Bejegyzéstípusok
Egy adatbázis nem működik megfelelően kitöltött adatlapok nélkül. Ehhez szükséges meghatározni, hogy milyen mezők legyenek és mivel kell megtölteni. Érdemes fenntartani speciális mezőket is, ami a különleges eseteket is képes meghatározni (pl. áramkimaradás miatt elmaradt mérkőzés, játékvezető-csere mérkőzés alatt). A korábbi posztokban jelzetteknek megfelelően a következő bejegyzések/adatlapok lennének az adatbázis részei:
Játékos könyvtár, hogyan és miként?
Recenzió
Számos, a tudásfejlesztés játékos formájával kapcsolatos módszer terjedt el, és ebből a könyvtárak sem maradtak ki. Milyen metódusok vannak és milyen szerepe van a közkönyvtárakban egy olyan kérdés, ami eddig kevés figyelmet kapott. Így gondolja két amerikai szerző, Jacqueline Kociubuk és Kathleen Campana is. A Library and Information Science Research 2024. januári számában írt „Coding for play: Identifying and categorizing educator-designed group playful learning experiences in libraries and other informal learning environments” című tanulmányuk azt a kérdést járja körül, hogy a játékos tanulási folyamat speciális eszköze, a kódolás milyen a közkönyvtári és más intézményi környezetben.
Megnevezés: Országgyűlési Múzeum fotóarchívuma
Tervezés, webdesign és fejlesztés: megegyezik a parlament.hu-éval
Megnevezés: KCI Digital Archives
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
https://www.kci.or.jp/en/archives/digital_archives/
Létrehozás dátuma: 1978. április 1.
A gyűjtemény fenntartója: The Kyoto Costume Institution és a Wacoal Corporation
Történet
Az Intézet és a Wacoal vállalat alapítója, Koichi Tsukamoto szavai az intézmény küldetéséről: „A nyugati női ruházat stílusa drámai fejlődésen ment keresztül a háború utáni Japánban, de ezek többsége külföldi hatás volt. Annak érdekében, hogy a japán divat valóban vezetni tudja a világszinten a divatot, nagyon fontos, hogy megértsük a ruhaipar teljes történetét egészen napjainkig, ahogyan azt a „Fedezze fel az újat a régiben” című mondásban is benne van. Ez volt a Wacoal küldetése és személyes küldetésem is a cég alapítójaként és elnökeként.”
Megnevezés: Deutsches Fußballmuseum (Német Labdarúgó Múzeum)
Eredeti cím: AI in Academia: Policy Development, Ethics, and Curriculum Design
Szerző: Odin Halvorson
Megjelent: The Student Research Journal, May 2024
URL: https://scholarworks.sjsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1533&context=ischoolsrj
A tanulmány kulcsszavai: AI (artificial intelligence), mesterséges intelligencia (MI), nagy nyelvi modellek (LLM), MI a felsőoktatásban, MI etika, könyvtár- és információtudomány, tanterv fejlesztés, MI kompetenciák, információs etika, digitalizálás, MI az oktatásban, MI bevezetése a könyvtárakban, információtudományi trendek, tudományos kutatás és a MI, a MI etikus felhasználása, a MI hatása az oktatásra, a MI hatása a könyvtárakra, a MI felelősségteljes használata
Recenzió
Megnevezés:
Petőfi Irodalmi MúzeumA gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
Tulajdonos:
Kulturális és Innovációs Minisztérium.A gyűjtemény rövid leírása:
Megnevezés: eLiechtensteinensia
Hasonló kezdeményezések
Ahogy az első bejegyzésben jeleztem, több magánkezdeményezés létezik már, amelyik hasonló, adatbázisszerű adatgyűjtést végez, azonban mindegyik esetében van valamilyen szempont, amely alapján nem tekinthető teljesnek vagy könnyen hozzáférhetőnek az adatbázisnak.
A legismertebbnek a német Transfermarkt mondható, amely az Axel Springer-csoporthoz tartozik és az (ahogy a nevéből is kivehető) átigazolásfókusz mellett egy közösségi alapú adatbázisépítést is folytat. Mivel egy nemzetközi projektről van szó, Magyarország ugyan benne van és foglalkozik az alsóbb osztályokkal is, nem hazánk áll a fókuszban, így a kevés számú magyar önkéntes lassan adja hozzá az adatokat, főleg, ami a múltat illeti. Mivel (részben) közösségi projektről van szó, így az adathelyesség is állandó probléma (forráshivatkozások nem mindig találhatóak).
Magyar labdarúgó-adatbázis létrehozása
Magyarország egyik legnépszerűbb sportága a labdarúgás, amelyet népszerűségén túl a statisztikai adatok sokasága jellemez. Hány mérkőzést játszott adott játékos valamelyik klubcsapatnál, hányszoros válogatott, gólok száma stb. Mivel a magyar labdarúgó-bajnokság a bejegyzés írásakor 123 éves múltra tekint vissza, nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, amelyek adatbázisba történő összegyűjtése és emészthető formában való tálalása nagy munka, viszont jelentősen megkönnyítené a magyar labdarúgás történetével foglalkozó kutatók munkáját. Az adatmennyiség miatt csak az élvonal lenne fókuszban.
Az alábbi fejezetet azoknak szánom, akik szeretnének megismerkedni a 3D nyomtatással, de nem tudják, hogy merre induljanak neki.
Amikor 3D nyomtatásra adjuk a fejünket, több kérdés is
felmerülhet bennünk. Az első, és leglényegesebb, hogy mit szeretnénk vele
kezdeni. Ha csak hobbi szinten, magunknak szeretnénk nyomtatni, kipróbálni a
modellezés és a nyomtatás világát, akkor nem érdemes egyből a legdrágább
készülékek felé kacsintgatnunk.
Azt ajánlom, hogy egy középkategóriás gép fele
induljunk el ilyenkor, amelynek a fenntartása, karbantartása és működtetése nem
lesz megterhelő a pénztárcánk számára.
Fontos még azt is számításba vennünk, hogy milyen
alapanyaggal szeretnénk dolgozni. Jelenleg a legelterjedtebb a műanyag
nyomtatás, és kezdőknek szerintem célszerű ezzel kezdeni, hiszen a gyanta, fém
és egyéb anyagok könnyen eltömődhetnek nyomtatás közben, ami hamar kudarcba
fulladt nyomtatásokat eredményezhet, így ha szeretnénk már kezdetben
sikerélményekkel indítani, akkor célszerű a műanyag nyomtatás felé elindulnunk.
A Creality által gyártott Ender-3 típusú 3D nyomtató
3. verziójának az „SE” modellje például kiváló választás lehet első
nyomtatónak. Jelenleg 50.000-100.000 forint között már hozzájuthatunk egy ilyen
géphez.
Alapanyagok szintjén PETG, PLA és TPU anyagok
nyomtatására alkalmas [erről bővebben később fogok írni]. A modellező tere
220mm x 220 mm x 250 mm, ami azt jelenti, hogy 22 centi széles, 22 centi hosszú
és 25 centi magas modelleket készíthetünk ezzel a géppel. 250 mm/s nyomtatási
sebességgel rendelkezik, de ez természetesen a szeletelés közben állítható, ez
a maximális sebessége.
Ezen felül rendelkezik automatikus szintezéssel, ami
azért hasznos, főleg kezdőknek, mert a nyomtatási magasság beállítása a sikeres
nyomtatás egyik alapja [erről is írok bővebben].
A fentebb említett Creality Ender PETG, PLA és TPU anyagok nyomtatására alkalmas. De mi is a különbség az alapanyagok között?
A filament a 3D nyomtatás során használt nyersanyag,
amelyet leggyakrabban FDM (fused deposition modeling) nyomtatókban alkalmaznak.
Ez egy hosszú, vékony műanyagszál, amit a nyomtatófej megolvaszt, majd rétegről
rétegre felvisz a nyomtatási felületre, hogy létrehozza a 3D modellt. A
filamenteket tekercsekben árulják, különböző átmérőben, a leggyakoribbak a 1,75
mm-es és a 2,85 mm-es vastagságúak.
A PETG (a személyes kedvencem), azaz
polietilén-tereftalát-glikol egy olyan hőre lágyuló műanyag, amelynek anyagi
tulajdonságai jó versenytárssá teszik funkcionális tárgyakhoz. Általában vizes
palackokban és élelmiszer-tartályokban található meg, tehát
élelmiszer-biztonságosnak számít a vetélytársaival szemben. Használható olyan
tárgyak készítéséhez, amelyek érintkeznek az élelmiszerekkel, például konyhai
kiegészítők, kempingeszközök, tárolók és egyebek. Hőmérsékletállósága miatt
(bizonyos mértékig) mosogatógépben is mosható. Az anyag emellett tartós és
rendkívül ütésálló. 230-265 Celsius fokos nyomtatási hőmérséklettel lehet vele
dolgozni, és etil-acetáttal lehet a felületét lesimítani (tehát ha vattára
öntünk egy kis körömlakklemosót, és azzal megdörzsöljük, akkor az segít a
felületének egyenletesítésében).
Ami viszont hátránya lehet, főleg kezdőként, az az,
hogy a PETG filament szálazódik nyomtatás közben, ami a nyomtatáshoz szükséges
magas hőmérsékletnek köszönhető, így lehetővé teszi a szál szabad áramlását, de
hajlamos arra, hogy két pont között haladva szálakat hagyjon maga után.
Egy másik, bár kisebb hátrány, hogy a PETG hajlamos a
karcolódásra. Ez egyes felhasználók számára talán egyáltalán nem számít, de
mások számára ez egy abszolút kizáró ok.
A poli-tejsav (PLA) egy növényi alapú műanyag,
amelynek alapanyaga általában kukoricakeményítő. Megújuló nyersanyagokból
készült hőre lágyuló polimerként teljesen vagy részben biológiailag lebomló. A
PLA a három anyag közül a legnépszerűbb.
A PLA rendkívül könnyen nyomtatható, általában
eltömődés nélkül folyik ki a 3D nyomtató fúvókájából, és a többi szálhoz képest
viszonylag alacsony nyomtatási hőmérséklettel rendelkezik. Másik nagy előnye,
hogy olcsó: 1 kg PLA 7-9000 Ft-ba kerül, azaz a szolgáltatók igénybevétele
esetén is kedvezőbb árakkal számolhatunk. 175-200 Celsius fokos nyomtatási
hőmérséklettel nyomtatható, és a felület simítására egyedül a csiszolás lehet
megoldás, erre megfelelő egy puhább csiszolópapír, vagy kisebb felületekre nekem
tökéletesen bevált a műköröm készítéséhez tartozó alapanyagok között található
„buffer”, ami egy szivacs szerű reszelő, puha felületű, így biztosan nem töri
el az elkészült modellünket, és a sarkai lekerekítettsége és merevsége miatt
apróbb, szűkebb részekre is kiválóan elérhetünk vele.
A PLA filament hajlamos deformálódni vagy megolvadni
nagy hőhatás esetén, így nem praktikus olyan alkatrészeknél, amelyek
hőállóságot igényelnek. Ez még a forró környezeti körülményekre is vonatkozik,
például egy autó műszerfalára egy napsütéses nyári napon. A PLA másik hátránya,
hogy törékenyebb társaihoz képest. Ütközéskor hajlamos arra, hogy összetörjön,
így kevésbé strapabíró, mint az ABS vagy a PETG, ezért inkább esztétikai, mint
mechanikai felhasználásra alkalmas.
TPU (Thermoplastic polyurethane) egy flexibilis filament,
gumiszerű tulajdonságokkal. Ezt általánosan az autóalkatrészek, háztartási
készülékek vagy orvosi eszközök elkészítéséhez használják.
Ez az anyag rugalmas, amely lehetővé teszi a műanyag
könnyű nyújtását és hajlítását. Nagyon ütésálló anyagról beszélünk, ami
olyan alkatrészek nyomtatására alkalmas lehet, amik a mindennapos használatban
gyakran kophatnak. 225-245 Celsius fokos nyomtatási hőmérséklettel lehet
nyomtatni.
Hátránya közé tartozik viszont, hogy nagyon nehéz
nyomtatni, kezdőknek nem is szokták ajánlani, a szálazódás és eltömődés
lehetőségei miatt.
Miután megvan a gépünk és a szükséges filamentünk,
neki is kezdhetünk a nyomtatásnak. De hogyan?
Legelőször telepítsünk a számítógépünkre egy megfelelő
szeletelő programot. A Creality Ender rendelkezik saját, ingyenes szeletelő
programmal, de én személy szerint (egy szintén ingyenes) a Cura nevű szeletelő
programot ajánlom. Ezt mindenkinek személyenként érdemes kikísérleteznie, hogy
számára, és a gépe számára melyik vált be a legjobban.
Miután megvan a szeletelő programunk, készítsük el,
vagy keressünk az interneten egy modellt, amit szeretnénk kinyomtatni. Ha
magunk készítenénk el, akkor a Blender nevű ingyenes programot ajánlom
modellezésre, viszont, ha eleinte szeretnénk csak úgy nyomtatgatni, akkor a
Thingiverse nevű weblap a legmegfelelőbb számunkra. Ez egy 3D nyomtatásra
alkalmas modell-adatbázis, ami szintén ingyenes.
Ha a Thingiversen megtaláltuk a megfelelő modellünket,
akkor letöltés után meg kell nyitnunk a letöltött file-t a szeletelő
programunkban. Ha feldolgozta a program, akkor érdemes beállítanunk a programot
az anyagunkkal és a gépünkkel kompatibilis specifikációk szerint. Egy későbbi
bejegyzésben részletesen leírom, hogy melyik anyagnál mit érdemes beállítani,
azokat az információkat ott gyűjtöm majd össze.
Ha megvan a beállítás, akkor a szeletelés (slicing) gombra kattintva megkapjuk a szükséges STL file-unkat. Lényegében ez tartalmazza azokat az adatokat, hogy rétegenként milyen koordinátákat kell a nyomtató fejnek (extrudernek) érintenie a nyomtató felületen, és hány rétegből fog állni a modellünk, így lesz pontos a nyomtatás – és ezért lényeges maga a szeletelő program, mert mindegyik szeletelő program máshogy adja meg a szükséges koordinátákat.
Ha megvagyunk a szeleteléssel, akkor nyugi, már nincs
sok hátra! Most jön a szintezés. Az automatikusan szintező gépekkel kevesebb
probléma szokott ennél a feladatnál lenni, de ahol nincs ilyen beépített
lehetőség, ott bizony magunknak kell ezt megtenni. A nyomtató bekapcsolása után
engedjük le a nyomtató fejet nyomtatási fázisba (fontos, hogy ne legyen
bekapcsolva, hogy nyomtasson is, hiszen egyrészt megégethetjük magunkat a
felforrósodott nyomtató fejjel, másrészt a kiengedett olvadt műanyag gátolni fog
bennünket a szintezés folyamatában). Miután le lett engedve a nyomtatófej,
vegyünk egy sima A/4-es papírlapot. és a nyomtatófelület egyik sarkába állítsuk
be a nyomtatófejet, tegyük alá a lapot és szintezzük be a nyomtatófelület (azaz
ágy) alatt található tekercsek és rugók segítségével. Ha nincs ellenállás,
amikor oda-vissza húzza a papírt a fúvóka és az ágy között, állítsd be a
legközelebbi szintezőcsavart a rés meghúzásához. Ügyelj arra, hogy ne gyakorolj
nyomást a 3D nyomtató ágyára (például a kezével), mert ez annyira lenyomja az
ágyat, hogy a rés nagyobb lesz, mint amilyen valójában. Ismételten csúsztasd a
papírt, és addig állítsd be a csavart, amíg enyhe húzódást nem érzel a fúvóka
és az építőlemez felől.
Ismételd meg ugyanezt a folyamatot az összes többi
sarkon. Ha a sarkok rendben vannak, helyezd a nyomtatófejet az alaplap
közepére, és ellenőrizd, hogy ott is ugyanaz az ellenállás érezhető-e. Ha
szükséges, állítsd be újra a csavarokat.
Végül ellenőrizd újra az egyes sarkokat és a közepét,
mivel az egyik sarokban végzett beállítások hatással lehetnek a többire. Ha ez
a helyzet, ismételje meg a teljes eljárást, amíg mind az öt pont
kiegyenlítődik.
És ezzel meg is vagyunk az alapokkal, kezdődhet a
nyomtatás!
Jelenleg több blog és weboldal foglalkozik hazánkban ezzel a témával. Többségük elég teljeskörűen összeszedi a szükséges információkat, ellenben egy „hátrányuk” van. Ezek többsége webshopként is üzemel, ami azt eredményezi, hogy érdekükben áll a saját készletükben megtalálható termékek forgalmazása, így ez egy reklámfelületet is biztosít bizonyos márkáknak. Sajnos a 3D nyomtatásban viszont nagyon nehéz márkafüggetlennek lenni, nem minden márka által gyártott alkatrész kompatibilis a többi márkával, így érthetővé válik a webshopok által üzemeltetett blogok elköteleződése.
Az alábbiakban összegyűjtöttem, hogy munkám során én
mely tartalomszolgáltatók és információforrások segítségével képeztem magam,
hol találtam hiteles forrásokat és információkat.
https://3dnyomtass.hu/3d-nyomtatas/
https://www.fila-ment.hu/3dblog
https://www.facebook.com/groups/497882747249191
[3D nyomtatás kezdőknek]
https://www.facebook.com/groups/1634771113492508/
[3D nyomtatás tippek, trükkök, munka]
https://www.youtube.com/@reebwalter1
https://www.youtube.com/@3dnyomtatas
https://www.youtube.com/@3DPrintingNerd
Az első kettő az magyar, a harmadik angol nyelvű csatorna. Szerintem a harmadik azért említésre méltó, mert azon felül hogy tanító jellegű videókat is készítenek, kísérleteznek is anyagokkal, gépekkel, illetve bebizonyítják, hogy mely alapanyag mennyire ütésálló például.
A 3D nyomtatás egy gyorsan fejlődő technológia, amelynek számos alkalmazási területe és előnye van. Előnyei közé tartozik, hogy gyors, költséghatékony, és lehetővé teszi a komplex, testre szabott formák létrehozását. Rugalmas gyártási módszer, mert ugyanazzal a géppel többféle tárgyat lehet létrehozni. Ugyanakkor hátránya, hogy a 3D nyomtatás még mindig lassú az ipari tömegtermeléshez képest, és az anyagok, valamint a nyomtatók költsége is magas. Ezen kívül bizonyos anyagok kezelése (például fémek vagy speciális gyanták) bonyolult és tapasztalatot igényel.
A 3D nyomtatás egy „additív” gyártási technológia, amely rétegről rétegre építi fel a háromdimenziós tárgyakat digitális modell alapján. Az eljárás során különböző anyagokat – leggyakrabban műanyagot, de előfordul, hogy fémet, vagy speciális polimereket – adagolnak és formáznak a nyomtatófej segítségével, amíg a végleges alakot el nem érik. A technológia előnye, hogy gyors, rugalmas, és lehetővé teszi az egyedi, bonyolult formák gazdaságos gyártását.
A folyamat egy 3D modell létrehozásával kezdődik, amit gyakran számítógépes tervezőszoftverrel (CAD) készítenek. Ezután a modellt a nyomtató szoftvere szeletekre bontja (ezt hívjuk szeletelésnek), és a nyomtató ezek mentén haladva építi fel az objektumot. A 3D nyomtatás alkalmazása igen széles körű: az ipari prototípusok készítésétől a gyógyászati implantátumokig, autóipari alkatrészeken át egészen az építészeti és művészeti projektekig terjed.
A várhatóan már nem túl távoli jövőben elterjednek akár hazánkban is a nagyméretű beton- és homokalapú nyomtatók, amelyek lehetővé teszik lakóépületek gyors és költséghatékony felépítését. Vagy az orvostudományban a bioprinting, azaz szervnyomtatás terén végzett fejlesztések célja, hogy a jövőben akár teljes szerveket is előállíthassunk emberi sejtekből, ezzel áttörést hozva a transzplantációs gyógyászatban.
Elsődleges célja, hogy bárki, aki rákeres a „3D
nyomtatás” címkére, egy oldalon megtalálja az összes lényegi tudást a témával
kapcsolatban. A kezdőknek szánt bejegyzésektől kezdve, miszerint mi a 3D
nyomtatás, a haladókig, ahol szó lesz az extruder tipusokról.
Másodlagos célja, hogy a téma iránt érdeklődők megismerkedjenek a különböző 3D nyomtatási típusokkal, alapanyagokkal és gépekkel. Korszerű tudás összegyűjtése, ami leköveti a legfrissebb trendeket, figyelemmel kiséri a nemzetközi viszonylatban elterjedt lehetőségeket (makerspacek, 3D nyomtatót használó workshopok, iskolák).
Az összegyűjtött tudás ismeretében kellő
információkkal lássam el az idetévedő érdeklődőket. Hasznos lehet azoknak, akik
most ismerkednek meg a 3D nyomtatással, de azoknak is, akik valamilyen
problémába ütköztek az otthoni nyomtatás során.
Megnevezés: Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi Festészeti Gyűjtemény
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://mng.hu/gyujtemenyek/19-20-szazadi-festeszeti-gyujtemeny/
A múzeum rövid története:
A Magyar Nemzeti Galéria hazánk legnagyobb képzőművészeti közgyűjteménye, melynek gyűjtőköre az államalapítástól a kortárs műtárgyakig terjed. Története visszanyúlik egészen az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Az első néhány évtized útkeresése után 1870-től kezdődően egymás után váltak ki az egyes szakgyűjtemények a MNM-ból és váltak önálló intézményekké. 1896-ban önállósodott a Szépművészeti Múzeum, melynek állományába került ekkor minden képzőművészeti alkotás. Az állomány rohamos gyarapodása miatt 1920-ban szétválasztásra került a magyar és a nemzetközi anyag, majd 1928-ban, önálló épületben létrejött a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára. 1945-ben a kultúrpolitikában egy centralizáció vette kezdetét, és 1953-ban a Fővárosi Képtár gyűjteménye beolvadt a Szépművészeti Múzeumba, melynek következtében még inkább ellehetetlenült az állomány méltó bemutatása. Az 1956-os forradalom után megszületett a döntés egy független, önálló magyar képzőművészetet bemutató múzeumról, és 1957-ben létrejött a Magyar Nemzeti Galéria. A nagyközönség előtt 1957. október 5-én nyitotta meg a kapuit a Kossuth téren a volt Kúria épületében. 1975-ben költözött jelenlegi helyére, a Budavári Palota B-C-D épületeibe. 2012-ben ismét beolvadt a Szépművészeti Múzeum szervezetébe.
