David Pescovitz, a Boing Boing szerkesztője és a Palo Alto székhelyű, Institute for the Future vezetőkutatója. A szervezet előrejelzéseket készít a világunkkal kapcsolatban, ami az elkövetkezendő évtizedekben megváltoztathatja a könyvtárak hagyományos társadalmi megítélését.
Pescovitz szerint a könyvtárak készen állnak egy "mindent-egyben" térré való alakulássá, amely magában foglalja a tanulást, a tartalomfogyasztást, a megosztást, alkotást és a tapasztálát - véleménye szerint a hatalmas adatbankok az emberek számára lehetővé teszi "új valóságok" felfedezését, a valóság kiterjesztését: a Mt. Everesten fogyaszthatjuk el a reggelinket vagy felszabadultan testet ölthetünk kedvenc háziállatunk képében.
Ahhoz, hogy megértsük miként változnak a könyvtárak a XXI. század közepére, Pescovitz azt mondja, hogy az embereknek meg kell értenie, milyen szerepet töltenek be jelenleg az intézmények. Szerinte a könyvták a - nyilvánosság megítélése szerint - a tudáshoz való hozzáférést jelenti.
A jövő könyvtárainak reagálnia a megnövekedő bizalomra, amelyeket a social média, a streaming tartalom és a nyílt hozzáférésű adatok nyújtanak.
Jónéhány könyvtár rendelkezik 3D nyomtatóval és egyéb élvonalbeli eszközzel, amely nem csupán a tanulást teszi lehetővé, de az alkotást is. Pesvovitz véleménye szerint a különböző anyagokhoz való fizikai és virtuális hozzáférés az elkövetkezendő időkben megnövekedett fontosságú lesz.
Egy génmanipulációs példával is él a kutató: a genetikai egységek nyílt hozzáférésű könyvtára, amely különböző módon újrakombinálható, hogy olyan új organizmusokat hozzanak létre, amelyek a valóságban nem léteznek.
A mérnöki genetika egy példáját kínálta ez Pesovitz, amelyet úgy vitt véghez, hogy a genetikai részletek nyílt-forrású "könyvtárait" használta, amiket aztán újra lehet kombinálni, hogy olyan organizmusokat hozzanak létre, amelyek azelőtt nem léteztek a természetben.
Például, az emberek létre tudták hozni a saját mikróbáikat, amelyeket arra vannak kifejlesztve, hogy detektálják a toxinokat a vízben - mondja - hasonlóképpen, amivel az emberek már találkozhatnak biológia-központú hekker helyeken.
Ez vezethet a megismerés könyvtárához.
Csakugyan egy könyvtárban, Pescovitz úgy képzeli el, hogy tapasztalatokat szerezhetünk más bolygóról, vagy "testet ölthetünk" kiskedvenceink agyában
Ami vélhetően nem fog sokat változni az a könyvtárosok és az általuk felügyelt fizikai terek. Állítása szerint az embereknek mindig szükségük lesz valamiféle útmutatásra, az idegen területek megismeréséhez. Persze felmerülhet a kérdés, hogy vajon nem lesz-e ez helyettesíthető egy mesterséges intelligenciával.
Amire igazán szüksége van az embereknek az a bölcsesség és a tudás, akármennyire is az információk korszakában élünk. Ez akár évek ezrein át érvényes lehet, függetlenül attól, hogy milyen furcsaságokat tartogat a könyvtárak és a könyvtárosok számára a jövő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése