Kéziratos érdekességek Esztergomi hagyatékokból

 Az esztergomi Bibliotheca kincseiből

A legtöbb könyvtának, a legmodernebb alapításúaknak is általában felhalmozódnak a gyűjteményében mindenféle mellékes tárgyak: képeslapok, kártyanaptárak, telejegyzetelt papírlap valamelyik könyvből kiesve, könyvjelzőként használt érdekes, vagy épp állományvédelmi szemmel nézve elrettentő példák. Emellett a könyvtár akár teljes hagyatékokat is őrizhet könyv- és kéziratos gyűjtemény formájában, amelyek szintén gazdag tárházai lehetnek az akár külső szemmel nézve is értékes, humoros tartalmú vagy épp hasznos dokumentumoknak. Számos könyvtár osztja meg ezeket a mindennapi munka során előkerülő apró kincseket rövid bejegyzések formájában valamely közösségi média-felületen. Az általam tervezett projekt is egy ilyen felület lenne egy konkrét gyűjteményéből vett példákkal.

Hová menjek legközelebb? - havi programajánló Zala megye könyvtáraiból

A mai, felgyorsult világunkban nagy szerepet kap az információk gyors és kényelmes elérése. Mindennapi teendőink mellett nem mindig jut jfő több különböző online felület átböngészésére. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, ha a számunkra megfelelő lehetőségeket egy helyen találjuk meg. A Hová menjek legközelebb? projekt ezt az igényt akarja kielégíteni: megkönnyíti a programok közötti tájékozódást és olyan eseményeket is felkínál, amiről az oldal látogatói nem is tudnának. 

Könyvklub
A kép forrása: Unsplash (Tulajdonos: Andrej Lišakov)

Segíti a mesterséges intelligencia a munkánkat, vagy éppen elidegenít bennünket tőle?

 

Recenzió Visa Rantanen és Kathrin Komp-Leukkunen tudományos szakcikkéről:

Rantanen, V., & Komp-Leukkunen, K. (2026). Generative artificial intelligence adoption and employees' perspectives on AI at work: Toward unalienated working life or AI-augmented alienation? Information Technology & People, 39(8), 150–165. https://doi.org/10.1108/ITP-09-2025-1353

Hídemberek

 

A könyvtár nemcsak állományt, falakat őriz, hanem ajtókat nyit életutak és lehetőségek irányába. Hidat épít a tudás és az esélyek között, ahol a hátrányból kiinduló ember is megtalálhatja a felemelkedés útját. A könyvtáros ezen a hídon állva információval, tudással és személyre szabott segítséggel vezeti az embereket a kérdésektől a válaszokig, a bizonytalanságtól a felismerésig. Mert minden átadott információ, minden segítő szó és minden közösen felfedezett lehetőség közelebb vihet egy teljesebb élethez – hiszen néha egyetlen jól időzített információ nemcsak utat mutat, hanem egy egész életet változtathat meg.

Van egy hely, ahová azért térünk be, mert választ keresünk egy kérdésre, vagy kérdésekre. Van, ahová tanulni megyünk, vizsgákra készülünk fel. Van, aki azért lép be egy könyvtár ajtaján, mert odakint túl zajos a világ, túl sok a bizonytalanság, és szüksége van néhány nyugodt órára. 

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: családi emlékek és fotóarchívumok a weben

Horti gólyák 2020-ban
Forrás: Horth Anno Facebook

Hort település fényképhagyatékainak gyűjtése érdekében vizsgálatot is folytattam a már létező megoldásokról. A kutatás során a település témájában kutakodtam különböző honlapokon, közösségi média platformokon, illetve digitális gyűjteményekben, adatbázisokban fellelhető fényképekről, melyek Hort történetéhez kapcsolódnak. Továbbá a vizsgálat során azt is figyelembe vettem, hogy milyen megoldásokkal, eszközökkel szolgáltatják ezeket a tartalmakat webes felületen keresztül.

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: A családi fotóalbumok jelentősége

Mindennapjainkban a fotógyűjtemények, fotóalbumok rengeteg emléket, vagy akár történelmi pillanatot képesek megörökíteni a jövő generációk számára. Ezek közül a magángyűjtemények értékkel bírnak: betekintést adhatnak egy település történetébe, szokásaiba és magába a tulajdonos életébe. A magángyűjtemények mélyebb belátást nyújthatnak az adott település közösségi élményeibe, hétköznapi pillanataiba, vagy akár az ünnepi alkalmakba és ezeknek további szokásaiba. A megőrzött képek jelentéssel bírnak, történeteket mesélnek, épp ezért nagyon fontos ezek részletes feldolgozása, digitalizálása. De hogyan válhatnak a fennmaradt fényképek mind hozzáférhetővé a nyilvánosság számára úgy, hogy közben egy fénykép nem veszíti el személyes jelentőségét? A tervezett projektem keretében erre a kérdésre keresem a választ.

Horti képeslap; Forrás: Hungaricana

Chatbotok az akadémiai könyvtárak információs szolgáltatásában: alkalmazás és trendek

A kép forrása: informatecdigital.com

A tanulmány az akadémiai könyvtári környezetben alkalmazott chatbotok aktuális helyzetét vizsgálja. Egy átfogó felméréshez a szerzők 31 könyvtári chatbotot választottak ki, melynek célja az volt, hogy a chatbotok teljesítményét, reagálási képességét és etikai átláthatóságát egy lekérdezés segítségével értékelje, illetve átfogó képet adjon a jelenlegi alkalmazási trendekről. Olyan chatbotok kiválasztására került sor, melyek kifejezetten könyvtári rendszerekhez lettek kifejlesztve, és amelyek a felhasználók számára is szabadon elérhetők. A kutatás a The Journal of Academic Librarianship folyóiratban jelent meg.

Múzeumi Pletykák: Vágjunk a közepébe! – a Van Gogh fül mítosza

Bevezetés:

Azt hiszem mindenki ismeri a klasszikus történetet: az őrült festőről vagyis nem mást, mint magát Vincent Van Goghot, aki egy borotvával tőből levágta a bal fülét, papírba csomagolta, majd, mint féktelen szerelme jelképeként odaadta egy bordélyházban dolgozó nőnek, mielőtt hazament aludni.

De mi van akkor, ha azt mondom: nem is volt szerelmes? Vagy, hogy nem a teljes fülét vágta le, csupán csak a fülcimpája egy részét? És mindezt nem is egy borotva pengével tette! Ha érdekelnek a válaszok, és kíváncsi vagy a történet többi tévhitre épülő, félreértett részletére is, mindenképpen olvass tovább!

A kép forrása: Art & Crit by Eric Wayne

Különleges könyvkötések és könyvborítók 1.

Az évek során számos könyv látott napvilágot különleges, egyedi külsővel. Kezdetben a könyvek külső borítása kettős feladatot láttott el. A könyvkötések elsősorban óvták a lapokat a külső káros tényezőktől, az esetleges sérülésektől. Másrészt díszes köntösbe öltöztették a köteteket. Azonban ma már a könyvborítók nagy szerepet játszanak egy könyv eladásában is. Egyfajta reklámként funkcionálnak. A színes, izgalmas képi világukkal magukra vonják az olvasók tekintetét. Na de hogyan tűnnek ki az egyes darabok a könyvek sokaságából? Milyen technikákat alkalmaznak ehhez a könyvborító-tervezők? Milyen különleges külsejű kötetek születtek?

Múzeumi pletykák: miért nem úgy beszélünk a művészetről, mint a kedvenc Netflix sorozatunkról?

Bevezetés:

Ha valaha valaki már végzett kutatómunkát az tudja, hogy milyen nehéz munka is megtalálni a megfelelő, releváns információt mely nem csak nekünk, mint a kutatási témánkban már bőségesen elmerült kutatóknak érdekes hanem az átlag, a témához csak épphogy vagy aligha nem konyító embereknek is.

No, ha a művészetek körében szétnézünk az interneten akkor két dologra jöhetünk rá. A rossz hír az, hogy ha ma rákeresünk egy híres festmény hátterére, a Google és a ChatGPT két végletet dob fel: vagy egy végtelenül száraz, évszámokkal és szakzsargonnal teli szakmai bejegyzést melyet csak az ért meg aki írta, vagy egy 5 másodperces, villódzó TikTok-videót, amit a harmadik görgetés után el is felejtünk. 

De jogos a kérdés, hogy a rossz hír melett vajon mi a jó hír?
Az, hogy pont emiatt van óriási szükség erre a blogra.
Mert a kettő véglet között tátong egy hatalmas űr.

A kép forrása: Unsplash (Europeana tulajdona)

Egy könyv második élete - Ablak-Zsiráf - Egy régi könyv, amely sok gyerek kezében megfordult

Mit árul el egy régi Ablak-Zsiráf?

Vannak könyvek, amelyek nem öregszenek meg. Lehetnek kopottak, megsárgulhatnak a lapjaik, és lehet rajtuk egy régi tulajdonos neve, mégis megmarad bennük valami különleges. Ilyen könyv lehet az Ablak-Zsiráf is.

Gyermekkoromban nekem is megvolt, és sokszor lapozgattam. Akkor még természetes volt számomra, hogy ott van a könyvek között, és talán nem is gondoltam arra, hogy egyszer majd mennyi emléket fog jelenteni.

Gyerekként csak levesszük a polcról, lapozgatjuk, nézegetjük a képeket, olvasgatjuk a számunkra érdekes részeket. Egy régi Ablak-Zsiráf nemcsak egy könyvről mesélhet, hanem arról is, hogy hogyan változott a gyerekeknek szánt ismeretterjesztés.

Érdemes összehasonlítani egy régebbi és egy újabb kiadást: milyen szavak, képek, fogalmak szerepelnek bennük, milyen tárgyakat és élethelyzeteket tartanak fontosnak, és milyen világot mutatnak be a gyerekeknek.

 

Használt könyvből közös felfedezés

Egy iskolai könyvtárban egy ilyen könyv akár játékos foglalkozás kiindulópontja is lehetne.

Például elő lehetne venni egy régi példányt, és megkérdezni a gyerekeket:

- Melyik kép vagy szó ismeretlen számotokra?

- Mi az, ami szerintetek hiányzik a könyvből?

A könyv második élete

Egy használt könyv értékét nem feltétlenül az adja, hogy ritka vagy különösen értékes példány. Néha éppen az a legfontosabb tulajdonsága, hogy már sok emberhez eljutott.

Az Ablak-Zsiráf esetében különösen érdekes ez a gondolat. Egy régi példányt ma is kézbe vehet egy gyerek, aki talán ugyanúgy kíváncsian lapozza, ahogy évtizedekkel korábban más gyerekek tették.

Ezért a "könyv második élete" számomra nemcsak azt jelenti, hogy egy megunt könyv új tulajdonoshoz kerül. Azt is jelenti, hogy egy régi könyv újra tartalommá, beszélgetéssé és élménnyé válik.

Egy iskolai könyvtár éppen erre is lehetőséget adhat: összekapcsolhatja a könyv múltját a jelenlegi olvasókkal!

Egy könyv ezer kaland! - Használt könyvek, új olvasók, végtelen történetek

Mi történik a könyvekkel, ha már kiolvastuk őket?

Lehet, hogy a következő kedvenc meséd, már valaki más polcán vár rád!

Gondoltál már arra, hány könyv porosodik otthon a polcokon, miközben valaki más éppen ugyanezeket keresi? 

A gyerekek kinövik a könyveket a mesekönyveket, a diákok befejezik a kötelező olvasmányokat, a szülők pedig újabb és újabb könyveket vásárolnak.

De mi történik a régiekkel?

Mi lenne ha, minden könyvnek lehetne egy második, harmadik vagy akár tizedik élete?

Egy könyv ezer kaland!

Képzeljünk el egy olyan weboldalt, ahol nemcsak könyveket kereshetsz, hanem tovább is adhatod a kedvenceidet.

Ahol egy elolvasott mesekönyv új kis olvasóra találhat, egy régi tankönyv segíthet egy diáknak a felkészülésben, és egy rég elfeledett történet ismét valakinek a kedvencévé válhat.

A gyerekek könyvkalandokon vehetnek részt, pontokat gyűjthetnek az olvasásért, és saját ajánlókkal segíthetnek másoknak.

A szülők kedvezőbben juthatnak gyermekkönyvekhez, a tanárok pedig könyebben találhatnak könyveket az osztályuk számára.

Ne dobd félre, add tovább ! 

A használt könyv nem feltétlenül régi és értéktelen. Lehet egy izgalmas kaland kezdete, egy új tudás forrása vagy egy különleges ajándék valaki másnak.

Egy közös könyves platform segítségével a családok, a gyerekek és az iskolák egymásra találhatnának. A könyvcsere nemcsak pénzt takaríthatna meg, hanem a környezetet is kimélné, miközben az olvasás közösségi élménnyé válna.

Mi lenne, ha a következő könyvkaland rajtad múlna?

Mi lenne, ha minden elovasott könyv után megoszhatnád a véleményedet, továbbadhatnád a történetedet, és közben új barátokat, új könyveket és űj világokat fedezhetnéd fel?

Ne hagyd, hogy a történetek a polcon érjenek véget! Adj űj életet a könyveknek, és indítsd el a következő kalandot!

Az Ablak-Zsiráf történetét itt olvashatod: 

Egy könyv második élete -Ablak-Zsiráf

Használt és régi könyvek az iskolai könyvtárban

Egy könyvnek az iskolai könyvtárban is jár egy második esély!

Miért kellene új könyveket vennünk, ha a régi könyvekben még rengeteg felfedezés vár ránk?

Gondoljunk csak bele: hány olyan könyv lapul az iskolai könyvtárak polcain, amelyet már évek óta nem kölcsönzött ki. Régi mesék, izgalmas kalandregények, kötelező olvasmányok és ismeretterjesztő könyvek várják, hogy valaki felfedezze őket. Eközben a diákok és a tanárok gyakran keresnek olyan könyveket, amelyekből kevés példány áll rendelkezésre, amelyek beszerzése túl sokba kerülne.

De vajon tényleg minden könyv ideje lejár, amikor az első olvasója visszaviszi a könyvtárba?

Miért érdemes foglalkozni a használt könyvekkel?

A használt könyvek nemcsak pénzt takaríthatnak meg az iskoláknak, hanem a fenntarthatóság szempontjából is fontosak. Egy jó állapotú könyv több generáció diákjait is segítheti a tanulásban és az olvasás megszeretésében.

Az iskolai könyvtárakban azonban nem mindig könnyű felmérni, mely könyvekre van még szükség, melyek azok, amelyeket ritkán használnak, és hogyan lehetne a feleslegessé vált példányokat más iskolák vagy diákok számára elérhetővé tenni.

Hogyan kaphatnak űj esélyt a könyvek?

Már néhány egyszerű ötlettel is sokat tehetünk a könyvek újrahasznosításáért. Az iskolák szervezhetnek könyvcsereprogramokat, létrehozhatna egy polcot a továbbadható könyveknek, vagy időnként bemutathatják azokat a köteteket, amelyek méltatlanul feledésbe merülnek.

A diákok és a pedagógusok közösen dönthetnék el, mely könyvek kerüljenek űjra a figyelem középpontjába, és melyek találhatnának másik iskolában új olvasókra.

Nem minden újnak kell újnak lennie!

Egy iskolai könyvtár honlapján működő blog vagy rendszeres rovat is segíthetne abban, hogy a régi könyvek ismét érdeklődést keltsenek. Bemutathatnánk a könyvcsere lehetőségeit, az iskolai gyűjtemények jó példáit, és olyan ötleteket, amelyekkel a könyvtárak takarékosabban és fenntarthatóbban működhetnek.

Mert egy könyv nem ér véget az utolsó oldal elolvasásával. Lehet, hogy éppen akkor kezdődik egy másik olvasó kalandja!

Ha szeretnél többet megtudni a weben található használt és antikvár könyvekről, látogass el: 

         Mi van már a weben? - A használt könyvek világa

Az örökkévalóság ára: Kié az arcunk és a hangunk a síron túlról?

 Az eredeti cikk alapadatai:

- Eredeti cím: 

From bones to bytes:

Anticipating and addressing the governance challenges of human digital remains and posthumous digital human twins
- Szerzők:

Máirtín Cunneen, Ruhi AnandFinn, Raymond Friel, Paul Tennent, Sami Brandt 
- Megjelenési adatok:

AI & Society 41, 2021–2040 (2026)
- Elérés:

https://doi.org/10.1007/s00146-025-02514-4
- Kulcsszavak:

1. Testek és technológia,

2. Igazságügyi régészet,

3. Régészet és társadalmi kérdések,

4. Digitális etika,

5. Digitális bölcsészettudományok, 

6. Digitális jogok

A kép forrása: Springer Nature Link adatbázis (a kép jelen tanulmány 2. ábrája)

Az iskolai információs műveltség egységes keretrendszerének kialakítása: szakértői nézőpontok a kompetenciákról és a megvalósításról Delphi-vizsgálat alapján

Eredeti cím: Toward a coherent framework for school- based information literacy: Delphi-based expert perspectives on competence and implementation

Szerző: Ivana Martinovic

Megjelenés: Journal For Information Literacy 19. (2), 2025. p. 60-92.

Amikor túl sok az információ

Napjainkban a tanulók rengeteg információval találkoznak elsősorban az interneten és a különböző digitális felületeken. Az információk megtalálása ma már nem jelent különösebb nehézséget, annál fontosabb azonban annak eldöntése, hogy melyik információ megbízható és melyik nem. A tanulóknak ezért nemcsak, keresniük kell tudni az információkat, hanem értékelni és megfelelően használni is azokat. Az iskolai oktatásban, hogyan lehet az információs múveltséget beépíteni, és milyen szerepe lehet ebben az iskolai könyvtárosnak. A kutatásban 15 horvátországi általános és középiskolai könyvtáros vett részt.

A tanulmányból számomra a legfontosabb gondolat, hogy az informácíós műveltség jóval többet jelent annál, mint hogy valaki megtalál egy információt. Fontos az is hogy, meg tudja ítélni annak megbízhatóságát, össze tudja vetni más forrásokkal, és megfelelően, etikusan használja fel. 

A kézségek fejlesztését érdemes fokozatosan végezni. Az általános iskolában elsősorban az alapvető információkeresésre, a források felismerésére és a biztonságos internet-használatra lehet helyezni a hangsúlyt. Később egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló kutatás, a különböző források összehasonlítása és a kritikus gondolkodás.

Fontos, hogy az információs műveltség ne egyetlen tantárgyhoz kapcsolódjon. A könyvtáros és a pedagógus együttmükődésével a tanulók a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokon keresztül is megtanulhatják, hogyan keressenek és értékeljenek információkat.

Az iskolai könyvtáros szerepe

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb része az iskolai könyvtáros szerepével foglalkozik, mivel én is  iskolai könyvtárban dolgozom. A könyvtáros munkája ma már nemcsak a könyvek kölcsönzéséről szól. Fontos szerepe lehet abban is hogy, segítse a tanulókat az információkat közötti eligazodásban.

Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való együttmüködésre. Egy közösen megtervezett könyvtári foglalkozás vagy projekt sokkal többet adhat a tanulóknak, mint egy egyszeri, önálló könyvtári feladat.

A mesterséges intelligencia megjelenése 

A téma aktualítását tovább növeli a mesterséges intellligencia elterjedése. A ChatGPT-hez hasonló eszközök gyosan képesek választ adni a tanulók kérdéseire, de a kapott információ nem mindig megbízható. Ezért egyre fontosabb megtanítani a tanulóknak, hogyan ellenőrizzék az AI által adott válaszokat más, hiteles források segítségével. 

Az iskolai könyvtárnak abban lehet szerepe, hogy a tanulók összehasonlítják egy AI által adott választ a könyvekkel vagy adatbázisokkal. Így nemcsak az új technológiát tanulják meg használni, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak kritikusan az általa kapott információkról.

Ami számomra érdekes volt

Egy aktuális problémával foglalkozik és nemcsak elméleti szempontból közelíti meg a kérdést, hanem iskolai könyvtárosok tapasztalataira is épít. A Delphi-módszer lehetőséget adott arra, hogy több szakember véleménye is megjelenjen.

Egy kis kritika

Viszonylag kevés résztvevővel készült, és valamennyien egy horvátországi régió iskoláiban dolgoztak. Emiatt az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden iskola helyzetére.

Egy másik gondolat, hogy érdekes lett volna a pedagógusok, a diákok és intézményvezetők véleményét is bevonni.

Így még összetettebb kép rajzolódhatott volna ki az információs műveltség iskolai megvalósításáról.

A tanulmány jelentősége és érdekessége

A tanulmány számomra különösen érdekes, mert iskolai könyvtári környezetben dolgozom.  Az olvasás és a könyvtárhasználat mellett egyre fontosabbá válik, hogy a tanulók képesek legyenek önállóan és kritikusan eligazodni az információk között.

A tanulók számára meg lehetne mutatni, hogy ugyanarra a kérdésre adott AI-választ, hogyan lehet ellenőrizni könyvek, hiteles internetes oldalak és adatbázisok segítségével.

Összegzés

A szerző 2025-ös tanulmánya fontos kérdést vizsgál: hogyan lehet az információs műveltséget következetesen és életkorhoz igazodó módon beépíteni az iskolai oktatásba.

A kutatás eredményei alapján az információs műveltségnek fokozatosan kell fejlődnie.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy az iskolai könyvtáros nem csupán a könyvtári állomány kezelője, hanem az információs műveltség fejlesztésének aktív résztvevője lehet. Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való rendszeres együttműködésre és az intézményi támogatásra.

A mesterséges intelligencia megjelenése tovább növeli az információs műveltség jelentőségét. A tanulóknak nemcsak információkat kell találniuk, hanem meg kell tanulniuk azokat kritikusan értékelni, ellenőrizni és etikusan használni.

A tanulmány legfontosabb értékét abban látom, hogy az iskolai könyvtárat nem elszigetelt intézményként kezeli, hanem az oktatási folyamat egyik fontos szereplőjeként.

Az információs műveltség fejlesztése, akkor lehet igazán eredményes, ha a könyvtáros, a pedagógus és a tanuló együtt vesz részt  a folyamatban.