Nyílt kezdeményezések hasznosítása - Infografika

Diplomamunkám készítése során nagyban befolyásoltak David McCandles Az Információ gyönyörű c. könyvének infografikái. Ahogy haladok munkámmal, egyre inkább a központba kerülnek a grafikus szemléltető eszközök. A kutatásiNapló bejegyzéseit ezen grafikák készítésének és elemzésének szentelem, így diplomamunkám egyes szakaszaiba bepillantást engedek a posztok által.

Bejegyzésemben a nyílt kezdeményezéseket bemutató fejezethez használt infografikákat, azoknak készítési módszereit taglalom. Ezek az alfejezetek az open source és open access definiálását és elterjedtségének, kapacitásának méreteit hivatottak bemutatni. Utóbbiakhoz alkalmaztam az ábrákat.

Open source megoldások elterjedtsége

Világszerte rengetegen használnak nyílt forráskódú szoftvereket, az open source megoldások elterjedtségének szemléltetésére a jól ismert Android logó figuráját színeztem be a felhasználók tábora alapján.

Léteznek olyan rendkívül sikeres termékek, melyek az open source “brand”-jeivé váltak az évek során, és ezzel rendkívül hatékony reklámjai lettek a mozgalomnak, ilyenek a Mozilla Firefox webböngésző, az OpenOffice.org/LibreOffice irodai szoftvercsomagok, a Linux operációs rendszer vagy akár a részben open megoldásokkal (kernel, felhasználói felület, alap applikációk) operáló Android rendszer is, mely - a Google-lel való egyesülés útján - közel áll ahhoz, hogy monopolhelyzetbe kerüljön a mobil operációs rendszerek piacán. Az infografika a termékek felhasználói táborainak egymáshoz viszonyított méreteit mutatja be az interneten fellelhető becsült értékek és saját számítások alapján.

Nyílt forráskódú megoldások felhasználó táborainak mérete

Az Android logo, csak grafikai érdekességként került a középpontba, valójában a Google rendszere az open source megoldásokat ötvözi a hagyományos megoldásokkal, tehát nem teljesen nyílt forrású. Az adatokat a LinuxCounter 2014. március 12-i felhasználószámából (70 323 000)  számlalója alapján a StatCounter böngésző részesedési arányok segítségével számoltam ki, továbbá a Mozilla becsült 500 000 000-s felhasználószámával és a Libre Office szintén becsült táborával ábrázoltam.

Az infografikát a Google Drawings vektorgrafikus webes alkalmazással készítettem. Arányai a következőképp alakultak a számadatok grafikonjaiból (kisebb kerekítésekkel, hogy felismerhető legyen az eredeti logo):

Az oszlopdiagramok transzformációja "Androiddá"

A feldarabolt diagramok egymás mellé illesztése alapján látható, hogy a táborok méretei megfelelnek az infografika arányainak.

Open access adatbázisok méretei

A következő grafikán szemléltettem a három legnagyobb, különböző típusú tartalmakra specializálódott open access adatbázis primer rekordjainak mennyiségét (DOAJ - folyóiratok, DOAB - könyvek, DOAR - repozitóriumok) továbbá a folyóiratok duplikálódásának útját. A hagyományos folyóiratok mellett az eleve open access periodikák cikkei is bekerül(het)nek szerzőik intézményi repozitóriumaiba vagy szakterületi adattárakba. A DOAR repozitóriumaiba ezek mellett bekerülnek szakdolgozatok, reportok és egyéb peer-reviewon keresztül nem esett dokumentumok is. 


Open access adatbázisok rekordjainak mennyisége

Az infografika készítéséhez szintén a Google Drive Drawing alkalmazását használtam, az adatok az adatbázisok 2013. március 1-i állapotait tükrözik. A szabványos 'document' ikon sokszorozása utal az adatbázisok tartalmára, hogy dokumentumokat tartalmaznak. A DOAJ és a DOAR közötti srárga-piros színátmenet a fenti tartalombéli átfedést ábrázolja. A tényleges nagyságrendbeli különbségeket az oszlopok mérete szemlélteti (a document ikonok csak kiegészítő elemek, darabszámukból nem vonható le következtetés).

Az open kezdeményezések olyan területet képeznek, melyek egységesítés hiányában ritkán kerülnek összességben szemléltetésre, statisztikai adataik nem keltenek különösebb érdeklődést. Ezen megoldások nagyságrendjei - bár a hagyományos, kereskedelmi alternatívákhoz képest kisebbek - de a közöttük felmerülő - akár használói akár kapacitásbeli - számok nagyságrendjei a terület kutatásának elengedhetetlen ismérvei.


A poszt részleteket tartalmaz Barton Dávid: Nyílt kezdeményezések üzleti hasznosítása. Open access, open source megoldások vállalati információs központok szolgálatában c. diplomamunkájából.