Bejegyzéstípusok
Egy adatbázis nem működik megfelelően kitöltött adatlapok nélkül. Ehhez szükséges meghatározni, hogy milyen mezők legyenek és mivel kell megtölteni. Érdemes fenntartani speciális mezőket is, ami a különleges eseteket is képes meghatározni (pl. áramkimaradás miatt elmaradt mérkőzés, játékvezető-csere mérkőzés alatt). A korábbi posztokban jelzetteknek megfelelően a következő bejegyzések/adatlapok lennének az adatbázis részei:
Játékos könyvtár, hogyan és miként?
Recenzió
Számos, a tudásfejlesztés játékos formájával kapcsolatos módszer terjedt el, és ebből a könyvtárak sem maradtak ki. Milyen metódusok vannak és milyen szerepe van a közkönyvtárakban egy olyan kérdés, ami eddig kevés figyelmet kapott. Így gondolja két amerikai szerző, Jacqueline Kociubuk és Kathleen Campana is. A Library and Information Science Research 2024. januári számában írt „Coding for play: Identifying and categorizing educator-designed group playful learning experiences in libraries and other informal learning environments” című tanulmányuk azt a kérdést járja körül, hogy a játékos tanulási folyamat speciális eszköze, a kódolás milyen a közkönyvtári és más intézményi környezetben.
Megnevezés: Országgyűlési Múzeum fotóarchívuma
Tervezés, webdesign és fejlesztés: megegyezik a parlament.hu-éval
Megnevezés: KCI Digital Archives
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
https://www.kci.or.jp/en/archives/digital_archives/
Létrehozás dátuma: 1978. április 1.
A gyűjtemény fenntartója: The Kyoto Costume Institution és a Wacoal Corporation
Történet
Az Intézet és a Wacoal vállalat alapítója, Koichi Tsukamoto szavai az intézmény küldetéséről: „A nyugati női ruházat stílusa drámai fejlődésen ment keresztül a háború utáni Japánban, de ezek többsége külföldi hatás volt. Annak érdekében, hogy a japán divat valóban vezetni tudja a világszinten a divatot, nagyon fontos, hogy megértsük a ruhaipar teljes történetét egészen napjainkig, ahogyan azt a „Fedezze fel az újat a régiben” című mondásban is benne van. Ez volt a Wacoal küldetése és személyes küldetésem is a cég alapítójaként és elnökeként.”
Megnevezés: Deutsches Fußballmuseum (Német Labdarúgó Múzeum)
Eredeti cím: AI in Academia: Policy Development, Ethics, and Curriculum Design
Szerző: Odin Halvorson
Megjelent: The Student Research Journal, May 2024
URL: https://scholarworks.sjsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1533&context=ischoolsrj
A tanulmány kulcsszavai: AI (artificial intelligence), mesterséges intelligencia (MI), nagy nyelvi modellek (LLM), MI a felsőoktatásban, MI etika, könyvtár- és információtudomány, tanterv fejlesztés, MI kompetenciák, információs etika, digitalizálás, MI az oktatásban, MI bevezetése a könyvtárakban, információtudományi trendek, tudományos kutatás és a MI, a MI etikus felhasználása, a MI hatása az oktatásra, a MI hatása a könyvtárakra, a MI felelősségteljes használata
Recenzió
Megnevezés:
Petőfi Irodalmi MúzeumA gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
Tulajdonos:
Kulturális és Innovációs Minisztérium.A gyűjtemény rövid leírása:
Megnevezés: eLiechtensteinensia
Hasonló kezdeményezések
Ahogy az első bejegyzésben jeleztem, több magánkezdeményezés létezik már, amelyik hasonló, adatbázisszerű adatgyűjtést végez, azonban mindegyik esetében van valamilyen szempont, amely alapján nem tekinthető teljesnek vagy könnyen hozzáférhetőnek az adatbázisnak.
A legismertebbnek a német Transfermarkt mondható, amely az Axel Springer-csoporthoz tartozik és az (ahogy a nevéből is kivehető) átigazolásfókusz mellett egy közösségi alapú adatbázisépítést is folytat. Mivel egy nemzetközi projektről van szó, Magyarország ugyan benne van és foglalkozik az alsóbb osztályokkal is, nem hazánk áll a fókuszban, így a kevés számú magyar önkéntes lassan adja hozzá az adatokat, főleg, ami a múltat illeti. Mivel (részben) közösségi projektről van szó, így az adathelyesség is állandó probléma (forráshivatkozások nem mindig találhatóak).
Magyar labdarúgó-adatbázis létrehozása
Magyarország egyik legnépszerűbb sportága a labdarúgás, amelyet népszerűségén túl a statisztikai adatok sokasága jellemez. Hány mérkőzést játszott adott játékos valamelyik klubcsapatnál, hányszoros válogatott, gólok száma stb. Mivel a magyar labdarúgó-bajnokság a bejegyzés írásakor 123 éves múltra tekint vissza, nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, amelyek adatbázisba történő összegyűjtése és emészthető formában való tálalása nagy munka, viszont jelentősen megkönnyítené a magyar labdarúgás történetével foglalkozó kutatók munkáját. Az adatmennyiség miatt csak az élvonal lenne fókuszban.
Az alábbi fejezetet azoknak szánom, akik szeretnének megismerkedni a 3D nyomtatással, de nem tudják, hogy merre induljanak neki.
Amikor 3D nyomtatásra adjuk a fejünket, több kérdés is
felmerülhet bennünk. Az első, és leglényegesebb, hogy mit szeretnénk vele
kezdeni. Ha csak hobbi szinten, magunknak szeretnénk nyomtatni, kipróbálni a
modellezés és a nyomtatás világát, akkor nem érdemes egyből a legdrágább
készülékek felé kacsintgatnunk.
Azt ajánlom, hogy egy középkategóriás gép fele
induljunk el ilyenkor, amelynek a fenntartása, karbantartása és működtetése nem
lesz megterhelő a pénztárcánk számára.
Fontos még azt is számításba vennünk, hogy milyen
alapanyaggal szeretnénk dolgozni. Jelenleg a legelterjedtebb a műanyag
nyomtatás, és kezdőknek szerintem célszerű ezzel kezdeni, hiszen a gyanta, fém
és egyéb anyagok könnyen eltömődhetnek nyomtatás közben, ami hamar kudarcba
fulladt nyomtatásokat eredményezhet, így ha szeretnénk már kezdetben
sikerélményekkel indítani, akkor célszerű a műanyag nyomtatás felé elindulnunk.
A Creality által gyártott Ender-3 típusú 3D nyomtató 3. verziójának az „SE” modellje például kiváló választás lehet első nyomtatónak. Jelenleg 50.000-100.000 forint között már hozzájuthatunk egy ilyen géphez.
Jelenleg több blog és weboldal foglalkozik hazánkban ezzel a témával. Többségük elég teljeskörűen összeszedi a szükséges információkat, ellenben egy „hátrányuk” van. Ezek többsége webshopként is üzemel, ami azt eredményezi, hogy érdekükben áll a saját készletükben megtalálható termékek forgalmazása, így ez egy reklámfelületet is biztosít bizonyos márkáknak. Sajnos a 3D nyomtatásban viszont nagyon nehéz márkafüggetlennek lenni, nem minden márka által gyártott alkatrész kompatibilis a többi márkával, így érthetővé válik a webshopok által üzemeltetett blogok elköteleződése.
Az alábbiakban összegyűjtöttem, hogy munkám során én
mely tartalomszolgáltatók és információforrások segítségével képeztem magam,
hol találtam hiteles forrásokat és információkat.
A 3D nyomtatás egy gyorsan fejlődő technológia, amelynek számos alkalmazási területe és előnye van. Előnyei közé tartozik, hogy gyors, költséghatékony, és lehetővé teszi a komplex, testre szabott formák létrehozását. Rugalmas gyártási módszer, mert ugyanazzal a géppel többféle tárgyat lehet létrehozni. Ugyanakkor hátránya, hogy a 3D nyomtatás még mindig lassú az ipari tömegtermeléshez képest, és az anyagok, valamint a nyomtatók költsége is magas. Ezen kívül bizonyos anyagok kezelése (például fémek vagy speciális gyanták) bonyolult és tapasztalatot igényel.
A 3D nyomtatás egy „additív” gyártási technológia, amely rétegről rétegre építi fel a háromdimenziós tárgyakat digitális modell alapján. Az eljárás során különböző anyagokat – leggyakrabban műanyagot, de előfordul, hogy fémet, vagy speciális polimereket – adagolnak és formáznak a nyomtatófej segítségével, amíg a végleges alakot el nem érik. A technológia előnye, hogy gyors, rugalmas, és lehetővé teszi az egyedi, bonyolult formák gazdaságos gyártását.
Megnevezés: Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi Festészeti Gyűjtemény
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://mng.hu/gyujtemenyek/19-20-szazadi-festeszeti-gyujtemeny/
A múzeum rövid története:
A Magyar Nemzeti Galéria hazánk legnagyobb képzőművészeti közgyűjteménye, melynek gyűjtőköre az államalapítástól a kortárs műtárgyakig terjed. Története visszanyúlik egészen az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Az első néhány évtized útkeresése után 1870-től kezdődően egymás után váltak ki az egyes szakgyűjtemények a MNM-ból és váltak önálló intézményekké. 1896-ban önállósodott a Szépművészeti Múzeum, melynek állományába került ekkor minden képzőművészeti alkotás. Az állomány rohamos gyarapodása miatt 1920-ban szétválasztásra került a magyar és a nemzetközi anyag, majd 1928-ban, önálló épületben létrejött a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára. 1945-ben a kultúrpolitikában egy centralizáció vette kezdetét, és 1953-ban a Fővárosi Képtár gyűjteménye beolvadt a Szépművészeti Múzeumba, melynek következtében még inkább ellehetetlenült az állomány méltó bemutatása. Az 1956-os forradalom után megszületett a döntés egy független, önálló magyar képzőművészetet bemutató múzeumról, és 1957-ben létrejött a Magyar Nemzeti Galéria. A nagyközönség előtt 1957. október 5-én nyitotta meg a kapuit a Kossuth téren a volt Kúria épületében. 1975-ben költözött jelenlegi helyére, a Budavári Palota B-C-D épületeibe. 2012-ben ismét beolvadt a Szépművészeti Múzeum szervezetébe.
