos papírtörténet vándorkiállítás 2016.
Kalandos papírtörténet vándorkiállítás 2015.
Kalandos papírtörténet vándorkiállítás 2014.
Rejtélyes vízjelek 2013.
Vándorkiállítás 2012.
Időszaki kiállítások 2010.
Időszaki kiállítás 2009.

Alkalmazások a feltérképezésért

A könyvtártudomány területén tevékenykedő kutatók minél inkább beépítik a tudományterületbe a résztvevők által, okostelefonokkal készített képeket. Ezekkel a vizuális anyagokkal igyekeznek feltérképezni a szükségleteket, az információkeresés módját, és a könyvtári környezet kihasználtságát. A cikk írója a körbejárja a témát a vizuális kutatási módszerek, digitális eszközök és az itt felmerülő problémák területén, valamint listázza az itt használt mobil alkalmazásokat.

EthOS

Ethnographic Observation System. Az alkalmazás nem csak azt teszi lehetővé, hogy felvegye, kövesse és közzé tegye a tartalmakat, hanem egyből válaszolni is lehet a kutató által küldött feladatokra. Valamint rendelkezik egy projekt felügyelő felülettel, ami tárolja a résztvevők által bejegyzett adatokat. Alison Hicks 26 még nem lediplomázott hallgatóval végezte a kísérletet 2018-ban és 2019-ben.

PixStori

A Buffalo-i Egyetem által kifejlesztett alkalmazás az állóképeket kombinálja az audio narratívákkal. Azaz az elkészített képekhez feliratokat és hanganyagokat lehet rögzíteni. Amint egy bejegyzés el lett készítve, ezeket meg lehet osztani a közösségi médián vagy e-mail-en keresztül. Az alkalmazást S. Barriage gyermekközpontú kutatási módszerben használta, ahol 18, 5 és 7 év közötti gyerekekkel dolgozott a saját érdeklődési területükön.



Az alkalmazások pozitív, és használatukat segítő tulajdonságai egyrészt a közvetlenség, ami összehozza a különböző földrajzi területeken élőket gyorsabban, a hagyományos kamerákat és egyéb eszközöket használókkal szemben. A hordozhatóság lehetővé teszi, hogy szélesebb területen lehessen készíteni fényképeket. További tulajdonságok az alkalmazások láthatósága az okostelefon felületén, valamint a benne lévő adatok tartóssága. 

Kihívások

Természetesen a hasznos funkciók mellé mindig társulnak a felmerülő problémák. Harmadik félként használatos felhő-alapú alkalmazásnál növekszenek a problémák az adatfeldolgozás és tárolás területén

Temérdek fénykép veszhet el az alkalmazásokat tároló eszközök meghibásodásánál. Kiváltképpen igaz, ha az eszköz már nem javítható vagy elveszik. De például az is felmerülhet, hogy az alkalmazáshoz nincsen elég memória a készüléken.

A fájlok elérhetőségének a problémáiért pedig az őket kezelő web portál a felelős. Ha például nem érhetőek el az adatok, vagy bizonyos elemeit nem jeleníti meg.

Cikk eredeti címe: Mobile apps for visual research: Affordances and challenges for participant-generated photography

Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény

Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény 

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://tlwww.vmk.hu/tlwww/

A gyűjtemény definitív, rövid leírása: 

A gyűjtemény a Vörösmarty Mihály Könyvtár Székesfehérvár helytörténeti részét képezi. Mivel a könyvtár maga évtizedek óta a megyei könyvtári ellátást is ellátja, így nemcsak a városi, hanem a megyében található helytörténetet is gyűjti, így a képeslapokat is.

Tulajdonos, fenntartó: Vörösmarty Mihály Könyvtár

Screenshots/képernyőkép 

gyűjtemény nyitólap 

keresési felület

tételek listázása

tételek + adatok

Iskolai értesítők

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés:

Iskolai értesítők

 
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok/

 
A gyűjtemény definitív rövid leírása:

Iskolai értesítők a 17. Századtól egészen a huszadik század közepéig , bőven tárgyalva a jezsuita gimnáziumokat, bibliográfiák, és helységnév szerint az iskolai értesítők.

Létrehozás dátuma:

2016

 

Tulajdonos, fenntartó:

Országgyűlési Könyvtár/Budapest Főváros Levéltára 

 

A magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl:Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je:
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok/

Bevezető

Jezsuita gimnáziumok diákjai (17-18. Század)

Útmutató az adattár használatához

A Magyaroszági Iskolai Értesítők Bibliográfiája

Iskolai értesítők helységnév szerint
 

Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető):
Magyar Nemzeti Levéltár, Nemzeti Kulturális Alap

 

Screenshots/képernyőkép 

 

Gyűjtemény nyitólapja

 

Keresési felület

Tételek

Információszolgáltatás

A jezsuita gimnáziumokról, diákjairól találunk leírást az adott időszakra vonatkozóan:

A jezsuiták a 17–18. század folyamán mintegy harminc középiskolát működtettek a kora újkori Magyarország és Erdély területén. Különböző levéltárakban és kézirattárakban számos jezsuita gimnázium anyakönyve maradt meg, amelyek értékes adatokat tartalmaznak az ott tanuló diákok származási helyére, anyanyelvére, társadalmi helyzetére, életkorára, felekezetére vonatkozólag. Az NKFIH által 2015–2019 között támogatott K 116116 „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon: a győri, nagyszombati, pozsonyi jezsuita gimnázium tanulói a 17–18. században” projekt keretében három jezsuita gimnázium anyakönyve került adatbázis formában feldolgozásra és válik most a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé. A győri gimnázium anyakönyvei 1630–1773, a pozsonyié 1650–1773, a nagyszombatié 1616–1618, 1625–1772 közötti évekből tartalmaznak adatokat. Az adatbázis használatát részletes útmutató könnyíti meg, ahol megtalálható az alkalmazott rövidítések jegyzéke is. A feldolgozás során az NKFIH kívül a Jezsuita Rend Magyarországi Rendtartománya Könyvtára és Levéltára és a Győri Szent Mór Bencés Perjelség nyújtott értékes segítséget. 

A nagyszombati, pozsonyi és győri jezsuita gimnáziumok diáksága (1616–1773)
(Anyakönyvi adattár I–III.)

Az adatrögzítés és közlés módja, az adattartalom részletező magyarázata:
Az adattár az anyakönyvi adatok rendszerezett közlését és a személyek (önmagukkal való) azonosítását tűzte ki célul. Az adatbevitelt egy, az anyakönyv adatállományához illeszkedő, 15 oszlopot tartalmazó táblázatban (Microsoft Excel) végezték. Az adatrögzítés az anyakönyvi adatok sorrendjében történt, minden egyes beiratkozást külön sorban vettek fel.

Navigáció/struktúra/webdesign:

A gyűjtemények külön menüpontként elérhetőek, a gyűjteményeken belül további részekre/tételekre van szedve az anyag. A felületen elérhető oda-vissza navigálás. A gyűjtemények megtekintésére elérhető online nézegető felület.
Igénybe lehet venni keresést, különböző szűrők használatával (karakterhelyettesítők, operátorok, stb.), lehet öszetett keresést végrehajtani. A keresési szűrőkhöz található útmutató az oldalon. Keresni lehet a különböző köteteken belül is (például a dokumentumban is kereshetünk).
A weblap domain címét az intézmény birtokolja.

Kínált formátumok:

• Online nézegető
• pdf (letölthető) 

Meta-adatolás, leírás, katalóguscédula-megjelenítés:

A gyűjteményeken belül egységes az adattartalom. Az adattár rendelkezik évszámjelöléssel, kötetekre van bontva.

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás:

• Hírlevél feliratkozás az oldalra való regisztrációval
  
• RSS feed nem elérhető
• Regisztráció/bejelentkezés lehetséges
• Az oldal megjelenése nem testreszabható
• Kommentelési lehetőség nincs
• Közösségi közreműködés formái nem megengedettek

Közösségimédia-kompatibilitás: 

• A tételek megnyitásakor egyedi URL-t kapunk (másolható)
• Közvetlen közösségi média megosztás gomb nem elérhető
• Az intézmények van facebook oldala (URL, 8050 követő, 7898 like, átlagosan 6 poszt egy hónapban)
• A megosztás alapját a gyűjtemény tételei képezik