Digitalizálás Kelet-Európában

Magyarország - Cseh Köztársaság - Szlovák Köztársaság
Kutatásom témája ebben a félévben a digitalizálási projektek köré fonódik. Vizsgálatom középpontjában a magyar, a cseh, a norvég és a szlovák gyakorlat áll, ezeket szeretném összehasonlítani, a digitalizálás módja, az ehhez felhasznált eszközök és a digitalizálás anyagi támogatása alapján. Első posztomban három vizsgált projektet szeretnék megnézni. 

A Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, az egyetemi gopher-szerverek elektronikus információszolgáltatásaként. 1995-ben a teljes szolgáltatás egyesült a helka.iif.hu gépen és így a Nemzeti Információs Infrastruktúra program egyik projektje lett. 1996-ban elérhetővé vált a MEK első webes felülete a mek.iif.hu címen, ami éveken keresztül a magyar internetes információszolgáltatás központjaként működött. A projekt 1999-ben került jelenlegi helyére és azóta is nagy jelentőségű kezdeményezésként tartják számon a magyar könyvtári rendszerben.

Magyar Elektronikus Könyvtár

Az elmúlt években a Magyar Elektronikus Könyvtár az egyik legfontosabb magyar oktatási és kulturális internetes információforrássá vált. A szolgáltatás gyűjtőkörének megfelelően elsősorban oktatási és kulturális célzatú műveket digitalizálnak, archiválnak és szolgáltatnak a gyűjtemény munkatársai. Kezdetben (és napjainkban is) a gyűjtemény jelentős része már számítógépes formában megjelent vagy a digitalizálás szempontjából mérsékelt anyagi ráfordítást igénylő művekből áll. A dokumentumokat elsősorban internetes szerverekről, önkéntes digitalizálóktól, kiadóktól és kisebb arányban a művek szerzői jogtulajdonosaitól gyűjtik össze. A 2000-es évek elején lehetőség nyílt arra, hogy a nemzeti könyvtár akkori anyagi támogatottságának köszönhetően jó minőségű, digitális kézikönyvek is helyet kapjanak a gyűjteményben. Mára ez a támogatás jelentős mértékben csökkent, így jobbára csak az ajándékba kapott műveket jelenítik meg a könyvtárban.

A webes felületen mára már szinte minden tudományterület képviselteti magát és az egyes szakterületek műfaji összetétele is igen változatos: megtalálhatóak itt többek között a magyar irodalom híres alkotásai, szakkönyvek, tanulmányok, lexikonok, szótárak, kisebb hányadban kották, térképek és festmények is. A gyűjtemény jelentős része magyar nyelvű alkotásokból épül fel, de akadnak közöttük idegen nyelvű dokumentumok is, amelyek elsősorban a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő elemeinek fordításai.

Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

A Magyar Elektronikus Könyvtár közreműködésével már az 1990-es évek közepén megkezdődött az Interneten elérhető elektronikus időszaki kiadványok nyilvántartása. Az évtized végéig összegyűjtött 1300 digitálisan is elérhető nyomtatott periodikum és több mint száz elektronikus tartalomjegyzék képezte a későbbi folyóirat-archívum alapját.

Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum

A jelenlegi gyűjtemény létrehozása 2003-ban kezdődött, először különböző internetes forrásokra támaszkodva, később azonban már néhány olyan kiadvány is bekerült az adatbázisba, amelynek az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum az egyetlen lelőhelye. A nagyközönség előtt 2004 nyarán nyílt meg. Célja a magyar vonatkozású elektronikus folytatódó kiadványok feltárása és nyilvántartása valamint egységes folyóirat-archívum kiépítése. Az itt őrzött elektronikus folyóiratok stabilan hozzáférhetők, megjelenésük és formátumuk szempontjából egységesek. Az állomány napról napra gyarapodik az új tételek és a már adatbázisban lévő frissülő folyóiratok legújabb számaival.

A Digitális Képarchívum

A projekt 2007-ben indult azzal a céllal, hogy az interneten fellelhető, magyar vonatkozású képi dokumentumokat gyűjtse össze. Az archívum anyaga többféle forrásból tevődik össze: szolgáltatja a MEK és az EPA által digitalizált művekben található válogatott képeket illetve gyűjti, katalogizálja és biztosítja a hosszútávú megőrzést az internetes képmegosztó oldalakon valamint a különböző CD-ken és DVD-ken található digitális képeknek, amennyiben azok megfelelnek a képarchívum gyűjtőkörének és tulajdonosuk hozzájárul az anyagok világhálón történő közzétételéhez.

Digitális Képarchívum

Magyar Digitális Képkönyvtár

A Képarchívumban helyet kaphatnak mozgóképek, animációk és állóképek is. A képi dokumentum emellett több állományból is állhat (pl. diasorozatok vagy több részre vágott térképek). A készítők célja egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és könnyedén kereshető képgyűjtemény kialakítása.

 

A Magyar Digitális Képkönyvtár

A Magyar Digitális Képkönyvtár létrehozásának terve 2008 legelején fogalmazódott meg és a „Reneszánsz Év” alkalmából kiírt pályázat révén lehetőség nyílt a terv megvalósítására is.

A szolgáltatás célja a magyar könyvtárakban őrzött képek (plakátok, metszetek, térképek, fényképek, képeslapok) valamint a képként digitalizált szöveges dokumentumok (kódexek, oklevelek, kéziratok) hozzáférhetővé tétele egy központi szolgáltatás keretein belül az oktatásban dolgozók és a laikus felhasználók számára. Ebből következően a Képkönyvtár anyagainak válogatásánál elsődleges szempontként határozták meg a tudományos, a kutatási és oktatási célú archiválást és szolgáltatást. A részt vevő 48 könyvtár biztosítékot jelent a szolgáltatott tartalom változatosságára, amiről a szolgáltatás készítői azt remélik, idővel minden felhasználói igényt kielégíthet.

A szolgáltatásban elsősorban a digitalizált képanyagok állóképes változatait tekinthetjük meg, de a könyvtár idővel szeretné bővíteni a kínálatot különböző mozgóképek és rövid filmrészletek szolgáltatásával is.

A gyűjteményt természetesen a szerzői jogi szabályozások figyelembevételével építik és bővítik, jelenleg a már digitalizált és a szerzői jog által nem védett képeket teszik közzé, de később tervezik olyan – a szerzői jogi védelem hatálya alá már nem eső – dokumentumok elérhetővé tételét is, amelyeknek még nincs digitális változatuk.

Az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés gyűjteménye

A könyvtár egyik legértékesebb gyűjteményének digitalizálásáról nem sok szót ejtettek eddig a hazai szaksajtóban. A szolgáltatás kialakításának ötlete a 2000-es fogalmazódott meg a Plakát-és Kisnyomtatványtár dolgozóiban. A projektet az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül kívánták megvalósítani, egy kisebb közösségi tér létrehozásával. Ma azonban a projekt külön honlapot kapott és a Familysearch nevű oldalon találhatjuk meg az eddig digitalizált dokumentumokat.

Digitális gyászjelentés

A szolgáltatás készítői eddig egyedülálló módon úgy döntöttek, hogy ebbe a projektbe bevonják azokat a kutatókat is, akik évek óta kutatják a gyászjelentések által képviselt genealógia és más tudományterületek anyagait. Emellett azonban a fejlesztői csapat külső segítséget is igénybe vett és a projekt anyagainak első átfogó és tervszerű rendszerezett digitalizálására a „mormon program” keretein belül került sor a Utah államban működő Mormon Egyházzal 2003-ban kötött szerződés értelmében.

Cseh Köztársaság

Manuscriptorium

A legjelentősebb cseh nemzeti digitalizálási projekt. Része volt már a korábban említett Memory of the World projektnek is. Finanszírozását ma már a Cseh Nemzeti Könyvtár és egy kereskedelmi cég az AIP Beroun biztosítja.

Manuscriptorium

A Manuscriptorium hozzáférést biztosít a Cseh Nemzeti Könyvtár ritka kézirataihoz, régi nyomtatott könyveinek digitalizált változataihoz és más dokumentumaihoz. Ezen felül a projekt egy együttműködési program is, amely lehetővé teszi más nemzeti könyvtárak és intézmények számára, hogy ritka dokumentumaikat digitálisan elérhetővé tegyék. A projektbe jelenleg 30 külföldi kulturális intézmény kapcsolódott be Magyarországról, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Litvániából és Törökországból. A törökök 2006-os csatlakozásuk idején több mint 10000 dokumentummal gazdagították a gyűjteményt, így a külföldi partnerintézmények közül az ő hozzájárulásuk volt a legjelentősebb. A digitalizált állomány mennyisége jelenleg több mint 5 millió digitalizált egység.

A képek kizárólag a nemzeti könyvtár számítógépein tekinthetőek meg, de a hozzájuk rendelt metaadatok a világ bármely pontjáról elérhetőek.

Kramerius

A projekt 2000-ben indult. Elnevezését a 18. század folyamán aktív kiadói tevékenységet folytató Václav Krameriusról kapta. A projekt modelljének kialakítása hasonló a korábban már megismert Manuscriptoriuméhoz, azonban ez a projekt nem a régi könyvekkel és kéziratokkal, hanem a 18. századtól napjainkig kiadott savas papírra nyomtatott újságok és folyóiratok valamint a sérülékeny monográfiák archiválásával foglalkozik.

Kramerius

Állományában jelenleg 5732495 periodikumot és 2997698 monográfiát regisztrálnak, amelyek egy része a partnerkönyvtárak gyűjteményéből származik. Szintén a Manuscriptorium elveihez igazodva, a dokumentumok ebben az esetben is csak a nemzeti könyvtár számítógépeiről érhetőek el, a világ többi részen csak a metaadatok láthatóak. A projekt honlapja szerint ez a szigorú szerzői jogi szabályozások miatt van így, de erről bővebb tájékoztatást nem adnak.

WebArchív

A projekt 2000-ben indult a Morva Regionális Könyvtár és a Masaryk Egyetem Informatikatudományi Intézetének szervezésében. Feladata a .cz domain alatt működő weboldalak egy helyre gyűjtése és archiválása. Emellett az általa összegyűjtött adatokat igyekszik beintegrálni a Cseh Nemzeti Bibliográfiába és biztosítja a már felgyűjtött adatokhoz való hozzáférést.

WebArchiv

A projekt másik nagyszabású célkitűzése, hogy az ország területén kívül eső cseh vonatkozású honlapokat szelektív módon archiválja. Jelenleg az oldalon mintegy 60,3 TB-nyi anyag található. A projektben résztvevő partnerkönyvtárak közül többen (pl. Szlovákia) is erőfeszítéseket tesznek arra, hogy saját országukban a cseh gyakorlathoz hasonló webarchiválási projektet dolgozzanak ki.

A másik két projekthez hasonlóan a WebArchív is korlátozottan biztosít hozzáférést a gyűjtemény anyagához, aminek nyilvánvaló oka a cseh szerzői jogi szabályozás. A projektben a résztvevők egyénileg vannak jelen, mindenféle kötelezettség nélkül, hiszen a cseh kötelespéldány-törvény nem írja nem terjed ki a weboldalakra, így a weboldalkészítőknek nem kötelességük a címeket beszolgáltatni a könyvtárak számára, a szerzői jogi törvény pedig tiltja a webtartalmak szerzői engedély nélküli archiválását.

A webtartalmak korlátlan használatára jelenleg a Morva Regionális Könyvtárban valamint a Cseh Nemzeti Könyvtár számítógépein keresztül van lehetőség, a nem helybeni teljes körű használat csak abban az esetben engedélyezett, ha a használó előzetes szerződést köt a webtartalom eredeti szerzőjével.

Tekintettel a hatalmas érdeklődésre a web archiválására újabb szerződéseket kellene kötni a még nem archivált tartalmak szerzőivel, hogy a tartalom szolgáltatása minél teljesebb legyen. Ez azonban rendkívül időigényes feladat, ezért félő, hogy ezt a projektet bizonyos időn belül fel kell majd adni. A törvényi szabályozások miatt sok mindent nem lehet archiválni és sajnos számolni kell azzal is, hogy az egyes honlapok egyik napról a másikra elérhetetlenné válhatnak. Ezért is nevezik ezt a szolgáltatást „sötét archívumnak”.

Szlovák Köztársaság

A Nemzeti Digitális Könyvtár projekt

Koordinálását a Nemzeti Könyvtárra bízták. Az egész országra kiterjedő projektnek számít, melynek helyszínéül a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár és a Martinban található Nemzeti Könyvtár közül, az utóbbit választották. A nemzeti könyvtár által beadott projekttervet 2011. november 6-án fogadták el, megvalósításának kezdetét pedig 2012-re datálhatjuk.  

DIKDA

A projekt keretében digitalizálni szeretnék a könyvtár 1400000 nyomtatásban megjelent könyvét, folyóiratát, magazinját és antológiáját, valamint 1400000 további képi és hangzóanyagot, ami összesen 280000 dokumentum. Céljaik között szerepel, hogy az így interneten elérhetővé tett dokumentumok közel 30%-át az Europeanában is elérhetővé tegyék, így biztosítva a hozzáférést a tagkönyvtárak számára.  Kiemelten foglalkoznak a dokumentumok fizikai védelmével, sérülés esetén az anyagok helyreállításával és megőrzésével.