Művészeti szakirodalomfigyelés a weben

Ebben a bejegyzésben arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon művészetről szóló könyvekről, katalógusokról készülnek-e ismertetők online formában. A szépirodalomnál ez bevett szokás, sőt ha az egyik kedvenc területemre tévedünk a sci-fi és fantasy scénába, ott kifejezetten szokás ilyet írni. Megszámlálhatatlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre íróktól, kritikusoktól, bloggerektől és másoktól eredeztethető írások a témában. Bemelegítésképpen álljon itt pár ebből a szegmensből:

Egyik kedvenc magyar szerzőm blogja: BrandonHackett.hu. Vannak csoportok által készített szájtok is, amelyeket a kiadók is komolyan vesznek például a PrózaNostra vagy kissé még tágítva a tartalmi határokat, egy olyan oldal, ahol többféle tematika is előfordul: Könyves Blog.

Visszakanyarodva a művészeti kiadványokhoz, úgy gondolom, hogy először a főbb szaklapoknál kell körülnézni a már ismertetett szempontjaim szerint:

Az Artmagazin című művészeti magazinban alkalomszerűen olvasható könyv-, vagy lapajánló, nem állandó rovatként.  A magazin online felületén ugyan ez a rendszer figyelhető meg. Szerepeljen itt egy példa az utóbbi időszakból.

Az Új Művészet című művészeti lapban szintén alkalomszerűen jelennek meg könyvajánlók, ellenben mivel nekik saját kiadású köteteik is vannak, azoknak az oldalon való jelenléte állandó, az online felületen a menüsorban Könyvesbolt címsor alatt minden eddig megjelent és még kapható kiadvány megtekinthető, megvásárolható. Ám ezekről már nem jelenítenek meg leírást vagy ismertetést, ilyen csak akkor olvasható, ha frissen piacra kerülésről beszélhetünk.

A Balkon magazin szintúgy hozza ezt az alkalomszerű módszert. Weblapjuk elég minimalista, egy harmadik fél által szolgáltatott e-újságos lapozón keresztül olvashatunk bele lapszámokba. Igazi bizonyítékot a hibásan működő keresőjükkel nem találtam, ellenben a Google segítségével rögtön igen komplex ismertetőt kaptam.

A Műértő havonta megjelenő papírformátuma mellett jelen van az elektronikus világban is. Az előzőleg már említett szakfolyóiratokhoz hasonlóan ebben is elő-elő fordul egy-egy kritika vagy ismertető szakirányú kiadványokról. Az online felület nem viszi túlzásba a posztolást. Nagyjából a papírkiadvány megjelenési ütemében közölnek cikkeket. Álljon példának itt a legfrissebb poszt, egy új típusú könyvről, amely a cikk szerint nem jött be a közönségnek. 

A Corvina, az egyik legjelentősebb könyvkiadó a témában, saját kiadványairól közöl weboldalán kimerítő ismertetőket, melyekben a tartalomra és a szerzőkre vonatkozóan is kapunk információkat. Ezen kívül természetesen az újdonságaikról és könyvbemutatóikról hírek/események menüpont alatt lehet tájékozódni. Az eligazodást a kiadványok között címkefelhő segíti. Más könyvkiadók kiadványai között is találhatunk művészeti tematikájú kiadványokat, de többnyire csak a fülszövegek kerülnek fel a webshopukba, a könyvborítók mellé.

A Hungart nevű Vizuális művészek közös jogkezelő társasága egyesület 2009-ben indított, saját kiadású kétnyelvű kismonográfia-sorozatát ismerteti, amely kortárs képző-, ipar- és fotóművészek munkásságát dolgozza fel, és melyek szerepe hiánypótló. A honlapon a megjelent kötetek listája mellett a Hírek menüpont alatt a könyvbemutatóik is dokumentálva vannak.

 

A tranzit.hu csapata, a kortárs művészetekkel foglalkozó önálló intézeti hálózat szintén saját kiadású kötetit reklámozza, és – a könyveket illetően megállapíthatjuk, hogy – nem az egyéb megjelenéseket figyeli. A részben személyi átfedésben levő tranzitblog.hu-n pedig kifejezetten kiállításokra reflektálnak.

A következő szintén egy online forrás, ahol a művészetrajongó olvasnivalót találhat a maga számára, ez pedig a közösségi oldalak útvesztője. Ha szűkítem a kört, a kifejezetten könyvekkel foglalkozó Moly lehet a segítségünkre a példa itt csupán a tű lehet a szénakazalban.

Végezetül nézzünk egy könyvterjesztőt, hogy hogyan viszonyul a területünkhöz. Ha a hagyományos, általam is ismert hordozót keresek, a KELLO által kiadott Új Könyvek az, amiben szakkönyvek ismertetőjét is megtalálhatja az érdeklődő. Ezt többnyire könyvtárak beszerzési osztályán elásva tartják, tehát az egyszeri művészetrajongó nem feltétlenül jut hozzá és elsősorban nem is ő a célcsoportja. A KELLO megjelentet magazint is, mely ugyancsak elérhető a hálózaton, amit használhatunk ismereteink bővítésére.

Körülnézve a művészettel foglalkozó weboldalakon, kijelenthetjük, hogy nincs olyan jellegű szakirodalmi figyelő, mely rendszeres lenne, mely aktuálisan, időről időre a teljesség igényére törekedve követné és véleményezné a szakma könyvújdonságait. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a művészeti esemény „A kiállítás” és ez a legfőbb hírérték, ezt tájékoztatják és dokumentálják a lapok. A másik, hogy a kiállításhoz kapcsolódó katalógus készítése viszonylag gyakori és ezek megjelenése a megnyitóhoz köthető, vagyis a kiállításról szóló beszámolókban és/vagy kritikákban a kiállításhoz kapcsolódó katalógus is véleményezésre szokott kerülni. A bejegyzés zárásaként levonható következtetés még, hogy ha valaki ma művészettel kapcsolatos szakirodalomról szeretne Interneten keresztül tájékozódni, akkor igen nehéz dolga van, és ahogyan már fentebb említettem a szakmabeliek nincsenek is nagyon motiválva különálló kiadványismertetők gyakori írására.