Bevezető
A technológia gyors fejlődésének köszönhetően létrejött a metaverzum, amely akár az oktatás virtuális színtereként is működhet. Ezt a virtuális környezetet Edu-Metaverse-nek, vagyis Oktatási Metaverzumnak nevezik. A fizikai korlátokon túllépve olyan virtuális tereket kínál, melyekben a tanulók avatárjaik segítségével immerzív, együttműködésen alapuló élményekben vehetnek részt.
Korábban a könyvtárak az információk tárolására, illetve a csendes tanulásra szolgáló terekként működtek. Ma már viszont a fejlődés érdekében ugynevezett Learning Commons-okká, azaz közösségi tanulóterekké alakulnak át, melyek elősegítik az aktív együttműködést és a tudásalkotást, valamint a közösségi tanulást részesítik előnyben. Az átalakulásban a fejlődő technológia kulcsfontosságú, ugyanis átformálta az információk feldolgozásának a módját, és meghatározza, hogy miként alakítjuk a tanulási élményeket.
A COVID-19-világjárvány során a hirtelen térbeli korlátok miatt ez a folyamat felgyorsult. Az intézmények kénytelenek voltak átállni a távolsági szolgáltatásokra. Már meglévő platformjaikon speciális programokat alkalmaztak és virtuális könyvtárakat hoztak létre, melyek leképezik a fizikai épületeket.
Azonban jelentős különbség mutatkozik a jelenlegi gyakorlatok és az elméleti lehetőségek közt. Nincs egy olyan szisztematikus keretrendszer, illetve osztályozási perspektíva, ami alapján meg lehetne mutatni, hogy a könyvtári terek hogyan fejlődhetnek funkcionális közösségi tanulóterekké. A tanulmány ezt a hiányt igyekszik pótolni a hagyományos könyvtáraktól a metaverzum-könyvtárak felé vezető, technológia által vezérelt folymatot vizsgálva.
A kutatás a következő kérdésekre keresi a választ:
- Milyen átalakulási folyamatokon mennek keresztül a könyvtárak, amíg metaverzumalapú közösségi tanulóterekké válnak, és ennek a folymatnak mik a főbb jellemzői?
- Hogyan tölthetik be a metaverzum-könyvtárak a közösségi tanulótér szerepét, és milyen keretrendszer támogathatja ennek a megvalósítását?
Szakirodalmi áttekintés
Mik a Learning Commons-ok, vagyis a közösségi tanulóterek?
A könyvtárak gyűjteményei és terei egy alapvető szemléletváltozáson mentek keresztül. A kizárólag nyomtatott dokumentumokra épülő állomány helyett elterjedt a nyomtatott és elektronikus forrásokat ötvöző hibrid modell. (Egyes esetekben a gyűjtemény egésze digitális.) A könyvtárak átfogó tanulási központokká alakultak át, melyek elősegítik az alapvető készségek elsajátítását, úgy mint az együttműködés, a kommunikáció és a kritikai gondolkodás. Illetve előnyben részesítik a tapasztalati tanulást. Mindezt technológiailag gazdagon felszerelt környezetben, a hagyományos kereteken túlmutatva.
A közösségi tanulóterek sokféle tanulási tevékenységnek és élménynek biztosítanak teret. Számítógépes és könyvtári erőforrásokkal, speciális alkotóműhelyekkel (makerspace-ekkel), digitális médiastúdiókkal, adatvizualizációs laborokkal, VR-laborokkal és írásközpontokkal biztosítanak komplex tanulási környezetet. Ahol a tanulóknak lehetősége nyílik a közös projektek készítésére, kutatási tevékenységek végzésére és interaktív tanulási élmények szerzésére.
E közösségi tanulóterek magukba foglalják a könyvtár fizikai közösségi tereit és a virtuális közösségi tereket is. Azaz hasznosítják a könyvtár fizikai erőforrásait és tereit, valamint a tanulást támogató, online elérhető digitális erőforrásokra épülnek.
A könyvtár a metaverzumban
A metaverzum egy valóságon túli univerzum, ami egy folyamatosan fennálló, többfelhasználós környezet. Egyesíti a fizikai valóságot a digitális virtualitással, olyan technológiákat alkalmazva, mint a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR). Így lehetővé téve a virtuális környezettel, a digitális objektumokkal és más felhasználókkal való, többérzékszervre kiterjedő interakciókat.
A metaverzum oktatásban való alkalmazásának fejlődése ugyancsak a COVID-19-világjárványt követően gyorsult fel. A tanulók avatárjaik segítségével felfedezhetnek valósághű helyzeteket, gyakorolhatják az összetett feladatok megoldását, közösen oldhatnak meg problémákat a virtuális tárgyak használatával.
A metaverzum-könyvtárakkal foglalkozó szakirodalom többek között a metaverzum-könyvtárakkal kapcsolatos vélekedések elemzésére, a metaverzum működésének vizsgálatára, illetve a metaverzumként kialakított könyvtárak lehetséges szerepeinek meghatározására terjed ki.
A tanulmányban példaként szereplő metaverzum-könyvtárak különböző céllal és funkciókkal rendelkeznek. Ilyen a Sendalonde Community Library (2010) is, melynek célja a metaverzumban létrehozott művek bemutatása, virtuális túrák és kiállítások tartása, valamint önálló színházként is működik. Mindemellett sok más lehetőséget is kínál. Egy olyan tér, amely nemcsak könyvolvasásra szolgál, hanem a közösséggel való interakciókat és az aktív részvételt is elősegíti.
Kutatási módszerek
A tanulmány célja a könyvtárak metaverzumban betöltött, folyamatosan változó szerepének kritikai vizsgálata, illetve annak a feltárása, hogy ezek a technológiák hogyan alakítják át a hagyományoss tanulási környezeteket dinamikus tanulási terekké. A téma átfogó megértése érdekében a kutatók több szakaszból álló kvalitatív kutatási tervet alkalmaztak, amely három, egymást kiegészítő módszerre épült.
1. szakasz: Az elméleti alapok megteremtése szakirodalmi áttekintés révén.
2. szakasz: Empirikus kontextusba helyezés esettanulmányok elemzésével.
3. szakasz: Mélyreható vizsgálat szakértői interjúk segítségével.
A hagyományos könyvtáraktól a metaverzum-könyvtárakig
A könyvtárak átalakulását befolyásolta a médiáról való vélekedés változása. Korábban a médiából való tanulás volt az általános, ezzel szemben ma már a médiában megvalósuló értelmes tanulást szorgalmazzák. A jövőbeli cél tehát, hogy a médiával együttműködve érdemi tanulási eredményeket hozzunk létre. Ennek érdekében a tanulmány arra törekszik, hogy bemutassa a médiával, a médiaformákkal, a terekkel, a bevonódás módjaival, a hozzáférhetőséggel, az erőforrásokkal és a technológiával kapcsolatos nézőpontokat.
A hagyományos fizikai könyvtáraktól a virtuális könyvtárakig
A fizikai könyvtárak elsődleges feladata az információk megőrzése és rendszerezése, valamint visszakeresésük biztosítása. A hagyományos könyvtári környezetben a felhasználók elsősorban egyirányú módon lépnek kapcsolatba a nyomtatott dokumentumokkal, ami alapvetően passzív tartalomfogyasztási modellt jelent. Az olvasóközpontú információhoz való hozzáférést megkönnyítette a Web 1.0 technológiák bevezetése, mely továbbfejlesztette a könyvtári menedzsmentrendszereket és javította a felhasználók információhoz való hozzáférését. Azonban jelentős térbeli és időbeli korlátok maradtak fent, ugyanis csak a könyvtár nyitvatartási idejében, illetve a kijelölt fizikai helyszíneken lehetett hozzáférni a forrásokhoz.
Számos esetben az iskolai könyvtárak kis alapterülettel rendelkeznek, vagy a tanulók számára nem elegendő könyvállománnyal. E problémák megoldását jelenthetik a virtuális könyvtárak, és az interneten is elérhető digitális dokumentumok. A virtuális könyvtárak a Web 2.0 fejlődésével és a médiahasználattal kapcsolatos szemléletmód változásával párhuzamosan alakultak ki. A fizikai korlátokon túlmutatva változatos médiaformákat kínálnak a tanulók számára.
A virtuális környezetben a felhasználók már nem csupán passzív információfogyasztók, hanem interakcióik és saját hozzájárulásaik révén aktívan részt vesznek az információk létrehozásában.
A virtuális könyvtáraktól a metaverzum-könyvtárakig
A virtuális könyvtárak jelentősen kibővítették az információforrásokhoz való hozzáférés lehetőségeit a dokumentumok és a szolgáltatások digitalizálása révén. A Web 2.0 technológiák segítségével pedig olyan interaktív funkciók jelentek meg, mint a felhasználói értékelések, az ajánlórendszerek és a közösségi részvételt támogató lehetőségek. Ennek ellenére a virtuális környezetben továbbra is komoly kihívásokkal álltak szemben, hiszen a virtuális könyvtárak nem képesek valódi "jelenlét- és elmélyülésélményt biztosítani a tanulók számára". Nem képesek immerzív tanulási élményt nyújtani, mely több érzékszervet is bevon, és elősegíti a mélyebb tudásalkotást.
A metaverzum-könyvtárak azonban ezeket a korlátokat leküzdve háromdimenziós, immerzív tereket alkalmaznak. A VR-technológia segítségével reprodukálják a valós fizikai könyvtárakat, vagy teljesen új információs környezetet hoznak létre.
A virtuális- és a metaverzum-könyvtárak médiahasználati felfogása, illetve az interakciós lehetőségei közt egyértelmű különbségek fedezhetők fel. Míg a virtuális könyvtárak a médiával történő tanulást támogatják a rögzített tartalmi struktúrákon keresztül, addig a metaverzum-könyvtárakban a médiában megvalósuló értelmes tanulás az interaktív élményeken keresztül valósul meg.
A metaverzum környezetet számos újonnan megjelenő technológia támogatja. A 3D-technológia, az IoT (Internet of Things), a VR/AR, valamint a mesterséges intelligencia (AI) integrációja segítségével olyan együttműködésen alapuló tevékenységek valósíthatóak meg, amelyek a hagyományos virtuális környezetben nem lehetségesek.
A metaverzum-könyvtárak megvalósításának egyik központi eleme a közösségi tanulóterek (learning commons) koncepciója, mely az együttműködésen alapuló tanulást és a felfedezésen keresztüli ismeretszerzést helyezi előtérbe. Így a digitális könyvtárak virtuális tanulóterei is átalakulnak. Az elmélyülést biztosító, immerzív terek a metaverzum környezetében jelennek meg, ahol az információforrások interaktív digitális tananyagok formájában válnak hozzáférhetővé.
A megvalósításra vonatkozó adatok a metaverzum-könyvtárak fejlődésének jelentős ütemű növekedését mutatják. E fejlődési folyamat párhuzamba állítható a Web 2.0-ról a Web 3.0-ra történő technológiai átmenettel. A Web 3.0 technológiák alkalmazása túlmutat a hagyományos információkezelésen, mivel magában foglalja a digitális tulajdonlás különböző formáit és a személyre szabás lehetőségeit is.
A metaverzum-könyvtárak szerepe
A könyvtárosokkal és szakértőkkel készített interjúk segítségével feltárák a metaverzum-könyvtárak iránti igényeket. Az azonosított problémák közé tartozik a könyvtárhasználat csökkenő aránya, a földrajzi adottságokból eredő hozzáférési nehézségek, a szakképzett könyvtárostanárok hiánya, valamint a könyvtárak kis alapterülete, illetve kis állománya.
Ezek alapján a metaverzumban az iskolai könyvtárak öt fő szerepe a következő:
1. Olyan tevékenységek és lehetőségek biztosítása, melyek elősegítik a jövő oktatásához szükséges kompetenciák fejlesztését.
2. A tanulók egyéni adatain alapuló, személyre szabott olvasási és tanulási élmények kialakítása.
3. A hagyományos könyvtárak problémáinak kezelése, valamint a könyvtári szolgáltatások terének kibővítése.
4. Az olvasáskultúra előmozdítása a térbeli és időbeli korlátokon túlmutató módon.
5. A hagyományos tantermi kereteken kívüli oktatást és tanulást támogató gazdag információs környezetet biztosító terek kialakítása.
A metaverzumbeli közösségi tanulóterek elemzése
A hagyományos könyvtáraktól a metaverzumbeli közösségi tanulóterekig vezető átmenetet vizsgáló tanulmány a könyvtári terek szerepének alapvető szemléletbeli átalakulására világít rá. Azaz arra a folyamatra, miszerint a könyvtárak történelmi szerepükön, vagyis az információk megőrzésén és tárolásán túlmutatva a tapasztalati tanulás és a tudásalkotás dinamikus központjaivá fejlődnek. A kutatás eredményei pedig alátámasztják, hogy a tudásalkotásra a metaverzum biztosíthatja a legteljesebb megvalósulási lehetőséget.
A tanulmányban bemutatott elméleti keretrendszer, amely megkülönbözteti a fizikai, a virtuális és a metaverzumhoz kapcsolódó tereket, kiemeli a médiamodalitás tanulásban betöltött meghatározó szerepét. Egyúttal hangsúlyozza a médiában megvalósuló értelmes tanulás jelentősségét, amely a metaverzumban interaktív és immerzív környezetben válik igazán hangsúlyossá. E környezetben a tanulók dinamikus interakciókon keresztül aktívan teremthetnek kapcsolatot a különböző információforrások és saját tapasztalati keretrendszerük közt.
Az ideális elképzelések megválósítása azonban jelentős gyakorlati kihívásokkal jár. Bár a metaverzum lehetőséget kínál a fizikai hozzáférési nehézségek leküzdésére, az átállást továbbra is társadalmi és technológiai akadályok nehezítik. Így a digitális szakadékhoz kapcsolódó problémák veszélyeztethetik az egyenlő hozzáférés biztosítását. Emellett az immerzív, háromdimenziós terek károsan hatással lehetnek a felhasználók egészségére. Valamint a szellemi tulajdonjogok összetett kérdéskörét is körültekintő megközelítést igényel.
Összegzés
A tanulmány központi elemét a metaverzum-könyvtárak öt meghatározó szerepének azonosítása képezi. Ezek a szerepkörök megerősítik, hogy a könyvtárak olyan közösségi tanulóterekké alakulnak, melyek célja a felhasználók aktív bevonása és interakcióinak elősegítése. Ennek érdekében a metaverzum-könyvtáraknak túl kell lépniuk a hagyományos könyvtári funkciókon, és olyan rugalmas oktatási környezetté kell válniuk, amelyek aktívan alakítják és támogatják az érdemi tanulási élményeket.
Fontos megjegyezni, hogy a metaverzum-könyvtárak területe még kialakulóban van, ezért az elemzéshez rendelkezésre álló empirikus esettanulmányok száma korlátozott. Valamint a kutatás elsősorban a koncepcionális fejlődés vizsgálatára összpontosított, a részletes gyakorlati irányelvekre kevésbé tért ki. Így a metaverzum-könyvtárak fejlődésének elősegítése érdekében további kutatásra van szükség ezen a területen.
Eredeti cikk: Lim, C., Hong, S., Eom, T., Park, S. & Lim, M. (2026). Evolving spaces: A mixed-methods study on trransitioning libraries into metaverse learning commons. Computers & Education: X Reality, 8. https://doi.org/10.1016/j.cexr.2026.100143
A kép forrása: pixabay (Tulajdonos: TungArt7)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése