keresés

2026. november 9., hétfő

Mit rejt egy cím? Az ILLiad-adatokból nyert ismeretek a forrásmegosztásról

Az általam ismertetett cikk a könyvtárközi kölcsönzésben használt adatelemekről szól, illetve az adatok átviteléről. Napjainkban rengeteg új adat jelenik meg és az adatok tárolásához szükséges fájlok változnak, így az adatátvitelen is módosítani szükséges.

Általánosságban elmondható a könyvtárak között, hogy a könyvtárközi részlegeken használt szoftverek elmaradnak a más területeken használt programokétól, így az elemzések hatékonysága sem lesz a legújabb elvárásoknak megfelelő.
A tanulmányban az ILLiad szoftverről lesz szó, amit a legszélesebb körben használnak a könyvtárak. Ebben a rendszerben számos olyan adatmező szerepel, amit eredetileg postázási célokra fejlesztettek ki, nem pedig könyvtári folyamatok elemzésére. Továbbá a hiányos bejegyzések rontják a statisztikai elemzések hatékonyságát.
Az elemzéshez belső használatra létrehoztak egy egységes szókészletet. A tanulmányból kiderül, hogy egy célzott adattisztítás megkönnyíti az elemzési folyamatokat.

Az ILLiad szoftvert Virginia Tech fejlesztette ki 1999-ben. Használtak szabadszöveges mezőket, amik nagymértékben benne maradtak a rendszerben, ez az egyik hátránya a szoftvernek. A Colorado Egyetemen az ILLiad a központi csomópont a campusok között. Az ILLiad-kérelmeket több rendszerrel is váltják, többek között az OCLC WorldShare-rel, a Rapid-del, a DOCLINE-nal és az RSCVD-vel. Ezek a rendszerek különböző módon készítik a jelentéseket.

Probléma

A rendszer egyik problémája, hogy szabadszöveges mezőket használ. A korábban rosszul felvett vagy hiányos adatok halmozódnak, így egyre nehezebb szétválasztani a kéréseket régiónként. Például régen nem használt rövidítések vagy üresen hagyott mezők a földrajzi helyeknél.

Módszertan

A címek kezelése három szakaszban zajlott le: tisztítás, létrehozás, csoportosítás. A tisztítás során kidolgoztak egy ellenőrzött szótárat és a formázási szabályokat a már meglévő címadatokra. Egy mezőt arra használtak, hogy a postai rövidítéseket tartalmazza. Létrehoztak belső használatra szánt címeket. Ezekkel nyomon tudták követni a dokumentum a kérési folyamat melyik szakaszában jár. A csoport funkciót ritkán használják, de érdemes megemlíteni. A címrekordok megtisztítás után jobban kezelhetőek voltak, így egyszerűbben ment csoportokat létrehozni. A csoportok a jelentésekben új paraméterként szerepelnek.

Az ötletek végrehajtásában figyelni kellett az adatokra és az emberekre is. A munkafolyamat nem fejeződött be, a mai napig tart. Kezdetben a teljes címtárat kivették. A rekordok megtisztítását beépítették a napi rutinfeladatok közé. Könyvtárkezelő rendszerüket a Sierra-ról a FOLIO-ra állították át. Frissítették az Inn Reach szoftvert. Az új felületen sokkal hatékonyabb a visszakeresés, illetve a dokumentumok azonosítása.

A címek kezeléséhez a háromlépcsős szakasz nem igényelt új szoftvert vagy új programozási struktúrát, viszont a munka során erősödött az osztályok közötti kommunikáció. A szabadszöveges mezők esetében minden egyes karakternek jelentősége van a visszakereshetőségben. A cím adatokat évente felülvizsgálják. Így a könyvtárközi kölcsönzéshez szükséges partnerkönyvtárak címadatai naprakészek.

forrás:

DOI azonosító: https://doi.org/10.23974/ijol.2025.vol10.4.569

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése