keresés

2013. június 25., kedd

Arany Sas Patikamúzeum

Az Arany Sas Patikamúzeum a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyik részlege. Az  Arany Sas Patika az a budai Várnegyed legfrekventáltabb helyén, a Mátyás templommal szemben, a Tárnok utca 18. szám alatt található. A múzeum államdó kiállítása tematikailag követi a gyógyszerészet kialakulását, önálló tudománnyá válást. Helytörténeti értéke is jelentős, hisz ebben az épületben működött 1750 és 1913 között az első budavári patika. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum honlapján az egyik menüpont az Arany Sas Patikamúzeummal foglalkozik, de ez az információ-mennyiség meglehetősen kevés. http://www.semmelweis.museum.hu/index.html
A Patikamúzeum látogatottsága messze elmarad az elvárásoktól: a Budai Várban rengeteg turista fordul meg, ehhez képest viszont aránylag kevesen látogatják a múzeumot.
Mindenképpen hasznos lenne egy olyan honlap készítése, mely elegendő információt nyújtana a Patikamúzeumról, illetve kedvet csinálna a múzeum megtekintéséhez.

Tartalom szerepe, társadalmi funkciója:
E kérdés megválaszolását egy rövid időbeli visszatekintéssel kezdeném. A patikamúzeum létesítésének alapkoncepciója - Antall  József, az akkori főigazgató és Vida Mária, a kiállítás rendezője részéről is - elsősorban egy gyógyszerészettörténeti szakmúzeum létrehozása volt.Ezzel az alapkoncepcióval természetesen egyet lehet érteni. Fontos, hogy a gyógyszerész-szakmának legyen egy tudománytörténeti szempontból jelentős szakmúzeuma. Igy azonban a célközönség meglehetősen leszűkül. Véleményem szerint bárki - szakmától, életkortól és alapképzettségtől függetlenül gyönyörködhet a szép épületben és a szép tárgyakban. Ráday Mihály városvédő TV-műsorának alapgondolata a mi témánkra is alkalmazható. A rejtőzködő nemzeti értékeinkre való figyelem-felhívást néhány könyv, kiadvány is célul tűzte ki. Pl.: a Rejtőzködő Budapest című művészeti album, a Szép Magyarország című folyóirat, vagy akár az Élmény itthon ingyenes turisztikai programajánló magazin, és ennek internetes változata a
Az Arany Sas patikamúzeumról tervezett honlap társadalmi funkciója véleményem szerint valós igényekből ered. Egy valóságos kulturális hiátus betöltését szeretném vele elérni.
A létező értékeinket nekünk magyaroknak is be kell mutatni, “ámulni  itthon is lehet”, nem csak külföldön. A “kulturális haszon” szempontjából fontos eredmény, ha a kultúra és a tudománytörténet egyes elemeit egységben tudjuk láttatni, illetve más össefüggésbe helyezhetjük korábbi ismereteinket.

Természetesen ez a szakma, illetve a kulturális tér különböző szeletei sem mentesek a manipulatív szenzációt kreáló attitűdtől.Sok muzeológus szembesül  azzal a jelenséggel, hogy a dizájn sokszor felülírja a szakmai szempontokat, s az időszaki kiállítások marketingje már-már hatásvadásszá válik. Természetesen nem baj, ha egy kiállítás reklámozása tartalmaz néhény hatásos elemet és felhívja a potenciális látogatók figyelmét, de az már aránytévesztés, ha a “semmit próbálja eladni”.

