keresés

2013. június 1., szombat

Doleo ergo sum - irodalmi patográfiák

A magyar és külföldi irodalomban is vannak olyan jelentős alakok, akik fizikai vagy mentális betegségekkel küzdöttek - ez a művészlelkeknél nem olyan ritka. Munkámban igyekszem felkutatni ezen szerzőket, és megvizsgálni, betegségük hogyan is hatott munkásságukra. A témaválasztás ihletője egy 2010-ben elvégzett kurzus az ELTE-n, melyet dr. Cs. Varga István irodalomtürténész tartott: Irodalmi patográfiák Adytól József Attiláig. Mindig is szerettem Ady és József Attila műveit, így örömmel látogattam ezeket az órákat. Csak magyar írókkal és költőkkel foglalkoztunk, de most szeretnék külföldi személyekról is beszámolni.
Fő források:
- Czeizel Endre: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Magyar költő-géniuszok. Bp., 2001
- Kiss László: Doleo – ergo sum. A világirodalom nagyjainak patográfiája. Lilium Aurum. 2001
- Dr. Kiss László: Kínok tövisében. Nagy emberek – hétköznapi kórok. Lilium Aurum, 1997
- Németh Attila - Moretti Magdolna: “ki szépen mondja a rettenetet, azzal föl is oldja” - PSYrodalmi szöveggyűjtemény. Medicina Könyvkiadó Rt. Bp., 2006.
http://www.hhrf.org/ujszo/2001/142/kultura.htm. Vajda Barnabás: Irodalmi kor- és kórtársaink in Új Szó 52. évf. 142. sz. Utolsó ellenőrzés: 2012. okt. 2.
http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12325. Pléh Csaba: Pszichoanalízis, pszichológia és modern irodalom. Utolsó ellenőrzés: 2012. okt. 2.
http://www.elitmed.hu/upload/pdf/stendhal_es_az_aria_cattiva-3438.pdf. Groák Lajos: Stendhal és az “aria cattiva”. Utolsó ellenőrzés: 2012. okt. 2.
http://esolap.hu/archive/entryView/839. Valachi Anna: Kollektív neurózis a József Attila-kultuszban in ESŐ Irodalmi Lap 2007/1.
Megvalósítás blog formájában: http://irodpatogr.blogspot.hu/
→ kommentelési lehetőség, címkézés, multimédiás elemek
Vázlat 
1. Bevezetés
- az irodalmi patográfia, mint műfaj
- kik teremtették meg ezt a műfajt? kik foglalkoztak/nak vele?
2. Csoportosítás
- mentális és fizikai betegségek (rövid leírás róluk)
- azonos betegséggel küzdő irodalmárok (felsorolás)
- táblázatba foglalva
3. Írók, költők irodalmi patográfiája - részletesen (magyarok, majd külföldiek)
- költőnként egy-egy blogbejegyzés formájában
- életrajzból kiragadott események, melyek hatással voltak az adott személy betegségére
- mentális és fizikai hatások
- orvosi szakvélemények, esetleges kezelések
- a betegség művekre való  hatása
- konkrét példák, rövid elemzés
Elemzés
1. A tartalom szerepe, társadalmi funkciói
Az irodalmi patográfia egy igen érdekes témakör, mivel hivatalosan nincs is ilyen műfaj, de vannak, akik mégis kutatják (Czeiczel Endre, Kiss László), s megalkották ezt a különös fogalmat. Az újságcikkeken kívül két – a források között feltüntetett - könyv létezik, amely e műfajban íródott, híres irodalmárok szenvedéstörténetét sorra véve.
Az irodalmi patográfiák iránt nem csak irodalomkedvelők vagy az egyes költők, írók szerelmesei érdeklődhetnek, hanem akár az orvostudomány, a pszichológia területének kedvelői is, hiszen ez egy összetett műfaj: irodalmi alkotásokon, élettörténéseken és kórrajzokon keresztül nyerhetünk betekintést a szerzők betegségének munkásságukra tett hatásába.
Maga a téma mind az idős és fiatal korosztály számára is érdekes lehet, mégis úgy gondolom, inkább a fiatalok számára érhető el jobban, mert az idősebbek általában idegenkednek az internettől, leszámítva talán a kutatókat, tudósokat.
Témám annyiban nyújt újdonságot a tartalomszolgáltatás során, hogy még nincs kifejezetten irodalmi patográfiákkal foglalkozó honlap, csupán újságcicceket, értekezéseket lehet találni a neten, ha rákeresünk a fenti fogalomra. Czeiczel Endre és Kiss László művei nem érhetők el digitális formátumban, csupán a könyvek adataival találkozhatunk, de most igyekszem tartalmukat – persze a szerzői jogok figyelembe vételével – blogomban közzé tenni.
A gyűjtemény olvasása hasznos szabadidős tevékenység lehet, vagy éppen segítheti a diákok tanulását, művelődését, s maga a műfaj újdonságot jelenthet az olvasók számára.
A tartalom szolgáltatására engem, mint tartalomszolgáltatót is ez az újdonság jelleg késztet, hogy olyasvalamit adjak másoknak, amit még nem láttak, nem olvastak, mert nem közismert ez az izgalmas téma, számomra viszont egy élmény volt foglalkozni vele egy egyetemi kurzus során.
2. A hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatáshoz való viszony
Az internet hiánya nagyban megnehezítené az általam vizsgált tartalom közvetítését, de könyvtáros lévén találékonynak kellene lennem. Először is, újságcikk sorozatot vagy könyvet jelentetnék meg a témában, ha lenne rá lehetőségem. Összeállítanék egy szöveggyűjteményt, melyben Czeiczel Endre és Kiss László írásai szerepelnének, illetve az egyéb kapcsolódó irodalom. Másodszor, mindezt digitalizálnám, és CD-ROM-on vagy DVD-n közreadnám. Esetleg lehetne még több, irodalmi patográfiáról szóló szemináriumot tartani egyetemeken (mint pl. Cs. Varga István), vagy ilyen témájú előadásokat tartani könyvtárakban.
Az interneten, mint már említettem, csak elszórtan találtam újságcikkeket a témában, illetve ajánlott irodalomra lehet még bukkanni, illetve Cs. Varga Istvánnak, a téma egyik kutatójának van még honlapja.
Az internetes lehetőségek közül a blogot választottam, mert a következőkre nyílik lehetőség általa:
- könnyen szerkeszthető
- átlátható
- címkézési lehetőség
- kommentelési lehetőség
- multimédiás elemek (esetemben inkább képek) beszúrásának lehetősége a tartalom színesítésének céljából.
3. A tartalom és téma viszonya
A tartalom-téma szerkezet modellje:
Elsődleges információk: írók, költők életrajzai; versek, idézetek; kórtörténet.
Másodlagos információk: az irodalmi patográfia fogalma; az egyes betegségek leírása; a téma kutatóiról szóló információk. Pl.: Czeiczel Endre munkássága; a hipertónia leírása à ezen információk segítenek értelmezni az elsődleges információkat
Más területekkel való összefüggés: orvostudomány, pszichológia és irodalom összefüggéseà ez az összefüggés nagyban hozzájárul a téma érdekes, szokatlan mivoltához
Háttéranyag: naplóidézetek; fogalommeghatározások; életrajzi adatok à elsődleges és másodlagos információk szerintem lehetnek egyben háttéranyagok is, témám esetében nehezen választhatók szét
Vélemények, reakciók: olvasók hozzászólásai à ezt sok minden befolyásolhatja, pl. mennyire jutott el a tartalom az emberekhez, hozzá akarnak-e egyáltalán szólni, építő jellegű-e a komment, stb.

A tartalom megoszlása a blogon:
a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk: 60%
b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információk: 10%
c) összefüggések más területekkel: 15%
d) hozzáadott háttéranyag: 10%
e) vélemények, reakciók: 5%
4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
A. “értékpluralizmus”
A témaválasztáskor ügyeltem arra, hogy egy még a neten „kivesézetlen”, érdekes, sokoldalú topikot közvetítsek az olvasók felé a közösségi tér egyik jól bevált formájában (blog).
Az irodalmi patográfia magában foglalja az orvostudomány és irodalomtudomány ismereteit is, így ez a két terület kölcsönösen egymásra mutat, tehát közvetítő szerepet töltenek be. Igaz, inkább az irodalom közvetít a kórtan felé, hiszen maga a topik inkább irodalmi: az irodalmárok kórrajzába viszont elengedhetetlen betekintenünk, ha pontosan meg akarjuk érteni művészetüket.
Úgy gondolom, a művelődés katalizátoraként akkor hathat a tartalomszolgáltatás, ha azt nem a hagyományos módon tálaljuk, hanem érdekessé tesszük, valami újat viszünk bele. Jómagam a témához nem tudok új dolgot hozzátenni, mert nem vagyok irodalomtudós, sem orvostörténész, viszont a bloggal egy hagyományos formától eltérő módon tudom közvetíteni a tartalmat a felhasználónak. Egy könyvben csak a tartalomjegyzéket böngészhetjük, esetleg képeket is láthatunk benne, a blog viszont lehetőséget ad a címkézésre, a linkelésre, így a gyors lapozásra, a téma átláthatóságára, az olvasót érdeklő cikk pontosabb kiválasztására (pl. a címke alapján keres az őt érdeklő bejegyzésre). Könnyebb a visszacsatolás is a felhasználók részéről: a blogban kommentelhetünk, egy hagyományos offline forrásnál viszont ez a lehetőség nem adott.
Egyedi dokumentumok hirdetése is megtörténik a blogban, szolgálva az értékpluralizmust: pl. Czeiczel Endre és Kiss László műveire többször is utaltam.

B. hálózati tudásélmény
Az én célcsoportomról elmondható, hogy átlagos tudásszintjük arányban áll általános érdeklődésükkel, hiszen aki mondjuk szereti József Attila verseit, kíváncsi arra is, hogy mi ihlette a költőt, mi áll valójában a vers hátterében, hogyan hatott a költő betegsége az adott mű keletkezésére, stb.
Az is igaz, hogy az irodalmi patográfia egy érdekes téma, viszont elég speciálisnak mondható, így csak egy szűkebb olvasói körnek szánom a blogot (fleg irodalomkedvelő, esetleg a betegségek iránt érdeklődő emberek, s talán a fiatalabb korosztály).
A blog kifejezetten jó a felszínes, gyors tájékozódásra, hiszen a címkékből, a bejegyzések címéből kiderül, melyek a fő fogalmak, szereplők, illetve az első bejegyzésben sorra vettem, mely költők, írók tartoznak a témakörbe, kik kutatják a témát, mi az irodalmi patográfia. A háttér megismerése is lehetséges az egyes bejegyzések tanulmányozásával. Saját tudás hozzáfűzésére, vitára is van lehetőség a kommenteléssel.
Sajnos az én témámra jellemző, hogy a blogban minden információt közölni fogok róla, amit csak tudok, így egy idő után már csak az esetleges kommenteket várhatom. Ez egy olyan topik, melynél nem jellemző az átalakulás, az újdonságok megjelenése. Azért remélem, hogy a vita lehetősége adott.

C. hálózati időélmény
A blogbejegyzésekben és kommentekben megmaradnak az információk, a beszélgetések. Előny, hogy egy kommentre bármikor reagálhatnak, - bár ha túl régi, akkor ez nem valószínű. Az RSS feed lehetővé teszi, hogy az érdeklődő értesüljön az új bejegyzésről, hogy ne felejtse el a blogot.

D. hálózati térélmény
A bloggal adott a lehetőség, hogy egy jó webdesign-t hozzunk létre, hiszen a megszokott sablonok mellett egyéni háttérképet, betűtípust stb. állíthatunk be, így vonzóbbá téve a tartalmat. Én például igyekeztem egy kifejező háttérképet választani, ízléses betűtípust és színeket használni, a bejegyzéseket képekkel színesíteni.
Hogyan képezhető le a valóság hitelesen, nem torzítva? Tehetném azt, hogy bescannelem a fent említett offline forrásokat, és ezt másolom be a blogba, de tartok attól, hogy így megsérteném a szerzői jogokat, különben sem szeretnék több száz oldalt közzé tenni, csupán a legérdekesebb, leglényegesebb részeket. Inkább csak a könyvek egyes részeit fogom idézni a bejegyzésekben, így viszont felmerül a kérdés, nem torzítom-e a valóságot. A válasz: de igen. Ez azonban szerintem nem feltétlenül rossz, hiszen az olvasók talán szívesebben tanulmányozzák majd a blogot, ha nem konkrét könyvfejezetekből fog állni, hanem csak rövidebb leírástokat teszek közzé, versekkel, idézetekkel színesítve. Aki még jobban bele akar mélyülni a témába, annak lehetősége van az ajánlott műveket elolvasni.
5. Felhasználói aktivitás
1.          Privát szféra és magány
Az általam létrehozni kívánt blog nem alkalmas arra, hogy privát szférámba adjon virtuális betekintést, hiszen a tartalomszolgáltatás célja nem a tartalomszolgáltató bemutatása, hanem a témáról összegyűjtött információk közlése. (Na jó, ha valaki nagyon kíváncsi arra, kis is az a fura figura, akit ennyire érdekel az irodalmi patográfia téma, megnézheti a Blogger profilomat, ahova feltöltöttem magamról egy képet, és nagyon alap információkat, illetve az általam vezetett többi blogot is meg lehet tekinteni.)
A magányból való kiszakadás vágya, mások privátszférába való beengedése inkább a közösségi oldalaknál valósul meg. A blog ugyan alkalmas egyfajta közösségi tér megalkotására, de inkább jellemzi anonimitás, és nem a másik személyére, inkább véleményére vagyunk kíváncsiak először – csak ez után alakulhat ki egymás magasabb fokú megismerésének igénye. A személyiség tükröződhet ugyan egy blogban, ha a blogger naplót vezet mindennapjairól vagy saját írásait közli, de az én patográfiás blogomra ez nem jellemző.
Visszatérve kicsit az anonimitásra: ennek előnye, hogy az emberek jobban hozzá mernek szólni bizonyos dolgokhoz, ha személyük rejtve marad. Hátránya, hogy néha ezzel visszaélnek a felhasználók: nem kívánt hangnemet engednek meg maguknak, csökken a véleményért vállalt felelősség, nyomtalanul eltűnnek az éterben. Azért remélem, hogy az én blogomban nem fog előfordulni ilyen oda nem illő hozzászólás, hiszen feltételezem, hogy aki érdeklődik az irodalom iránt, nem nyilvánul meg trágár, faragatlan módon. Az viszont sajnálatos, hogy értelmes, érdekes hozzászólás esetén is csak egy idegent tisztelhetünk a kommentelőben.

2.          Birtoklásvágy – felhalmozás
Az volt a feladat, hogy egy olyan témát válasszunk, amelyről még nincs nagyobb, összegyűjtött tartalom a világhálón. Mint már említettem, irodalmi patográfiákat elemző weboldal egyáltalán nincs még, csak egy-két újságcikket találtam, illetve a téma kutatóiról érhetők el információk. Éppen ezért tartom szükségesnek mindezeket egy blogban összefoglalni az offline források felhasználásával. Nem csupán felhalmozás lesz ez, hanem a tartalom rendezett összessége – csak hogy egy szakmai példát említsek: könyvek rendezetlen halmaza sem jelenti a könyvtárat.
Fontos volt számomra, hogy egy szeretett témát válasszak, melyet szívesen osztanék meg másokkal, melynek forrásait akadályok nélkül kutathatom fel, s a tartalomszolgáltatás ne egyfajta kényszert jelentsen, hanem örömmel eltöltött időt. Így a blog minősége is jobb lesz, hiszen az ember jobban „belead mindent”, ha szívesen dolgozik valamin. Ebből adódik, hogy sajátomnak érzem a munkámat, persze csak a szolgáltatás szintjén, nem úgy, mintha pl. Czeiczel Endre munkásságában lenne bármi érdemem. A birtoklásvágyból adódnak viszont olyan hátrányok, hogy az ember – én legalábbis – rosszabbul viseli a kritikát (pl. negatív megjegyzések), és elvárja, hogy mások is ugyanúgy megbecsüljék munkáját, mint ő maga.
A tudás átadása egy könyvtáros számára kiemelten fontos dolog. Talán a legvonzóbb számomra a könyvtárban az, hogy hatalmas tudást rejteget magában, aminek a részese, mozgatója lehetek.
Ha elkészül a blog, szívesen fogadom majd a kritikákat, kiegészítéseket, hiszen könnyen lehet, hogy nem találtam meg minden forrást, vagy igény lesz valamely rész mélyebb kifejtésére.

3.          Képességek fejlesztése, fenntartása
Témámmal az a baj, hogy amint befejezem a blog feltöltését tartalommal, megszűnik majd az oldal folyamatos frissítése, hiszen előbb-utóbb minden forrást fel fogok használni. Ez egy olyan topik, amit nem vagy alig kutatnak tovább, így újabb cikkek vagy könyvek kevés számmal vagy egyáltalán nem fognak megjelenni a témában, hiszen a már említett kutatók, úgy gondolom, már mindent leírtak. (Természetesen, ha találok valami újat, megosztom majd a felhasználókkal.) Ettől kezdve az olvasók reszortja lesz, hogy tesznek-e hozzá valamit, kiegészítik-e, kialakulnak-e tartalmas beszélgetések.

4.      Hozzáadás, teremtő aktivitás
E két fogalom terén elég passzív leszek, hiszen nem vagyok irodalomkutató, sem orvos, hogy bármi újat fedezzek fel az irodalmi patográfiák terén. Annyit tudok tenni, hogy megteremtem az érdeklődő olvasóknak a lehetőséget, hogy hozzászóljanak, s lehető legjobb tudásom szerint építem a tartalmat. Arra gondoltam még, hogy segítem blogom felfedezését azzal, hogy irodalmi fórumokon „reklámozom” gyűjteményemet.
6. A szolgáltatás technológiai lehetőségei
Mint már említettem, a blogot választottam a tartalomszolgáltatás eszközéül a következő technikai előnyök miatt: könnyen szerkeszthető; átlátható; közösségépítő jellegű; webdesign lehetősége. Persze vannak hátrányai is, de először a pozitívumokat szeretném sorra venni.
A blog könnyen szerkeszthető, hiszen nem kell az egyszerű embernek a bonyolult HTML szerkesztéssel szerencsétlenkednie. A bejegyzéseket bármikor kiegészíthetjük, javíthatunk rajtuk egyszerű szövegszerkesztő használatával; képet, videót szúrhatunk be, egyszerűen csak el kell tudni igazodni az általunk választott blogger oldalon.
Átláthatóságát az oldalt látható bejegyzések listája hónapokra bontva, illetve a címkézés adja: a címkefelhőbe beletekintve a felhasználó képet kap arról, miről is szól a blog. Beállítható, hogy a teljes bejegyzést megjelenítse-e az oldal, vagy csak kis részét, így akár több bejegyzés kerülhet egy oldalra, ez is az átláthatóságot igazolja.
A blog közösségépítő jellege a hozzászólási lehetőségből, az RSS feedből, egymás blogjának olvasásából adódik. „A bloggerek nemcsak saját blogjuk írásával foglalkoznak, de olvassák egymás is gondolatait, reagálnak is azokra. Így egyfajta párbeszéd alakul ki közöttük, ami a legtöbbször nem egy alkalomra szól: minél gyakrabban látogatják meg egymás blogját, annál intenzívebbé válhat kapcsolatuk. Így, ha csak kezdetben virtuálisan, de új barátságok szövődnek közöttük. A későbbiekben pedig akár az is előfordulhat, hogy az újdonsült "virtuális barátok" személyes találkozó keretében is megismerkednek egymással. […]A blogírás és -olvasás egyik leggyakoribb előnye, hogy általuk az ember sokféle emberrel megismerkedhet, olyanokkal is, akikkel másképp sosem találkozna sem a virtuális, sem a való világban. Azáltal, hogy két blogger elolvassa egymás bejegyzéseit, jó képet kaphatnak egymás érdeklődéséről, hozzáállásáról, reakcióiról. A blogok sokszor olyan emberi tulajdonságokat is felszínre hoznak, amelyekre a való életben nem, vagy csak hosszabb idő elteltével derülne fény. […] Az online közösségekben az új ismeretségekkel együtt mindig új gondolatok, ötletek születnek, amik aztán gyorsan elterjednek. Alighogy felmerül egy gondolat vagy kérdés, máris újabbak érkeznek, akár a világ másik feléről is. David Weinberger, az ismert marketingguru, webszakértő így fogalmazott egy beszélgetésben: "Szinte túlstimulálnak az ötletek. Nem a saját gondolataim, hanem a milliónyi témáról folyó globális beszélgetésben felmerülő ötletek. Több gondolat érkezik a böngészőmön át, mint amit képes lennék feldolgozni. Nem tudok éjjel aludni, egyszerűen túl sok minden történik ahhoz, hogy elmulasszam." […] A blogok olvasása közben bepillantást nyerhetünk olyan emberek életébe, akik tőlünk távoli országokban, más kultúrákban élnek. Sőt, kapcsolatba is léphetünk a szerzőkkel, még ha azok tőlünk több ezer kilométernyi távolságra élnek is. Ezzel a lehetőséggel él a jish.nu írója egy Jish nevű San Francisco-i blogger is. Jish utazásai előtt felveszi a kapcsolatot az úticélnak megfelelő város bloggereivel, akikkel aztán az adott városban közös vacsorákat szervez, már olyan is előfordult, hogy egyszerre több mint hatvan "idegen" bloggerrel vacsorázott együtt. […] Sok ember számára jelent problémát, hogy egy közösségben saját ötleteit, esetleg a többségétől eltérő véleményét kinyilvánítsa. A blogok azonban a személyes jelenlét nélkülözhetősége és az álnevek használata révén egy olyan fórumot jelentenek számukra, ahol bárki bátran, gátlások nélkül szólalhat fel, hiszen ott nem áll fenn annak a veszélye, hogy előadásmódja vagy bármilyen más ok miatt nyilvános kritika vagy megszégyenítés érné. […] Az online közösségekben a bloggerek mindig készek segíteni a másiknak, ha látják (olvassák), hogy az illető bajban van. Sok blogger akkor kezd naplóírásba, amikor válás, csalódás vagy valamilyen fájdalom éri. A blog ilyenkor egyfajta "kapaszkodó" funkciót lát el, ahol a tulajdonos kiadhatja fájdalmát, leírhatja sérelmeit. Ez már önmagában segít az illető lelkiállapotán, a bloggertársak szóbeli vagy tettekkel alátámasztott támogatása pedig még jobban megkönnyíti a fájdalom feldolgozását és a nehézségek kezelését.” (Marlington: A weblogok közösségépítő jellege és társadalmi előnyei. http://dolg.blogter.hu/17835/a_weblogok_kozossegepito_jellege_es_tarsadalmi_elonyei. Utolsó ellenőrzés: 2013-01-18)
Végül a blog jellegű tartalomszolgáltatás hátrányai: az egyik legnagyobb hiba, amibe blogger beleeshet, az az, ha túl kitárulkozó, s emellett cseppet sem kívánja titkolni valódi kilétét. Bár nem is muszáj túl kitárulkozónak lenni, a rosszakarók mindenütt megtalálják az embert. Elég kellemetlen dolog, ha folyton kémkednek az ember után, s folyton azt lesik, mibe tudnának belekötni, s mit tudnának elhasználni az ember ellen. Továbbá bizonyos kor alatt nincs meg a témaválasztás szabadsága, s kell egy bizonyos érettség ahhoz is, hogy minőségileg elfogadható tartalmas irományt tudjon létrehozni a blogger. Összességében, jó dolog a blogírás, csak nem mindegy, kikkel osztja meg az oldalát az ember. A sok olvasó is pozitívumként fogható fel, míg nincs köztük egy olyan sem, akinek nem feltett szándéka tönkretenni az embert. Egy blogra idő kell, és akkor jó, ha van is rá igény
Eszközök:
Dropbox: a Dropbox Inc. által üzemeltetett online fájltárolási szolgáltatás, melynek segítségével a felhőben tárolhatjuk saját dokumentumainkat. Közös könyvtár által kapcsolhatunk össze számítógépeket és okostelefonokat: ha az egyik számítógépen a mappába heléyezünk egy fájlt, vagy egy már létező fájlt módosítunk, a rendszer automatikusan szinkronizálja a többi eszközünkön lévő mappa tartalmát a változtatásoknak megfelelően.
A szolgáltatás a következő rendszereken érhető el: Microsoft Windows, Mac Os X, Linux, Android, iOS, BlackBerry iOS, valamint böngészők segítségével. 2GB ingyenes tárhelyet kap a dropbox.com-on regisztrált felhasználó, nagyobb tárhely igénylésekor fizetni kell.
TurboBookmark: ingyenes közösségi linkmegosztó szolgáltatás. Segítségével gyorsan, egyszerűen oszthatjuk meg linkjeinket másokkal; tárolhatjuk saját könyvjelzőinket, így nem kell minden oldalon külön-külön beírnunk saját oldalunk URL-jét és szövegét. Cél: weboldal, blog látogatottságának növelése, saját oldalra mutató linkek számának gyarapítása, Google helyezés javítása. A tartalomszolgáltatás keretében létrehozott blogomhoz fel fogom használni ezt a szolgáltatást, hiszen az elején még nagy fejtörést okozott, hogyan is fog eljutni projektem “reklámja” a célkö
Használatához még regsztrálni sem kell, csupán megadjuk a megosztandó link URL-jét, szövegét, egy rövid leírást hozzá, illetve a vele kapcsolatos címkéket. Miután kiválasztottuk, hogy melyik oldalon szeretnénk megosztani a linket, a “megosztás”-ra kattintva készen is vagyunk. Ahol megoszthatjuk  a linket: linkmegoszto.com, delicious.com, facebook.hu, blogter.hu, digg.com, startlap.hu, stb.
Deviantart: nemzetközi internetes publikációs hely, amatőr és profi művészek közösségi oldala, 2000-ben indult. Célja, hogy helyet biztosítson bármilyen művésznek, legyen az fotós, festő, vagy akár író, hogy bemutathassa és megvitathassa a munkáit. Azon alkotók körében népszerű, akiknek módjuk van alkotásaikat valamilyen digitális, webes formában közzétenni. Elsősorban a vizuális jellegű művészetekkel foglalkozók körében népszerű, holott lehetőség van videók, hangok, animációk, tervrajzok, stb. közzétételére is. Számos formáját teszi lehetővé a közlésnek, mint fénykép, komputerrel generált digitális művészet (air brushing, 3D-s munkák, vagy fotómanipuláció), hagyományos festészet, irodalom, vizuális művészeti, iparművészeti vagy hobby jellegű ágak (pl.webképregények, alkalmazásokra, programokra gyártott skin-ek).
Az oldal számos letölthető forrásanyagot is kínál, amelyek változatos megkötésekkel (pl. a származás jelölése, non-profit publikálás, a deviantART-on kívüli felhasználás korlátozása) felhasználhatók további munkákban. Ezek is végtelenül sokszínűek: a különböző oktatóanyagoktól és segédletektől kezdve, a „nyers” forrásfájlokon át (Photoshop illetve Macromedia flash dokumentumok) a stock- fotográfiákig.
Photobucket: 2003 óta élő kép-, video- és fotó-megosztó rendszer az interneten. Több mint 10 billió képet tartalmaz 100 millió regisztrált tagtól. Széles körben használják személyes és üzleti célokra. Gyakran kapcsolódik az online vállalkozásokhoz, az online aukciós és apróhirdetés weboldalakhoz, mint pl. az eBay és a Craigslist.
link 
Protopage: RSS olvasó, virtuális desktop és internetes start oldal, 2005-ben indult Londonban. Színkódolt fülek és kategóriák szerint rendezi az információkat, hang- és video podcast funkcióval bír. Lehetőséget ad minialkalmazások asztalra húzására, rendezésére. Hátránya, hogy csak egy mail widget-e van, amelyhet az IMAP csatlakoztatható. Túlélte versenytársát, az iGoogle-t.
7. Konklúzió
A téma és tartalomszolgáltatás kapcsolatrendszere
Tartalomszolgáltatás célja: újdonság jelleg, szabadidős tevékenység, oktatás, tanulás
Eszközök: offline források blog formájú reprezentálása, kivonata, a blog-jelleg előnyeinek kiaknázása
Információ megoszlása: előállított, vagy birtokolt elsődleges információk (ez teszi ki a blog több mint felét); a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információk; összefüggések más területekkel; hozzáadott háttéranyag; vélemények, reakciók

Igények elkülönítése                             
- Célcsoportok: érdeklődők (irodalom, pszichológia, orvostudomány iránt), oktatók, kutatók, diákok
- Az olvasók részéről: hálózati időélmény, hálózati térélmény, hálózati tudásélmény, privát szféra megosztása, véleménynyilvánítás, közösségi élmény iránti igény
- A tartalomszolgáltató részéről: birtoklásvágy, teremtő aktivitás, képességek fenntartása, privát szféra megosztása, visszajelzések iránti igény

Az optimális tájékoztatórendszer kialakításának tényezői
Egy jó tájékoztató rendszer:
-          átlátható (címkék), felhasználóbarát
-          igényes küllemű (webdesign)
-          információk rendszerezett összességét képezi
-          gondolkodásra késztet (hozzászólások, viták), közösséget épít
-          teljességre törekszik (források felkutatása)
à mindez megvalósítható blog formájában

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése