Különleges könyvkötések és könyvborítók 1.

Az évek során számos könyv látott napvilágot különleges, egyedi külsővel. Kezdetben a könyvek külső borítása kettős feladatot láttott el. A könyvkötések elsősorban óvták a lapokat a külső káros tényezőktől, az esetleges sérülésektől. Másrészt díszes köntösbe öltöztették a köteteket. Azonban ma már a könyvborítók nagy szerepet játszanak egy könyv eladásában is. Egyfajta reklámként funkcionálnak. A színes, izgalmas képi világukkal magukra vonják az olvasók tekintetét. Na de hogyan tűnnek ki az egyes darabok a könyvek sokaságából? Milyen technikákat alkalmaznak ehhez a könyvborító-tervezők? Milyen különleges külsejű kötetek születtek?

Múzeumi pletykák: miért nem úgy beszélünk a művészetről, mint a kedvenc Netflix sorozatunkról?

Bevezetés:

Ha valaha valaki már végzett kutatómunkát az tudja, hogy milyen nehéz munka is megtalálni a megfelelő, releváns információt mely nem csak nekünk, mint a kutatási témánkban már bőségesen elmerült kutatóknak érdekes hanem az átlag, a témához csak épphogy vagy aligha nem konyító embereknek is.

No, ha a művészetek körében szétnézünk az interneten akkor két dologra jöhetünk rá. A rossz hír az, hogy ha ma rákeresünk egy híres festmény hátterére, a Google és a ChatGPT két végletet dob fel: vagy egy végtelenül száraz, évszámokkal és szakzsargonnal teli szakmai bejegyzést melyet csak az ért meg aki írta, vagy egy 5 másodperces, villódzó TikTok-videót, amit a harmadik görgetés után el is felejtünk. 

De jogos a kérdés, hogy a rossz hír melett vajon mi a jó hír?
Az, hogy pont emiatt van óriási szükség erre a blogra.
Mert a kettő véglet között tátong egy hatalmas űr.

A kép forrása: Unsplash (Europeana tulajdona)

Egy könyv második élete - Ablak-Zsiráf - Egy régi könyv, amely sok gyerek kezében megfordult

Mit árul el egy régi Ablak-Zsiráf?

Vannak könyvek, amelyek nem öregszenek meg. Lehetnek kopottak, megsárgulhatnak a lapjaik, és lehet rajtuk egy régi tulajdonos neve, mégis megmarad bennük valami különleges. Ilyen könyv lehet az Ablak-Zsiráf is.

Gyermekkoromban nekem is megvolt, és sokszor lapozgattam. Akkor még természetes volt számomra, hogy ott van a könyvek között, és talán nem is gondoltam arra, hogy egyszer majd mennyi emléket fog jelenteni.

Gyerekként csak levesszük a polcról, lapozgatjuk, nézegetjük a képeket, olvasgatjuk a számunkra érdekes részeket. Egy régi Ablak-Zsiráf nemcsak egy könyvről mesélhet, hanem arról is, hogy hogyan változott a gyerekeknek szánt ismeretterjesztés.

Érdemes összehasonlítani egy régebbi és egy újabb kiadást: milyen szavak, képek, fogalmak szerepelnek bennük, milyen tárgyakat és élethelyzeteket tartanak fontosnak, és milyen világot mutatnak be a gyerekeknek.

 

Használt könyvből közös felfedezés

Egy iskolai könyvtárban egy ilyen könyv akár játékos foglalkozás kiindulópontja is lehetne.

Például elő lehetne venni egy régi példányt, és megkérdezni a gyerekeket:

- Melyik kép vagy szó ismeretlen számotokra?

- Mi az, ami szerintetek hiányzik a könyvből?

A könyv második élete

Egy használt könyv értékét nem feltétlenül az adja, hogy ritka vagy különösen értékes példány. Néha éppen az a legfontosabb tulajdonsága, hogy már sok emberhez eljutott.

Az Ablak-Zsiráf esetében különösen érdekes ez a gondolat. Egy régi példányt ma is kézbe vehet egy gyerek, aki talán ugyanúgy kíváncsian lapozza, ahogy évtizedekkel korábban más gyerekek tették.

Ezért a "könyv második élete" számomra nemcsak azt jelenti, hogy egy megunt könyv új tulajdonoshoz kerül. Azt is jelenti, hogy egy régi könyv újra tartalommá, beszélgetéssé és élménnyé válik.

Egy iskolai könyvtár éppen erre is lehetőséget adhat: összekapcsolhatja a könyv múltját a jelenlegi olvasókkal!

Egy könyv ezer kaland! - Használt könyvek, új olvasók, végtelen történetek

Mi történik a könyvekkel, ha már kiolvastuk őket?

Lehet, hogy a következő kedvenc meséd, már valaki más polcán vár rád!

Gondoltál már arra, hány könyv porosodik otthon a polcokon, miközben valaki más éppen ugyanezeket keresi? 

A gyerekek kinövik a könyveket a mesekönyveket, a diákok befejezik a kötelező olvasmányokat, a szülők pedig újabb és újabb könyveket vásárolnak.

De mi történik a régiekkel?

Mi lenne ha, minden könyvnek lehetne egy második, harmadik vagy akár tizedik élete?

Egy könyv ezer kaland!

Képzeljünk el egy olyan weboldalt, ahol nemcsak könyveket kereshetsz, hanem tovább is adhatod a kedvenceidet.

Ahol egy elolvasott mesekönyv új kis olvasóra találhat, egy régi tankönyv segíthet egy diáknak a felkészülésben, és egy rég elfeledett történet ismét valakinek a kedvencévé válhat.

A gyerekek könyvkalandokon vehetnek részt, pontokat gyűjthetnek az olvasásért, és saját ajánlókkal segíthetnek másoknak.

A szülők kedvezőbben juthatnak gyermekkönyvekhez, a tanárok pedig könyebben találhatnak könyveket az osztályuk számára.

Ne dobd félre, add tovább ! 

A használt könyv nem feltétlenül régi és értéktelen. Lehet egy izgalmas kaland kezdete, egy új tudás forrása vagy egy különleges ajándék valaki másnak.

Egy közös könyves platform segítségével a családok, a gyerekek és az iskolák egymásra találhatnának. A könyvcsere nemcsak pénzt takaríthatna meg, hanem a környezetet is kimélné, miközben az olvasás közösségi élménnyé válna.

Mi lenne, ha a következő könyvkaland rajtad múlna?

Mi lenne, ha minden elovasott könyv után megoszhatnád a véleményedet, továbbadhatnád a történetedet, és közben új barátokat, új könyveket és űj világokat fedezhetnéd fel?

Ne hagyd, hogy a történetek a polcon érjenek véget! Adj űj életet a könyveknek, és indítsd el a következő kalandot!

Az Ablak-Zsiráf történetét itt olvashatod: 

Egy könyv második élete -Ablak-Zsiráf

Használt és régi könyvek az iskolai könyvtárban

Egy könyvnek az iskolai könyvtárban is jár egy második esély!

Miért kellene új könyveket vennünk, ha a régi könyvekben még rengeteg felfedezés vár ránk?

Gondoljunk csak bele: hány olyan könyv lapul az iskolai könyvtárak polcain, amelyet már évek óta nem kölcsönzött ki. Régi mesék, izgalmas kalandregények, kötelező olvasmányok és ismeretterjesztő könyvek várják, hogy valaki felfedezze őket. Eközben a diákok és a tanárok gyakran keresnek olyan könyveket, amelyekből kevés példány áll rendelkezésre, amelyek beszerzése túl sokba kerülne.

De vajon tényleg minden könyv ideje lejár, amikor az első olvasója visszaviszi a könyvtárba?

Miért érdemes foglalkozni a használt könyvekkel?

A használt könyvek nemcsak pénzt takaríthatnak meg az iskoláknak, hanem a fenntarthatóság szempontjából is fontosak. Egy jó állapotú könyv több generáció diákjait is segítheti a tanulásban és az olvasás megszeretésében.

Az iskolai könyvtárakban azonban nem mindig könnyű felmérni, mely könyvekre van még szükség, melyek azok, amelyeket ritkán használnak, és hogyan lehetne a feleslegessé vált példányokat más iskolák vagy diákok számára elérhetővé tenni.

Hogyan kaphatnak űj esélyt a könyvek?

Már néhány egyszerű ötlettel is sokat tehetünk a könyvek újrahasznosításáért. Az iskolák szervezhetnek könyvcsereprogramokat, létrehozhatna egy polcot a továbbadható könyveknek, vagy időnként bemutathatják azokat a köteteket, amelyek méltatlanul feledésbe merülnek.

A diákok és a pedagógusok közösen dönthetnék el, mely könyvek kerüljenek űjra a figyelem középpontjába, és melyek találhatnának másik iskolában új olvasókra.

Nem minden újnak kell újnak lennie!

Egy iskolai könyvtár honlapján működő blog vagy rendszeres rovat is segíthetne abban, hogy a régi könyvek ismét érdeklődést keltsenek. Bemutathatnánk a könyvcsere lehetőségeit, az iskolai gyűjtemények jó példáit, és olyan ötleteket, amelyekkel a könyvtárak takarékosabban és fenntarthatóbban működhetnek.

Mert egy könyv nem ér véget az utolsó oldal elolvasásával. Lehet, hogy éppen akkor kezdődik egy másik olvasó kalandja!

Ha szeretnél többet megtudni a weben található használt és antikvár könyvekről, látogass el: 

         Mi van már a weben? - A használt könyvek világa

Az örökkévalóság ára: Kié az arcunk és a hangunk a síron túlról?

 Az eredeti cikk alapadatai:

- Eredeti cím: 

From bones to bytes:

Anticipating and addressing the governance challenges of human digital remains and posthumous digital human twins
- Szerzők:

Máirtín Cunneen, Ruhi AnandFinn, Raymond Friel, Paul Tennent, Sami Brandt 
- Megjelenési adatok:

AI & Society 41, 2021–2040 (2026)
- Elérés:

https://doi.org/10.1007/s00146-025-02514-4
- Kulcsszavak:

1. Testek és technológia,

2. Igazságügyi régészet,

3. Régészet és társadalmi kérdések,

4. Digitális etika,

5. Digitális bölcsészettudományok, 

6. Digitális jogok

A kép forrása: Springer Nature Link adatbázis (a kép jelen tanulmány 2. ábrája)

Az iskolai információs műveltség egységes keretrendszerének kialakítása: szakértői nézőpontok a kompetenciákról és a megvalósításról Delphi-vizsgálat alapján

Eredeti cím: Toward a coherent framework for school- based information literacy: Delphi-based expert perspectives on competence and implementation

Szerző: Ivana Martinovic

Megjelenés: Journal For Information Literacy 19. (2), 2025. p. 60-92.

Amikor túl sok az információ

Napjainkban a tanulók rengeteg információval találkoznak elsősorban az interneten és a különböző digitális felületeken. Az információk megtalálása ma már nem jelent különösebb nehézséget, annál fontosabb azonban annak eldöntése, hogy melyik információ megbízható és melyik nem. A tanulóknak ezért nemcsak, keresniük kell tudni az információkat, hanem értékelni és megfelelően használni is azokat. Az iskolai oktatásban, hogyan lehet az információs múveltséget beépíteni, és milyen szerepe lehet ebben az iskolai könyvtárosnak. A kutatásban 15 horvátországi általános és középiskolai könyvtáros vett részt.

A tanulmányból számomra a legfontosabb gondolat, hogy az informácíós műveltség jóval többet jelent annál, mint hogy valaki megtalál egy információt. Fontos az is hogy, meg tudja ítélni annak megbízhatóságát, össze tudja vetni más forrásokkal, és megfelelően, etikusan használja fel. 

A kézségek fejlesztését érdemes fokozatosan végezni. Az általános iskolában elsősorban az alapvető információkeresésre, a források felismerésére és a biztonságos internet-használatra lehet helyezni a hangsúlyt. Később egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló kutatás, a különböző források összehasonlítása és a kritikus gondolkodás.

Fontos, hogy az információs műveltség ne egyetlen tantárgyhoz kapcsolódjon. A könyvtáros és a pedagógus együttmükődésével a tanulók a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokon keresztül is megtanulhatják, hogyan keressenek és értékeljenek információkat.

Az iskolai könyvtáros szerepe

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb része az iskolai könyvtáros szerepével foglalkozik, mivel én is  iskolai könyvtárban dolgozom. A könyvtáros munkája ma már nemcsak a könyvek kölcsönzéséről szól. Fontos szerepe lehet abban is hogy, segítse a tanulókat az információkat közötti eligazodásban.

Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való együttmüködésre. Egy közösen megtervezett könyvtári foglalkozás vagy projekt sokkal többet adhat a tanulóknak, mint egy egyszeri, önálló könyvtári feladat.

A mesterséges intelligencia megjelenése 

A téma aktualítását tovább növeli a mesterséges intellligencia elterjedése. A ChatGPT-hez hasonló eszközök gyosan képesek választ adni a tanulók kérdéseire, de a kapott információ nem mindig megbízható. Ezért egyre fontosabb megtanítani a tanulóknak, hogyan ellenőrizzék az AI által adott válaszokat más, hiteles források segítségével. 

Az iskolai könyvtárnak abban lehet szerepe, hogy a tanulók összehasonlítják egy AI által adott választ a könyvekkel vagy adatbázisokkal. Így nemcsak az új technológiát tanulják meg használni, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak kritikusan az általa kapott információkról.

Ami számomra érdekes volt

Egy aktuális problémával foglalkozik és nemcsak elméleti szempontból közelíti meg a kérdést, hanem iskolai könyvtárosok tapasztalataira is épít. A Delphi-módszer lehetőséget adott arra, hogy több szakember véleménye is megjelenjen.

Egy kis kritika

Viszonylag kevés résztvevővel készült, és valamennyien egy horvátországi régió iskoláiban dolgoztak. Emiatt az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden iskola helyzetére.

Egy másik gondolat, hogy érdekes lett volna a pedagógusok, a diákok és intézményvezetők véleményét is bevonni.

Így még összetettebb kép rajzolódhatott volna ki az információs műveltség iskolai megvalósításáról.

A tanulmány jelentősége és érdekessége

A tanulmány számomra különösen érdekes, mert iskolai könyvtári környezetben dolgozom.  Az olvasás és a könyvtárhasználat mellett egyre fontosabbá válik, hogy a tanulók képesek legyenek önállóan és kritikusan eligazodni az információk között.

A tanulók számára meg lehetne mutatni, hogy ugyanarra a kérdésre adott AI-választ, hogyan lehet ellenőrizni könyvek, hiteles internetes oldalak és adatbázisok segítségével.

Összegzés

A szerző 2025-ös tanulmánya fontos kérdést vizsgál: hogyan lehet az információs műveltséget következetesen és életkorhoz igazodó módon beépíteni az iskolai oktatásba.

A kutatás eredményei alapján az információs műveltségnek fokozatosan kell fejlődnie.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy az iskolai könyvtáros nem csupán a könyvtári állomány kezelője, hanem az információs műveltség fejlesztésének aktív résztvevője lehet. Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való rendszeres együttműködésre és az intézményi támogatásra.

A mesterséges intelligencia megjelenése tovább növeli az információs műveltség jelentőségét. A tanulóknak nemcsak információkat kell találniuk, hanem meg kell tanulniuk azokat kritikusan értékelni, ellenőrizni és etikusan használni.

A tanulmány legfontosabb értékét abban látom, hogy az iskolai könyvtárat nem elszigetelt intézményként kezeli, hanem az oktatási folyamat egyik fontos szereplőjeként.

Az információs műveltség fejlesztése, akkor lehet igazán eredményes, ha a könyvtáros, a pedagógus és a tanuló együtt vesz részt  a folyamatban.

 

Múzeumi Pletykák: A szem a lélek, a vászon a titkok tükre

Bevezetés:

Gondolkodtál már valaha azon, hogy a világ leghíresebb festményei nem csak szimplán festett alakok, csendéletek vagy épp mai szemmel viccesnek tűnő fejjel megfestett lovak vagy épp kutyák? Hiszen ha a kötelező két percnél többet töltesz el egy adott kép előtt, akár megjegyezheted a festő nevét és a kép címét melynek utána olvasva rátalálhatsz erre a blogra és rájöhetsz, hogy mindezen festmények mögött valójában titkos üzenetek, korabeli szaftos pletykák és botrányok illetve Agatha Christie-t megszégyenítő, krimibe illő sztorik húzódnak meg!

Hiszen ez a projekt teljesen leporolja az eddig a művészetről alkotott tévképzeteket: a száraz évszámok és unalmas adatok helyett, most a vászon mögötti, valódi és izgalmas valóságra fókuszál.

A kép forrása: Unsplash (Artur Matosyan tulajdona)

Grimoár gyűjtemény

A grimoárok olyan nyomtatott könyvek, kéziratok, melyek különböző varázslatokhoz adnak instrukciókat. Ezeket a műveket ma leginkább irodalmi művekből, képregényekből, filmekből és videójátékokból ismerjük, azonban alapjuk valós. Már az ókortól fogva léteztek ilyen írások és népszerűek maradtak a mai napig azok körében, akik varázslással akarnak foglalkozni, vagy épp tudományos kutatást folytatnak a mágiával kapcsolatban.

Generatív mesterséges intelligencia és információs társadalom: Etikai reflexiók a könyvtárakból

Eredeti cím: Generative AI and the Information Society: Ethical Reflections from Libraries Szerzők: Molefi Matsieli, Stephen Mutula Megjelenés: Information, 2025, 16(9), 771. Forrás: https://www.mdpi.com/2078-2489/16/9/771

Kulcsszavak: generatív mesterséges intelligencia, könyvtárak, információs társadalom, etika, WSIS C10 cselekvési irányvonal, mesterséges intelligencia, átalakulás

Az MI hatásai A mesterséges intelligencia napjaink egyik leggyorsabban fejlődő technológiája, amely egyre több területen jelenik meg. A könyvtárak működésére is jelentős hatással van, hiszen segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az információk feldolgozása, tárolása, keresése és továbbítása. Ugyanakkor a technológia alkalmazása számos etikai kérdést is felvet. Ilyen például az algoritmikus elfogultság, az adatvédelem, a szellemi tulajdon védelme, a félretájékoztatás, valamint az információhoz való egyenlő hozzáférés problémája.

WSIS C10

A téma egyik fontos kiindulópontját a WSIS C10, vagyis az Információs Társadalom Világcsúcsának C10 cselekvési irányvonala jelenti. Ennek középpontjában olyan alapvető értékek állnak, mint az emberi jogok, a szabadság, a méltóság, az egyenlőség, a szolidaritás, a magánélet védelme és az információhoz való méltányos hozzáférés. Ezek az elvek a könyvtárak számára is fontos iránymutatást adhatnak a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásához.

Az MI könyvtári alkalmazási területei

A könyvtárakban a generatív mesterséges intelligencia többféle feladatban is alkalmazható. A nagy nyelvi modellek segítséget nyújthatnak a katalógusok készítésében, a metaadatok létrehozásában, a fordításban, az összefoglalásban és a kutatási kérdések feldolgozásában. A természetes nyelvi feldolgozás segítségével különböző szövegek osztályozása, elemzése és rendszerezése is hatékonyabbá válhat. A digitális archiválás területén szintén hasznos lehet a mesterséges intelligencia, például a régi dokumentumok szövegének felismerésében és a digitális gyűjtemények rendezésében. Az ajánlórendszerek szintén fontos szerepet tölthetnek be. A felhasználók érdeklődése alapján könnyebbé válhat a számukra releváns könyvek, cikkek és egyéb információforrások megtalálása.

Etikai problémák A technológiai fejlődés mellett azonban komoly etikai problémák is megjelennek. Az egyik legfontosabb az algoritmikus elfogultság. A mesterséges intelligencia rendszerei olyan adatokból tanulnak, amelyek maguk is tartalmazhatnak korábbi társadalmi és kulturális egyenlőtlenségeket. Emiatt előfordulhat, hogy bizonyos társadalmi csoportok, nyelvek vagy tudásformák kevésbé jelennek meg a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakban. Ehhez kapcsolódik az episztemikus igazságtalanság kérdése is. Ha a mesterséges intelligencia rendszerekben elsősorban nyugati, angol nyelvű és nagy mennyiségben hozzáférhető információk jelennek meg, akkor más kultúrák és tudásrendszerek háttérbe szorulhatnak.

Adatvédelem Az adatvédelem szintén kiemelt kérdés. A mesterséges intelligencia alkalmazása során nagy mennyiségű felhasználói adat kerülhet feldolgozásra, ezért fontos a személyes adatok megfelelő védelme. A könyvtáraknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy az általuk használt mesterségesintelligencia-rendszerek milyen adatokat gyűjtenek, hogyan kezelik azokat, és továbbítják-e harmadik fél számára.

Könyvtárosok új kompetenciái A könyvtárosok szerepe nem válik feleslegessé a mesterséges intelligencia megjelenésével, hanem átalakul és új feladatokkal egészül ki. Fontossá válik az etikai szempontok figyelembevétele, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás fejlesztése, a felhasználók megfelelő tájékoztatása, valamint az információk hitelességének ellenőrzése. A könyvtáraknak a technológiai és az etikai szempontokat egyszerre kell kezelniük. Ehhez folyamatos szakmai képzésre, kockázatkezelésre, közösségi együttműködésre és megfelelő irányításra van szükség.

A generatív mesterséges intelligencia jelentős változásokat hozhat a könyvtárak működésében. Gyorsabbá és hatékonyabbá teheti az információk feldolgozását, javíthatja a keresést és az információkhoz való hozzáférést, valamint új lehetőségeket teremthet a kutatás támogatására. A technológia használata akkor lehet hosszú távon eredményes, ha az etikai szempontok is figyelmet kapnak. A könyvtáraknak ezért az egyenlő hozzáférés biztosítására is törekedniük kell. A mesterséges intelligencia bevezetése így nem csak technológiai kérdés, hanem az információs társadalom működését és a könyvtárak jövőbeli szerepét is érintő fontos folyamat.

Teszt csinálás

 Hmm

JaMaBiTO - A vihar kapujában

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.

Hogyan jelenik meg egy horvátországi sziget könyvtára a közösségi médiában?

 

A Vis Városi Könyvtár és Olvasóterem (Gradska knjižnica i čitaonica Vis) Vis város központjában található, a sziget állandó lakosságát és az érkező turistákat egyaránt kiszolgáló nyilvános városi könyvtárként működik. A könyvtár külön felnőtt és gyermek részleggel rendelkezik, gyűjteményében közel 18 000 kötet és mintegy 2 000 audiovizuális dokumentum található. A látogatószám különösen nyáron nő meg, amikor a helyiek mellett a szigeten nyaraló magyar és más külföldi turisták is gyakran felkeresik az intézményt.

Vis sziget (Otok Vis)

Pár szóban szeretném bemutatni a szigetet. Vis szigete Dalmácia középső részén fekszik, körülbelül 44 kilométerre Splittől. A sziget 2021-es adatok szerint 3 287 lakossal rendelkezett; két jelentősebb települése Komiža (nyugaton) és Vis városa (északkelet). Split és a sziget között rendszeres kompjáratok közlekednek, naponta több alkalommal.

Országos Idegennyelvű Könyvtár - Instagram aktivitás

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2018 február 13-án rakta ki az első posztját az instagram oldalára. A könyvtár gyűjtőköre eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok. Emellett a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja is. A könyvtár rendkívül széles programokat, szolgáltatásokat, könyvajánlókat, életképeket és kulisszatitkokat mutat be az oldalán. Az adventi időszakban előfordulnak könyvtári témától messze elütő posztok is, mint például mákos guba recept, de talán éppen ettől olyan egyedi az oldal.

Link: https://www.instagram.com/orszagos_idegennyelvu_konyvtar?igsh=MXkxeHJoc2x3Mjc3YQ==