Budapest XII. kerületének patinás villáiról és azok történetéről, a kerületi könyvtárak helytörténeti gyűjteményén kívül az interneten is megannyi archívumot, cikkeket, beszámolókat és érdekességeket találhatunk.
Ezeket a webhelyeket több szempontból is lehet csoportosítani: vannak, amelyek Budapest, vagy tágabb értelemben, Magyarország látnivalóiról írnak; vannak, amelyek építészeti szempontból vizsgálják ezeket a nyaralókat, és vannak kifejezetten a túristáknak, túrázni vágyóknak szánt webhelyek is. Ezen cikkemben igyekszem hasonló csoportokba rendezni a bemutatni kívánt oldalakat.
Budapesti érdekeltségű gyűjtemények
A Budapesten zajló kultúrális és gasztronómiai események, helyi történetek és programajánlók talán két legismertebb és legmegbízhatóbb forrása a WeLoveBudapest és a PestBuda nevű portálok, melyek teljeskörűen kiszolgálják minden Budapest iránt érdeklődő igényét. Mindkét webhelyen van lehetőségünk tagek keresésére és szűkítésére; így könnyen megtalálhatunk minden, az adott témához kapcsolódó cikket. A Svábhegy villáival kapcsolatban sincs ez máshogy; mindkét webhelyen fellelhetünk ezek történetével, az itt rendezett programokkal és más, a "villák sorsával" kapcsolatos cikkeket, legyen szó egy összefoglaló beszámolóról, vagy 1-1 különleges épület kiragadásáról.
- WeLoveBudapest: Rejtőzködő villák és történetek a budai hegyekben – kalandozások a Svábhegy környékén
- PestBuda: Svábhegy
Építészetorientált oldalak cikkei
- Építészfórum: Séta a Svábhegy békebeli luxus városnegyedében
- Turistamagazin: Séta Budapest tetején; Időutazás Svábhegyen
Szervezett, tematikus séták
Több, Budapest helytörténetével foglalkozó intézmény (lásd: FSZEK-fiókkönyvtárak) vagy társulat is szervez tematikus sétákat, ún. Walkshopokat. Ezeken a sétákon általában gyakorlott történészek, helytörténészek és/vagy idegenvezetők mesélnek az adott útvonal fontosabb épületeiről, állomásairól.
- Sétaműhely: Szellemek a Svábhegyen – múltidéző séta
→ Ezen az elsősorban történelmi jelentőségű sétán számos történész és/vagy idegenvezető is elkísér minket; "Kik vagyunk" rovatukban feltüntetik őket. - GreenWalks Budapest: "Egy darabka Svájc" - Séta a Svábhegyen
→ A séta névadója a Svábhegy gyik leghíresebb lakosa, Eötvös József. A GreenWalks-kirándulásokat Farkas Bea idegenvezető, Juhász Árpád geológus lánya álmodta meg és vezeti. - Hegyvidéki Kulturális Szalon / Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény: Nyári séták a Hegyvidéken – Jókai Svábhegye
→ Nincs Svábhegy Jókai Mór nélkül, és fordítva. A séta állomásai elsősorban azok a helyszínek és épületek voltak, amelyek a költő életéhez szorosan kapcsolódnak. A séta vezetője volt Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
Videók, TV-műsorok, Streaming
- Szellemvárosok Magyarországon - Svábhegy
→ Az ún. urbexing (urban exploration, városfelfedezés) szubkultúrájának léte évszázadokra visszavezethető; lényege többek közt a lepusztult városrészek, épületek felfedezése. Hazánk talán egyik legismertebb, ezzel foglalkozó tartalomszolgáltató oldala a Szellemvárosok Magyarországon, vezetője Urbex Gyula néven mutatkozik be. Gyula rengeteg elhagyatott helyet bejárt már országszerte, túráit videó formájában dokumentálja és teszi közzé blogján és a YouTube-csatornáján is. A Svábhegyen az ottani volt Szanatórium mellett a Goldberger - Matolcsy villáról is készült videója. - HAZAHÚZÓ – Svábhegyi történeti villatúra
→ A Hazahúzó az ATV hazai turisztikai és szabadidős lehetőségeket bemutató magazinműsora, melynek műsora a mai napig forog. A sorozat részei megtekinthetők az ATV Hazahúzó oldalán és az ATV YouTube-csatornáján is. A videóban a már említett Földváry Gergely történész mesél nekünk. - EGY ELTŰNT VILLA NYOMÁBAN – Jókai svábhegyi otthona
→ Egy konkrét példa, és ismét Jókai Mór nevét kell említenünk a téma kapcsán. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 2025-ben, Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából – a Pazirik Kft. közreműködésével – vállalkozott arra, hogy a fennmaradt dokumentumok alapján digitális formában újra láthatóvá tegye ezt az eltűnt épületet. A 3D rekonstrukció többéves kutatómunka eredménye: levéltári tervek, korabeli térképek, fényképek és grafikák, Jókai saját rajzai és levelei, valamint családi visszaemlékezések szolgáltak alapul a modell elkészítéséhez. Két korszak kerül megjelenítésre: a Jókai-korabeli, az 1890-es években fennálló földszintes villa, valamint a később jelentősen átalakított, az 1960-as évekig álló emeletes épület.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése