A közösségi terek az elmúlt években meghatározó részei lettek az urbánus fiatalok életének, szórakozásának. Ezek a központok, intézmények közös jellemzője, hogy alulról induló, civil kezdeményezések hozzák létre őket. Helyszínt biztosítanak különböző kulturális projekteknek, alkotói kezdeményezéseknek, kiállításoknak, színi előadásoknak, intermédiás alkotásoknak. Ezek mellett még találkozóhelyként (kocsma, kávézó, “étterem”) is funkcionálnak.
Szerencsére Budapesten sok ilyen kezdeményezés van, de általában ezek tiszavirágéletűek, az adott kerületek vezetősége az esetek döntő többségében nem nézi ó szemmel az ilyen terek alakulását, létezését.
Szeretném összegyűjteni azokat a kezdeményezéseket, létező tereket, illetve a már nem létező, de működése során nagy befolyással bíró közösségi tereket, amelyek tudtak hatni a főváros kulturális életére.
Blog alapon. Az intézmények bemutatása, majd ezek rovatba rendezése (kerületenként). A blog formátum az alapok megteremtése után lesz fontos, mivel a különböző kiállításokról, kiállítokról, művészeti előadásokról ebben a formában a legpraktikusabb írni.
Facebook, twitter oldal.
Közösségi “közreműködés”: hashtag alapján keresett instagram képekből galéria létrehozása.
Tartalomtípusok
- alapvetően blogbejegyzések. Az intézmények külön legördülő menüket kapnának. Esetlegesen kerületenként szétválogatva, de ez nem biztos hogy megvalósul, mivel túlnyomó részben 6-7-8 kerületi tereket találtam, emiatt nem biztos, hogy megéri az ilyen típusú válogatás.
- miután a közösségi terek bemutatásra kerültek, az oldal blogszerű működésbe kezdhet, mivel az aktuális eseményekről való híradás ebben a formában a legpraktikusabb.
- hírek
- kiállítások, koncertek, előadások plakátjai, kedvcsinálók
- kritikák
- élménybeszámolók
- interjúk
- művészek
- a közösségi terek működtetőivel, fenntartóival
- galériák
- Kommunikációs csatornák
- blog
- Instagramm
- Youtube
Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez.
Véleményen szerint a legvalószínűbb megjelenési helye a nyomtatott sajtó lenne, azon belül pedig több típusú újságban is megjelenhet a kulturális terekhez kapcsolódó anyag.
- területi újságok. Mivel az én témámban csak budapesti intézményekről esik szó, emiatt evidens, hogy városi, sőt inkább kerületi újságokban kapnának helyett.
- mivel ez nem érdekel mindenkit, ezért valószínűnek tartom, hogy inkább kulturális jellegű lapokban szerepelnének.
- az újságokon kívül még rádiók kulturális műsoraiban, illetve televíziók hasonló jellegű adásaiban tudom elképzelni a témát.
A teljes hálózati rendszert igyekszem leképezni, mivel mindenféle multimédiás tartalmat kívánok szolgáltatni. Az oldal összefogná az internet egyéb oldalain található információkat, egyfajta kiinduló pontot jelenthet.
A blog támaszkodik a webkettes megoldásokra, így közvetetten ugyan, de a felhasználók is alakítják a tartalmat, pl. instagrammos képeiken keresztül.
A tartalom és téma viszonya
A blogon megjelenő tartalmak nagyobb része másodlagos közlés lenne, nagyjából 70%.
A szolgáltatott tartalom mennyisége a következőképpen oszlana meg:
információk elérhetővé tétele: 25% ; vonatkozó információk: 25% ; összefüggés: 20% ; háttéranyagok: 15% ; vélemények: 15%
A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
Az “értékpluralizmus”
Elképzeléseim szerint a honlap elsődleges információforrásként, központként működne azok számára, akiket affelől érdeklődnek, hogy milyen programokat tudnak a közösségi terek kínálni. Az oldal látogatói valószínüleg hasonló érdeklődési körrel, szubkulturális háttérrel rendelkező egyének. Haladó internetfelhasználók, így fontos, hogy az oldal kapcsolódjon majd a többi hasonló típusú oldalakhoz
A hálózati tudásélmény
A honlap, blog legnagyobb kihívása az lesz, hogy mindig a lehető legaktuálisabb legyen. Ezen kívül a tudásélményhez tartoznak majd a különböző háttértanyagok, ismertetők, riportok. Az oldalon mégis leginkább a multimédiás tartalom, az ahhoz kapcsolódó tudásélmény fog dominálni.
Lényeges lesz az olvasókhoz történő visszacsatolás, kommentekre való válaszolás, esetleges olvasói levekre történő reagálás is.
A hálózati időélmény
Az oldal tényleg elindulása előtt nehéz megállapítani, hogy mennyire fog később megmaradni. A bejegyzések mindegyike kommentelhető lesz, de ezt is nehéz megállapítani, hogy a kommentek száma mennyire fog majd pörögni. Természetesen az összes régebbi cikk is megtalálható, kereshető lesz majd, szabadszavas kereséssel illetve címkék alapján is.
Programoktól függ, de remélhetőleg naponta tud majd frissülni a blog. A webkettes boxok (twitter, instagram) pedig naponta többször is tud, elvileg a hashtagek alapján automatikusan is átemelhetőek a tweetek és a képek.
A hálózati térélmény
A blog tere jól átlátható, letisztult felület lesz. A wordpress alapú felület annak ellenére, hogy blog alapú, jól testreszabható, variálható. A különböző elemek láthatóan elkülönülnek majd egymástól, nem fogják összezavarni a látogatót. A felhasználók csak profil létrehozása után tudnak majd hozzászólni a tartalomhoz.
A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
Privát szféra és a magány
Ahogy már említettem az oldal egyik fő mozgatórugói a webkettes, közösségi platformok használói. A hagyományosabb értelemben való kommunikáció a kommentelési lehetőség, ahol az emberek egy idő után beszélgetni fognak (remélhetőleg) egymással.
Illetve az instagram nevű képmegosztó oldal használata, a felhasználó képeinek megosztása is fontos alapja az oldalnak. Itt olyan számomra inspiráló projektekre gondolok, mint pl. a nyolcora (http://nyolcora.tumblr.com/ , https://www.facebook.com/nyolcora?fref=ts). Így akik posztolnak az instagramon, a képüket ellátják a megfelelő címkével, tudják, hogy a képüket nem csak egy-két ember, hanem akár egy több száz fős közösség fogja látni.
Birtoklásvágy, felhalmozás
A blogom nem épít a tudásvágyra, annak klasszikus értelmében. Mivel nem egy konkrét témával foglalkozom, ezért nem is gondolom, hogy lehetőségem van tudást közvetíteni. A projekt értelmét inkább az információ csoportosításában, tehát az egy helyen való összegyűjtésében látom. A különböző helyekről, művészekről, projektekről szerzett információ birtoklása persze jó érzés, de ebben az esetben nem is a tudás, információ megszerzésének ténye a fontos. Abban a közegben, akiknek az oldalt szánom, inkább az a lényeges, hogy ki szerezte meg az információt a legelsők között.
Képességek fenntartása, fejlesztése
Az aktualitások megjelentetése, a lehető legfrissebb információk átadása.
Hozzáadás, teremtő aktivitás
Ezt a témát már többször is említettem. A teremtő aktivitást főleg a webkettes alkalmazások fogják megteremteni. Illetve a kommentelési lehetőség
A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
Mivel a blog wordpress alapokon fog futni, így szerencsére nem kell plug-ineket haszálni majd ahhoz, hogy minden böngészőn illetve operációs rendszeren fusson.
Egyéb technikai részleteket még nem döntöttem el, könnyen lehet, hogy a Joomla! tartalomkezelő rendszert fogom használni, de amíg még nem próbáltam végig a lehetőségeimet, addig több technikai részletről nem tudok beszámolni.
7. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
Sajnos - vagy szerencsére, ezt még nem tudom eldönteni - a tartalmamhoz a téma elég szerteágazó, ahogy maga a budapesti szcéna is. Így szinte biztos vagyok abban, hogy kimaradnak majd belőle olyan intézmények, amelyek környékén nem mozgok. Így először azok a tartalmak kerülnek bele, amelyeket vagy én, illetve a tágabban vett ismerőseim ismernek. De azt remélem, hogy amint lesznek olvasóim, ők fognak olyan helyeket javasolni, amelyet én nem ismerek, így egyrészt bővíteni tudom az oldalamat, illetve én is új ismereteket szerezhetek.
Gujzer Zsuzsanna
2013. január 13.
2012/2013 II. tavaszi félév
Update: Az előző féléves elképzeléseimet a megvalósíthatóság nehézsége, vagy inkább érdektelensége miatt kénytelen voltam megváltoztatni. Az alapötletemet igazítottam a már fentiekben leírt elképzeléseket: a BTK épülete köré húzok egy képzeletbeli kört (nagyjából 2 km sugarút), és szinte teljesen szubjektív módon megpróbálom bemutatni azokat a helyeket, amit egy nagyjából a húszas évei elején járó egyetemista látogathat (a reprezentatív minta pedig jómagam és szűkebb-tágabb, szintén egyetemista, illetve pályakezdő ismerőseim). Igaz, itt pont a másik végletbe esem, a helyek szűkösségéből a bőség zavarába. Viszont az előző témához képest ez nem egy folyamatos programajánlókkal dolgozó blog lenne, hanem szimpla bemutatás. Persze néhány programajánló így is beleférne (koncertek, kiállítások). De sokkal színesebb, több kategóriát felölelő blog.
A térkép alapja most nem a Google térképe, hanem a Foursquare által használt térkép. A szolgáltatás weboldalán megjelenő térképen már megjelennek a felhasználók által felvitt helyszínek, ez nagyban megkönnyíti a dolgomat. Az alább bemutatott alkalmazásokat leginkább widgetben tudom elképzelni, ahogy a már meglévő pár bejegyzésben látszik minden helyhez csatoltam a foursquare/weboldal/facebook linket, amennyiben volt ilyen.
Foursquare
A foursquare (olykor 4sq-ként is hivatkoznak rá) egy geolokalizáción alapuló közösségi alkalmazás. Az applikáció okostelefonokon érhető el, a telefon helymeghatározását használja. Az alkalmazáshoz szükséges internetelérés, wi-fi, vagy mobilnet. Az app elindítása után láthatóak a környékünkön található helyszínek (venue), ezekre/be lehet becsekkolni (chek-in). A helyszínek köre folyamatosan bővül, mivel azokat a felhasználók hozzák létre. A helyszínhez bejelentkezés után kommentet írhatnak vagy képet csatolhatnak a felhasználók. Ezeket a helyszíneket pedig különböző kategóriákba lehet osztani. (pl. A College & University kategórián belül a következők vannak: College Academic building, college administrative building, c. auditorium, c. bookstore, c. cafeteria, stb.) Ha nem található a csatlakozni kívánt helyszín, akkor a mobiltelefonról gyorsan és egyszerűen hozzá lehet adni az alkalmazáshoz.
Tehát az alapfelállás az, hogy az ember bárhol van, becsekkol ezzel tudtára adva a világnak a pontos lokalizációját. De ezen kívül vannak más fontos részei is a 4sq-nek. Az egyik ilyen például a mayor funkció. Ennek a lényege az, hogy ha gyakran jár a felhasználó valahova, akkor érdemes minél többször bejelentkezni. Ha az elmúlt 60 napban ő járt ott legtöbbször, akkormayor státuszt kap, az az ő lesz az adott hely “polgármestere” (apró személyes megjegyzés: a tanszék, az alagsori büfé, illetve a főépület mayor-e is én vagyok. illetve nagyjából 6 napig az egész btk az “enyém” volt). De megint - a móka részén kívül - ez miért is jó? A válasz: a pontok. Ugyanis, minden chek-inért jár egy pont. Ha valaki mayor, akkor már 3 pont jár, ha ott jelentkezik be, ahol a polgármestersége van. További pontok járnak: ha valaki háromszor csekinel egy héten, több héten keresztül -legalább egyszer- becsekkol egy helyszínre, ha sok héten keresztül ugyanolyan típusú helyszínre jelentkezik be (pl. kulturális helyszín, kocsma...). A pontoknak, a gyűjtögetésen kívül már tényleg nem sok értelme van, az ismerősök egymás között tudják nézni, hogy ki vezeti éppen a leaderboardot.
Természetesen a becsekkolásokat nemcsak az alkalmazáson belüli ismerősök láthatják,megosztható a Twitteren illetve a Facebookon is, hogy éppen mit és főleg, hogy hol csinálunk.
Utolsó pontként pedig az igénybevehető kedvezményekről egy gondolat: külföldön már működik az, hogy ha a felhasználó becsekkol az adott helyszínre, akkor kedvezményt is kaphat az adott bolttól/kávézótól/mozitól. Nagyjából 10%-os kedvezmény az átlag. Itthon ez még nem terjedt el annyira, de már van a fővárosban néhány hely, ahol élnek ezzel a lehetőséggel.
Instagram
Az Instagram egy képmegosztáson alapuló okostelefonokon használható közösségi alkalmazás. Felépítése rendkívül egyszerű. A felhasználó készít egy képet a telefonjával, a program ezek után egy nagyjából a 6x6-os képkockának megfelelő méretre vágja le a képet. Természetesen itt is lehet alakítani, hogy a telefon által készített, általában hosszúkásabb képből milyen kivágást szeretnénk látni. Ezek után következik a program legérdekesebb része: afilterek (effektek, szűrők). Jelenleg 19 szűrő áll a használók rendelkezésére. A fekete-fehér effetektől elkezdve hideg-meleg árnyalatú, kontrasztosabb, stb. képek állíthatók elő. A megfelelő szűrő kiválasztása után következik a kép feltöltése. A folyamat véglegesítése előtt még lehetőség nyílik a kép más közösségi oldalakon való megosztására: Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Foursquare.
Az alkalmazás kezdetekben (2010)-ben még csak az Apple által forgalmazott iPhonekészülékekre volt elérhető. Tavaly, 2012-ben az app fejlesztői végre nyitottak az androidosközösség felé, így már ezeken a telefonokon is lehet használni. Az alkalmazás mérete nagyjából 14 MB, külső tárhelyen tárolható (ez csak amiatt lényeges, mert az első megjelenéskor még nem lehetett áthelyezni a belső memóriából az SD kártyára. Ez az iPhone-okban nem okozott problémát, mivel az Apple telefonjai nem rendelkeznek bővíthető memóriával, a legkisebb méret is már 8 GB. Így egy 14 MB-os applikáció nem jelent problémát. Azonban az átlag Androidos telefon 152-256-os megabájtnyi belső memóriával rendelkezik. Ebben az esetben már igenis számít, hogy mekkorák azok az alkalmazások, amelyek csak a telefonon működnek. Szerencsére ezt a problémát egy nappal az alkalmazás megjelentetése után orvosolták a készítők).
A képek címkézhetők, ezekre a címkék pedig az alkalmazáson belül kereshetőek. Mostanra a képek már megtekinthetőek a www.instagram.com-on is, ez a funkció sokáig nem élt. 2012 tavaszán a céget 1 milliárd dollárért felvásárolta a Facebook. Az alkalmazásnak ez év elején nagyjából 100 millió felhasználója van.
Pinterest
A Pinterest - az Instagramhoz hasonlóan- egy képmegosztáson alapuló közösségi oldal. Az imént bemutatott alkalmazással ellentétben a Pinterest -általában- nem a saját képek megosztásán alapul. Az oldal az inspirációs táblák (faliújságok) online megfelelője. A felhasználó számára érdekes témákban “tűzheti” (pin) a képeket a táblákhoz (board). Ilyenek lehetnek: inspirációs táblák (divat, szépségápolás, fittnesz, stb.)
Érdekes, hogy a felhasználók majdnem 97%-a nő. Az oldal alapítói eleinte nem számítottak ilyen mértékű női érdeklődésre. Véleményem szerint ez annyira nem meglepő, mivel inkább nők hajlamosabbak arra, hogy céljaik elérésére (pl. egészség-diéta-edzés) vizuális segédeszközöket használjanak.
Az oldalt 2010-ben alapították, mára nagyjából 45 millió felhasználója van.
Az oldal használata rendkívül egyszerű. A felhasználók regisztrálnak (ahogy mára szinte mindenhol itt is elérhető, hogy a Facebook vagy a Twitter profillal lehet regisztrálni), utána létrehozhatók a táblák. A táblák különböző kategóriákba sorolhatók. Az oldalon kétféle módon lehet más felhasználókat követni. Az egyik verzió, amikor az adott felhasználó minden tábláját követik, illetve amikor csak egyes táblákat követnek. Léteznek nyilvános és privát táblák is, az utóbbi csak az adott felhasználók számára látható. Ezenkívül lehet más felhasználókkal közös szerkesztésű táblákat létrehozni.
A kezdőoldalon nem az egyes táblákat lehet látni, hanem a követett felhasználók új pinjeit, a leírásban olvasható, hogy milyen táblához tűzték.
Tumblr
A Tumblr egy amerikai, mikroblogok írására alkalmas weboldal. 2007-ben alapította az akkor 20 éves David Karp. A felületen képeket, videókat, szövegeket, hangfájlokat lehet megosztani. A felhasználók más felhasználók blogjait (tumblereit) követhetik, és az azokon található tartalmakat meg tudják osztani a saját követőik számára. Ez a funkció a reblog funkció. Nem csak továbbosztani lehet a tartalmat, hanem like-olni is. Ezek a reblogok és like-ok megjelennek az adott tartalom alatt, notes-ok formájában. Az oldal egyik fő ismérve, hogy rendkívül egyszerű mind használatában, mind kinézetében. A felhasználók tudnak egymással levelezni is, ask-ok formájában. Ennek két fajtája van: ha valaki kap egy askot és arra nyilvánosan válaszol, ilyenkor az ő követői látják, hogy mit válaszolt. A másik pedig a privát válasz, ilyenkor csak az látja a választ, aki kérdezte.
Az oldal rendkívűl népszerű cégek és sztárok között is. Egyik ismert példa erre Barack Obama, amerikai elnök is, aki a legutóbbi választási kampányában igen sokszor használta ezt a felületet (is). A kampány befejezése óta is rendszeresen posztol (illetve a kommunikációs stábja), nemcsak a politikával, kormányzással kapcsolatos kérdésekben, de olykor egy-egy magánjellegű kép, szöveg is megjelenik az elnök tollából (billentyűzetéből).
2013. márciusára 100 millió tumblr és 44.6 milliárd bejegyzés jött létre. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Tumblr). Pár hete Karp bejelentette, hogy a Yahoo! több mint 1 milliárd dollárért megvásárolta a Tumblr. Jelenleg még nem lehet tudni, hogy ez milyen hatással lesz az oldal működésére (mindenesetre a felhasználók nem élték meg teljes boldogsággal ezt a hírt).
Az oldal nemcsak számítógépen keresztül használható, alkalmazás formájában letölthető Android, Blackberry és iOs készülékekre is.
Startupok, inkubátorok
Manapság gombamód szaporodnak a startup címkével ellátott vállalkozások. Az eféle vállalkozások közös tulajodonságai “magas növekedési potenciállal rendelkező ötlet, illetve cég, amely a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzte ki célül, tehát nem kizárólag a magyar piacra koncentrál, illetve gyors növekedéssel kecsegtet.” Manapság befektetőket találni a legnehezebb. A startup vállalkozások másik fontos ismertető jegye, hogy az elindulásukhoz szükséges összeget crowd funding (közösségi adományozás talán a legtalálóbb magyar fordítás) segítségével gyűjtik össze. Ilyen oldalak például a Kickstarter és az Indiegogo. Az előbbi kizárólag amerikai székhelyű cégek, projektek számára nyújt segítséget, az utóbbi nemzetközi. A crowd surfing lényege, hogy bárki adakozhat a számára szimpatikus cégek számára. A minimum összeg általában 10$, ami nem egy óriási összeg, a sok kicsi sokra megy örökérvényű elve pedig itt különösen igaz.
Miután egy vállalkozás elérte az általa előre meghatározott összeget, utána megkezdheti a fejlődését, fejlesztését. Erre a legalkalmasabb az inkubátor cégek. Általában pályázással lehet elnyerni egy helyet a programokban. Vannak programok, amelyek a szakmai tanácsadáson kívül pénzt is pumpálnak a cégekbe. A résztvevők szerint azonban a szakmai segítség, a mentorok, akikkel ezeken a helyeken találkoznak, hosszú távon sokkal jobban megéri.
Hazánkban is már több helyen támogatják a kis vállalkozásokat. Ilyen a Kitchen Budapest (http://www.kitchenbudapest.hu/hu/startup/), illetve a Magyar Telekom is pályázatokon keresztül támogatja a magyar innovatív kezdeményezéseket.
Gujzer Zsuzsanna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése