A digitalizálás előttről - nálunk, Magyarországon - találtam a Magyar Könyvszemlében egy érdekes tanulmányt Zöld Ferenctől.
(MKSZ 101. évf. 3-4. sz. Zöld Ferenc: A magyar könyvkiadás és könyvterjesztés története 1945-1985)
A nyolcvanas évek kapcsán így írt:
"A könyvesbolt -hálózat lényegesen nem bővült, néhány nagyvárosban azonban - helyi segítséggel- sikerült nagy alapterületű és korszerű boltokat létesíteni. Budapesten főleg az új lakótelepeken nyitottak új könyvesboltokat.A belvárosi könyvesboltok nagy részét korszerűsítették. A Könyvértékesítő vállalat létesített Budapesten s kiépítette hálózatát a különböző közművelődési házakban és egyéb intézményekben. Magyarországon 1984-ben Budapesten 162 , vidéken 364 könyvesbolt működött."
Érdekes belegondolni, hogy manapság nincsen pláza, multi és lassan forgalmas utca sem könyvesbolt nélkül.
Füzi László a Kötések, szakadások c. visszaemlékezésében, amikor szegedi egyetemi éveit ecseteli, kitér arra is, hogyan jutott hozzá könyvekhez, szinte mindennapi könyvesboltba járással és persze volt kockázat, hogy ha nem csapott le az ember időben valamire, másnap már nem biztos, hogy megtalálta: összeszedték- begyűjtötték és zúzták a nem kívánatos irodalmat.
Persze gyerekkönyvek esetében másképp nézett ki a dolog. Az 50-es évek után nagyon sokan a gyerekirodalomba kényszerültek - Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán.
Mondjuk érdemes megjegyezni, hogy idén volt a 86. Ünnepi Könyvhét és vele egy időben a 14. Gyermekkönyvnapok -csak a 14!
Az "e" világban már minden másképp megy - minden gyorsabb és elérhetőbb és megfoghatatlanabb lett - a vicc az egészben, hogy ma van a black friday és folyton csöng a telefonom, hogy ez is kell meg abból is még, mert jönnek-jönnek a rendelések.
Amikor boltban dolgoztam, találkoztam olyannal, aki bejött, megnézte és megrendelne interneten főleg a kedvezmény miatt. Meg tudom érteni.
Bár kis utánajárással és egy jó kütyüvel utolérhetjük a régebbi gyerekkönyveket a mek-en illetve a kortársabbakat a DIA-n és itt meg lehet mutatni a gyereknek a régi könyvborítókat is, had fejlődjön az a szépérzék, ilyen szempontból jó ez a digitalizálódás. Bár személy szerint nem vennék a gyerekemnek e-könyvet, mert azért a régi bemegyek válogatok, megszagolom, megfogdosom, válogatok mindent megér, pláne a gyerekkönyveknél. MErt egyre több figyelmet kapnak az illusztrátorok és illusztrációk - Szőnyi Gergely, Pásztohy Panka.
Mesélték, hogy régen nem csak könyvesboltban. antikváriumnak, újságosnál lehetett a könyveket beszerezni, hanem voltak kis megrendelő lapok, ahol elő lehetett fizetni folytatásokra, aztán jött a várakozás, bizonyos szempontból most is megvan, csak a folyamat gyorsult fel.
Egy szimpatikus dologgal találkoztam a Móránál. Kormos Vackor -sorozata Reich illsztrációval jött ki először az 50-es években a régi Móránál, aztá átkerült az Osirishez és most megint Móra tulajdon lett a kiadás joga. Szóval az érdekesség, hogy ismét azokkal, az eredeti Reich illusztrációkkal lehet majd kapni - hagyományőrzés, fölöttébb szimpatikus. De ha nem jött volna ez a régi-új Vackor, akkor azért hasznos ez a digitalizáció, mert megőriz. De azért szerintem nem mindegy, hogy a gyerekkönyvek esetében a pici a tablet képernyőjét tapogatja és nem tud vele mit kezdeni, vagy a könyvet... megrágja, szagolja, lapozza, eltépi, összefirkálja egy szó mint száz, segítség nélkül is tudja forgatni, szabadon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése