Gyűjteményelemzések 2016. ősz

2016.ősz

Digitális gyűjtemények körképe

Milyen digitális gyűjtemények érhetőek el a magyar webtartalomban?

• Folyamatosan bővített listánkon a fontosabb műhelyek szerint csoportosítva soroljuk föl a forrásokat.
• Évről-évre, véletlenszerűen választva közülük, igyekszünk látleleteinkben megörökíteni aktuális állapotukat:

Látleletek, elemzések - 2016 őszén:
Szemináriumvezető: Mátyás Melinda [ELTE Egyetemi Könyvtár]

• World Digital Library / Csákányi Réka
• Europeana / Millich Dóra
• Hill Museum & Manuscript Library / Gallusz Alexandra
• International Children's Library / Kovács Dávid János
• Google Books / Tóth Fruzsina
• The British Library Sounds / Papp Barnabás
• Münchener Digitalisierungszentrum (MDZ) / Lencse Karolina
• Rembrandt database / Rokob Emma
• Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma / Opálka Tamara

Szemle 2016. ősz

Könyvtári blogok a sokszínű és nem hagyományos hallgatói csoportok szolgálatában
DECKER, Emy Nelson, TOMLINSON, Monya D.: Using Blogs in the Library to Reach Diverse and Non-Traditional Student Groups. In: Journal of Library Innovation. - Vol. 5 Issue 2 (2014), p. 60-70.
Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárban: egymást kiegészítő vagy egymással ellentétes eszközök?
MAZOCCHI, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools? In: Library philosophy and practice (e-journal). – Paper 1191 (2014), 12 p.
„Könyvtár 2.0” francia könyvtáros blogok tükrében
STASSIN, Bérengere: ''Library 2.0'' Viewed through the Prism of the French Librarians' Blogs. In: Canadian Journal of Information & Library Sciences. - Vol. 39 Issue 3-4 (2015), p. 295-307.

Ref.: Abonyi Magdolna

A felsőoktatási könyvtárak jövője: a nagytömegű online nyílt kurzusok és a robotforradalom
SANBORN, Lura: The future of academic librarianship: MOOCs and the robot revolution. In: Information Literacy and Instruction. Vol. 55. Iss. 2. (2015) p. 97-101.
A nagytömegű online nyílt kurzusok (MOOC) és a te könyvtárad
MILLER, William: Massive Online Open Courses and your library. In: Library Issues. Vol. 33. Issue 5. (2013) p. 1-4.

Ref.: Győri-Drahos Flóra

Hogyan kezdi egy blogger - Mit kell tenned és mit ne tegyél hogy elnyerd egy blogger figyelmét
FRIEDLANDER, Joel: How to Pitch Book Bloggers In: Publishers Weekly. 6/27/2016, Vol. 263 Issue 26, p45-45. 1p.
Blog : Régi formátum amely még mindig erős
CALISHAIN, Tara: Blogging. In: Online Searcher. May/Jun 2016, Vol. 40 Issue 3, p42-45. 4p.
Nerdy: az életért
MILLER, Donalyn, SHARP, Colby: Nerdy for Life. In: Horn Book Magazine. May/Jun2016, Vol. 92 Issue 3, p60-63. 4p.

Ref.: Ivanics Márta

Információbiztonság
LAMONT, J.: Information security: It takes an ecosystem. In: KM World, Vol. 25. Issue 3. (2016), p. 10-11.
10 mód, amely felturbózza adataink védelmét
BRITT, P.: „Ten Ways to Boost Data Security”. In: Infomration Today . Vo. 23. Issue 10, (2006) p. 51-52.
Adatvédelem, adatbiztonság és az adatok sértetlensége
TENOPIR, C.: „Privacy, Security, and Data Integrity”. In: Information Today , Vol: 14 Issue 8( 1197) p. 66-67.

Ref.: Kovács Dorottya Marianna

A nagytömegű online nyílt kurzusok (MOOC) és a te könyvtárad

Napjainkban kezd világossá válni, hogy a jövőben a nagytömegű online nyílt kurzusok (MOOC=Massive Online Open Courses) fontos szerepet töltenek majd be az amerikai felsőoktatásban, és az egész világon, elsősorban az oktatás demokratizálását támogató törekvésekben. Még nem tudjuk pontosan, milyen irányba is tart ez a kezdeményezés, de abban biztosak lehetünk, hogy az idő múlásával egyre fontosabbá válik majd.

A felsőoktatási könyvtárak és könyvtárosok is nagymértékben hozzájárulhatnak az online nyílt kurzusok sikeréhez. A hallgatók, akik részt vesznek ezeken a kurzusokon valószínűleg nem keresik fel személyesen sem az egyetemi könyvtárat, sem a kampuszt. A legtöbb esetben ezek a hallgatók nem “hagyományos hallgatók”, és az egyetemi tulajdonú forrásokhoz sincs hozzáférésük. Az egyetemi könyvtárak az utóbbi években a távoktatásban részt vevő hallgatók felé fordítják figyelmüket, és az ezen a téren szerzett tapasztalataik az online nyílt kurzusokat kínáló intézmények számára is hasznosak lehetnek.

A szerző 6 főbb pontban foglalja össze a könyvtárak szerepét és feladatait az online nyílt kurzusok szervezésében való együttműködésük kapcsán:

Információbiztonság

Információbiztonság : amely az Információvédelmi ökoszisztémát is igénybe veszi 

A cikk elsődlegesen arról ad tájékoztatást, hogy 2015-ben milyen típusú hivatalos intézmények szenvedtek adatvédelmi támadásokat, köztük kormányzati, egészségügyi szervek, biztonsági szoftverkereskedők is szerepelnek. pl.:a Személyzeti Felvételi Hivatal és az Experian (experian.com) hitel szolgáltató szervezet. A hivatalok típusából már érzékelhető, hogy milyen fontos, elsődleges adatok kerülhettek rossz kezekbe a személyazonosító információtól kezdve a társadalombiztosítási kártya-számon át a születési dátumig.

Adatvédelem, adatbiztonság és az adatok sértetlensége

A cikk szerzője Az Információ Tudomány Amerikai Társaság (American Society for Information Sience - ASIS) 1997-es évközi ülésének témáját/ vitatémáját foglalja össze A téma az „információ védelem, biztonság és adat sértetlenség” volt. Az ASIS ülésen megvitatták az online felhasználók adatvédelmének jogi, technológiai és etikai védelmét. Az első nap Janlori Goldman, a Center of Democracy and Technology (Demokrácia és technológia központ) igazgatóhelyettese és társalapítója a digitális kor személyes adatainak védelmét vitatta meg. Goldman a személyes védelem önszabályozását támogatta technológiai megoldásokat használva.

Ex libris az internet előtt és ma...

Az ex libris mint grafikai, vizuális művészet a a 20. században robbant be az európai köztudatba, igen divatossá vált a kisgrafika ezen ága. Nemcsak a művészeteket kedvelő közönség kedvelte meg a műfajt, szakmai körökben is felélénkült az ex libris utáni érdeklődés. Grafikai művészi és ex libris gyűjtő-egyesületek alakultak, elkezdték gyűjteni a téma szakirodalmát, bibliográfiák készültek és művészeti, kisgrafikai szaklapok jelentek meg. Emellet fellendült a kiállítások, szakmai kongresszusok szervezése is.

10 mód ,amely felturbózza adataink védelmét

Manapság a legtöbb cég az adatvédelmi biztonsággal kapcsolatos feladatokra fokuszál, olyan módszereket keresnek, amelyekkel biztosítani tudják, hogy az érzékeny információk ne kerüljenek rossz kezekbe.A szerző a Protergy adatbiztonsággal foglalkozó szervezet marketing alelnöke, Paul Giardina, tíz ponton keresztűl közelíti meg és probál megoldást találni a cégeket érintő adatsértésekkel kapcsolatos problémákra.

A tartalom és téma viszonya

A félév elején, mikor megkaptam a feladatot, miszerint blogot kell készítenem, a probléma már több hónapja adott volt: valamilyen formában közzé kell tennem a könyvtárban történő eseményeket, fel kell hívnom a figyelmet a rendezvényeinkre, új könyveinkre, új folyóiratainkra. Tehát a téma adott volt. 

A feladat szerint tartalmat kerestem, melyet rendszereztem. Feltettem magamnak a kérdést, hogy mit tartalmazzon a bejegyzés? (Új könyvek, hadtudományi szakfolyóiratok, könyvbemutatók, egyéb, a könyvtárhoz kötődő események) Mennyire részletezzem? Pl. az új könyvekről szóló bejegyzések esetében elég-e a fülszöveg? Vajon eléggé figyelemfelhívó? Ha nem, milyen hosszúságban idézzek a könyvből? A hadtudományi szakfolyóiratok esetében vajon elég-e, ha a folyóirat címe és évfolyamának, valamint számának jelzése után beillesztem a tartalomjegyzék linkjét, vagy jobb, ha a tartalomjegyzékből az általam fontosnak szánt cikkek címét, alcímét, szerzőjét/szerzőit is odaírom? Fontos, hogy ne legyen túl hosszú, de ugyanakkor ha pl. egy migrációt kutató használó ebben a témában keres, azonnal lássa, hogy milyen cikkek találhatóak az adott folyóiratban.

Joel Friedlander : Hogyan kezdi egy blogger - Mit kell tenned és mit ne tegyél hogy elnyerd egy blogger figyelmét

How to pitch Book Blogger - what you need to do - and not to do - to get a blogger's attention by Joel Friedlander

A blogolás a legegyszerűbb módja a személyes gondolatok közzétételének. Bloggerek, akik  közzéteszik mondanivalójukat különböző rendszerességgel, hatalmas közösségeket építenek a hasonló gondolkodású emberekből, sőt akár még íróvá is válhatnak. 

Tény, hogy a Technorati 2013-as, Digitális Befolyásolás Jelentés felmérése szerint, a blog a harmadik legbefolyásosabb hatású digitális erőforrás a reklámok, kiskereskedelmi reklámfelületek és márka oldalak szempontjából a fogyasztók számára.

A probléma az, hogy sok szerző nem érti, hogyan kell megközelíteni a bloggereket. Sőt, egyes szerzők döntő hibákat vétenek a bloggerekkel szemben. 

A cikk szerzője egy népszerű blogot működtet, és van tapasztalata ez ügyben, mivel  több mint 5000 levelet kap havonta, köztük sok értéktelen, használhatatlan, amely lopja az idejét.

Alább néhány tippet ad ahhoz, hogy hogyan kerüljük el a hibákat amelyet az írók vétenek a bloggereket megközelítve.

Blog : Régi formátum amely még mindig erős

Calishain, Tara : Blogging. The old format still going strong

A blogolás majdnem olyan régi találmány mint a web. A blog kifejezés a "weblogs" szó rövidített változata egyszerű tartalmak listájaként indult, némi kommenttel, dátum szerint sorba szedve. A cikk írója 1995 körül olvasta az elsőt, Robot Wisdom címmel.
A blogolás sokat fejlődött az elmúlt 20 évben. Vannak egy személyhez köthető blogok, és vannak intézményhez fűződőek, amelyeket komoly csapat működtet, bármilyen témában. Napjainkban a közösségi médiára tevődik nagyobb hangsúly, hiszen felmérések mutatják, hogy a facebook-ot naponta több millió ember használja.

A cikk a blog hálózatokkal és blog keresőkkel foglalkozik. 

Self-publishing: Hálózati reprezentáció

A blogomon megjelenő tartalom voltaképpen egy gyűjtemény, amely arra hivatott, hogy self-publishing témakörben nyújtson információt az éppen arra tévedőknek. Bejegyzésemben először bemutatom, hogy miként tipizáltam a szerzői kiadáshoz kapcsolódó információforrásokat, ezt követően pedig konkrét példákon mutatom be a hálózati reprezentációját.

Információforrások a horgász weboldalakkal kapcsolatban

Az előzőekben megvizsgáltuk hogyan, kinek és mit szolgáltatunk, és, hogy ezen információkat melyik forrás kategóriába soroljuk be. Ezúttal azt vizsgáljuk, hogy milyen forrásokat használtunk fel a téma során.

Horgász folyóiratok és könyvek:

Mint már az előző bejegyzésekben említettem a horgász szakirodalomnak már az internet elterjedése előtt is komoly mennyiségű állománya volt, szinte minden nyelven találhatóak saját szakfolyóiratai, könyvei. Az információk forrásának alapjaként ezek a tudásbázisok tekinthetőek, ahonnan az internet elterjedése előtt a horgászok tájékozódni tudtak, információt gyűjthettek.

Mára talán a horgász szakkönyvek kerültek háttérbe az internet térnyerésével, számuk már nem olyan jelentős mint egykoron, viszont a folyóiratok még ma is kiemelt szerepkörben vannak, és egyre több új folyóirat jön létre a témában. Kezdenek elterjedni az elektronikus folyóiratok, amik közt megtalálhatóak ingyenesen elérhetőek, és elektronikusan előfizethető/megvásárolhatóak is. Például az egyik ilyen elektronikus folyóirat a HorgászKalandok. Ilyen folyóiratok segítségével az interneten keresztül is elérhetőek ezek a fontos információforrások.

A felsőoktatási könyvtárak jövője: a nagytömegű online nyílt kurzusok és a robotforradalom

Az oktatás digitalizálása

A digitalizálás ma az oktatásban is az egyik leginkább vitatott kérdés. Számos fórumon találkozhatunk a témával, mindeközben már el is kezdődött és rohamosan fejlődik az oktatás digitalizálása - például a nagytömegű online nyílt kurzusok¹ révén. A digitális, online képzés megjelenésével szükségszerűen a felsőoktatási rendszer is átformálódik. A digitális oktatás merőben új élményt nyújt mind a hallgatók, mind az oktatók számára. Lehetőséget ad a hallgatóknak egy egyéni igényekhez igazított, a különböző területeken személyes kompetenciáiknak, erősségeiknek, igényeiknek megfelelő és azokat támogató tanterv felépítésére.

Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen hatása lehet az oktatás digitalizálásának a tanárokra, és (elsősorban) a felsőoktatási könyvtárakra, könyvtárosokra? Egyértelmű, hogy a hagyományos gyakorlat átalakul, ahogy maga a felsőoktatás is. A könyvtár szolgáltatásaival – ahogy eddig is - közreműködik mind az oktatók, mind a hallgatók munkájában. A szerző szerint a következő öt évben azonban változnak, bővülnek a könyvtárosi feladatok:

Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárban: egymást kiegészítő vagy egymással ellentétes eszközök?

A web 2.0-ás eszközök közül először a blogokat használták a könyvtárak a használókkal történő kommunikációra. Az utóbbi években azonban úgy tűnik, hogy a könyvtári blogok a közösségi hálózatok előretörésével elkezdték elveszíteni ezt a szerepüket (különösen a felsőoktatási könyvtári blogok). A szerző ezt a könyvtári blogokkal kapcsolatos csökkenő tendenciát elemzi és kitér a kétféle kommunikációs eszköz közötti kapcsolatra is. A cikk nagy erőssége az igen gazdag szakirodalmi háttér.

Könyvtári blogok a sokszínű és nem hagyományos hallgatói csoportok szolgálatában

Bár rengeteget lehet tudni a blogok könyvtári célú felhasználásával kapcsolatban, viszonylag kevésbé ismert, hogy miként lehet őket felhasználni a sokszínű és nem hagyományos csoportok elérése érdekében. A szerzők feltárják azon témákat és stratégiákat, melyek segíthetnek elérni a használók legkülönfélébb csoportjait és azt is kifejtik, miként lehet a könyvtári blogokat a teljes közösség számára hasznos formában működtetni.

A felsőoktatási könyvtárak a kiszolgálandó egyetemi közösség elérése érdekében kényszerűségből kezdték el használni a web 2.0-ás eszközöket és megkettőzött erőfeszítéseket tesznek azért is, hogy intézményeik relevánsak legyenek a hallgatók szemében. A velük való kommunikáció egyik jól működő formája lehet a könyvtári blog. A könyvtári blogok egy ritkábban tárgyalt kihasználható pozitívuma a sokszínű és nem hagyományos csoportok megszólítása. A szerzők – mindannyian a Historically Black College and University (HBCU) konzorcium könyvtárának alkalmazásában állnak – erről a kérdésről tartottak kerekasztal beszélgetést az Association of College and Research Libraries (ACRL) rendezvényén 2013 áprilisában, Indianapolisban.

„Könyvtár 2.0” francia könyvtáros blogok tükrében

A "web 2.0" egy sor olyan webes eszközt takar, melyek a felhasználók által létrehozott tartalmakat (blogok, wiki-k, video megosztók és közösségi hálózatok szolgáltatásai) támogatják. Ezek a „közösségi médiaként” is ismert eszközök teszik lehetővé azt is, hogy lényegében bárki létrehozhat tartalmakat és terjeszthet információkat, miközben fokozatosan eltörli a szakemberek és az amatőrök között jelenleg meglévő határokat, ami a szakértők és tudósok információ- és tudásterjesztésben betöltött monopolhelyzetének újragondolásához is vezet. Ma már többek között "újságírás 2.0"-ról, "kutatás 2.0"-ról vagy "könyvtár 2.0"-ról is beszélhetünk, ami nem csak azt jelzi, hogy ezen szektorok képviselői kihasználják a közösségi média adta lehetőségeket, hanem azt is, hogy a "közösség" közreműködése fontos számukra. A szerző lényegében azt vizsgálta, hogyan jelenik meg a "könyvtár 2.0" könyvtárosok által létrehozott személyes és nem intézményi blogok esetében.

Fényírdák - “Tartalom és a téma”

A 19. századi fényképész műtermek “Tartalom és a téma” kapcsolatának elemzése szempontjából elsődlegesen fontos meghatároznunk azokat a primer információforrásokat, amelyek hiteles információs lelőhelyként funkcionálnak a témában, tehát az objektumok forrására vissza lehet keresni, hivatkozni lehet rájuk.

Ilyen elsődleges forrásként tartom számon, főként az offline (nyomtatott) irodalmat, a közgyűjteményeket, hagyatékokat, magángyűjteményeket, aukciós házakat (pl.: Mai Manó ház, Déri Múzeum, Soós fotó). 

A téma nyomtatott irodalmának hazai tekintetben a legjelentősebb képviselője Szakács Margit, de ide sorolhatjuk még Kincses Károly fotótörténészt is, akik tudásukkal és több évtizedes munkájukkal járultak hozzá a magyar fotótörténet anyagának bővítéséhez.