 Ez - az alapterületét és jelentőségét - tekintve is kis múzeum, mely nem vetélkedhet olyan nagy múzeumokkal., mint pl  a Nemzeti Galéria  vagy akár a BTM. A minimális cél, amit ezzel a honlappal el szeretnék érni, csak annyi, hogy aki meglátogatja a Vár-beli múzeumokat, az ne hagyja ki a Patikamúzeumot sem. (Megjegyzem, a legnagyobb probléma az, hogy nincs angol nyelvű felirat  a Múzeum bejáratánál, így a turista sokszor nem is tudja, mi van az épületben. Én évek óta jelzem a főnökömnek, hogy egy angol nyelvű táblával kéne kezdeni a projektet...Ezzel ő is egyetért, de pénzhiányra hivatkozva húzodik a dolog...)
 A  hálózati tartalomszolgtatás felépítményéhez való viszony:
A tervezett honlap egyértelműen része a nagyobb egységeknek, egyrészt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum hivatalos honlapjának  http://www.semmelweis.museum.hu képezné részét,
másrészt A Magyar Múzeumok Honlapjához http://museum.hu/ mint tartalomszolgáltató rendszeregészhez is tartozni kíván. Néhány internetes turisztikai blogban (pl. Irány Magyarország stb.) van néhány figyelemfelkeltő fotó és rövid ismertető a Patikamúzeumról, de ezeknél sokkal részletesebb és mélyebb ismereteket kíván nyújtani a honlap.
Tartalom és téma viszonya:
A köznapi és a kulturális kommunikációban egy közlemény témája általában röviden - egy  szintagmával vagy egy rövid mondattal -  meghatározható, míg a tartalom  mindig összetett üzenet. Egy  bármilyen témájú vázlat - , a tételmondatok egymásutániságával  tükrözi a közlemény lényeges összetevőit, a tartalom “rétegeit”. E “rétegzett” tartalmat vizuálisan ábrázolják a a jól felépített honlapok- menüpontjaikkal, rovataikkal.
A honlap szerkesztőjének a közölt  ismereteket logikusan,  a tartalmat a maga összefüggésrendszerében kell ábrázolni.Vannak bizonyos jól bevált “receptek”, jól működő példák, melyeket célszerű követni, illetve az adott témához “testre szabni”. A mi esetünkben a Semmelweis rvostörténeti Múzeum hivatalos honlapja, illetve a museum.hu honlap ilyen követendő példa. Sőt, a készülő Arany Sas- honlapnak is a SOM hivatalos honlapjához kéne illeszkednie. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az Intézet főigazgatójának jóváhagyása és engedélye, ezért még nem indíthattam önálló blogot a Patikamúzeumról..Az összetett tartalmat  - terveim szerint - menüpontokba ill. rovatokba szeretném rendezni. Az elsődleges információk alatt az állandó kiállítással kapcsolatos tudnivalókat értem, a másodlagos információk pedig  a kiállítás tematikájához kapcsolódó háttér-ismereteket, programokat jelentik.
Elsődleges információk:
Az Arany Sas Patikamúzeum története:
Az Arany Sas Patikamúzeum hosszú előkészületek után 1974-ben nyitotta meg kapuit. IAz Anna utca -Tárnok utca sarkán lévő házban a 18. század közepétől kezdve egészen az I. világháborúig patika működött. Az épület 18-19. század folyamán nyerte el mai  formáját.
A patika officinája  - eladótér táraasztallal és állványzattal - általában udvarra nyíló, bazárszerű
 helyiség volt. A XVIII- században igen elterjedt volt az árusításra szolgáló  rácboltajtó. Ilyen látható az Arany Sas Patikamúzeum Anna utcai oldalán is. Az hagyományos patika két egymásba nyíló külön helyiségből álott: az árusításra szolgáló officinából és a gyógyszerkészítő laboratórimból, mely raktárak, drogszárítók és egyéb helyiségek egészítettek ki. Az egyszerű középkori berendezés ácsolt polcait és árusító pultjait felváltotta a művészi faragású vagy festett reneszánsz, barokk, rokokó stílusú állványzat és táraasztal.
Az egyes porokból és folyadékokból készült gyógyszereket a legkorábbi  időktől fogva üveg és fa patikaedényekben tartották. A reneszánsz és barokk ízlésnek megfelelően művészi kerámaiedények kerültek az officinák polcaira. A Közel-Keletről terjedt el Spanyolországban majd Itáliában a
majolikaedény. Igén szép darab a visegrádi királyi palota ásatásakor előkerült szír albarello, melynek másolata a kiállításban megtekinthető. Az albarello olasz eredetű szó. Gyógyszertári, többnyire úrna alakú majolika edényt jelent. Az albarellókat patikaedényként, tégelyként használták, gyógynövényeket, orvosságokat, kenőcsöket tartottak bennük. Hispániában és Itáliában a 14 - 15. században nagy számban használták e célra ezeket az edényeket. http://archeologia.hu/sziriai-albarello-a-visegradi-kiralyi-palotabol
Virtuális múzeumi séta:  
Arany OfficinaSas Patikamúzeum
.
A Patikamúzeum érdekessége, az ún. alkimista műhely, mely egy olyan hangulatos, misztikus interieur, mely bemutatja az alapvető laboratóriumi műveleteket. Ezt hangulatot erősíti a falfestés is: a szürkéskék alapon sárga csillagos "alkimista" mintázat az 1500 körül készült.
5
Alkimista műhely. Arany Sas Patikamúzeum
 A laboratóriumi kísérletezés az alkímiával kezdődött. Az  alkímia ismereteire épül a modern kémia is, bár a “bölcsek köve”, az “örök élet itala”, az “aranycsinálás” és egyéb  alkimista tevékenységek már nem tartoznak szorosan e tudományág történetéhez.
Az  alkimisták már alkalmazták az alapvető kémiai műveleteket, mint pl. a desztillálást, a lepárlást és szűrést. Az  alapvető kísérleti eszközöket, mint pl.a lombikot, retortát, sisakot és  kemencét már az alkimisták is használták. Ezekből a tárgyakból jó néhány szerepel a múzeum állandó kiállításán.
Az alkímia ismereteire épült a modern kémia tudománya is. A reneszánsz-kori desztilláló kemence-rekonstrukció  bemutatja a desztillálási folyamatot mint alapvető laboratóriumi műveletet. A desztillálás múltja az ókorig nyúlik vissza. a középkorban szinte minden drogból készítettek desztillátumot. Az  alkimisták desztillálással szerették volna előállítani a “quinta essentia”-t. A régo gyógyszerészek hasonló módon készítették az illó olajakat és az aromás vizeket. A mai értelemben vett  - oldott ásványi anyagoktól mentesített - desztillált víz használata a felvilágosodás kora óta ismert. A XVI. században kialakult jelenleg is használt üst-sisak-hűtő rendszer csak formájában és az előállítás formájában változott.  

Mi az az alkímia?
A kincskeresés, a gyors meggazdagodás vágya és az örök élet titka az emberek fantáziáját már régóta foglalkoztatta. Az arany már az ősi időktől a legbecsesebb fémek közé tartozott. Az ókorban és a középkorban a gazdagságot jórészt még közvetlenül az arany jelentette. Az alkimisták célja az arany előállítása volt.
Az alkímia korának kezdetét nem lehet pontosan meghatározni. Kezdetben a mesteremberek és az alkimisták hasonló módon tevékenykedtek, csak munkájuk végcélja volt más. A későbbiekben az alkímia fokozatosan életmóddá, hivatássá vált, nem ritkán vallásos formába öntve. Voltak olyan időszakok, mikor nemcsak az anyag, hanem a szellem tökélesedését is hirdették. Az alkímia az anyagátalakítás "tudománya" volt, évezredes fennmaradása során találunk olyan szakaszokat, amelyek előrevitték az ismereteket, s voltak olyan idők is, mikor elődeik ismereteihez tértek vissza, mindenféle fejlődést hanyagolva. Az alkímia időszakának összegzése nem könnyű feladat. Kétségkívül fejlődtek az eszközök, nőtt az anyagismeret, de természetesen az arany előállítása soha nem sikerült. Ahogy az alkími kezdetét, úgy a végét sem lehet egyértelműen meghatározni, különösen annak ismeretében, hogy még a múlt században is voltak olyan vegyészek, akik alkimistának vallották magukat. Kétségkívül azonban a XVI. századtól a kémia tudományában lassan ugyan, de jelentős változások indulnak meg.
Az alkimistákat egyfajta varázslónak, az ég és a föld közti közvetítőnek tekintették őket, akik képesek voltak egy szilárd kőzetből folyékony anyagot, majd egy teljesen más jellegű értékes használati tárgyat készíteni.
Az alkímia műfajainak, terminológiájának, fogalmainak jelentős része a kora középkori arab tudomány öröksége. Az alkímia - a kémia őse -, amely mint neve is mutatja, arab „találmány”, jóllehet alexandriai, mások szerint indiai gyökerei is vannak. A kémia arab eredetének emlékét számos szavunk, - pl. elixír, lombik, szirup vagy szörp - ma is őrzi.
Az aranycsinálás gondolata Egyiptomból terjedt el a görögök és az arabok között, innen pedig a középkori Európába.
Az eredetileg görög szövegek kiegészülnek az arab korpusszal (Rasis, Geber, Avicenna), majd a XII. századtól a délolasz és spanyol fordítóiskolákban a keresztény Nyugat számára is hozzáférhetővé és továbbgondolhatóvá válnak. Az alkímiai szimbolizmus termékeny kölcsönhatásra lép a középkor vallási koncepcióival, és csak ekkor – az érett középkor századaiban – jelennek meg a görög és arab hagyományban ismeretlen illusztrációk, allegorikus ábrázolások.
Az örök élet itala, az “aurum potabile”készítésének tökéletesítésével foglalkozott Arnoldus de Villanova (1245-1313), Roger Bacon (1215-1292) és Raimondus Lullus (1232-1316).
Az alapitalba nemcsak aranylemezeket, hanem gyógynövényeket vagy drágakövek porát is belekeverték. Az alkímia ismert gyógyszerei a zafír-, rubin és smaragdpor, a múmiapor és a mandragóra. Értékes emlék a kétezer éves múmiafej, melyből a híres “múmiaport” készítették. A nagyszebeni “Király” patika XVIII. századi múmiaporos bizonyítéka annak, hogy még ekkor is milyen fontos szer volt vérzéscsillapításra de használták köhögés, láz, nyavalyatörés ellen is.
Magyarországon az alkímia a XVIII. században élte virágkorát. hívei között neves tudósok voltak, mint pl. Bél Mátyás és Bárótzy Sándor. Mária Terézia 1768-ban az alkímia művelését tiltó rendelkezést bocsátott ki.    
Mi az a jatrokémia?
A XVI. századi kémiai ismeretek fejlődésére sok minden hatott. Megemlíthetjük a nagy földrajzi felfedezéseket (Amerika), a bányatechnológiák fejlődését (számtalan új ércet fedeztek fel), a terjedő faszénégetőket, a sav gyártásra specializálódott üzemeket, valamint a lőporgyárakat. Laikusok számára azonban feltehetően a jatrokémia megjelenése a legérdekesebb. A jatromkémia a kémia gyógyítással foglalkozó területe. A jatrokémikusok a kémia gyógyászati alkalmazását hírdették, számtalan fémet és
növényekből kinyert vegyületet alkalmaztak.  
A jatrokémia leghíresebb képviselője és megalapítója Paracelsus, teljes nevén: Philippus Aureolus Theophrastus Paracelsus Bombastus von Hohenheim (1493-1541). Valószínűleg legtöbb tapasztalatát utazásainak köszönheti, Itáliából a reneszánsz szellemek, a bányavidékekről a fémekkel kapcsolatos ismereteket hozta magával. Orvosként komoly bírálattal illete kortársait - többek közt Galenust. Elképzelése szerint a szív, a gyomor és a máj "kis kémikusok", irányítják az emberi szervezet működését, elválasztva az élelemből a mérgeket és a tápanyagokat. Hangsúlyozandó azonban, hogy kortársai jóval nagyobb anatómiai és élettani ismeretekkel rendelkeztek! Gyógyításra főként antimon-, higany- és bizmutvegyületeket alkalmazott. A régi, összetett gyógyszerek helyett a hatóanyag (arcanum) kivonását ajánlotta destillatum, extractum és tinctura alakjában. Bevezette a fémek és fémsók, valamint a mérgek alkalmazását. "Gyógyszereik" közt természetesen számos olyan anyag is szerepelt, amelyekről tudjuk, hogy nem használnak, sőt kifejezetten mérgezők. Gondoljunk az arzénre, higanyra stb.
A baseli egyetemen tanuló diákok terjesztették el az új gyógyszerek készítési módját és használatát.
A “természet patikája” :
Amerika felfedezése után sok új növény került Európába (kína-kéreg, jalapagumó, ipekakuána, ratanhia- és szenega-gyökér, paprika, dohány stb.), melyet gyógyszerként vagy fűszerként használtak. Az első farmakognóziai tanszéket  Francesco Buonafede  vezetésével 1553-ban Páduában állították fel. A a tanszékhez tartozó droggyűjtemény és a botanikus kert létesítésével   az elméleti oktatást összekötötték a gyakorlattal.
A későbbiekben számos nemzeti nyelven jelent meg herbárium. A kiállításon mnegtekinthető az első magyar nyelvű orvos-gyógyszerészi nyomtatott könyv, Mélius Juhász Péter Herbáriuma. 
Az elsődleges információkhoz tartoznak még a Múzeummal kapcsolatos gyakorlati információk(elérhetőség, nyitva tartás, árak ) 
Aktuális programajánlat  (Múzeumok mindenkinek Program,  Múzeumok Éjszakája, illetve aMúzeumok Őszi fesztiválja )
Másodlagos információk:
Ez a rész főleg azokat a kreatív ötleteket tartalmazná, mely a konkrét tkiállítási árgyaktól és közölt ismeretektől elvonatkoztatva az egyediség, a különlegesség irányába mozdítja el a befogadó nézőpontját. Az eltérő irányú és távolságú perspektívából bizonyos elemek hangsúlyosabbá válnak, mások pedig veszítenek a jelentőségükből.
Néhány ötlet:
Pl.:Egy kis misztika és mágia
Érdekes lenne feldolgozni és bemutatni a akiállításban szereplő mágusok, orvosok életrajzát és tevékenységét  (pl.: Geber, Paracelsus).
A Patikamúzeum állandó kiállításán rengeteg orvosi, kémiai és alkímiával foglalkozó régi könyv található. Ezeknek a muzeális értékű könyveknek az ismertetése  is helyet kaphatna ezen a honlapon.
E könyvek a nagy többsége Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár tulajdona, tehát a könyvek ismertetésével a könyvtárra is felhívhatjuk a figyelmet.
Múzeumpedagógiai program:
Az utóbbi időben megváltozott a múzeumok kultúraközvetítésben betöltött szerepe. A hagyományos közgyűjteményi feladatkör (gyűjtés, feldolgozás, konzerválás, kiállítás) mellett megjelentek olyan egyéb feladatok, melyek már a közművelődés körét érintik. Fontos lenne a Patikamúzeum látogatására pl. az iskolás korúakat (általános és középiskolások) megnyerni.
Ehhez kellene egy részletes múzeumpedagógiai programot kidolgozni.
Fordulók:
- intenetes feladatlap - gyűjtéssel, búvárkodással,
         - ”múzeumi tanösvény”- feladatok az Arany Sas Patikamúzeumban és az “anyaintézményben,
                a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban
        - múzeumi órák, “rendhagyó” tanórák - tantárgyak ill. tudományterületek szerint:
Kémia óra:
Feladatok:
1. Nézzetek utána és néhány gondolattal jellemezzétek a kémiatörténet alábbi korszakait! (Ajánlott irodalom: Dr. Balázs Lóránt - A kémia története)
- A kínai kémia, alkímia;
- Az arab alkímia;
 -Az európai alkímia;
- A magyarországi alkímia, Erdélyi János, Lippay György, Bél Mátyás;
2. Mi lehetett az oka Mária Terézia 1768-ban  kiadott szigorú rendeletének:?
"Az összes alkimisták... napfényre kerüljenek, mint akik a birodalom lakosait a nyereségszserzés különféle ürügye címen becsapják, és őket gyakran és ismételten a tönk szélére juttatják...laboratórium felállításásról...eltiltassanak."

3. Melyek azok a  - kiállítsában is szereplő - kémiai műveletek, melyek a tudományos kémia fejlődését szolgálták?  
Művészettörténet, rajz óra:
Stílusirányzatok és korstílusok hatása:

A patikamúzeum kiállításai tárgyai bizonyítják, hogy a gyógyszerészettörténet nem csupán egy tudományág történetét hivatott bemutatni, hanem az iparművészet történetének is fontos részét képezi.
A patikai berendezési tárgyak, a kerámia, fa, üveg állványedények, a mozsarak, mérlegek és egyéb eszközök míves kidolgozásukkal, szépségükkel méltán tartoznak a magyar és az egyetemes művészeti örökségünk legszebb darabjai közé.
Alkimista szimbólumok a patikaedényen. Stilizálás és szimbólumalkotás.
Különleges lények, mitológiai alakok ábrázolása. Pl. kígyó, egyszarvú stb...
Irodalom óra:
Könyvtörténet - irodalomtörténet
Általános iskolásoknak:
Mivel az Arany Sas Patikamúzeum küllemében, berendezéseét tekintve egy különleges, mágikus misztikus jellegű patikabelső, a Harry Potter-regények felidézésével talán könnyebben feldolgozható és megismerhető:
“Boszorkány- és varázslóképző szakiskola a Budai Várban”;
Látogass el az Arany Sas Patikamúzeum alkimista műhelyébe, és éld át Harry Potter kalandjait!
Középiskolásoknak:
Mi a Herbárium?
Mi jellemzi e műfaj irodalmi utóéletét?  Mi az a “füvesköny”? Mondj néhány példát!
Az alkimista irodalmi alakváltozatai pl.: Goethe: Faust
                                                           Paulo Coelho: Az alkimista
Esetleg:
Medievisztikai szabadegyetem egyetemistáknak, érdeklődő felnőtteknek Ehhez a téma szakértőit kellen megnyerni pl. Láng Benedek (BME), Bobory Dóra (CEU)                                        

A “hónap műtárgya” - egy, a kiállításon szerepló tárgy leírása, története, vele kapcsolatos           érdekességek. Ez a menüpont szinte minden múzeum  - így a SOM honlapján is szerepel.
 A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében:
A múzeumpedagógiai tervezetben már utaltam arra, hogy különböző életkorú és különböző ismeretekkel rendelkező célközönséget lehet megcélozni a honlapon közölt tartalommal. Az értékpluralizmus ebben a vonatkozásban úgy működik, hogy a látogatók nagy többségétől távol álló gyógyszerészettörténeti téma az “átlag-felhasználó” számára is nyújthat új ismereteket, esztétikai élményt vagy mindkettőt.A jó honlap az élmény beteljesülésének ígéretét kell nyújtania.
A hálózati tudásélmény valószínűleg másként jformálódik egy intézményi honlappal kapcsolatosan, mint  mondjuk egy tematikus blogban. Ebben  kommunikációs redszerben - mivel speciális témáról van szó - elképzelhető, hogy felhasználó semmit sem tud a témáról. A fontos, hogy felkeltdük az érdeklődését, a tudásvágyát, vagy egyszerűen csak a kiváncsiságát. Természetesen a muzeológus, a tárlatvezető többet tud a kiállításról, mint a látogató, viszont ebben az esetben sem a formális tekintélytisztelet, hanem az önzetlen tájékoztatás és ismeret-befogadás interakciója teszi egyenrangúvá a partnereket. A cél az is lehetne, hogy valóságos párbeszéd alakuljon ki a kiállítást megtekintő látogatók között. Lehetne akár egy “virtuális vendégkönyv”, egy blog, ahová mindenki leírhatná a benyomásait, javaslatait. Ez egyfajta visszajelzés is lehetne a múzeumi szakembereknek, illetve másoknak is kedvet csinálna a Múzeum megtekintéséhez. Ezzel a múzeumlátogatók egy részének teremtő aktivitását lehetne kamatoztatni.
A kiállítás nagyon attraktív, ezért érdemes néhány fotót is elhelyezni a honlapon, hisz a látvány talán a legfontosabb része a motivációnak. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne mutassuk be a kiállítást a maga teljességében, hisz akkor éppen a felhívó jelleg tűnik el, s akkor a magányos befogadó megelégszik a virtuális múzeumlátogatással - és otthon marad. “Megálljt” kell tehát parancsolni a hálózati térélmény túltengésének, s a szebbnél szebb képek közül csak néhányat válogassunk ki  - illusztrálás céljából.
Azzal én is egyetértek, hogy a kulturális intézmények archiválási funkciója nagyon fontos. ha valaki nem jutott el egy időszaki kiállításta vagy programra, az honlap archívumában megnézheti a kiállításról/programról készült fotókat. Így kevésbé érzi a veszteséget, hogy lemaradt valamiről...A SOM honlapján is megtekinthetőek az utóbbi évek időszaki kiállításainak képanyaga. Az Arany Sas Patikamúzeumban egy kicsit más a helyzet, mert a kis tér miatt csak állandó kiállítás van, nem rendezhetőek időszaki kiállítások. Egy-egy múzeumi programról (pl.Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja, múzeumi órák, előadások) készült élménybeszámolók  és fényképek segítségével utólag is lehet kapcsolódni  a múltban történt eseményhez.
Pozitív példák:
Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartom Krén Emil és Marx Dániel képzőművészeti  projektjeit, melyek a magyar múzeumok és kiállítóhelyek - elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria  -  időszaki kiállításainak anyagát mutatják be.E projektek célja, hogy megteremtse a művészi alkotások megtekintésének és befogadhatóságának lehetőségét -  az „internet csatornáján keresztül”.

Árkádia tájain (Szőnyi István és köre) c. kiállítás

 A virtuális kiállítás terve maradéktalanul az Árkádia tájain című kiállítás anyagának bemutatásával valósul meg. Ez az időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2001. szept.27-2002. jan. 27-ig volt látható. A tárlat művészettörténeti háttere a XX. század eleji izmusok, nevezetesen a neoklasszicizmus és a neoreneszánsz. A virtuális kiállítás anyagához kapcsolt tanulmányok elősegítik a képzőművészeti anyag befogadását és feldolgozását. [1]

Szentendrei Virtuális Tárlat:

        E projekt csak nevében „virtuális tárlat”, valójában a művész-index alapján kereshetőek vissza a művészek és alkotásaik.[2]

Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter

Ez az időszaki kiállítás Mattis (Mátis)  Teutsch János és a német expresszionista folyóirat, a Der Blaue Reiter kapcsolatának bemutatására tett kísérletet. A tárlat a Magyar Nemzeti Galériában 2001. márc. 14. és 2002. jan. 24. között volt látható, és mintegy 450 db kép szerepelt e kiállításon. E kiegészítő projekt megvalósításán nagyon erősen érződött mind a művészettörténeti kutatás, mind a múzeumi kurátori munka hatása. [3]
        
Egy kiegészítő könyvtári projekt - Thomas Ender tájképei

Thomas Ender osztrák tájképfestő (1793-1875) 220 db akvarellje az MTA Könyvtárának Kézirattárában található. Felvidék – Lengyel Tátra – Kárpátalja tájairól készült tájképek egy „virtuális utazás” részeit képezik. Ez az anyag akár „tartalmi patriotikum”-ként is értelmezhető, hisz a felhasználót a történelmi Magyarország egyes tájain „kalauzolja” végig. A „célközönség” ebben az esetben nem csak tanár, diák, és a laikus utazó, hanem  helytörténész, néprajzos és műemlékvédelemmel foglalkozó szakember számára is tanulságos lehet. E projekt sikeres megvalósításához a könyvtárosi munka internetes eszköztárának részletes kidolgozásra volt szükség. [4]

E projekt értékelésével kapcsolatban is elmondható, hogy rendkívül felhasználóbarát: 18 útszakaszt kínál fel a felhasználónak, tehát valóban felfogható egy „virtuális utazásként”. Magyar, szlovák, német, angol nyelven olvashatóak kísérő szövegek, alkalmazkodva ezzel a területen élők etnikai sokszínűségéhez. A helynévmutató tartalmazza az adott  helységnév összes alakját – pontos átírásban. Nagyon hasznos a szláv helyneveket tartalmazó „mini-szótár”  és a földrajzi nevekkel kapcsolatos részletes bibliográfia, mely a múlt századi folyóiratok cikkeit is tartalmazza.



[1] http://www.arkadia.mng.hu/
[2] http://www.artendre.hu/frame1.html
[3] http://mattis.kfki.hu/
Ezek a projektek nem interaktívak, hanem inkább leíró jellegűek. Már nem a figyelemfelkeltés a céljuk (már főként  lebontott kiállításokról van szó), hanem az elmulasztott-elszakasztott élmény pótlása a cél. (Pótlása, de nem “pótléka”!) Ezek a virtuális kiállítások már a teljességre törekszenek, s minél több információt gyűjtenek össze az adott  témával kapcsolatban. Sőt, néha olyan, számunkra értékes információhoz is juthatunk, melyekre nem is számítunk. Az Árkádia tájain  c. kiállításról szóló anyag egyik kísérő tanulmányából pl. megtudtam, hogy a  “mágikus realizmus “ mint irodalomelméleti fogalom  Franz Roh  Nach-Expressionismus című könyvéből származik. A latin-amerikai irodalom egyik kulcsfogalma tehát egy osztrák művészettörténész használta először....

Konklúzió:
A projekt alapvető jelentőségét hagyományos tartalomszolgáltatással összevetve tudom a legadekvátabb módon megfogalmazni. Addig, míg egy kiállítási katalógus, kiállítás-vezető  - tehát a múzeummal, kiállítással kapcsolatos tartalomszolgáltatás - csak az adott helyszínen, a kiállítás megtekintésével egyidejűleg valósulhat meg, addig a közgyűjteményi honlapok segítségével olyan optimális tájékoztatórendszer alakulhat ki, mely az érdeklődők nagyobb tömegéhez képes eljuttatni az információkat. A felhívó jelleg mellett a retrospektív, archiváló funkció is fontos lehet a már lezajlott időszaki kiállítások anyagának bemutatásában.
A hálózati komplex tájékoztató rendszer előnye még abban is megmutatkozik, hogy a tartalom folyamatosan frissíthető, alakítható, kiegészíthető. illetve bizonyos célközönségre szabható.  
A tájékoztatórendszer optimalizálásához tartozik pl. a lehetséges együttműködések felderítése és kiaknázása is. A mi témánk esetében szerencsés lenne az Arany Sas  Patikamúzeumnak a Budai Vár  más kulturális intézményeivel, múzeumaival való együttműködése - a tartalom- és információ-szolgáltatás
terén is.
6. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében: 
Az új honlap célkitűzései és a Web 2.0

A hagyományos kultúraközvetítés mellett - új technikai médiumok  felhasználásával – a múzeumok is felvehetik a versenyt „vizuális konkurenciával” , a szórakoztatás egyéb technikai médiumaival, mint pl. a televízióval és az internettel. A nyilvánosság új szerkezetében a múzeumoknak is meg kell találniuk a helyüket, és meg kell alkotniuk az új elvárásoknak megfelelő saját eszközrendszerüket.
A jelenleg is meglévő „statikus” honlap erre nem igazán alkalmas. Szükség lenne egy dinamikusabb, a kor igényeinek megfelelő új múzeumi portál kialakítására. A web2.0 „szolgáltatások alkalmazása átláthatóvá tenné az összetett tartalmat.
Elvárások a múzeumi portálokkal szemben

A portál felületi kialakításának tükröznie kell a múzeum imázsát, amelynek meghatározó elemei a tudományos hitelesség és a magas színvonalú kultúraközvetítés, ezért kötelező az információforrások világos, áttekinthető, egyszerűen kezelhető struktúrába rendezése, és a múzeum profilját és célkitűzéseit tükröző esztétikus, letisztult formai elemek alkalmazása. Ezáltal létrejöhet a felhasználókkal való párbeszéd, melynek segítségével a Múzeum magasabb minőségi szinten, interaktív módon tudja bevonni a látogatókat a múzeum életébe és programjaiba. Egy ilyen honlap könnyeb, gyorsan és ingyenesen létrehozható pl. a Webydo vagy  Weebly  professzionális web csomaggal.
Formai követelmények
        
  • egyszerű, átlátható struktúra, logikus felépítés és megjelenés.
  • több korosztályt is megszólító felületek, életkori sajátosságok figyelembe vétele
  • célközönség igényeihez         kell  alkalmazkodni
  • az új honlap egy virtuális múzeumi baráti kör kialakítását  is lehetővé tenné
  • fontos lenne a magyar mellett az angol nyelvű megjelenés
  • regisztrációs lehetőség
        
Web 2.0  eszközök
        
  • gyerekeknek,         diákoknak szóló információk, rövid videók, játékok (kvíz, puzzle, keresztrejtvény stb...)         
        
  • pl. interaktív         feladatkészítő: Dabbleboard         – online interaktív tábla - főként tanárok hasznosíthatják         a tanóráikhoz         
        
  • Quizinator – interaktív feladatlap készítő - fogalmak megtanítására szolgál.
E feladatkészító program segítségével egy témával kapcsolatosan kidolgozhaótak s a diákok számára elérhetőek lehetnek  online feladatok, játékok,t esztek: stb.         
  • fogalomtérkép Pl.: MindMeister  - fizetős webes fogalomtérkép-szerkesztő és megosztó. Kiválóan alkalmas több tantárgy tanításánál/tanulásánál, hiszen a tananyag fogalmak szerint csoportosításra kerül, amit akár egyéni munkában, és csoportmunkában is létre lehet hozni
  • prezentáció- megosztók: nem csak megosztók, hanem online prezentáció-készítő programok is vannak, pl. www.prezi.com , valamint a Google prezentáció készítője
        
  • csak megosztó: Slideshare ; a megosztók információ megosztására, gyűjtésére szolgálnak        
        
  • linkmegosztó-szolgáltatás: Delicious; közösségi webes könyvjelző, online linktár;a felhasználók a kedvelt és hasznosnak vélt oldalakhoz könyvjelzőket tehetnek, így egymást „követve” információkat oszthatnak meg. 
        
  • esetleg: Műhelytitkok menüpont – betekintés a múzeumi munkába (videók feltöltése kép- és videó-megosztó oldalakra , pl. Flickr, Youtube, Videa )
        
  • létre lehetne hozni egy virtuális vendégkönyvet, melybe kiállítással és a múzeumi programokkal kapcsolatban írhatnának          bejegyzéseket a valós és virtuális látogatók
        
  • médiatár: (fotó, videó, hang) A médiatárban korlátlan mennyiségű képet, videót és egyéb dokumentumokat tárolhatunk és tehetünk közzé: kiállítás -megnyitók, programok, egyes gyűjtemények vagy konkrét műtárgyak.;fotók, videók feltöltése a kiállításról kép- és videó-megosztó oldalakra (Flickr, Youtube, Videa)
        
        
        
  • Dokumentumtár: múzeumi kiadványokról rövid ismertetések, tartalomjegyzék         közlése
                
 pl. FlipSnack         egy online könyv- szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a PDF dokumentumok beágyazását egy weboldalba  vagy blogba. Így létrehozható egy digitális lapozható kiadvány; ez         az ideális megoldás azok számára, akik nagyobb terjedelmű könyvet, katalógust, újságot, vagy bármilyen más dokumentumot szeretnének megosztani        
  A WePapers weboldalon is érdemes regisztrálni:  http://www.wepapers.com/
Innen letölthetők a diákok, oktatók és kutatók által írt tudományos anyagok.  Pl. az         Encyclopedia_of_Ancient_and_Forbidden_Secrets is  megtalálható ezen a weboldalon, mely  - témánk szempontjából rendkívül hasznos  alkímiai fogalom-gyűjtemény és lexikon.
        
  • Webáruház:         postázás útján vagy digitális formában ellenérték fejében megvásárolhatók legyenek a múzeumi kiadványok.         
  • Aktualitások         menü - múzeumi rendezvényekről, programokról;  Ehhez fel lehet használni a saját Twitter-csatornát is (twitter.com, turulcsirip.hu, yamm.hu stb.)
Alkalmazások:
Webydo, Weebly, MindMeister, WePapers, Quizinator

Webydo,:
I2010-ben indult az ingyenes honlap-készítő program. Több mint 50.000 weboldal készült a gyors és a felhasználóbarát webydo segítségével. „Fogd és vidd” „drag and drop” funkciók jellemzik. Ez a számítógép grafikus felhasználói felületén használatos funkció, melynek segítségével a képernyőn lévő valamely absztrakt objektumra egérrel kattintva, majd azt egy másik helyre vagy objektum fölé húzva valamilyen feladatot tudunk végrehajtani. A weboldalakat elemek hozzáadásával könnyen fel lehet építeni. A program nagy előnye, hogy használatához nincs szükség a programozási ismeretekre. A honlapot a rendelkezésre álló  sablonok segítségével lehet megtervezni. A sablonok könnyen elrendezhetőek és testre szabhatóak, de -  összehasonlítva pl . A Weebly honlapszerkesztővel -  számszerűleg kevesebb sablont tartalmaz. A Webydo kompatibilis minden web-böngészővel, és korlátlan sávszélességet nyújt az ingyenes felhasználóknak is. A program segítségével  könnyen létrehozható egy kép-galéria, mely gyorsan és  könnyen feliratozható

Weebly

David Rusenko 2006-ban alapította  Weebly-t, ami szintén egy  ingyenes  honlap-szerkesztő program. Felhő alapú szolgáltatás -  korlátlan tárhellyel és sávszélességgel. A Weebly segítségével elkészített  honlap elérhető bárhol, bármikor. „Fogd és vidd” (drag and drop”) funkciónak köszönhetően a honlap-tervezés nagyon egyszerű és szórakoztató.  Segítségével megtervezhető egy profi honlap, amihez nincs szükség programozási ismeretekre sem. A kezelőfelület valóban egyszerű annak ellenére, hogy egyáltalán nem csak alapfunkciók ellátására hivatottak. A felső szerkesztősávban csoportosítva láthatóak a látványterv létrehozására, az oldal elemeinek hozzáadására, az új aloldalak készítésére szolgáló menüpontok,  melyek alatt grafikus elemekkel megtámogatott, jól átlátható almenükben található minden apró kiegészítés.

A felhasználó rendelkezésére kb. száz kész sablon áll, ráadásul  ezeket a sablonok személyre is szabhatóak: meg lehet változtatni minden sablon  összes elemét, a betűtípusoktól a fejlécképekig szinte mindent. „Gyakorlatilag csak azt nem tehetjük rá, amit nem akarunk.”

A domain-szolgáltatás és a domain-regisztráció  is ingyenes. Más ingyenes tárhelyekkel ellentétben  nem kötelező reklámokat  sem elhelyezni a honlapokon.
A Weebly nagyon felhasználóbarát és  kereső-optimalizált. A cég legújabb fejlesztése, hogy a  weboldalaknak automatikusan elkészül a mobilra optimalizált változata is.
A honlap szinte korlátlanul bővíthető, kreatív módon kiegészíthető képekkel, szövegekkel. Több fotó egyidejű feltöltésével gyorsan és könnyen létrehozható egy képgaléria.
Pár kattintással beágyazhatóak videókat és egyéb multimédiás tartalmak, Google- térképet, Flash-elemeket stb.
Külön aloldalon  blog is létrehozható, melynek frissítése is rendkívül egyszerű. Elvileg korlátlan számú blog elfér az weboldalakon. Minden blog  korlátlan  hozzászólást tartalmazhat.
A weboldalak forgalmáról részletes forgalmi statisztika is készíthető. A honlapon elhelyezhető egy kapcsolati űrlap is, ami megkönnyíti a kapcsolattartást más intézményekkel ill. magánemberekkel. A konkrét üzenetek ilyen formában  könnyen elérhetőek  és könnyen megválaszolthatóak. A Weebly ingyenes fórumszolgáltatása is van: teljes fórumrendszert bíztosít, mely beilleszthető  a weblapba. A webhely aktualitásai megoszthatók az RSS csatornán keresztül a felhasználókkal.
Google AdSense hirdetések beillesztése is gyerekjáték, de akár webshopot is létre lehet hozni, a Weebly segítségével. Egy AdSense-fiók létrehozásával  bevételre is szert lehet  tenni oly módon, hogy releváns hirdetéseket jelenítenek meg a honlapon, illetve az eladott termékek után jutalék is felvehető.
A program a termékek létrehozására, kategorizálására és elhelyezésére is beépített szerkesztőt kínál. Aki viszont az alapokig szeretné személyre szabni a weboldalt, még mindig hozzáadhat saját html kódrészleteket.  A Weebly sok segítséget nyújt a kezdő felhasználóknak is. A  GYIK menüpont alatt számos gyakorlati kérdést megválaszolnak, de közvetlenül is kapcsolatba lehet lépni a szolgáltatóval.
A program néhány korlátozó funkciót is tartalmaz, mely elsősorban a felhasználók
 védelmét szolgálja. A Weebly már hat éve működik, és a  felhasználó vélemények azt bizonyítják, hogy ez a szolgáltató tényleg  azt nyújtja, amit ígér: profi szolgáltatást – teljesen ingyen. Gyors, sokfunkciós weblapokat építhetünk egyszerűen: csak  regisztráljuk nevünket és  e-mail címünket az oldalra egy választott jelszó megadásával, majd azonnal elkezdhető a saját weblap-készítés.
A Weebly az ingyenes gyakorlat ellenére (vagy tán épp ezért) már 2009-re elérte, hogy nyereséget termeljen, az alapító-vezérigazgató David Rusenko pedig egy nemrég készített interjúban akár a néhány éven belüli tőzsdei megjelenést sem tartotta kizártnak. Az alapító-vezérigazgató szerint azonban a jól használható felület, és az összes ingyenes funkció miatt elégedett felhasználók (akik 11 millió weboldalt hoztak már létre a Weebly-n, összesen 75 millió havi egyedi látogatót bevonzva) nagy része gond nélkül kifizeti a havi 3-5 dolláros összeget az ingyenességet jelző megjegyzés törléséért, vagy azért az extra szolgáltatásért, hogy a Weebly intézze a saját domain-név beregisztrálását. A szolgáltatás ráadásul folyamatosan újabb funkciókkal bővül, szintén ingyenesen.

MindMeister

Fizetős webes fogalomtérkép-szerkesztő és megosztó. A 30 napig ingyenes kipróbálható. Kiválóan alkalmas több tantárgy tanításánál/tanulásánál, hiszen a tananyag fogalmak szerint csoportosításra kerül, amit akár egyéni munkában, és csoportmunkában is létre lehet hozni. Vonzó design és és egyszerű felhasználhatóság jellemzi,  használatához  nincs szükség előképzettségre. Bárhol, bárhonnan hozzáférhető: minden böngésző támogatja,az Android és IOS platformokon is elérhető.
 Nincs szükség telepítésre  vagy plugin beépítésére. Nagy teljesítményű, korlátlan  együttműködést biztosító, Google-ba  integrálható szolgáltatás . Képek, szövegek bemásolhatók és beilleszthetők a meglévő tartalomba. Egyes részletek kinagyíthatók, mozgathatók, klónozhatók, áthelyezhetők. Segítségével  óravázlatok és prezentációk is megoszthatók – gyorsan és egyszerűen.

WePapers

Dokumentum-megosztó weboldal, mely elsősorban a diákoknak hasznos , de bárki számára elérhető.
A céget az két izraeli vállalkozó,  Hanan Weiskopf és Ehud Zamir, hozta létre 2008 októberében. A WwePapers először kezdetben blogként működött.
E weboldalon másodpercek alatt megtalálható,  letölthető és megosztható a  szükséges dokumentum.  A felhasználóik virtuális közösségeket is létrehozhatnak.  Adobe Flash programmal szinte minden  típusú  (PDG, PowerPoint, OpenOffice) dokumentum,   köztük rengeteg egyetemi  tankönyv is letölthető. A következő témák szerinti lehet keresni:

         Mezőgazdaság                       
         Filozófia és vallás
         Fényképezés
         Fizika
         Politikai tudományok
         Pszichológia
         Közigazgatási
         Közegészségügyi
         Szociológia
         Statisztika
         Állatorvos-tudomány
         Világirodalom
         Matematika
         Embertan
         Építészet
         Bölcsészettudomány
         Régészet
         Csillagászat
         Biológia és orvostudomány
         Üzleti tudományok
         Kémia
         Számítástechnika
         Konfliktuskezelés
         Kriminológia
         Közgazdaságtan
         Oktatás
         Műszaki tudományok
         Földrajz
         Grafikai tervezés
         Történelem
         Nemzetközi kapcsolatok
         Nyelvek
         Jogtudomány
Quizinator

Interaktív feladatlap készítő -  program, mely fogalmak megtanítására szolgál.
E feladatkészító program segítségével egy témával kapcsolatosan kidolgozhaóak s a diákok számára elérhetővé tehetők online feladatok, munkalapok, játékok, tesztek stb. Alapvetően ingyenes, de további prémium funkciókra  előfizethető. Testreszabható, „Fogd és vidd” „drag and drop” funkciók jellemzik. Minden munkát automatikusan ment minden este. A biztonság és adatintegritás a fő prioritása. A program lehetővé teszi szöveges tartalmak, kérdések, online tesztek, valamint képek és videók formázás és tárolását.  Képes tárolni több választ ugyanarra a kérdésre, illetve ugyanahhoz a kérdéshez több lehetséges választ is hozzárendelhet. Az online hallgatói teszteket automatikusan összehasonlítja, és az előre meghatározott pontszám alapján osztályozza. Az automatikus teljesítmény-ellenőrzés lehetővé teszi, hogy  tanulók teljesítményét könnyen nyomon követhessük. Az információk megoszthatók online közösségek, pl. kollégákkal, tanárokkal.
A munkalapok, tanulmányi lapok, tesztek, és vetélkedők - kérdések és válaszok – alapján  gyűjteménye rendezhetők, illetve előre megadott szempont alapján csoportosíthatók, vagy időrendi sorrendi sorrendbe rakhatók. A tartalom egyéni  igények szerint testre szabható, kategorizálható.  A program bármilyen böngészővel kompatibilis.
2013. június 25.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése