Ahogyan azt már az előző bejegyzésemben említettem, egy távoli kultúra (földrajzilag és egyéb szinteken is) elérése esetén az internet szerepe elvitathatatlan. Ma már nem kell órákig a könyvtárban rostokolnunk a cédulakatalógusok felett, hanem elég a megfelelő szavakat a megfelelő helyre bepötyögnünk, és máris miénk a világ. Ha az nem is, de a keresett információ, vagy legalább a kiindulópont igen. Sőt, elgondolkodtató, hogy azokat a könyveket, melyeket olvasunk, valaki saját utazása alapján megírta, vagy a szótárt, melyet fordításhoz segítségül veszünk, valaki összeállította.
Ha szigorúan vesszük az irodalom fogalmát, akkor sem tudjuk igazán szigorúan venni. Arra gondolok ezzel, hogy egy szépirodalmi alkotásnak szinte minden esetben van egy elemzése, az elemzéseknek egy összefoglaló kötete vagy egy bibliográfia a témában, vagy akár a szépirodalmi művek ilyen-olyan szempontból létrehozott jegyzéke. Hiszen éppen ez az irodalomtudomány lényege, és ettől olyan szép az irodalom, szabad és csapongó.
Ezért nehéz magam bármiféle korlátozás alá vetni, amikor azokat a forrásokat elemzem, amik által közelebb kerülhetünk a koreai irodalomhoz, akár az internet előtt, akár az internet után.
Több olyan forrást is találunk az interneten, melyek abban segítenek minket, hogy egy összefüggő képet kapjunk a koreai irodalomról a kezdetektől napjainkig. Sokan nem tartják hiteles vagy megbízható forrásnak a Wikipédia szócikkeket, de személy szerint én kedvelem őket, főleg, ha csak tájékozódni szeretnék valamiről, és nem szeretném beépíteni az ott talált információkat egy tudományos munkába. Az általam vizsgált témakörben is készült egy szócikk, ahol meglehetősen alaposan és részletesen számba veszik a koreai irodalmat. Ez a cikk kiindulási alapnak tényleg tökéletes.
Emellett elérhető az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban a Korunk című folyóirat 1932. évi májusi lapszáma, mely szintén összefoglaló jelleggel foglalkozott a témával. Régi forrás, de az általa tárgyalt téma gyökerei sem változtak sokat az évszázadok, évtizedek során, szintén érdekes olvasmány.
Ezeknél még pompásabb gyűjtemény a Terebess Ázsia Lexikon Koreával foglalkozó szelete, ahol az irodalomtörténet mellett ismerkedhetünk a koreai költészettel, közmondásokkal, népmesékkel, novellákkal, sőt még letölthető tartalmat is belecsempésztek, a Tigris intelme című koreai elbeszélés gyűjteményt.
A koreai költészetről az Irodalmi Jelen című folyóiratban is megjelent egy cikk, mely elérhető a honlapjukon. A cikket Lee Gil-Won, dél-koreai költő írta és Stenszky Cecília fordította. Erről az oldalról további témába vágó tartalomra ugorhatunk.
Nagy kedvencem a Xiaolongimnida.hu, melynek szerzője tökéletesen körbejárta már a koreai kultúrát minden oldalról. Természetesen ő is írt egy cikket a koreai irodalomról, szórakoztató és érdekes. A cikk végén ő ajánlja nekünk a Koreai Fordítóintézet honlapját, valamint az Amazon-t, mint továbblépési lehetőséget. Ezek az oldalak angol nyelvűek, mint ahogyan az általuk szolgáltatott tartalom is. Napjainkban a magyarul megjelent koreai szépirodalom száma még nem valami bőséges, a Wikipédia szócikk végén találhatjuk a magyar fordításban megjelent műveket.
Szerencsére azért nem kell kétségbe esni, hogyha az interneten szeretnénk magyar fordítású művekbe botlani. A novellák és versek olvasása sem lehetetlen. A Nagyvilág című folyóiratban Kiss Marcell válogatásával és fordításával jelent meg több koreai novella magyar fordítása.
A Konfuciusz Intézet honlapjáról letölthető több sidzso vers Hwang Dzsinitől, aki az egyik legismertebb és legkedveltebb koreai költőnő. A versek eredeti szöveggel, valamint nyers- és műfordításokkal is elérhetőek. A fordító természetesen Osváth Gábor.
 |
| Hwang Jini |
A Magyar Elektronikus Könyvtár sem hagy minket cserben. Itt szintén sidzso versekre bukkanhatunk, melyek Az öt barát éneke címet viselik. A fordító az előzményekből talán már kikövetkeztethető, igen, szintén Osváth Gábor.
Ha valaki hozzám hasonlóan nemcsak az irodalomhoz, hanem a nyelvészethez is vonzódik, akkor ajánlom figyelmébe azt a remek írást, mely a koreai fonetikus írást, és annak jelentőségét elemzi a koreai irodalomban. Találtam még két érdekes cikket, ezek már jóval messzebb visznek a témától, és tényleg csak a bátraknak ajánlom! Az egyik a koreai és más kelet-ázsiai nyelvek viszonyáról szól, a másik pedig a magyar névutórendszert boncolgatja a koreai nyelv szempontjából. Egyik sem könnyű téma, de a maga nemében lenyűgöző.
Ha már internetes környezet, érdemes körülnézni a könyvtárak netes katalógusaiban, az Országos Idegennyelvű Könyvtáréban például a Koreai irodalom tárgyszóval egészen jelentős lista elérhető.
Az előző bejegyzésem végén már feltűntettem egy nagyon részletes bibliográfiát, ezt újra megteszem: Koreanisztika bibliográfia. Emellett az ELTE BTK Gépeskönyvében is elérhető egy másik fajta, ez azonban inkább nyelvészeti jellegű.
Ezek a források kiragadott részletek, amivel azt szerettem volna illusztrálni, hogy milyen sok oldalról (mint honlap és mint szempont) közeledhetünk a koreai irodalomhoz Természetesen ennél még többet is találhatunk, ha még mélyebbre ásunk a témában, és nagy előnyt jelent az idegen nyelvek ismerete. Számos blog, fórum foglalkozik a koreai kultúrával, olyat még nem igazán találtam, ahol kizárólag irodalmi síkon taglalják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése