 |
| Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Központi Könyvtár Forrás: Fszek |
Az internetet megelőző időszakban a helytörténethez kapcsolatos tartalmakhoz a hagyományos kutatásmódszertani eszközök segítségével lehetett hozzáférni. Budapest helytörténetére, azon belül pedig az adott időszakra vonatkozóan számos könyv jelent már meg, amelyek a kutatás alapjául szolgálhattak. A témában legkompetensebb közgyűjtemény, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár keretein belül működő Budapest Gyűjtemény gondozásában több ilyen munka is kiadásra került. Egyes könyvek megjelentetését a könyvtár magára is vállalta. Budapest történetét úgy gondolom széles érdeklődés kíséri, így a témához kapcsolódóan arra is lehetőség volt, hogy akár egy rádióban elhangzott műsor, vagy a televízióban sugárzott adás keretében említést tegyenek róla. Természetesen a rendszerváltás előtti időszakban csak a korabeli történetírási gyakorlatnak megfelelő szellemben kerülhetett erre sor. A 90-es években megkezdődött a múlt újraértékelése, melynek keretében a századelő eseményei, személyei is új megvilágításba kerültek. A legjellemzőbb példa erre a korszak egyik jelképes alakjának, Szabó Ervinnek a különböző megítélése a rendszerváltás előtt és illetve az azt követő években.
 |
| Országos Széchényi Könyvtár homlokzata Forrás: OSZK |
Természetesen egy helytörténeti kutatás sikerességéhez elengedhetetlen az úgynevezett statikus gyűjtemények felkeresése, az ott található anyagok feldolgozása. A kutatási témából kifolyólag megkerülhetetlen a Budapest Gyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a különböző levéltárak, múzeumok meglátogatása. E mellett természetesen arra is volt lehetőség, hogy az adott témában tartott konferenciát felkeressen a kutató és az ott elhangzottakat beépítse saját munkájába. Az ilyen alkalmak lehetőséget teremtettek arra is, hogy megismerkedjen a hasonló munkát végző személyekkel. Az internet előtti korszakban jellemző nehézkes kapcsolattartási problémákra jelenthettek részleges megoldást ezek a rendezvények.
 |
| Az Erzsébet-híd télen Forrás: Fortepan |
Az internet elterjedése sok tekintetben kibővítette a helytörténeti kutatás, ezen belül a Budapest-kutatás lehetőségeit. Sok digitalizált tartalom került föl a különböző közgyűjtemények oldalaira, sok kutató indított saját blogot, önálló oldalt. Ezek mellett rendkívül nagy számban jelentek meg a világhálón olyan színvonalas honlapok, melyek szerkesztői nem szakemberek, viszont érdeklődnek a budapesti történelem iránt. Azonban nem csak a különböző tartalmak elérhetősége vált könnyebbé, hanem egyszerűsödött és felgyorsult a kutatók közötti információáramlás is. A digitális korszak előtt egy-egy kérdés megvitatásához vagy egy esetleges segítségkéréshez személyes találkozóra, illetve hosszas postai levelezésre volt szükség, manapság az e-mail és a mobiltelefon segítségével a kommunikáció időtartama a korábbi töredékére csökkent.
A fentiek ellenére azonban a kutatás klasszikus módszereire ma is ugyanúgy szükség van, mint a digitális korszak előtt. Blogom témájával kapcsolatban bár sok érdekes anyagot találni a világhálón, a bejegyzések tartalmának összeállítása során továbbra sem kerülhető el példának okáért a közgyűjteményi állományok helyszíni feldolgozása.
Végső konklúzióként tehát kijelenthető, hogy az internet megjelenése bár egyszerűbbé tette és felgyorsította a helytörténeti kutatás folyamatát, magának a kutatásnak a klasszikus formáit nem tudta kiszorítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése