Donna Tartt-tól A titkos történet című regény amerikai, európai és (kiemelten) magyarországi fogadtatásáról írok. Míg a regény a saját hazájában és több európai országban bestseller lett, addig nálunk méltatlanul kevés példányban adták ki, és közel sem aratott akkora sikert, mint más országokban.
A téma részletes kifejtése és a hozzá kapcsolódó feladat meghatározása
A feladat a fentebbi téma bemutatása, és az oktató által feltett hét kérdés megválaszolása (ez utóbbi a blognak nem, csupán jelen dokumentumnak képezi részét). A kérdések a tartalomszolgáltatás és a választott terület összefonódására irányulnak.
Az én témám összetett. Egyfelől egyik kedvenc regényem bemutatása és népszerűsítése a célom, másfelől egy másik „titkos történettel” is foglalkozom. Arra keresem a választ, milyen tényezők játszottak közre abban, hogy míg a regény a megjelenésekor (1992) szülőhazájában, Amerikában és több európai országban bestseller lett, addig hazánkban mérsékelt fogadtatásban részesült, és ma már gyakorlatilag megszerezhetetlen. Gyanítom, több ok szerencsétlen összjátékának eredménye a népszerűtlenség. Nem hiszem, hogy választ kapok a kérdésemre, abban azonban bízom, hogy közelebb kerülhetek a megoldáshoz, ha először általánosságban foglalkozom a problémával – vagyis külföldi bestsellerek magyarországi népszerűtlenségével –, majd pedig a témában talált cikkek, interjúk megismerése után az olvasottakból megpróbálom kiszűrni a Donna Tartt regénye kapcsán megemlíthető okokat.
Blogom tartalmát tekintve két jól elkülöníthető részre oszlik. Jelentékenyebb fele kedvcsináló A titkos történet elolvasásához. Bemutatom az írónőt és a regényt interjúk, videók felhasználásával. Másik része a blogomnak a fentebb vázolt problémát járja körül olvasói vélemények, cikkek, interjúk segítségével.
Kérdések és válaszok
1. Minden tartalomszolgáltatás megvizsgálható pusztán az általa szolgáltatott tartalom szerepe, társadalmi funkciója szerint.
A tartalom, amit a honlapon keresztül az érdeklődőknek (egy szűk rétegnek) nyújtok, több okból is hasznos és hiánypótló. Egyfelől egy helyre gyűjtöm az interneten szétszórva lévő, Donna Tartt-hoz és a regényéhez kapcsolódó írott forrásokat (cikk, szócikk, interjú, olvasói vélemény), valamint videókat (interjú, felolvasás a könyvből, olvasók véleménye). Másfelől megpróbálok utánajárni annak, mi az oka a regény hazai népszerűtlenségének. Minthogy egy külföldön bestsellerré vált regényről van szó, jogosan várná az ember, hogy itthon is bestseller legyen.
A honlapon megosztok olyan cikkeket, melyek azt a kérdést érintik illetve boncolgatják, hogy milyen okok húzódhatnak meg egy-egy ilyen kudarc mögött, és ezen cikkek alapján megpróbálom az olvasottakat Donna Tartt regényére vonatkoztatni.
A honlap a magyar – kevés számú – Donna Tartt-rajongó számára érdekes lehet, hiszen magyar nyelvű honlap nem foglalkozik sem az írónővel, sem a regényével. Számomra azért (is) fontos az oldal, mert azon túl, hogy – merem remélni – örömet okozok a rajongóknak, szélesebb körhöz is eljuttathatom ennek az elfeledett gyöngyszemnek a hírét. Természetesen "manipulálok", mert az egyik célom az, hogy a regényt eddig nem ismerők érdeklődését felkeltsem.
Összességében úgy gondolom, érdemes a téma köré blogot építeni, hiszen nem öncélú tevékenységről van szó, hanem egy űr betöltéséről.
2. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
I. Hogyan kommunikáltunk, szereztünk információt ebben a témában Internet előtt, vagy Internet nélkül?
Internet nélkül a téma körüljárása nehézségekbe ütközne. Donna Tartt regényét beszerezni magyar nyelven ma komoly kihívást jelent. Ám még ennél is körülményesebb lenne az írónőről információhoz jutni, hiszen még az interneten is csupán elvétve találni magyar nyelvű anyagot, nyomtatott formában pedig – érzésem szerint – semmi nem jelent meg róla hazánkban.
Ha az érdekel minket, miért nem sikerül befutott külföldi regényeket nálunk is bestsellerré tenni, szintén nehezen tudnánk internet nélkül utánanézni ennek, hiszen a témában megjelent cikkek, interjúk száma kevés, és sokszor egy hosszabb írásnak csupán kis részét teszik ki. Mivel az adott írás fő-/alcíméből nem derül ki feltétlenül, hogy a témánk is szóba kerül, szükség van a modern technikára (kulcskifejezésekre való rákeresésre, stb.), másképp az elrejtett információk rejtettek is maradnak. Internet hiányában irodalmi lapokban kiadóvezetőkkel, könyvkiadással foglalkozó szakemberekkel készített interjúkat lenne érdemes olvasgatni, hátha érintik a beszélgetés során a fentebbi kérdést.
II. Mi és miként változott a digitális korban?
A digitális korban a téma „felkerült” az internetre, és bár szétszórva vannak a releváns adatok/információk, összeszedhetők, ha megfelelően keresünk rájuk. Irodalmi folyóiratok archívumaiban, adatbázisokban kutatva könnyebbé válik a nyomozás. Külföldi oldalakat böngészve pedig számtalan információhoz jutunk az írónőről – mind a saját honlapján, mind a rajongók által „összevissza” feltett írott és videóanyagok között. Kiemelten hasznosak a rajongói oldalak, a könyves fórumok, blogok, stb. Blogom hasznossága épp abban rejlik, hogy ezeket a szerteszét lévő információmorzsákat egyetlen felületen közli.
3. A tartalom és téma viszonya
a.) elsődleges információ és másodlagos információ
Blogom 80%-át elsődleges információk teszik ki. Minthogy anyaggyűjtést folytatok, az írónőről, a regényről és a regény mérsékelt hazai fogadtatásának okairól szóló cikkeket gyűjtöm egybe; kiemelve belőlük a releváns információkat, és minden esetben belinkelve a forrást/megadva a forrás – vagyis amásodlagos információ – elérésének útvonalát.
Az alkotást nem teszem elérhetővé (bár pdf formátumban letölthető…), de minden lehetséges adatot megadok a regényről és feltüntetem azt is, melyik könyvtárból szerezhető be.
A másodlagos információk tehát a cikkek, interjúk, videók forrásmegjelölésére és a regény beszerezhetőségére vonatkoznak, és nagyjából 20%-át képezik a blogomnak.
b.) összefüggés más területekkel
A blogban azzal a kérdéssel (is) foglalkozom, hogy milyen okai lehetnek egy külföldi bestseller hazai népszerűtlenségének. Ez a kérdés összetett választ igényel, így az irodalmon túlnyúlik és olyan területet is érint, mint pl. a marketing.
c.) a háttéranyag elérhetővé tétele
Minthogy a forrásaim – a regény kivételével – kizárólag az internetről származnak, és a forrásokat minden esetben feltüntetem, így a háttéranyag elérhető a blog felületéről.
d.) vélemények, reakciók
Az egyes blogbejegyzésekhez hozzászólhatnak a látogatók, de külön fórumot nem készítettem számukra és arra sincs lehetőségük, hogy az általam közreadott tartalmon módosítsanak.
Az egyik blogbejegyzésben összefoglalom a saját véleményemet a regény hazai népszerűtlenségével kapcsolatban, amihez szintén hozzászólhatnak a látogatók, és ha többeket megérint a kérdés, akár beszélgetés/vita is kialakulhat a bejegyzés alatt.
4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
a.) „értékpluralizmus”
A blogom látogatói elsősorban azok közül kerülnek ki, akik olvasták A titkos történetet, és hozzám hasonlóan szeretnének minél több információhoz jutni a művel, és az írójával kapcsolatban. A titkos történet egy több száz oldalas lélektani krimi, egyetemi közegbe ágyazva. Már a prológusban kiderül, kit ölnek meg és kik az elkövetők, így klasszikus értelemben nem bűnügyi történettel van dolgunk. A hangsúly az egyes szereplők cselekedetinek, gondolatainak, értékrendszerének és a gyilkossághoz vezető útnak a bemutatásán van. Minthogy a történet elbeszélője – aki maga is tettestárs – ógörögöt tanul, „körítésként” több alkalommal, oldalakon keresztül olvashatunk az egyetemi ógörög órákról, melyeken a nyelvről, az ókori görögök szokásairól, régi rituálékról, stb. tanulnak a diákok.
Azok, akiket ez a történet magával ragad, csakis olyan olvasók lehetnek, akik örömmel veszik a fáradságot, hogy igényesen megírt, aprólékos (de mindemellett olvasmányos) regényt vegyenek a kezükbe. Nekik nagy eséllyel más olvasmányok terén is magasak az elvárásaik, és azokat a könyveket részesítik előnyben, amelyeken érződik a valódi munka.
Ebből kiindulva, a blog látogatói valószínűleg a szépirodalmat sem vetik meg, és minthogy A titkos történetben krimi, történelem és pszichológia keveredik, az érdeklődők ízlésvilága nagy eséllyel vegyes, abban azonban biztos vagyok, hogy bármilyen műfaj(oka)t részesítsenek is előnyben, a színvonalas műveket keresik.
a.) a hálózati tudásélmény
Az a „tudás”, amit közreadok, minimális, hiszen nem csupán a magyar nyelvű források száma kevés, de az idegen nyelvűeké is, mert Donna Tartt csak ritkán ad interjút. Nem a „tudás birtokosaként” szeretnék tetszelegni a blogon, csupán minél több, általam fellelt információt továbbadni, és az e-mail címem, valamint a bejegyzésekhez való hozzászólási lehetőség biztosításával felkínálni annak lehetőségét, hogy a látogatók a blogon nem szereplő, hasznos tartalmakat megoszthassák egymással, illetve velem.
Minthogy ez egy speciális téma, és az angol nyelvtudásom finoman szólva is harmatos, a célom elsősorban a figyelemfelkeltés, elgondolkodtatás, nem pedig a téma teljes kiaknázása. Frissülés természetesen várható, hiszen kortárs, napjainkban élő szerzőről van szó, de a fentebb említettek miatt nem lesz/lehet a blog dinamikusan fejlődő, tartalmas.
a.) a hálózati időélmény
„A párbeszéd örök”, a téma nem lezárt, mert bár több mint tízéves regényről van szó, egyrészről (optimistán gondolkodva) sokan csak ezután fogják olvasni, másfelől külföldi népszerűsége miatt várhatók róla további hírek és így természetesen lehetőséget biztosít a mű a későbbi eszmecserére. Emellett az írónőnek más regénye is megjelent, mely szintén nagy sikert aratott külföldön, mi pedig reménykedhetünk benne, hogy előbb-utóbb magyarra is lefordítják…
Témámnak tehát inkább a jelene és jövője van, semmint múltja.
b.) hálózati térélmény
Blogomat igyekszem úgy megalkotni, hogy hangulatát tekintve passzoljon A titkos történet hangulatához. Ennek érdekében, „ködös” benyomást szeretnék létrehozni: fekete, halványsárga, szürke színek keverékéből áll majd a háttér. Közzéteszek a könyvborítóról képeket, valamint az írónőről olyan fotókat, melyek hangulatukat tekintve szintén passzolnak ehhez az atmoszférához.
5. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
- Privát szféra és magány
Ha úgy tekintünk a különböző közösségi oldalakon létrehozott profilunkra, az általunk épített honlapra, blogra, mint a személyiségünk virtuális lenyomatára, melynek egyik legfőbb feladata abban áll, hogy olyannak mutassunk magunkat (a feltöltött fotókkal, az önmagunkról írt bemutatkozással, az általunk megosztott tartalmakkal, hozzászólásainkkal, stb.) amilyennek magunkat látjuk és szeretnénk, hogy mások lássanak minket; akkor a blogom e feladat betöltésére nem a legalkalmasabb és azt hiszem, „peremterületre” szorul. Egyelőre a blogépítés legelején járok, és – bár ez a későbbiek során változhat – nem tervezem, hogy a blogomhoz való hozzászólást „össze lehet majd kötni” facebook-bejelentkezéssel, és hasonlókkal. Ahogyan a hozzászólók neve mellett sem jelenik majd meg fotó illetve név, mivel a hozzászóláshoz több mint valószínű, hogy nem lesz szükség bejelentkezésre.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki hozzászól a blogom valamely tartalmához, a személye rejtve marad, tehát klasszikus értelemben a blog nem ad hozzá semmit az ő virtuális egyéniségéhez. Így végig a blog témája marad a középpontban és nem a látogatók/hozzászólok személye, akik így kedvük szerint bukkanhatnak elő és aztán tűnhetnek el a virtuális ködben anélkül, hogy regisztrációval; felhasználónévvel, feltöltött fotóval nyomot hagytak volna maguk után a blogban.
Azt hiszem, ez a fajta „nyom nélküliség” szerencsés, hiszen kiszűri azon látogatókat, akik csak azért hoznának létre profilt és szólnának hozzá a témához, mert jó érzéssel tölti el őket a tudat, hogy ismerőseik nyomon követhetik e tevékenységüket.
Tömören összefoglalva: ez a blog a fentebbi értelemben nem szolgálja a felhasználókat, sokkal inkább a választott témát.
- Birtoklásvágy – felhalmozás
Mivel a témában kevés információt találni az interneten, és azok is többnyire „elszórva” vannak fent, kiemelkedően fontos az információ összegyűjtése és egyetlen felületen közlése. Természetesen ebben erősen benne van a birtoklásvágy – bár én jobb szeretek úgy gondolni erre a „gyűjtögetésre”, mint rendrakásra vagy rendszerezésre. Felhalmozás történik, de ez a felhalmozás bizonyos rendszerezés mentén zajlik, és a teljesség igénye nélkül, hiszen sem a nyelvtudásom, sem a téma szétaprózódása nem teszi lehetővé a teljes kiaknázást. Ettől függetlenül, bármit összegyűjteni és közzétenni jó érzés – főképp, amikor az ember olyan területen teszi ezt, amely közel áll hozzá és amelyet szívesen „szolgál”. Ebből kiindulva, biztosra veszem, hogy azok a látogatók, akik érdemben hozzá tudnak tenni valamit a blog tartalmához, hasonlóan kellemes érzésekkel gazdagodnak majd.
- Képességek fenntartása, fejlesztése
A blog fejlesztése illetve fenntartása nehézségekbe ütközik, de nem lehetetlen. A fentebbiekben bemutattam a blog témáját, és azt hiszem, sikerült megindokolnom azt is, miért nehéz a témában örökösen új bejegyzést közzétenni, érdekességeket publikálni. Egyszóval, „lépést tartani” ebben a felgyorsult világban más blogok, honlapok dinamikus fejlődésével. Bennem nincs semmiféle késztetés arra, hogy állandóan „jelen legyek”, és ez a témám szempontjából szerencsés, hiszen ez a terület nem kedvezne ilyen mentalitásnak.
- Hozzáadás, teremtő aktivitás
A 3. A tartalom és téma viszonya/d. vélemények, reakciók és a 4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében/ b. a hálózati tudásélmény részekben érintettem a hozzáadást és a teremtő aktivitást.
6. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
Attól függően, hogy milyen témában hozunk létre blogot/honlapot, és ezzel a témával milyen réteg érdeklődésére építünk, több száz technológiai szolgáltatás közül válogathatunk. Ezek a szolgáltatások mind azt a célt szolgálják, hogy maximálisan kiaknázhassa az ember a választott témában rejlő lehetőségeket, és minél informatívabb, látványosabb oldalt hozhasson létre.
Bizonyos témák kiáltanak azért, hogy minél színesebb, látványosabb formában mutassuk be őket. Ilyen téma például a helytörténet, melyet a minél magasabb látogatószám érdekében „kötelező” színes fényképekkel, ábrákkal, hiperlinkekkel, térképekkel, szerencsés esetben videó- és hangfelvételekkel ellátni, illetve lehetőséget biztosítani az oldallátogatók számára is a tartalommódosításra, egymással és az oldal készítőjével való kommunikációra.
Egy helytörténeti blog esetében – gyanítom – csak a képzelet, és a rendelkezésre álló anyagok száma szab határt a web 2.0-es szolgáltatások felhasználásának. Az idővonaltól elkezdve a rajzkészítő programon át, számtalan lehetőség közül választhat az, aki ilyen jellegű blogot/honlapot készít.
Az én blogom témája kevésbé szerencsés abból a szempontból, hogy viszonylag kevés anyag áll rendelkezésemre, és azok is főképp szöveges formában találhatók meg - videókat, hangfelvételeket pedig csupán elvétve találni. Mégis… Mivel blogom központi témája egyik kedvenc regényem ismertetése, azt hiszem, ha újra elolvasnám a regényt és részletes jegyzetet készítenék a regényben előforduló helyekről, szereplőkről, stb., többféle alkalmazás közül válogathatnék, melyek segítségemre lennének a rendszerezésben. Elég a helytörténet kapcsán említett térképre gondolni. Térképen jelölve A titkos történet helyszíneit, és az egyes helyszíneket például Wikipédia oldalakra mutató linkekkel ellátva, két legyet ütnék egy csapásra. Azon túl, hogy az érdeklődők megnézhetnék a térképen, hol található az adott város, egyetlen kattintással információt nyerhetnének magáról a városról is.
Ugyanígy, a regényben megemlített híres emberekről is lehetne készíteni egy olyan listát, melyben több szempont mentén rendszerezem őket. (Például születési idő és lakóhely szerint – térképen –, az általuk létrehozott műveket csoportosítva aszerint, hogy irodalmi, képzőművészeti vagy építészeti alkotásról van szó, és így tovább.) A regényben szóba kerülnek márkanevek, slágerek, stb. – ezeket szintén lehet rendszerezni, magukat a slágereket pedig beágyazni a blogba.
Amikor megnéztem, hogy a csoporttársaim milyen web 2.0-es alkalmazásokat választottak ki bemutatásra, megpróbáltam elképzelni, hogy az általuk választott szolgáltatások közül melyeket lehetne felhasználni a blogomban. Az alábbiakat találtam a legszimpatikusabbaknak:
A címkefelhőket alkotó címkék mérete révén, első ránézésre kap a látogató egy képet arról, hogy a blogbejegyzésekben mely témák dominálnak.
Térkép beágyazására szolgáló alkalmazás. Fentebb részletesen kitértem arra, miért lenne érdemes térképet illeszteni a blogomba.
Ingyenes képmegosztó oldal, melyre címkékkel ellátva, rendszerezve vihetjük fel fotóinkat, és ezeket mások számára is elérhetővé tehetjük. Témám szempontjából hasznos is lehet, ha például egy amerikai Donna Tartt-rajongó részt vesz egy író-olvasó találkozón, és fotókat készít az írónőről, melyeket megoszt a Flickren, vagy egyéb más képmegosztó oldalon.
Könyvjelző-szolgáltatás. Azon túl, hogy könyvjelzővel láthatjuk el kedvenc weboldalainkat, címkéket is rendelhetünk hozzájuk, így pedig megkönnyítjük mások számára, hogy megtalálják ezeket a könyvjelzőket. A Donna Tartt-ról szóló honlapok könyvjelzővel és címkékkel való ellátása megkönnyíti más érdeklődők számára az adott oldal fellelését.
Mivel nemzetközi szinten is alkalmazható időjárás-előrejelző portálról van szó, érdekességképpen talán megérné beágyazni a honlapomra, hiszen a regény helyszíneit egyébként is térképre viszem, és a lelkes rajongókat talán érdekelné, a regény egy-egy helyszínén adott napon milyen idő várható.
Az általam választott szolgáltatások bemutatása
Google Docs & Spreadsheets
A Google által fejlesztett, webalapú irodai alkalmazáscsomag, amely többek között szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és prezentációkészítőt tartalmaz. Különféle dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat lehet létrehozni az alkalmazásával, melyeket online egyszerre többen is szerkeszthetnek (és mindeközben chaten kommunikálhatnak egymással). A Google Docs három alkalmazás „összeolvadásából” született 2007-ben. Ezek az alkalmazások a Writley elnevezést viselő webes dokumentumszerkesztő és Spreadsheet táblázatkezelő program (ebből jött létre a Docs & Spreadsheet), valamint a Presently bemutatókészítő.
Jellemzője a Google Docs-nak például a magyar nyelven is elérhető kezelőfelület, az automatikus mentés, a matematikai függvények használatának lehetősége, a dokumentumok mappákba rendezhetősége, Excel és CSV fájlok importálása, stb.
Hasznos lehet bárkinek, aki például prezentációt szeretne készíteni a blogtémájáról.
OpenID
Ingyenes internetes szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egyetlen digitális identitással léphetnek be a különböző oldalakra. Az azonosítás mellett lehetőségük van arra is, hogy a digitális identitásuk egyéb összetevőit is megosszák, illetve az OpenID Attribute Exchange specifikáció alapjánmaguk dönthetnek arról, hogy mely adataik kerülhetnek nyilvánosságra, és melyek nem.
Praktikus szolgáltatásnak tartom.
ViharVadász
2005-ben indult, magyar fejlesztésű projekt, amely a felhasználók aktív közreműködésére építve, megmutatja hazánk több száz településének pillanatnyi időjárását. Az ötlet Nagy Gergely nevéhez fűződik: ő volt az, aki 2004-ben kidolgozta a viharjelzés tervezetét, és feltöltötte azt egy internetes honlapra. Az ő terveiből rengeteget merítettek a ViharVadász megálmodói.
Az oldal lényege abban áll, hogy hozzáférést biztosít a felhasználók által feltöltött, amatőr időjárási felvételekhez, melyeket bizonyos szempontok szerint rendszerezve közöl. Napjainkban több mint négyszáz csatorna üzemel, és általában elmondható, hogy több mint száz azon csatornák száma, melyek adott pillanatban élőben sugározzák a felvételeket.
Ha felkeressük a viharvadasz.hu oldalt, automatikusan az Időkép oldal webkamera menüpontjában találjuk magunkat, ahol kiemelt helyen szerepelnek a legnézettebb, valamint a legszebb kamerák, az oldal alsó részén pedig térképről vagy betűrendes mutatóból választhatjuk ki azt a települést, melynek időjárás-felvétele érdekel minket.
Bárki csatlakozhat új közvetítőnek, ha bizonyos feltételeknek megfelel. Ezen feltételek megtekinthetők az Új közvetítőknek menüpont alatt.
Mivel ezen az oldalon kizárólag Magyarország településeinek pillanatnyi időjárása tekinthető meg, a témám szempontjából nem tudnám hasznát venni a szolgáltatásnak, de bárki, aki például magyarországi település helytörténetéről ír, nagy hasznát veheti.
Podcasting
2004-ben népszerűvé váló szolgáltatás, mely videó-, hang- és egyéb fájlok interneten való sorozatszerű közzétételét teszi lehetővé. A felhasználók kiválaszthatják az adott anyag sorozatrészeit tartalmazó csatornákat, melyekre egy kliensszoftver használatával feliratkozhatnak. A szoftver bizonyos időközönként ellenőrzi az XML-csatornát új epizódokért, letölti őket, és ezek a későbbiekben internetkapcsolat nélkül is meghallgathatók.
Second Life
Virtuális világ, mely 2003 óta várja „lakóit”, akik letölthető kliensprogram segítségével (és banki pénzátutalás ellenében) költözhetnek be egy olyan világba, ahol saját maguk építik fel a karakterüket (megjelenésüket, gesztusaikat, szokásaikat, stb.) és alakítják ki életterüket, kapcsolataikat a többi felhasználóval, megoszthatják másokkal vagy reklámozhatják az általuk létrehozott terméket, szolgáltatást, művészeti alkotást, és így tovább.
A Second Life klasszikus értelemben nem játék, hiszen a felhasználók nem versenyeznek egymással, és elérendő cél sincsen. Egy „önfenntartó virtuális világról” van szó, amelyben minden felhasználó az általa megalkotott karakter mögé bújva beszélgethet, játszhat, üzletet köthet, barátságot alakíthat ki a többi felhasználó karaktereivel, vagyis más néven az avatárokkal.
A Second Life egy saját törvényekkel bíró világ, melynek gazdasága, és pénzneme is van. A felhasználók tulajdonképpen egy „második életet” élnek ebben a virtuális világban, ahol – minthogy saját avatárukat ők maguk építik fel – elérhetik azt, amit a való világban esetleg nem tudtak. Ideális külsőt, szokásokat „vehetnek fel”, és olyan eszközöket birtokolhatnak, melyeket a valóságban nem (például tengeralattjárót, helikoptert, stb.).
Hatalmas lehetőségeket rejt magában az SL, ugyanis az utóbbi időszakban sok rangos egyetem és oktatási intézmény is csatlakozott a felhasználók táborához, így pedig az oktatók online előadásokat tarthatnak és a különböző projektmunkákat a virtuális világban valósíthatják meg.
Véleményem szerint, a blog reklámozása, másokkal való megosztása miatt nagyon hasznos szolgáltatás.
7. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a téma és a tartalomszolgáltatás módja kölcsönösen hatnak egymásra. A választott tématerület erősen befolyásolja, hogy a tartalomszolgáltatás elemei közül mit használok fel, ugyanakkor fordítva is igaz. Amint megjelenik egy új tartalomszolgáltatási forma, azt a témám szolgálatába állíthatom, ha ez módomban áll. Pocsék példával élve: ha megtalálják annak módját, hogy ne csupán képet és hangot, de például illatokat is “rögzíteni” lehessen és a komputer képes legyen kibocsátani magából a rögzített illatot, felhasználhatom ezt a lehetőséget, amennyiben a témám megengedi. Minthogy nem virágokról vagy parfümökről írok, ez a lehetőség több mint valószínű, hogy a témám szempontjából érdektelen lenne.
Az optimális tájékoztatórendszer kialakítását tehát az igények és a lehetőségek formálják. Témámat tekintve, a blogom látogatóinak nyilván igénye, hogy írott, képi és hangzó (videó) információkhoz jussanak a témában, és hozzászólhassanak a közzétett tartalmakhoz, a blog átlátható legyen, címkézéssel segítsem a tájékozódást és egyszerű legyen az oldal használata (például a bejegyzésekhez való hozzászólás). Mindezeket biztosítani tudom, és azt hiszem, hogy ebben a témában ezek a lehetőségek elegendőnek számítanak.
Hegedűs Anita
Informatikus könyvtáros szak
I. évfolyam, MA
szia! sajnos mivel külföldön (új zélandon) élek, nehéz lenne számomra bárhogy is hozzájutni a könyvhöz a pdf formán kívül.ha bármiképp segíteni tudnál abban, hogy pdf formájában hozzájuthassak, azt komolyan értékelném!
VálaszTörlés