Recenzió
Gászpor Réka: A társadalmi tér változásai. Budapest, Pont Kiadó Kft., 2008. 87 p. Bibliogr.: p. 75-87.
Gászpor Réka Sepsiszentgyörgyön született 1971-ben. A kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar-német szakán szerzett tanári oklevelet. 1995 óta a Bukaresti Tudományegyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának Hungarológiai Tanszékén egyetemi oktatója. Kutatási területe a médiakommunikáció jelensége. Több könyve jelent meg e témakőrben, egyike ezeknek A társadalmi tér változásai.
E könyv bemutatja a társadalmi térben zajló kommunikáció, illetve médiakommunikáció jelenségeit. Egyben fel kívánja hívni a figyelmet a társadalmi kommunikációs gyakorlat összetettségére, valamint a társadalmi tér változásainak aspektusaira. A 70 oldalas írásmű betekintést ad a kommunikáció és az egyre globalizálódó, átalakuló világ kommunikációs jelenségeinek világába a tudomány hazai és nemzetközi eredményeinek felhasználásával. Különös tekintettel foglalkozik a köztér és nyilvánosság témakörével, illetve a reklámozással, valamint a televíziózással.
A könyv három fejezetre tagolódik. Első fejezete „A kulturális globalizáció hatásai”, második „A kommunikatív aktusok megvalósulásának társadalmi színterei: a köztér és a nyilvánosság”, harmadik pedig a„Reklámkommunikáció a köztérben”.
A szerző a könyv első és második fejezetében az adott témában megjelent összefoglaló szakmunkák és szakirodalmi források alapján minél tömörebb ismertetését és feldolgozását tűzte ki céljául. E műveket új szempontrendszerbe helyezi, új gondolatfüzérre fűzve fel az egyes szerzők elméleteit, koncepcióit, így összevetve őket. Ily módon tárgyalja a társadalmi tér változásaival összefüggő fogalmakat (pl. kommunikáció, köztér, kódolás és dekódolás, közvélemény stb.) és a jelen problémáit, jelenségeit. A könyv végén pedig terjedelmes irodalomjegyzéket találunk, a témában megjelent és a könyvben felhasznált művekről, jellemzően 2000 előtti – esetenként a 2000-es évek eleji – irodalmából. Főként papír alapú forrásokat használ, néhány internetes forrás került megjelölésre.
A harmadik fejezet témája unikális, a reklámozás romániai történetét, Romániában megjelenő formáit tárgyalja. Emellett ennek a fejezetnek egy része a szerző saját felmérésének eredményeit is tartalmazza „Reklámhatás – egy kérdőíves felmérés eredményei” címmel.
Az első fejezetben a kommunikációelmélet egyes fogalmaival ismerkedhetünk meg. Így a köztér fogalmával és a városi közterek funkcióinak fejlődésével, változásával, az idők folyamán történő átértékelődésével. Mindehhez háttérként elsősorban Róka Jolán munkáit, elméleteit használja fel a szerző. Érdekes gondolatmenetben tárul az olvasó elé az az átmenet, ami a közösségi terektől (amelyek a városok szívében feküdnek) a köztér kitágított fogalmáig, a nyilvánosságig vezet.
A kommunikáció, mint társas cselekvés tárgyalása során a szerző érinti az interperszonális és a tömegkommunikáció kapcsolatát és a kommunikáció e két megvalósulási formájának viszonyát.
A kommunikáció történetével kapcsolatban ismerteti Walter Ong médiakutató elméletét az emberi kommunikáció történetének három szakaszáról. Az újszerű kommunikációs formák Jan L. Bordewijk és Ben van Kaam kommunikációs mátrixainak, Horányi Özséb egy tanulmányának rövid bemutatása által kerülnek ismertetésre. A kommunikáció archaikus formái közül Merlin Donald elméletét elemzi.
A második fejezetben – az alapfogalmak ismertetésén túl – bizonyos összefüggéseket tárgyal a szerző. Elsőként – „A manipuláció formái a köztérben” alfejezetben – arra a kérdésre keresi a választ, hogy a média valójában mennyire tudja befolyásolni a befogadókat. E témát elsősorban Bajomi-Lázár Péter „Manipulál-e a média?” című tanulmánya alapján dolgozza fel, amelyben Bajom-Lázár azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek a média manipulatív hatásaira vonatkoznak, illetve kiemelkedően fontosak a médiára irányuló hatáskutatások, befogadásvizsgálatok történetében.
Bemutatásra kerül a kutatások két iskolája: a direkthatás-modellek és a korlátozotthatás-modellek. E két iskola más elnevezése hatásparadigma és használatparadigma, illetve hatás (influence) és kölcsönhatás (interaction) iskola. Az első iskola szerint a közönség passzív és befogadó, míg a második szerint igenis aktív és kritikus szerepe van a közönségnek az üzenetek dekódolásában. A média és a közönség egymásra történő hatását és viszonyrendszerét egy komplex jelenségként értékelik.
Ebben a témában a kutatók „egyre inkább azt a nézetet vallják, hogy a média csak áttételesen tudja befolyásolni a befogadókat, … , ugyanis a média mellett társadalmunkban számos más befolyásoló tényező is hat.” (33. p.)
Ez után pedig a kifejezetten meggyőzésre irányuló kommunikációs formák köztéren való megjelenése a téma, amelyhez hozzá tartozik a reklám, mint a köztér nyilvánvaló lételeme, illetve az utca vizuális kommunikációja. E téma során kiemeli Csákvári József és Malinák Judit: Média-galaxis. A tömegkommunikáció nyelve és társadalmi kérdései című munkában megjelent elméletet. Az elmélet a valóság három síkját – primér tárgyvalóság, jelvalóság, a címzett valósága – tételezi, ezeken keresztül eljutva az érzékeléstől a címzett (befogadó) mentális produkciójáig, amelyet a valóság észlelése és értelmezése során létrehoz. A folyamat közben pedig – a reklámozás szempontjából igen fontos szerepű – érzékelési mező játszik szerepet, amelynek üzenettípusai (pl. „figyelmen kívül hagyott üzenetek”) befolyásolják azt, hogy milyen hosszan emlékezik befogadó bizonyos észlelésekre.
A fejezeten belül hosszabban esik szó a televízióról, mint közvélemény-formáló intézményről, beleértve a televíziós modellekről, illetve a nyilvánosság új formájaként, a valóságtelevíziózásról. A hagyományos médiumok jövőjéről (pl. sajtó) az internet térhódításának tükrében beszél – sajnos meglehetősen röviden.
A harmadik fejezet témája a romániai reklámkommunikáció megjelenése a köztérben, amelynek első soraiban választ is kapunk arra, hogy a 2008-ban kiadott könyv miért nem tárgyalja bővebben az internet világát. Ugyanis Romániában a 2000 utáni első években a reklámkommunikáció csaknem teljességgel a hagyományos csatornák sajátja volt, és csak 2005-ben ugrott nagyságrendileg az online-reklámozásra fordított kiadás, valószínűsíthetően azért is, mert az internet használat ekkor kezdett egyre elterjedtebb lenni. (Egy 2002-es felmérés szerint Románia igencsak lemaradva, egy-két országgal egyetemben, a sor végén kullog az internethasználók arányát tekintve az EU tagállamokban és a csatlakozásra váró országok között.[1]) A reklámkommunikáció terén Romániában a 2006-os év tekinthető áttörésnek, ami elsősorban nem is számadatokban, hanem a kreativitásban fogható meg. Mivel a modern reklámozásnak nincsenek nagy hagyományai – bár a XIX. és XX. századi reklámozás történetéről reklámozás kezdeteiről érdekes tanulmányt tár elénk e fejezet –, az országban manapság leginkább az európai modell hat a szakmára, aminek fontos eleme a kreativitás.
A könyvet egy 2007-ben készített saját felmérés eredményéről történő beszámoló zárja, amelyben nem csak a felmérés eredményéről, hanem a reklámozás nemzetközi és romániai szabályozásának kérdéseiről is olvashatunk. A gyermekek körében végzett felmérés nem csak a televíziónézési szokásokra terjedt ki, hanem általában a globalizáció „termékeinek” használatára (pl. gyorséttermek).
Gászpor Réka könyve megismerteti az olvasót a médiakommunikáció alapfogalmaival, több – hazai és nemzetközi – értelmezésben bemutatva azokat. A könyv képet ad a kommunikációs tér változásairól a 2000-es évek elejéig.
A szerző e témakörben megjelent további könyvei:
- Verbális és nonverbális kommunikáció. Budapest, Pont Kiadó Kft., 2003.
- Tömeg/kommunikáció. Budapest, Pont Kiadó Kft., 2009.
Pegán Anita, 2012.
[1] RAVASZ Katalin: A világháló társadalmi diffúziójának hazai sajátosságai. – Internethasználati körkép a romániai lakosság körében. Online: http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et4_2k4_2_tanulmany_1_6.pdf (Letöltés ideje: 2012.03.12.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése