keresés

2013. május 30., csütörtök

Nyílt kormányzás, Kormányzat 2.0

A honlap célja: Gyakorlatiasan használható online tudástár és folyóirat az e-kormányzat/kormányzat 2.0 fejlesztésének aktuális nemzetközi trendjeiről, már megvalósult eredményekről és jövőbeni elképzelésekről.
http://nyiltkormanyzas.blogspot.hu/ (Chrome alatt nálam valamiért nem jelenik meg fölül a menü, Firefox-szal viszont látszik.)

Célcsoport
- tisztviselők (a jogszabályi környezet kialakításához és szakpolitika alkotásához hasznos tudástár)
- újságírók (tudósításokhoz, tényfeltáró riportokhoz hasznos háttérinformációk, értekezések, vonatkozó jogszabályok gyűjteménye)
- civil szervezetek (megjelenési és online együttműködési felület az elektronikus kormányzat, szolgáltató állam és részvételi demokrácia előmozdításában érdekelt szervezeteknek)
- kutatók, egyetemisták (tanulmányok és elemzések készítéséhez forrásgyűjtemény)

A tartalom szolgáltatója a későbbiekben hazai konferenciák/előadások/workshopok szervezője lehet, a témában oktatási tevékenységet végezhet.
A honlapra tervezett tartalom semmilyen irányú manipulációnak sem tekinthető, amennyiben a téma egyik részterülete sem válik rajta felülreprezentálttá a többivel szemben, és a tartalom minden politikai ideológiától mentes marad.

2. feladat
Bár az állampolgárok kormányzati döntéshozatalba és információtermelésbe való bevonásának lehetőségét jelentősen kiszélesítette a internet, a közvetlen és a részvételi demokrácia fogalma már az internet előtti korban sem volt ismeretlen.
A közvetlen demokrácia jellemzője, hogy egy adott közösség minden tagja közvetlenül, személyesen részt vehet a közügyek eldöntésében, legfőbb eszköze a népszavazás/referendum, amely időben kötött, és az adott közösség területén tértől független.
A részvételi demokrácia lehetőséget ad az egyéni, vagy csoportvéleményének kifejezésére és a döntéshozás befolyásolására, eszközei hagyományosan a lakossági fórumok, a közgyűlések és egyéb véleményezések (pl. fókuszcsoportok bevonása). Ezek az eszközök időben és térben egyszeriek, alkalmilag adnak lehetőséget az állampolgároknak a részvételre.
Az állampolgárok véleményének kikérésére hagyományos eszközök még a papíralapú és telefonos közvéleménykutatások, kérdőíves felmérések, illetve a jelenlegi kormány papíralapú Nemzeti Konzultációi is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyek valamiféle átmenetet képeznek a tömegkommunikáció és a térben és időben kötött kommunikáció között.
Az emberek közigazgatási információk termelésébe való bevonására nem hálózati környezetben jó példák a különböző országosan hívható vonalak, mint az országos kátyúvonal vagy a félrevezető közúti jelzőtáblák bejelentésére szolgáló telefonszám, illetve ezen a területen is szerepe van a kérdőíveknek.
Az internet és a web 2.0 nyújtotta lehetőségek államigazgatásban való kiaknázásának egy fontos jellemzője, hogy a információk kívülről befelé áramlanak, az állampolgárok a kormányzat keretein kívül vagy annak határain található hálózatokban termelik az információt és a tudást, a kormányzat kihasználja az állampolgárok “bölcsességét”.
Ezzel ellentétben a hagyományos közigazgatási rendszerekben az információk áramlása belülről kifelé irányul. Ez egy autoriter, mindent tudó megközelítés, amelyben a kormányzati szerv ragaszkodik az információ és a tudás előállításának monopóliumához.
A nyílt kormányzás kialakításának folyamatában az első lépés az átláthatóság megteremtése, amely lehetőséget teremt, hogy az emberek is birtokolják és ellenőrzzék az információkat. A második lépés a részvétel előmozdítása, amelynek során az állampolgárok információelőállítókká és fejlesztőkké is válnak (pl. geolokációs zajszennyezettség-mérő mobilalkalmazás). A harmadik lépés az együttműködés elősegítése, melynek során az embereknek lehetősége van a meglévő információkra reflektálni, és azokból új tartalmakat szerkeszteni.
A hagyományos kormányzati struktúrában ezekre igencsak limitáltan nyílik lehetősége az állampolgároknak.
Az e-kormányzat fejlődése digitális korban S. A. Chun és szerzőtársainak modellje szerint négy szakaszra bontható. Az első szakaszban az e-kormányzás mindössze a digitális jelenlétre fókuszál, amely kimerül az egyszerű információnyújtásban és a kormányzati információk digitalizálásában. A második szakaszban a kormányzat weben keresztül lép interakcióba az állampolgárokkal, a vállalkozásokkal és egyéb államigazgatási szervekkel - például emailen és online kérdőíveken keresztül. A fejlődés harmadik szakaszában online ügyintézési szolgáltatásokat hoz létre a kormányzat, például különböző engedélyekkel és igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést tesz lehetővé (ld. Ügyfélkapu). A negyedik szakaszban valósul meg akormányzat 2.0, amelyben a kormányzat a megosztott, együttműködő kormányzást igyekszik előmozdítani, bevonva az állampolgárokat az információtermelésbe és átalakítva az igazgatás és a kormányzás működési módjait a közös döntéshozatal érdekében. Ebben a szakaszban az e-kormányzat már nem kizárólag a hozzáférési lehetőségről szól, hanem arról is, hogy az állampolgárok konstruktív módon kapcsolódjanak be a döntéshozatali folyamatba.

3. feladat
A kormányzat2.0 témáját az alábbi tartalmi részegységekkel tervezem megjelentíteni a honlapon:
- elméleti háttér/alapok összefoglalása (másodlagos információ, hozzáférési információk);
- az eddig megvalósult legjobb gyakorlatok összegyűjtése (másodlagos információ, hozzáférési információk);
- jogszabályi környezet (elsődleges információ);
- szakirodalom/linkgyűjtemény (hozzáférési információ);
- kommentelési lehetőség (reflektálás, ellenőrzés, vélemények, reakciók megjelenítése).
- linkbeküldés (reflektálás, ellenőrzés, vélemények, reakciók megjelenítése).
A későbbiekben a honlap tartalma bővíthető egy tematikus wikivel, amely szintén a felhasználók reflektálását és reakcióinak megjelenítését, tudásuk rendszerezett közzétételét tenné lehetővé.
A tartalom másik bővítési lehetőségének látom a későbbiekben az internetes demokráciával kapcsolatos információk összegyűjtését. Ez a téma a nyílt kormányzás határterületeként értelmezhető, mint az infokommunikációs technológiák közéletben való alkalmazásának kiteljesedése (ez tehát a más területekkel való összefüggés teremtésének lenne tekinthető). Ennek része lehetne egy katalógus, amelyben az internetes demokrácia megvalósulása érdekében fejlesztett döntéshozatali szoftverek lennének bemutatva (másodlagos információ, hozzáférési információk).

4. feladat
Bár a kormányzat 2.0. témakörébe tartozó információk elsősorban a hálózaton termelődnek, a témával foglalkozó magyar nyelvű portálok száma alacsony. Két olyan magyar nyelvű oldal van, amelyhez a saját projektemet tudom viszonyítani a hálózaton megjelenő értékpluralizmus, tudásélmény, időélmény és térélmény szempontjából. Az egyik a kormányzat által üzemeltetett E-közigazgatási Tudásportál, a másik pedig az eGov Tanácsadó Kft. által üzemeltetett eGov Hírlevél webhelye.
Értékpluralizmus
Alapvető fontosságúnak tartom a horizontális tájékozódás segítését és a közvetítő szerep betöltését a készülő honlapon. Ezt a célt szolgálják majd a jogszabály- és a linkgyűjtemény, a szövegközi hivatkozások, illetve a jövőben bővítésként elképzelt döntéshozatali szoftverek katalógusa. A honlap potenciális látogatóinak nyilvánvalóan van egy alapvető érdeklődése a közügyek iránt, másrészt a technológiai fejlődés és újdonságok iránt, így ezekbe az irányokba igyekszem az interneten megtalálható más tartalmakkal az összefüggéseket megteremteni és a látogatók felé közvetíteni.
Ilyen törekvése van az eGov Hírlevél oldalának, az E-közigagatási kalauz c. menüjükben azonban a téma technológiai vonatkozásai alulreprezentáltak. A közigazgatási intézmények linkjeinek felsorolása mellett Az elektronikus kormányzattal kapcsolatos dokumentumok cím alatt csak kormányzati dokumentumokat és statisztikákat találhatunk.
Az E-közigazgatási tudásportál ilyen téren szerteágazóbb koncepciót állított fel a honapján, ahol szabályozásról, projektekről, pályázatokról éppúgy lehet(ne elvileg) tájékozódni, mint rendszerekről és szoftverekről. A honlap azonban nem igazán frissül (a legutóbbi hír például 2011 júliusi), így hiába jó a koncepció, ha az egyes tartalmi egységek nem töltik be funkciójukat.
Hálózati tudásélmény
A kormányzat2.0 témaköre még nem terjedt el igazán a köztudatban, amit a tartalom összeállítása során mindenképp figyelembe kell vennem. A honlapot ezért is egy általános tájékozódási felületnek tekintem, amelynek értelmezéséhez a közéleti és technológiai érdeklődésből fakadó tudásszintnek elégnek kell lennie.
A tartalom rétegezését szolgálja, hogy a nyitóoldalon mindössze az elméleti alapok és háttér összefoglalását találja majd az olvasó, aki, ha sikerült felkelteni az érdeklődését, tovább navigálhat a külföldön megvalósult legjobb gyakorlatokhoz, a témában való mélyebb elmélyülést szolgálva. Még specifikusabb tartalomként a témát erősen befolyásoló jogszabályok és a linkgyűjtemény teszi majd lehetővé a téma hátterének megismerését. A saját tudás hozzátételét szolgálja majd a linkbeküldés lehetősége, a vitát pedig a kommentelési lehetőség.
Az eGov Hírlevél oldalának hiányossága pont a téma rétegezésében rejlik, mivel az oldalon sima blogszerkezetben, kronologikusan követik egymást a bejegyzések, ezen kívül csak a már említett E-közigazgatási kalauz segíti a mélyebb tájékozódást. Emellett komoly hiányosság, hogy a felhasználóknak semmilyen lehetőségük nincs a reflektálásra, saját információik megosztására, hiszen még a blogbejegyzések kommentelésének lehetősége sem adott.
Az E-közigazgatási Tudásportálon a téma rétegezése jól megoldott, viszont az interaktivitás itt is korlátokba ütközik. Kommentelési lehetőség nincsen, tartalmat lehet beküldeni, illetve üzemeltetnek az oldalon egy fórumot, amelyen csak Ügyfélkapus regisztrációval lehet például új témát nyitni, ezáltal elzárva az anonimitás lehetőségét. Mindez látszik is a felhasználók aktivitásán, hiszen csak egyetlen téma van a fórumban, amelyet nem az oldal adminisztrátora nyitott, és az egész fórumba fennállása óta mindössze 13 hozzászólás érkezett.
Hálózati időélmény
A jelenleg tervezett projekt leggyengébb pontja az aktualitás. Mivel ez a téma jelenleg folyamatosan fejlődik, a múltbeli információk elértéktelenedése mindenképpen szerepet játszó tényező, illetve nincs oka a felhasználóknak visszatérni az oldalra. Emiatt legalább rövid híreket közzé kellene majd tenni a jövőben a honlapon, és a statikus oldalakat is frissíteni kellene időnként aktuális információkkal.
Az aktuális információk közzétételében jelenleg élen jár az eGov Hírlevél, amely, mint a neve is mutatja, hírek közzétételére specializálódott, és folyamatosan frissül.
A kormányzat E-közigazgatási Tudásportálja, mint már korábban említetem, sajnos egy ideje nem frissül, a múltbéli projektek, pályázatok és hírek értéke pedig alacsony.
Hálózati térélmény
A jó webdizájn persze fontos, de egyébként nem gondolom, hogy a hálózati térélmény jelenségével túlzottan számolni kell ennek a tájékozódást szolgáló honlapnak a felhasználói körében.


5. feladat
A hálózaton megjelenő felhasználói attitűdök közül a nyílt kormányzat témájával kapcsolatos projekt esetében leginkább a képességek fenntartására, fejlesztésére irányuló motivációval és – reményeim szerint – a hozzáadás és teremtő aktivitás igényével kell számolnom.
A nyílt kormányzás egy új társadalmi jelenség, ezért a közélet iránt – akár a munkájuk által – érdeklődő felhasználók számára, akik nem akarnak lemaradni az újdonságokról, érdekes témakör lehet. Bár a tervezett honlap esetében, az elsősorban statikus tartalmak miatt az állandó jelenlét kényszerének jelenségével nem igazán kell számolnom, az internet társadalmi szerepvállalásban betöltött szerepe, illetve az újdonság és a hype jelensége.
Napjainkban számos szerveződés foglalkozik az interneten a nyílt kormányzás témaköréhez szorosan kapcsolódó kérdésekkel, mint az átlátható közélet hiányával és a korrupcióval (például K-monitor, Ténytár, atlatszo.hu), továbbá a közbeszéd tárgya a Magyarországon uralkodó demokratikus deficit és a részvételiség is. Mivel a nyílt kormányzás alapvetően az internethez kapcsolódó téma, és valamiféle megoldási javaslatot kínál a fent említett problémákra, nem elképzelhetetlen, hogy e köré valamiféle társadalmi szerepvállalásra nyitott közösség szerveződjön a jövőben a magyar felhasználók körében.
A nyílt kormányzást, ha nem is a magyar közbeszédben, de szakmai körökben és tőlünk nyugatra hype övezi – nem véletlen, hogy az előző választások idején Barack Obama kampányának is részét képezte. A magyar nyelvű online sajtóban egy-egy cikk elvétve foglalkozik ugyan a témával, az offline sajtóban igencsak alulreprezentált, ezért újdonságnak tekinthető. Így a felhasználói attitűdök közt megfigyelhető korszerűség-tudat és jelenlétkészség motivációjával mindenképpen lehet számolni, ennek kihasználásához azonban – mint az már korábban is felmerült – mindenképpen szükség lenne a projektet a későbbiekben aktualitások folyamatos közlésével bővíteni.
A nyílt kormányzás témakörének lényege, hogy az állampolgárok által birtokolt tudást bevonva a döntéshozatali folyamatokba, minél hatékonyabbá tegyék azt, ezért remélhető, hogy a téma iránt fogékonyak magának a témának az alakításában is szívesen részt vennének saját tudásuk és képességeik hozzáadásával, teremtő aktivitással. Mivel a nyílt kormányzás folyamatosan fejlődik és abszolút nyitott téma, mindenki hozzájárulhat a fejlődéséhez azzal, amivel tud (például egy felmerült ötletet megvalósító mobilalkalmazás elkészítésével). Így nem kizárható, hogy a sok kicsi sokra megy elve alapján a felhasználók közt együttműködés jöjjön létre akár társadalmi mozgalom, akár tudásegyesítés keretében.

6. feladat
A tartalom átmenetileg most a blogger.com-ra került fel Wordpress telepítési problémák miatt. A jövőben szeretném átköltöztetni WP-re a menürendszer jobb tagolhatósága (almenük) és a jobb bővíthetőség miatt (például egy fórummal, ha szükség lesz rá). A kommentelési lehetőség előnyeit elsősorban akkor lehetne kihasználni, ha aktualitások közlésével bővülne az oldal a későbbiekben. Amennyiben a folyamatos frissülés megvalósul, egy Facebook-oldal létrehozásának is lenne létjogosultsága. Ha a statikus oldalak alatti kommentekben túl nagy élet alakulna ki, akkor látnám értelmét egy fórum felrakásának, hogy a témák tagoltabban és jobban visszakereshető formában legyenek elérhetők. A tudásegyesítő attitűd esetleges megjelenésének esetén elképzelhetőnek tartom egy tematikus wiki létrehozásának lehetőségét.

7. feladat
                          
A kontextus igénye
A nyílt kormányzás témakörének kontextusba helyezése különösen fontos az újszerűsége miatt. Elsősorban három területnek látom kiemelt jelentőségét ebből a szempontból, ezek a technológia, a jog és a politika.
A hálózati eszközök alkalmazásával megvalósuló, a társadalom számára a részvétel lehetőségét biztosító döntéshozatali eljárások számtalan technológiai jellegű aggályt vetnek fel, mint például a szavazások eredményeinek manipulálhatóságát vagy a felhasználók fiókjainak biztonságát és aktivitásuk hitelesíthetőségét. Ezek a kérdések rendszeresen elsők közt merülnek fel az interneten a téma tárgyalására létrehozott felületeken, ezért megkerülhetetlennek látszik, hogy a nyílt kormányzás témakörével foglalkozó tartalomszolgáltatásban ne kapjon helyet. Mivel az ezzel kapcsolatos viták már sok helyen lezajlottak a hálón, talán érdemes lehet a szokásosan felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat egy Gyakran ismételt kérdésekjellegű rovatban összegyűjteni, és a témában való komolyabb elmélyüléshez hivatkozásokat feltüntetni. Ugyanúgy a technológiához kapcsolódóan nagyon hasznos lenne egy linkgyűjtemény a létező kormányzati projektek mellett az közvetlen internetes döntéshozatal céljából írt szoftverekről is.
Hasonlóképpen fontos a szolgáltatott tartalom jogszabályi környezettel való kontextusba helyezése is, hiszen a vonatkozó jogi szabályozások előfeltételei a nyílt kormányzás megvalósulásának.
Emellett hiábavaló tagadni, hogy a témakör nem mentes a politikai ideológiáktól. Az átláthatóság és a részvételiség eszméjét napjainkban számos civil és politikai mozgalom tűzi zászlajára, amelyeknek nem gondolom, hogy szükséges lenne egy külön tartalmi egység (például menüpont) létrehozása a felületen, ugyanakkor a többi tartalmi egységen belül, ahol relevánsnak bizonyul, talán érdemes lehet pár mondatot szánni ennek tisztázására.
Továbbá a megvalósult nyílt kormányzati projekteket bemutató menüpontban az egyes leírásoknál érdemes lehet az adott országra vonatkozó ismérveket is valamilyen mélységben ismertetni – például Észtország digitális fejlettsége és az izlandi politikai-gazdasági környezet is kontextusba helyezik az ott zajló nyílt kormányzati projekteket.
Igény az információk hitelesítésére
Úgy gondolom, hogy egy olyan téma esetében, amelyhez az adott nyelven még csekély mennyiségű az elérhető tartalom, különös felelőssége van a szolgáltatónak az információk hitelessége terén, ugyanakkor nagyobb erőfeszítést is kell tennie, hogy a felhasználók a szolgáltatott információkat hitelesnek fogadják el, hiszen a témabeli jártasságuk vélhetően kisebb mértékű, mint egy közbeszéd részét képező vagy az általános műveltség kategóriájába illeszthető tématerületen.
Annak érdekében, hogy a felhasználó hitelesnek fogadja el a tájékoztatást, mindenképpen érdemes a rendelkezésre álló forrásokat valamilyen formában szintetizálni, például az eltérő terminológiákat összevetni, hogy a tartalom köthető legyen különböző mintaillesztési viszonypontokhoz legalább azok számára, akik már valamennyire jártasak a témábanAzok számára, akik nem foglalkoztak még a nyílt kormányzás témakörével, az információk hitelességének igazolására ugyanez alkalmas lehet, ha a téma kontextusának (például technológia, jog) feldolgozásában talál az eddigi ismereteivel való egyezéseket.
A bemutatott nyílt kormányzati projektek hivatalos oldalaihoz, illetve a releváns szakirodalomhoz és a jogszabályokhoz megadott hivatkozásokkal úgy gondolom kellőképpen elősegíthető, hogy a felhasználó ismert virtuális vagy valós térhez tudja kötni a tartalmat.
Azzal, hogy a felhasználók számára adott a kommentelési lehetőség és a tartalom bővítése linkek beküldésével, illetve a későbbiekben esetleg egy wiki oldal szerkesztésével, segítik, hogy a tartalom szolgáltatójával valamiféle kapcsolatot tudjanak kialakítani, annak identitása megismerhető legyen.
Igény a perspektívára
A tartalomszolgáltatás célja egyfajta online tudástár kialakítása, ezért a felhasználók közreműködése során mindenképp motiváló erő lehet a teljesség igénye hiszen rengeteg országban számtalan nyílt kormányzati kezdeményezés van folyamatban, és olyan emberek, akik például egy távolabbi országban élnek és ismerik az adott ország nyelvét, illetve a futó nyílt kormányzati projektekkel kapcsolatban személyes tapasztalataik vannak, mindenképpen értékes tartalommal tudnának hozzájárulni a téma reprezentálásáhozEzért is fontos a felhasználók aktivitásának ösztönzése, például a tervezett linkbeküldési lehetőséggel, főként a külföldi megvalósult projektek szemlézéséhez és az hasznos linkek gyűjtéséhez, de akár a jogszabályokhoz is.
Ugyancsak a teljesség igényére alapozva, illetve az asszociációk és egyéni teljesítmények szabad érvényesülésének lehetőségére vonatkozó felhasználói igények kielégítéséhez lehet hasznos egy a témához kapcsolódó wiki oldal.
A komplexitással szemben támasztott igények
Mivel a tartalomszolgáltatás célja valamiféle tudásbázis létrehozása, a tartalomszolgáltatás egyedisége nem cél, ezért a komplex szolgáltatás kialakításához minél több felhasználó attitűd kielégítése szükséges.
Úgy gondolom, hogy egy az adott témában létrehozott wiki oldal számos felhasználói igény kielégítésére alkalmas lenne. Biztosítaná a tudásbázis közös építésének lehetőségét a nyílt kormányzáshoz kapcsolódó elméleti kérdésekben (fogalmak, definíciók), a kapcsolódó kormányzati és technológiai projektek feldolgozásában, és a téma politikai-társadalmi-kulturális vonatkozásaiban (például részvétel, átláthatóság, együttműködés). Emellett a felhasználói fiókok létrehozásának lehetősége biztosítaná a személyes teret a felhasználók számára, amelyek által lehetővé válna a személyes munka megbecsülése és a felhasználók és a szolgáltató közti kollegialitás kialakulása. A felületnek köszönhetően pedig archiválttá és hozzáférhetővé válnának közösségi munka és a tartalom fejlődésének fázisai és lehetővé válna a létrehozott tudásbázis hatékony lekérdezhetősége.
Ezzel kielégülne a felhasználók identitás/otthonosság iránti igénye, hiszen a szerkesztői oldalukon adott lenne a saját tér élménye, a tartalom szerkesztésének archiválása által pedig azidőélmény. Emellett az egyénileg létrehozott szócikkek és a szerkesztők közt kialakuló kapcsolati hálók által lehetővé válna a a birtoklás igényének kielégülése is, ezek által pedig egy olyan oldal jöhetne létre, amelynek a felhasználó részesének érezheti magát, és a közösségi aktivitása során valamit teremt, előmozdít és másokat is segít ebben.
Úgy látom, hogy a wiki oldal mellett érdemes lenne létrehozni egy funkcionálisan kevésbé kötött felületet, hogy biztosított legyen egy közösségi tér a projekttől független, kötetlen kommunikálásra. Erre legalkalmasabbnak egy fórumot tartanék, mivel olyan jellegű közösségi aktivitásnak engedne teret, amely nem feltétlenül aktualitásokhoz kötött, mint egy blog, nem kimondottan tudásegyesítésről szól, mint egy wiki, és nem is a közösségi tér élménye a legmeghatározóbb benne, mint egy közösségi oldalban. Egy fórum alkalmas lenne arra, hogy a téma iránt érdeklődők kötetlenül ötletelhessenek, a nyílt kormányzás külföldi példáit továbbgondolják, Magyarországi viszonyokra vetítsék, a különböző szoftverek hibáit kibeszélhessék. Ezzel megvalósulhatna a célterülettel biztosított élő kapcsolat, és szerintem ezáltal inkább lehetővé válna a felhasználók számára a kreativitás és ügyesség bizonyításának igénye, hiszen a közösség ilyenfajta kommunikációjából könnyebben alakulhat ki olyanfajta együttműködés, ami az egyes ötletek megvalósításhoz vezethet (például egy nyílt forráskódú kormányzati szoftver továbbfejlesztése vagy egy teljesen újnak a létrehozása, a témával foglalkozó civilek összefogása egy projekt megvalósítására stb.).
Pál Vanda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése